Bevezető
Pár hete (illetve kicsit több mint egy hónapja) már megismerkedhettünk négy darab thai telefonnal. Most újabb csomag érkezett az XXL GSM-hez, Bochával besétáltunk, majd nekiálltunk válogatni a dobozok között, lévén kisebb piramist képezett a thai szállítmány. Abszolút koncepció nélkül láttunk hozzá, ismeretlen márkanevek és thai karakterek tengerében gázoltunk szertelen és önfeledten játszó kisgyermekek módjára, majd a négy legérdekesebbnek ígérkező csomaggal a hónunk alatt kivonultunk.
A szerkesztőségben aztán nekiláttunk a bontogatásnak, s mivel magunk sem tudtuk, hogy mi lesz a dobozokban, ezért ezt videóra is vettük (kicsit lentebb megcsodálható). A múltkor két i-mobile és két PhoneOne termék járt nálunk, most ismét ez utóbbi márka adta a készlet felét, a maradék két telefon pedig a sosem hallott WellcoM cégcsoport kínálatát képezte. Ennek a gyártónak csak thai weboldala van, nagyon odacsap, a főoldalon egy igen lelkes thai tag videóban mondja el, hogy ő mennyire WellcoM minket, de lehet, hogy a hüvelygombáról beszél, nem értek thaiul.
Viszont van nekik Android alapú cuccuk is, az XXL GSM-et megeskettük, hogy legközelebb ilyet is hozatnak, mert az lesz az igazán nagy csemege. Azonban most sem kellett búslakodnunk, mert a PhoneOne-Mikulás egy Windows alapú gépet is tojt a karácsonyfa alá, a WellcoM pedig egy olyan formájú telefont adott a világnak, amit épp most másolt le a Motorola... Csapjunk is bele, egzotikus mobilkommunikáció következik!
WellcoM Fantasia
Ez a cucc fancy. Kis négyzetes izé kerül elő a dobozból, amely több színben is létezik, mi egy igen férfias bilikék árnyalatúra tettünk szert. Nem vittem ki az utcára. És nem azért, mert esett az eső. A kis kékség jobb alsó sarkában egy kerek luk van, amin át lehet nézni. Ennek mentén fordul el a fedlap, méghozzá az óramutató járásval megegyezően, síkban. Így tárul fel a QWERTY gombsor, amely öt soros, de legfeleül nem számokat találunk, hanem egy gyorsindító billentyűhalmot. Ezekkel az üzenetek közé, a zenelejátszóhóz, a java alkalmazásokhoz, a rádióhoz, a profilokhoz és a kamerához juthatunk el gyorsan.
A rettenetes kék eszköz oldalából TV antennát lehet előhúzni, az analóg adásokat vidáman befogja, ilyenkor érdemes összecsukva letenni valahová, a hatás nem marad el. Mintha Hello Kitty otthonába tervezte volna valaki. A hátlapon található kamera 1,3 megapixeles (sejtésünk szerint interpolált VGA), mellette pedig egy hangfal látható, amiből igen durva erősséggel dől kifelé a véleményes minőségű bömbölés.
A WellcoM fantázia két SIM-et kezel, a telep alá microSD is betehető. A menürendszer nem meglepő módon MTK platformra épül, a testreszabás gyakorlatilag zéró, kizárólag a háttérkép cserélgethető, ez viszont a telefon rázásával is megvalósítható, köszönhetően a beépített mozgásérzékelőnek. Hiába a QWERTY, a készülékben nincs e-mail kliens, a beépített böngészőt is jobb nem piszkálni. A beszélgetési hangminőség viszont megfelel az elvárásoknak.
A kis kékség kétségtelenül egyedi. Hogy kinek mennyire jön be, az már más kérdés, de tény, hogy szembejönni nem fog az utcán. Az alapfunkciók tekintetében rendben van, a menü legjobb esetben angol (thai és kínai lehet még), ékezetes betűink bevitelére nem találtam lehetőséget, pedig a QWERTY gombsor kifejezetten jól használható. No, sebaj, ezt is láttuk, sokat vidultunk, arról pedig ne feledkezzünk el, hogy a WellcoM Fantasia előbb piacon volt, mint az oly formabontónak titulált Motorola Flipout.
WellcoM W8118
Következő alanyunk ígéretesnek tűnt, azért hoztuk el, mert a dobozon ott virított, hogy widget alapú lesz a főképernyő. Egyébként egy átlagos, MTK alapú, érintős modellnek tűnt, két SIM kezeléssel és analóg TV vevővel ellátva, de azért kapott egy esélyt.
A dobozból előmászó telefon semmi extrát nem nyújt, nem csúszik, nem forog, nem esik szét. A tartozékok között fehér headset és atomnagy WellcoM feliratot tartalmazó hordtok bújik még meg. Az akkumulátor behelyezése után életre tudjuk lehelni a telefont, s jön is az első kihívás. A PIN-kódot ugyanis egy sorba rendezett számokra való böködéssel lehet beírni, ez annyire felhasználóbarát, mint az APEH, úgyhogy kénytelenek leszünk előkapni a stylust. A kijelző rezisztív, ami okoz majd nehézséget, mert még abból a korszakból való, amikor izomból kezeltük a telefonokat.
A főképernyőn tényleg vannak widgetek, ez a létező legprimitívebb ilyen megoldás, amivel valaha találkoztunk. Ugyanúgy oldalról csúsznak elő a lehetőségek, mint Samsung modelleknél, de itt ha az ember kihúz a kijelzőre egy ikont, akkor az csont ugyanolyan marad, mint amilyen a kis listában volt. Gyakorlatilag shortcut lesz belőle, ez annyira widget, amennyire Bocha helyes tinédzser kislány.
Bentebb lépve egész pofás a menü, ami körhintás, vagy ikonos lehet. A funkcionalitás azonban az imént bemutatott Fantasia szintjén van, ami elég gyér. Régi MTK platform, mindennemű extra nélkül, utólag úgy ítéljük meg, hogy ezt a készüléket kár volt elhozni a boltból.
PhoneOne M505
Bocha azt mondta, hogy ezt hozzuk el, mert jól néz ki, én pedig azt mondtam, hogy hozzuk el, mert EDGE-re is képes, tehát újabb MTK chipset lehet benne. Elhoztuk, nem vitás. A dobozban felvevőgombos headset és – öveket bekötni – microSD kártya volt az extra, amely 256MB kapacitással bír. Ilyet még gyártanak?
A cucc tényleg jól néz ki, szépek a formák, nem akar hasonlítani semmire, csak éppen olyan könnyű műanyag az egész, hogy azt hittem, nincs benne a telep. De benne volt. A kijelző most is rezisztív QVGA, a menü úgy jön elő, hogy bármilyen oldalról behúzzuk az ujjunkat. Nem szőröztek azzal, hogy jobbról a naptár, blról mondjuk az üzenetek, itt mindenhonnan a kilenc ikonos főmenü úszik be. Ráadásul ez a telefon csak egy SIM-et kezel.
A menüben történő váltások elég darabosak. A szövegbevitel állított nézetű QWERTY gombsoron történhet, ami még kis ujjakkal rendelkezőknek is kihívást jelent. A kamera két megapixeles elvileg, autofókusz nincs benne. Bluetooth és EDGE jelenti a kommunikáció csúcsát, de e-mail kliens nincs a készülékben.
Tudom, hogy nem éppen örömteli, de semmi olyan dolgot nem találtam a telefonban, ami felkeltette volna az érdeklődésem. Az USB legalább szabványos, de a jack csatlakozó 2,5 mm-es, aminek megint nincs sok értelme. A PhoneOne M505 teljesen érdektelen darabja a mobilkommunikációs iparnak, még akkor is, ha thai.
PhoneOne S101
A legérdekesebb cucc maradt a végére, a PhoneOne S101 ugyanis elég furcsa jószág. Egy felhízlalt, fémmel megtápolt Motorola L7-et képzeljünk el, amin Windows Mobile 6.0 Standard fut. Bocha úgy nyilatkozott, hogy sosem gondolta volna, hogy ezzel a platformmal még fog találkozni, pedig itt van, a thai felhasználók a jelek szerint bőven boldogok ezzel is.
Aztán kis nyomozás után kiderül, hogy itt nem a thai ipar remekéről van szó, hanem ez egy i-mate SPL, amit 2006-ban mutattak be, szóval nem mai csirke. Ennek megfelelően egy OMAP 730-as processzor van benne, ami 200 MHz-en ketyeg, ez sem „cutting edge“ fejlesztés. A készülék összeszerelése azonban nagyon rendben van, jól is néz ki, a gombsor kékes keretezése különösen frankó, de ez lopott design.
Két megapixeles kamera, nincs 3G, viszont a hátlap alatt ott lapul egy akkumulátor, amire bizony azt sikerült ráírni, hogy Puma T, ami azért nem kicsit volt meglepő. De ettől függetlenül ez a termék sem okozott különösebb extázist.
Összességében ez a mostani felhozatal sem volt annyira extrém, mint reméltük, de még mindig adósok vagyunk egy Android alapú thai telefonnal, amire most már konkrét ígéretünk van.
Bog
A cikkben szereplő telefonokat az XXL GSM biztosította. Köszönjük.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
