Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Ha nem szeretnénk microSD kártyával bővíteni a tárolót, akkor a Lenovo P2 két darab nanoSIM-et képes befogadni, a dual standby technológia miatt persze csak addig van mindkét kártya hálózaton, amíg valamelyikkel nem telefonálunk, olyankor ugyanis a másik kártya a hívás végéig lemászik a hálózatról. Mobilinternetezéshez a Cat.6-os LTE modult vehetjük igénybe, amivel 300/50 Mbps-os átviteli ráta válik elérhetővé 4G-n, tesztalanyunkban természetesen B20 is van. Nem maradt ki az NFC és a WiFi sem, 802.11a/b/g/n típusú hálózatokkal van jóban a mobil, a Bluetooth pedig 4.1-es a szokásos A2DP- és LE-támogatással. A microUSB csatlakozó 2.0-s, természetesen az MTP és az OTG is gond nélkül működik, ez utóbbihoz ráadásul adaptert is találunk a dobozban. A navigációs egység gyorsan és pontosan talál jelet, természetesen A-GPS és GLONASS támogatással egészül ki, internet nélkül sem esik kétségbe, ha van hozzá megfelelő szoftveres háttér telepítve.

Az üzemidő önmagáért beszél, remekül teljesített a 14 nanométeres lapka és a hatalmas telep [+]

A beszélgetési hangminőséggel semmi gondunk nem volt a tesztidőszak alatt, a beszédhangszóró erős és tiszta, a másik oldalra pedig zajszűrt, szintén remek minőségű beszédhang jut. A szenzoros felhozatal is teljesnek mondható, van iránytű, giroszkóp, gyorsulásmérő, fény- és távolságérzékelő, illetve mágneses hall szenzor is.

Nem csak perifériákat csatolhatunk USB-n, akár power bankként is bevethetjük a telefont [+]

A burkolat alatti 5100 mAh kapacitású akkumulátor segítségével döbbenetesen jó eredményeket lehet elérni üzemidő szempontjából. A képernyőfotón látható 20 órás érték bizony nem minimumra vett fényerővel, némán, hanem fejhallgatón közepes hang- és fényerővel, online videolejátszással született meg, offline kétórás filmből biztosan meg lehet vele nézni tízet egyhuzamban, én jóval hamarabb fáradtam el a mobilnál. A mindennapi használatban pedig egyszerűen csak alig merül: majdnem egy órányi zseblámpahasználat harapott ki belőle 5%-ot, egy átlagos nap pedig soha nem merült 20%-nál többet, mindezt úgy, hogy sokat volt használva, és az utolsó 20%-ot is ugyanúgy kihasználja, mint az elsőt, 3%-nál kapcsol ki. Ha telefon összes funkcióját igyekszünk kihasználni, még akkor is kényelmesen megvan 4-5 nap, Energiatakarékos módban körülbelül 7-8 napig megy gond nélkül, Ultra Energiatakarékos üzemben több mint egy hónapot saccolt. Az OTG adapter segítségével töltőként is használhatjuk a telefont, valamelyik reggel egy 4100 mAh kapacitású Redmi 3-at töltött fel teljesen, és a nap végéig még a P2 sem kért töltőt. Amikor pedig kér, akkor sem sokáig, a dobozban lévő gyorstöltővel 100 perc kellett 0%-tól 100%-ig.

A Lenovo P2 igazi megváltás lehet azoknak, akik eddig az üzemidőbajnokok között nézelődtek, de hardveresen vagy támogatottság szempontjából nem mertek belevágni a vásárlásba. A P2 ugyanis egy teljesen korrekt középkategóriás telefon, kiegyensúlyozott hardverrel, korrekt kamerával, remek kijelzővel és gyakorlatilag minden földi jóval felszerelve. Mindemellett pedig öt napot megy egy feltöltéssel. Kezdőára 110 ezer forint alatt alakul, és bár ezért az összegért szinte biztosan találunk jobb kamerával, hardverrel vagy barátságosabb méretekkel és tömeggel operáló mobilt, összességében azt mondhatjuk, hogy akinek sokat számít az üzemidő, annak a Lenovo P2 minden konkurens ellenére:

Lenovo P2

szentkuti11

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!