Bevezető
Ez a mikromobilitási forradalom konkrétan a szemünk előtt zajlik. A (városi) emberek elkezdtek olyan guruló izékkel közlekedni, amelyek villanyhajtást használnak, ezeket vagy megveszik, vagy bérlik rövid utakra (a Lime-ot ma már túl sok budapestinek nem kell bemutatni), aztán pont olyan változatos kulturáltsággal és rutinnal közlekednek velük, mint amennyire heterogén a lakosság ilyen irányú, hm… edukációja. És akkor nem bántunk meg senkit, pedig bőven lehetne ujjal mutogatni a tahóra, aki az út közepén hagyja a rollert a használat után, vagy a másik tökkelütöttre, aki a Lánchíd úttestjén tartja fel a forgalmat azért, mert az akármilyen rollere csak 10 km/h-val tud felfelé haladni. De a gyalogosok között sem illene szlalomozgatni a Váci utcában 25-tel.
Szentkuti11 a Xiaomi M365-ön [+]
Viszont ebben a káoszban ugyanannyira ludas a hazai szabályozás teljes töketlenkedése is, amely abszolút nincs felkészülve arra, hogy a közlekedési eszközök közötti kategóriák kezdenek eltűnni, a bicikli, a roller, a segédmotoros kerékpár, meg a segway, az egykerekű és az elektromos gördeszka ugyanúgy azt a közlekedési infrastruktúrát fogja használni, mint a többi jármű és gyalogos, az pedig a legostobább megoldás, ha csak simán azt mondjuk mindenre, ami egy picit is eltér a 30 évvel ezelőtt megszokottól, hogy tilos. Mert láthatóan ezek a termékek itt vannak és az emberek alapvetően szeretik ezeket használni.
Xiaomi M365 vs. Kugoo S1 Pro [+]
Jelenleg az van, hogy ha nagyon erőlködünk, akkor ezek az izék jobb híján a kerékpár kategóriájába sorolhatók, hiszen a szabályozás szerint a kerékpár egy olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. És akkor ezt szét lehet cincálni, hogy akkor a kerékpárokra vonatkozó egyéb feltételekkel mi van (ülés, lámpa, csengő, macskaszem, fék), meg rögtön jön a kérdés, hogy mit csináljak a 350 W teljesítményű bármivel, azt hogyan fogja a rendőr megállapítani, hogy az micsoda és hol használhatom, tehát egyrészről jó reggelt kívánunk az államapparátusnak, másrészről meg hát ötször kerestük meg az illetékes minisztérium sajtóosztályát (levélben és telefonon is), de egyszer sem voltak képesek válaszolni arra, hogy akkor az elektromos roller az vajon mi. Viszont friss hír, hogy a közeljövőben pont az elektromos izék miatt módosítani óhajtják a KRESZ-t, hogy egyértelműbb legyen a helyzet, de hogy ez a módosítás mennyire tud idomulni nem csak a jelenlegi, hanem a jövőbeli helyzethez is, arról egyelőre nincs semmi konkrétum.
Ez pedig jelen tesztünk alanya, a biciklinek kinéző Fiido D3 [+]
Akárhogy is, a Fiido D3 szerencsére majdnemhogy teljesen megfelel a jelenlegi előírásoknak, mert ez alapvetően egy kerékpár, pedállal (is) lehet hajtani, a benne levő elektromotor pedig 250 W teljesítményű. Van rajta ülés, két tárcsafék, lámpa viszont csak előre került, de ezt könnyen lehet pótolni, ahogyan az oldalsó fényvisszaverők felapplikálása is az újdonsült tulajdonos dolga lesz. De úgy egyébként ez egy biciklinek kinéző bicikli, csak éppen van benne egy elektromotor is.
Kialakítás
A Fiido D3 a maga kategóriájában igazából korrektnek számít mind kialakítását, mind összeszerelési minőségét tekintve. Kicsik a kerekek (16 inch), de jóval nagyobbak, mint egy rolleren, ráadásul ezek normál gumik levegővel töltve, szeleppel, a tesztidőszak alatt nem volt defektünk, de ebből messzemenő következtetést azért nem vonnánk le, noha bőven gyorsabban lehet ezzel a géppel áthaladni olyan úthibákon és felületeken, ahol a rollerrel az ember a saját veséjét (is) megkímélendő óvatoskodik.
[+]
A váz hegesztései egyáltalán nem csúnyák, a fekete festés is időtállónak tűnik, a különböző kábelek szépen össze vannak fogva és nem lebegnek, nem nyeklik-nyaklik a szerkezet, noha a kormányrúd visszahajtható az ülés felé (ami pedig kiszedhető), azt túlzás lenne mondani, hogy ez egy összecsukható kerékpár, de kompaktabbra alakítható pár mozdulattal, mint amekkora kiterjedést használat közben képvisel. A kormány és az ülés magassága is tág határok között állítható, az egyetlen ostobaság, hogy Kínában valakinek az jutott eszébe, hogy az első-hátsó sárhányókon rajta hagyják a fóliát és úgy csavarozzák össze, szóval ezt le lehet tépkedni a kicsomagolás után, de ha tökéletes munkát akarunk végezni, akkor szét kell szedni, majd összerakni újra. Hát, ez legyen a legnagyobb gond.
Kormány lehajtva [+]
A kormány markolatai csúszásgátló műanyag borítást kaptak, a két fékkar könnyen működtethető és kifejezetten hatékony, de arra figyeljünk, hogy nem biciklis, hanem robogós bekötést kaptak alapból, tehát a bal oldali működteti a hátsó, a jobb pedig az első féktárcsát. A kormányon van rajta az elektromos hajtás vezérlőpanele, ami roppant egyszerű, egy ötös skálán látszik az akkumulátor töltöttsége, a rásegítés mértéke pedig három fokozatban állítható. Itt van a csengő (ami egy elektromos síp) és a lámpa kapcsolója is, plusz a jobb oldali markolat belső részét lehet csavargatni, amivel az elektromos hajtást kapcsolhatjuk be. Ez viszont egy bináris dolog, akármennyire húzza az ember, egyetlen sebességgel próbálja megtekerni a hátsó kereket és ezen az sem változtat, ha a három fokozat között váltogatunk, ez ugyanis csak a rásegítés intenzitását módosítja.
Vezérlőpanel és váltókar [+]
A fentiekből már talán sejthető, hogy a Fiido D3 nem egészen olyan, mint egy pedelec bicikli, ahol az elektromotor csak akkor kapcsol be, ha konkrétan tekerünk. Ez ugyanis megy anélkül is, maximum 25 km/h-val tudja úgy vinni az utast, hogy az konkrétan nem csinál semmit, csak húzza a menetkart. Ha tekerjük, akkor sem lesz gyorsabb, csak tényleg olyan az élmény, mintha egy szinte nulla nehézségi szintre rakott szobakerékpáron dolgoznánk, miközben ahhoz képest megdöbbentően gyorsan haladunk. A hátsó tengelyben van a motor, de kapunk egy hat sebességes Shimano váltót is, ami roppant hasznos akkor, ha emelkedőre tévedünk.
Első tárcsafék [+]
Az ülés terebélyes, igazából egészen kényelmes, viszont a Fiido D3 tekerési pozíciója inkább BMX jellegű, okvetlenül idétlenebb, mint egy normál kerékpár, szükség is van arra, hogy jó magasra húzzuk fel a kormányt és az ülést is, hogy ne kelljen a pedálok fenti pozíciójánál túlzottan behajlítani a lábat. Van egy korrekt kitámasztónk is, a töltést pedig a hátsó kerék előtti modulba bedugva veszi fel a termék, a töltőcsatlakozó egyedi, de egy kis fedéllel van védve a szennyeződésektől. Az akkumulátor a váz alsó részében van elrejtve, a Fiido D3 többféle verzióban létezik, mi a csúcsmodellt teszteltük, ami 7,8 Ah-s telepet kapott, de van hasonló akkuval szerelt modell váltó nélkül, és szintén váltó nélkül kapható az 5,2 Ah-s változat, ami a legolcsóbb. Ha nem kerekezünk fel emelkedőkön, akkor a váltó nem létszükséglet, de én speciel nagyon hálás voltam érte.
Használat
A termék használata majdnem teljesen triviális. Összesen háromféleképpen tudunk vele haladni, a basic megoldás, hogy ki van kapcsolva a rásegítés és tekerjük, mint egy biciklit. Ez nem annyira komfortos, mert amúgy a holmi 18 kilogrammot nyom a mérlegen, szóval kissé nehéz, kicsik a kerekek, a váltót lehet olyan áttételbe tenni, hogy ne legyen izzasztó a hajtás, csak akkor nem megyünk értelmezhető sebességgel. A második szint, amikor a rásegítés mértékének megfelelő erővel a tekerésünkre rádolgozik az elektromotor is, ez roppant pihentető és tempós közlekedést biztosít, plusz nyilván az akkumulátort sem terheli annyira, a hivatalos adatok szerint így akár 60 kilométeres hatótáv is kijön. És van a csak elektromos hajtással történő közlekedés, amikor az ember csak üldögél, húzza a menetkart, a termék pedig halad, így viszont 20-30 kilométernél többet nem fogunk tudni megtenni.
A csúcsmodellre ráfért egy Shimano váltó is [+]
Mindenképpen szokni kell viszont, hogy van egy késleltetési idő (egy-két másodperc) a rásegítés kapcsán. Ha nem úgy indulunk el, hogy meghúzzuk a menetkart, akkor az első két pedálfordulat után kapcsol csak be a rásegítés, ami jól meg is lódítja a biciklit, de ehhez hamar idomul az ember. Viszont fordítva is van delay, ha megállunk a tekerésben, akkor még pár másodpercig tolja a naftát a motor és halad a kerékpár, de hát azért van rajta fék, hogy ilyenkor használjuk, ha kell. Nincs semmi védelem arra, hogy álló helyzetből ne tudjunk nyélgázon elindulni, erre a legjobb példa, hogy ha felemeljük a hátsó kereket és meghúzzuk a kart, akkor azonnal meg is pörgeti a motor. És itt látszik az is, hogy tökmindegy, hogy milyen fokozatra van állítva a rásegítés, a gázkar egy fix sebességgel hajtja meg a hátsó kereket.
Védett töltőcsatlakozó [+]
A Fiido D3 előnye azonban leginkább akkor domborodik ki, amikor az ember változatos domborzatú területre ér. Lefelé gurulva elvileg valamit vissza is tölt az akkuba, felfelé pedig ötvenszer hatékonyabb, mint bármilyen, hasonló árfekvésű elektromos roller. Tapasztalatból beszélek, lassan fél éve használok egy Xiaomi terméket, amivel azért szenvedés hazajutni, mert dombosabb vidéken lakom, pontosan tudom mostanra, hogy melyek azok az útszakaszok, ahol nem, vagy csak akkor megy fel nagy nehezen a Xiaomi, ha nincs rajtam hátizsák. A Fiido D3-mal ilyen problémám nincs, magától ez sem tudja magát felvonszolni a hegyre, de ha tekerjük, akkor minden gond nélkül megoldható rásegítéssel a dolog úgy, hogy meg sem kell izzadnom. Simán megelőztem a múltkor egy klasszikus biciklist, aki előttem küzdötte fel magát az emelkedőn, csak én speciel semmit nem küzdöttem.
[+]
Ez pedig jól meg is mutatja, hogy a Fiido D3 miben különbözik egy elektromos rollertől. Nem, ezt nem rakod fel a buszra, ahhoz nem elég kompakt és nem elég összecsukható. De bárhol fel lehet vele menni, ha nem is túl gyorsan, nyilván nem csak budapesti olvasóink vannak, de ha azt mondom, hogy a II. kerületi Gábor Áron utcán különösebb szenvedés nélkül felkerekeztünk, akkor az elég beszédes infó azoknak, akik ismerik ennek az útvonalnak a meredekségi paramétereit. A nagyobb kerék, a levegős gumi, az ülés, a jó fékek és a korrektül megcsinált, nem lötyögős kormány is a Fiido D3 mellett szól, még farolgatni is lehet vele, ha valakinek beakadt a BMX banditák. Azért van pár apró ostobaság, ami kicsit zavaró: az akkumulátor állapotának visszajelzése például nagyon hektikus, két kilométernyi hegymenet alatt három csíkot esett a töltöttség, de gyakorlatilag abban a pillanatban, amikor egy kisebb lejtőhöz értem, visszagyulladt megint kettő indikátor, szóval igazából csak a két szélső érték biztos (most húztam le a töltőről három óra után, tehát tele, vagy már meg sem nyekken az elektromotor, tehát üres), a többiről meg az ember saccolgat és bízik. Kell rá egy hátsó lámpa, plusz oldalsó fényvisszaverő, de ezeken kívül tényleg az az általános szerkesztőségi verdikt, hogy egy meglepően jó minőségű, ugyanakkor meglehetősen egyszerű hajtási konstrukcióval rendelkező, de a célnak teljesen megfelelő biciklit kap az ember 180 ezer forintos árszint környékén, amivel fel lehet menni gond nélkül az emelkedőkön, komfortosabb, mint egy roller és biztosan nem fog belekötni a rendőr sem, ha ott és úgy használjuk, ahol és ahogyan egy biciklit is szabad használni.
 |
| Fiido D3 |
Bog
A Fiido D3 a Geekbuying jóvoltából jutott el hozzánk, köszönjük!
Olvasóink számára a forgalmazó az alábbi kódok használatával biztosít vásárlási kedvezményt:
A tesztelt csúcsmodell itt vásárolható meg, ezzel a kuponkóddal 486 dollárért: GKB178S
A váltó nélküli változat ide kattintva érhető el, ezzel a kuponkóddal 435 dollárért: GKB177S
A váltó nélküli, kisebb akkumulátoros verziót pedig itt lehet kosárba tenni, ezzel a kuponkóddal 369 dollárért: GKB176S
A termékeket Lengyelországból szállítják ki, így nem terheli őket vám.
