Történelem - Psion, EPOC
Ígéretünkhöz hűen folytatjuk a mobiltelefonokon futó operációs rendszereket bemutató cikksorozatunkat. Az első rész kellemes fogadtatásán felbuzdulva még nagyobb erőbedobással írom e cikket, a történelmi részre pedig igyekszem az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektetni. Kezdjünk is bele!
A Series 60 a közhiedelemmel ellentétben nem egy különálló operációs rendszer, hanem egy felhasználói felület a Symbian OS nevű rendszerhez, melynek története igen régre nyúlik vissza. Elődje a brit Psion cég EPOC nevű rendszere, mely a pletykák szerint az Electronic Piece of Cheese kifejezés rövidítése. A brit Psiont 1980-ban alapították, szoros kapcsolatban állt a Sinclair Research nevű vállalattal, akiket többek között a ZX Spectrum kapcsán ismerhetünk. Kezdetben szoftvereket fejlesztettek Spectrumra és ZX81-re, melyek Sinclair márkanév alatt jelentek meg. 1983-ban megbízták őket egy irodai programcsalád fejlesztésével a Sinclair QL számítógépre. Ezt sikerrel el is készítették - az alapjaik már évek óta megvoltak -, majd 1984-ben előrukkoltak első hardverükkel, a Psion Organiserrel, mely a Föld első hordozható számítógépeként ismeretes. Egy 8 bites Hitachi 6301 processzor hajtotta, 4 KB ROM és 2 KB RAM került bele, kijelzője pedig egysoros monokróm LCD volt.1986-ban jött az utód, az Organiser II, mely megnövelt memóriával és rengeteg gyárilag telepített programmal büszkélkedhetett. A mi szempontunkból viszont fontosabbnak tekinthető a single-tasking operációs rendszere, melyhez a végfelhasználók is fejleszthettek programokat az akkor rendkívül népszerű, BASIC-hez hasonló OPL-ben (Organiser Programming Language). A cég masináinak hanyatlása 1997-ben kezdődött, a Series 5-ös gépek ugyanis egyre kevésbé tudtak versenyezni az olcsóbb Windows CE alapú eszközökkel és a Palm Pilottal.
Psion Organiser II
A kis kitérő után kanyarodjunk vissza az EPOC-hoz. A rendszer első verzióját, az EPOC16-ot a 80-as évek végén/90-es évek elején használták a SIBO nevű 16 bites gépekben. A 32 bites EPOC megjelenésére egészen 1997-ig kellett várni, az új rendszer a már említett 5-ös szériában debütált, EPOC32-t futtatott többek között a Series 5mx, a Revo és a Revo plus is. A rendszer C++ nyelven lett megírva, megjelenése előtt évekig fejlesztették. Egy felhasználós multi-tasking rendszer volt, ARM alapú processzorokon futott, grafikus felhasználói felülettel rendelkezett, melynek neve EIKON volt. Érdekes módon e környezet sokkal inkább hasonlított az akkori asztali PC-ken lévőkhöz, mint a konkurens palmtopokéhoz. Az EPOC-ot először a Geofox nevű cég liszenszelte a Psiontól, ám mindössze 1000 darab erre épülő készüléket gyártottak le.. Az áttörést az Ericsson hozta, akik saját nevük alatt kiadták a Psion Series 5mx-et (ez lett az Ericsson MC218), valamint piacra dobtak egy EPOC Release 5.1-es okostelefont is, az R380-at. Hihetetlenül hangzik, de tulajdonképpen ez tekinthető a Symbian alapú okostelefonok ősének, vagy inkább az első Symbianos telefonnak. Időközben az Oregon Scientific is kiadott egy EPOC-ra épülő alsókategóriás kéziszámítógépet, ez volt az Osaris, melynek különlegessége, hogy egyedül ez használta a Release 4-et.
Oregon Scientific Osaris, az egyetlen EPOC Release 4-en alapuló kéziszámítógép
1998-ban jött a váltás, Psion Computers, a Nokia, a Motorola és az Ericsson megalapította a londoni székhelyű Symbian Ltd-t, amivel egyidőben megszületett a Symbian Operation System is, mely valójában az EPOC rendszer 6-os változata volt. A vállalathoz 1999-ben a Matsushita (Panasonic), 2002-ben pedig a Siemens és a Sony Ericsson is csatlakozott. Jelenleg a cég 47,9 százaléka a Nokiáé, az Ericsson 15,6, a Sony Ericsson 13,1, a Panasonic 10,5, a Siemens AG 8,4, a Samsung pedig 4,5 százalékot birtokol. Érdekes, hogy bár a Siemens mobil üzletágát megvette a BenQ, a Symbianos részesedés nem szállt át rájuk.
Ericsson R380, EPOC Release 5.1 alapon
A Psion a Symbian megalapítása után nem szűnt meg, de fejlesztéseik üteme lelassult. A bővített tudású Series 5-re két évet kellett várni, a színes változat 2001-re lett kész. Időközben több projectjük is kudarcba fulladt, amelyik pedig piacra került, közel sem lett sikeres - pedig több érdekes dologgal is próbálkoztak, többek között egy PDA-s hangfelismerő szoftverrel. A PDA gyárát 1999-ben adta el a cég, ami miatt 1200 alkalmazottukból 250-et el kellett bocsátaniuk. A kéziszámítógépeket a Psion fénykorában csak egy szűk réteg használta, a 21. században azonban egyre többen akartak egy szeletet a tortából, a cég pedig sajnálatos módon nem bírta tartani a tempót. A végső döfést a Motorolával közös Odin project leállítása jelentette 2001-ben. Az amerikai gyártó ugyanis kiszállt a fejlesztésből, melynek költségvetése addigra 11 millió angol font körül volt. A Prison egy ideig még keresett partnert a PDA-telefon projectjének folytatásához, sikertelenül. Ezzel egyidőben összeolvasztották a modemes, a számítógépes és az InfoMedia egységeket is, Psion Digital Solutions névvel. Miután leálltak a PDA-k gyártásával, rendkívül nagy veszteségeket produkáltak, 2003-ban a Symbian alapítói között lévő Motorola eladta részvényeit a Psionnak és a Nokiának, egy évvel később pedig a Psion is kiszállt a bizniszből, részvényeit szintén a finn óriás vette meg. A cégnek jelenleg egyetlen diviziója működik, a Psion Teklogix.
Történelem - Series 60
A Symbian OS-re jelenleg három rendszer épül, a Nokia féle Series 60, a UIQ Technology által birtokolt UIQ, valamint a MOAP, melyet az NTT DoCoMo használ. Nem is olyan régen a Series 80 is ezen listán volt, ám a finn gyártó ezt a platformot végleg megölte azzal, hogy E90-es kommunikátorát Series 60-as alapokra helyezte.
Az első Series 60-as okostelefon a 2001. november 19-én bemutatott Nokia 7650 volt. A gyártó első beépített kamerás modellje fizikailag ugyan nagy méretű volt, de tudása kárpótolta ezért a felhasználókat. Processzora egy 104 MHz-es ARM9 volt, 16 MB ROM és 4 MB RAM került bele, utóbbiból 3,6 MB volt szabadon felhasználható. Kijelzője 176 x 208 pixel felbontással büszkélkedett és 4096 színárnyalat megjelenítésére volt képes. Bár adatkommunikáció terén is fejlett volt (GPRS class10, Bluetooth 1.0, IrDA), különlegességét a szoftveres bővíthetőség adta, akkoriban a Java alapú programok ugyanis igen gyenge minőségűek voltak, leginkább szövegbevitelre lehetett őket használni. Több készülék követte, Nokia 3650, 3660, N-Gage, Sendo X és Siemens SX1. Ezek közös jellemzője volt, hogy bővíthető memóriával rendelkeztek, a SX1-es pedig már 120 MHz-es processzor és 176 x 220 pixeles megjelenítőt kapott, ám ebből a rendszer csak 176 x 208-at használt, így a felső, 12 pixel magas sáv tulajdonképpen egy permanensen jelen lévő állapotjelző sor volt.
Nokia 7650
Az első Series 60 2nd Edition-t használó modell a tojásformájú Nokia 6600 volt. A kijelző immár 65.536 színárnyaltot tudott megjeleníteni, a memória bővíthetősége is meg volt oldva (MMC kártya ment bele), a processzor viszont maradt 104 MHz-es. A felhasználók szempontjából fontos volt, hogy a 7.0-s verzió kezelte a témákat, azaz a rendszer kinézetét korlátokon belül ugyan, de meg lehetett változtatni. E rendszert használta a Panasonic X700 és X800 is.
Nokia 6600
Őket követte a Series 60 2nd Edition Feature Pack 1-et használó 6620, melyet a gyártó 2004. január 15-én jelentett be. Rengeteg új szolgáltatást hozott, a legfontosabbak: EDGE támogatás, megapixeles kamerák támogatása, út környezeti profilok készítésének lehetősége, továbbfejlesztett webböngésző (HTML 4.01 támogatás, teljes képernyős mód), MP3 és AAC támogatás. A legfontosabb azonban a MIDP 2.0 elnevezésű, bővített Java funkció volt. E rendszert használta a továbbá a Nokia 7610, a 6260, a 6670 és a 3230 is.
Nokia 6620
2004. június 14-én érkezett meg az első Feature Pack 2-es modell, a 6630. A Symbian 8.0 legfontosabb újításai közé tartozott, hogy a rendszer képes volt NAND Flash memóriából is futni, ami több szabad RAM-ot eredményezett. Ez volt az első rendszer, melybe hangfelismerő szoftver is került. A grafikus felület is sokat fejlődött, az új platform támogatta az OpenGL ES 3D grafikát és az áttetsző ablakokat, a gyári programok közé bekerült a Real One lejátszó, fejlődött a kamerát kezelő szoftver (sorozatfelvétel, EXIF-kezelés). Adatkommunikációs téren is nagy előrelépés történt, bekerült a repertoárba a 3G, a Bluetooth profilok között megjelent a headset és a nyomtatás (addig csak kihangosításra és adatátvitelre lehetett használni a kékfogat), a böngésző pedig támogatta a fáljfeltöltést. Három további modell követte, melyek közül a 6680-ba 220 MHz-es processzor került.
Nokia 6630
Egy év elteltével megérkezett a Feature Pack 3-mat használó N90, melyet az N70 és az N72 követtek. A legfontosabb újítás a megnövelt képernyőfelbontások támogatása volt (240 x 320 és 352 x 416 pixel). Időközben napvilágot látott a Series 60 3rd Edition (9.1) is, mely új architektúrát használt, ARM11-es CPU kellett a futtatásához. Címszavakban: real-time kernel, GPS kezelés, háttérvilágítás állítása alkalmazásokból, Bluetooth 1.2 és SyncML 1.2.
Nokia N90
2006. szeptember 26-án mutatták be az első 3rd Edition Feature Pack 1-es modellt, az N95-öt. Animált képernyővédők, videó csengőhangok, több ébresztőóra, továbbfejlesztett webböngésző, helyzetfüggő szolgáltatások szerepeltek az újítások listáján. A mai napig rengeteg Nokia és Samsung készülék használja a rendszer ezen verzióját. A legújabb fejlesztés pedig a 3rd Edition Feature Pack 2, erre épül a 6210 Navigator (2008. február 11.), az N96, az N78 és a 6220 Classic. Tartalmazza a gyorsabb fejlesztési ciklusok lehetőségét, új kezelőfelületet kapott, megjelentek az áttűnések, már letöltés közben is van lehetőség zenék és videók lejátszására, a virtuális memóriát új modszerrel kezeli, elérhetők a webes Widgetek, valamint bekerült a repertoárba a Flash Lite 3. 2008 végén pedig megjelent az első érintőkijelzős S60 modell, a Nokia 5800, melynek rendszeréről cikkünk utolsó oldalán lehet bővebben olvasni.
Nokia N95
Sebesség, külcsín
Mielőtt belemennék a funkciók tárgyalásába, felhívnám rá a figyelmet, hogy az itt leírtak nem tekinthetők permanens, készülékfüggetlen tényeknek, mivel az egyes Series 60 rendszerek között sebesség és tudás szempontjából is nagy különbség lehet. A teszt megírásához egy Series 60 3rd Edition Feature Pack 1-et futtató 6290-et használtam, mely egy meglehetősen fürge gépnek számít, ugyanis az 5700, a 6120 Classic, az E51 és az N76 mellett egyedül ebben találtató 369 MHz-es processzor - érdekes, hogy a multimédiás szörnyeteg N95 csak 330 MHz-est kapott. A 9.1-es rendszer sebességével egyébként egy gépen sincs gond, talán azt sem túlzást kijelenteni, hogy az S60 általában gyorsabb, mint az S40.
Aktív készenlét a készneléti képernyőn, állítható menünézet
A Series 60 használhatóság és kinézet szempontjából sok szempontból hasonlít a Series 40-re, így ezúttal inkább a különbségekre helyezem a hangsúlyt. A készenléti képernyőn bekapcsolhatjuk az aktív készenlétet, ez itt is nagyon hasznos. A menü viszont nem csak rácsos és listás lehet, választhatunk patkó és V-alakú elrendezést is, ezek érzésem szerint inkább látványosak, mint jól használhatók.
Rácsos, listás...
Az elrendezések témától függetlenül használhatók, az ikonok kinézetét viszont ezek segítségével lehet változtatni. A Nokia általában igen látványosan kinéző fájlokat is rak a gépekre, de az internetről igen könnyedén letölthetünk új, egyéniségünkhöz illő témafájlokat is. A betűméret három fokozatban állítható.
...patkós és V-alakú elrendezés
A menürendszernél nem csak az ikonok sorrendje, hanem az egész struktúra szabadon variálható, az egyes menüpontokat gond nélkül berakhatjuk almappákba, a személyre szabhatósággal tehát nincs gond. A d-pad egyes irányaihoz viszont csak akkor rendelkhetünk programot, ha az aktív készenlét ki van kapcsolva, de ez azt hiszem, hogy nem különösebben nagy gond, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a programokat hangutasítással is el lehet indítani.
Váltás a futó programok között
A Symbian egy multi-tasking operációs rendszer, tehát egyszerre több programot is tud futtatni. Az épp futó programokat a menüben az ikon mellett lévő kis kék kör jelöli, ez nem csak magánál az ikonnál látszik, hanem az azt tartalmazó mappánál is. Az aktív feladatok között a menügomb nyomvatartása után tudunk váltani, a C billentyű segítségével be is zárhatjuk őket anélkül, hogy kvázi elindítanánk.
Funkciók
A telefonkönyv jelen pillanatban a legfeljettebb, ami mobileszközre létezik. Teljesen dinamikus, ami egyrészt azt jelenti, hogy a benne tárolható adatok mennyiségének csak a belső memória mérete szab határt (azaz több tízezer nevet is képes kezelni), másrészt pedig arra utal, hogy az extra mezőket szabadon variálhatjuk. Bizony, azt írunk oda, amit akarunk, ha az illető lábméretére vagyunk kíváncsiak, elég létrehoznunk egy ilyen mezőt és kész.
Dinamikus telefonkönyv
Az üzenetkezelésre nem szeretnék sok időt vesztegetni, az S60 mindent tud, ami csak kellhet, MMS, e-mail kliens, utóbbi kezeli a hitelesített IMAP szervereket és a csatolt fájlokat is. A hívásnaplóban viszont csak külön-külön nézhetjük meg a fogadott/nem fogadott/elmulasztott hívásokat, nincs egyesített nézet.
Üzenetkezelő, hívásnapló
A naptár minden tud, van számológép, mértékegység és valutakonverter, Adobe PDF-olvasó, Flash lejátszó, világóra, fejlett ébresztő, valamint hangrögzítő, mellyel sajnos csak legfeljebb 1 órás felvételeket készíthetünk. A stopperóra és az időzítő gyárilag hiányzik a programlistáról. A gyári csomag része viszont a QuickOffice, melynek segítségével megnyithajtuk Office formátumú dokumentumjainkat. Szerkeszteni viszont nem tudjuk őket, ahhoz meg kell vásárolnunk a program teljes verzióját. Játékokból nagy a szórás, a Marble és a Snake viszont sok gépen megtalálható.
Naptár, ébresztőóra
A Series 60 okostelefonos berkekben a legfejlettebb internetböngészővel büszkélkedhet. Az ún. minimapes program gyors, megbízható és nagyon kényelmesen kezelhető. Mivel a mobiltelefonok kisméretű kijelzőjén gondot okoz a számítógépekre optimalizált weblap átlátása, a szoftver fejlesztői kitalálták a már említett minimapet, mely egy amolyan oldaltérkép, mely a lap valamely irányú görgetésekor áttetszőn megjelenik a bal felső sarokban. Kinézetre olyan, mint a második képen látható oldaláttekintés funkció. A böngésző ezen kívül tudja nagyítani és kicsinyíteni az oldalt, valamint képes blokkolni a felugró ablakokat.
A szoftver egyébként kompatibilis a HTML 4.01, XHTML 1.0 és CSS 1/2/3 szabványokkal, továbbá kezeli az ECMAScripteket és a Flash tartalmakat.
Multimédia
A zenelejátszó szoftver is igen fejlett. A tárolt fájlok között előadó, album, stílus és szerző között szűrhetünk, továbbá használhatunk lejátszási listákat is. A mélyhangkiemelés és az ötsávos hangszínszabályzó szintén gyári funkció, a multi-taskingnak köszönhetően a lejátszó képes háttérben futni. Örömteli továbbá, hogy a számokban tudunk tekerni, a lépésköz a gomb megnyomásával arányosan nő, nem okoz tehát gondot több órás mixek tekerése sem. Az ismétlés és véletlenszerű lejátszás funkciók megléte természetesen szintén alap. Sok modellben található FM-rádió, melynek szoftvere a zenelejátszóhoz hasonlóan be tud épülni a készenléti képernyőbe.
A kamerát kezelő szoftver képességei erősen függnek a telefonban használt objektívtől, olyan alapvető funkciókat viszont minden modellnél elérhetünk, mint a fehéregyensúly vagy a jpeg-tömörítés állításának lehetősége. Az éjszakai mód, az önkioldó és a sorozatfelvétel szintén alapszolgáltatás, fejlettebb modelleknél pedig az érzékenységet (ISO érték) is lehet állítani. Videólejátszásra a RealPlayert használhatjuk, de a rendszerre elérhetők olyan külső szoftverek is, melyek akár a DivX/XviD tömörítésű fájlokkal is boldogulnak.
Series 60 Touch, összegzés
2008. végén a Nokia is beszállt az érintőkijelzős piacok versenyébe, bár talán kicsit találóbb lenne az a megfogalmazás, hogy piacra dobták saját versenyzőjüket az iPhone-nal szemben. Azonban mint várható volt, nem egy külső gyártótól származó operációs rendszert liszenszeltek, hanem elkészítették a sajátjukat, mely nevezetesen a Symbian Series 60-ra alapul.
[+]
Nokia 5800 XpressMusic
Az első e platformot használó modelljük pedig a Nokia 5800 XpressMusic, de az is biztos, hogy az új N szériás csúcsmodell, az N97 is erre fog épülni. Ez viszont a cikk kiegészítésének időpontjában még nem kapható, tapasztalatainkat tehát csak és kizárólag a zenei modellből merítettek alapján tudjuk leírni. Az elméletileg fiataloknak készített modelljük 3,2 hüvelyk átlójú érintőkijelzővel és 369 MHz-es FreeScale processzorrla van szerelve, mely mellett 128 MB RAM teljesít szolgálatot. Maga a rendszer a Series 60 5. generációs kiadásának átdolgozott változata, de semmiképp sem nevezhető összecsapott munkának, a rendszer legtöbb funkciója ujjal is könnyen elérhető, a készülékhez kapott ceruzát és pengetőt csak nagyon ritkán kell a kezünkbe vennünk.
Az érintőkijelzős rendszer személyre szabhatóság szempontjából természetesen ugyanúgy jó, mint elődei/testvérei. A készenléti képernyőt háromféle módon rendezhetjük el, az idő, a térerő, az akkumulátor töltöttségi szint mellett láthatjuk, hogy melyik operátor hálózatán vagyunk, valamint egy érintéssel válthatunk a telefonprofilok között. Alul két ikon átválkodik, melyek egyike a telefonkönyvbe, a másik a tárcsázóképernyőre visz, ezek felé kirakhatunk négy fényképes kontaktot a telefonkönyvből, ami főleg azért hasznos, mert ezen személyek egyikének képére kötve a rendszer megmutatja, hogy milyen események zajlottak vele a közelmúltban - itt természetesen a hívásokra és az üzenetekre kell gondolni. Van továbbá egy gyorsindító ikonokkal ellátott felület is, itt már a naptárbejegyzések is megjelennek, valamint permanensen helyet kap a zenelejátszó szoftver kezelőfelülete is, függetlenül attól, hogy szól-e valami muzsika a háttérben. Maga a menürendszer ikonos vagy listás elrendezésű lehet, az 5800-ba épített giroszkópnak köszönhetően pedig a készülék döntögetésével egyidejűleg el is fordul - e feature alól kizárólag a számológép és a készenléti képernyő kivétel, ők nem pörögnek jobbra-balra. A menüstruktúrában görgetni kétféle módon lehet, vagy ujjunkal, kissé nehézkesen, vagy az oldalt található görgetősávval, szintén kevésbé eredményesen.
A telefonkönyv olyan, mint a nem érintős változatban, tehát egyedi cimkéket is létrehozhatunk, valamint a hangazonosítók készítésével sem kell külön vacakolnunk, a rendszer megcsinálja. Utóbbival kapcsolatban külön poén, hogy SMS írására is van lehetőség hangtárcsázásaal, csak a bemondott névhez hozzá kell tennünk, hogy "message". Az üzenetkezelés is teljeskörű, a szöveges üzenetek mellett természetesen az MMS-ek és az elektronikus levelek is támogatottak, természetesen a csatolt fájlok és a hitelesített IMAP szerverek sem fektetik meg a Symbiant. A szervezéssel kapcsolatos dolgok sem hoznak újdonságot, a naptár és az ébresztőóra olyan és úgy is működik, mint a "sima" S60-on.
Szövegbevitelre négyféle lehetőség van. A kézírásfelismerő sok gyakorlással használható, a kevésbé vállalkozó kedvűek háromféle virtuális billentyűzet közül választhatnak, az első a koreai gyártók készülékeiből ismerős numerikus pad, emellett van fektetett és álló QWERTY kiosztás is, utóbbi olyan apró, hogy egyértelműen csak a ceruzával használható.
Mint az a cikkből kiderült, a Symbian Series 60 nem érintőkijelzős és érintőkijelzős változata egyaránt nagyon fejlett, előbbi kétségtelenül az egyik legfejlettebb mobiltelefonos operációs rendszer. Szolgáltatáskínálata, személyre szabhatósága, kezelhetősége példásan jó, az új generációs gépeken a sebességgel sincs gond, egy ilyen rendszerrel ellátott készülék tehát jó társ lehet a mindennapokban.
Bocha
A cikk megírásával kapcsolatos segítségnyújtásért köszönet (An)Danténak és Bognak!
