Külső, kijelző, doboz

Olyan régen nyűgözte le öreg motoros szerkesztőségünket először az OLED technológia, hogy felnőtt egy generáció, amely nem tudja, milyen borzalmas kijelzőkkel kellett fiatalkorunkban beérni. De már a furcsán lekanyarodó Galaxy Note Edge is tízéves szülinapi bulijára készül, amikor pedig az összecsukható képernyős okostelefon jelenti a menőségfaktort megfizethetetlen áron, az ívelt kijelző lett a középkategória megkülönböztető stílusjegye. Ezért jó minden technológiai újítás: kis türelemmel eljut a pénztárcabarát ársávokba, ám így is tágra záródott szemünk a 12/256 GB-os tárolóval és 108 megapixeles ISOCELL HM6 kamerával szerelt, duplán lekanyarodó, 120 Hz-es FHD+ csupa képernyőt kínáló Blackview A200 Pro 200 dolláros árcéduláját meglátva.

[+]

Oké: volt idő, amikor ez az összeg 60 ezer forintot jelentett, nem 75-öt, tengerentúli rendeléssel pedig rárakódik nem kevés pluszteher. De akkor is: százezer forint körül megvan a dolog, és ami talán beszédesebb: nem szenvednek többé hátrányt a kis gyártók színvonalas alkatrészekben. Ezúttal ugyan a 4G-s MediaTek Helio G99 chippel kell beérni, a Gorilla Glass szendvicsbe fogott alumíniumház roppant mutatós kivitelt és tökéletes illesztéseket kapott, persze most is a gyakorlatban derül majd ki, mennyire sikerült a bakikat belül visszafogni, ha már a minimális szoftvertámogatás és a bonyolult szervizelés ledobhatatlan teher.

A Huawei P50 Pro a Blackview A200 Pro mellett [+]

De akkor is: a letisztult, végletekig csiszolt kavicsforma Huawei P-sorozatos optikákkal és a Motorola Edge-et idéző, csúszós hátlappal pár éve negyedmillió forint felett nyitott, és akkor még hozzá sem tettem, hogy itt feleannyiért nemcsak az 5050 mAh-s telep van meg, hanem a 66 wattos gyorstöltő is a dobozban, a két végén Type-C kábellel. Mindjárt biztosabb a fogás az ugyaninnen kiemelhető védőtokot feligazítva, és akad még a dobozban olvasnivaló, plusz a hibrid dupla nanoSIM / microSD tálcát alul nyitó tű. Nagyon profi a kivitel, szemrevaló a kék szórt üveg, meglepődik az utca embere az ismeretlen márka feliratot meglátva.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

Felnő ehhez a 6,67”-es és 1080 x 2400 pixeles AMOLED kijelző a túloldalon, és bár előfordul egy-egy honlapon vagy a komolyabb 3D játék közben dadogás, a legtöbbször roppant gördülékeny a 120 Hz-es működés, pontos érintési érzékeléssel. Mondjuk a termékoldal 1300 nites, pontszerű fénysűrűsége hiányzik, ám az egész képernyős 541 nit, amit mi mértünk, tökéletes feketékkel és betekintési szögekkel bőven elegendő, hogy odakint minden látsszon a tartalmakból.

[+]

A kalibráció pontos és testreszabható, a 16 megapixeles szelfikamera pedig alig zavar bele a hatalmas felületbe – az egyetlen esztétikaromboló elem a lekanyarodó szélekig nem érő fólia, de legalább ilyen van a telefonon. Megvan a fénymérő és a közelségérzékelő (valahol, szemmel nem látni), akárcsak az alulra épített, optikai ujjlenyomat-olvasó megbízható, bár lomha működéssel. Hüvelykujjunk a jobbra helyezett billentyűket is könnyen eléri, a nyúlánk képernyő felső harmadához viszont fogásváltás kell, az pedig a tok nélkül balesetveszélyes – épp a Motorola oldotta ezt meg műbőrszerű kivitellel. 162,23 x 73,6 x 8,55 milliméteren és 196 grammon a Blackview ajánlata közepes méretű tepsi hatalmas panellel, amely lekerekített formájával könnyen csúszik a zsebbe.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!