ADO A20+ - ez kéne legyen a szint

Nagyon agilisen lépett be a piacra az ADO nevű márka az elektromos bringákkal, az A20+ pedig az a szint, ahol minden ilyen motyónak kezdődnie kéne.

Bevezető

Lássuk be, hogy a mikromobilitási elektromos bigyókat egyszerűen képtelenség kategorizálni. Nem csak azért mondom ezt, mert a remek hazai államapparátus másfél évvel a Lime budapesti indulása óta sem volt képes hozzáigazítani a KRESZ-t az új típusú városi közlekedőeszközök terjedéséhez (szégyen), de ha nem csak a rollereket teszem bele ebbe a kalapba, akkor valóban nem egyszerű rendet vágni a különböző megoldások között.


Ez egy Niubility N2, ami egy elég jó árú roller, csak épp most nem lehet kapni [+]

Mert odáig oké, hogy a roller az roller: elektromos meghajtású, álló testhelyzetben használt, kétkerekű jármű (jelenleg ugyebár sporteszköz, amit közúton nem is lehetne használni), csak hát már a rollerek is eltérnek kerékméret, teljesítmény és maximális sebesség szempontjából, arról nem is beszélve, amikor az Eleglide D1-en ülünk(!) és 45 km/h-val röhögünk az arcába a biciklistáknak. Az már masszív túlzás, robogónak viszont kevés, pláne 10 hüvelykes kerekekkel.


Ez pedig egy Eleglide D1, ami félig roller, félig robogó, de igazából egyik sem [+]

Aztán itt vannak a kerékpárok, a rásegítéses megoldások egy ideig olyan egyértelműek voltak: tekerjük és besegít, könnyebb így felmenni egy emelkedőn, erre találták ki. Egészen addig, amíg főleg Kínából el nem kezdtek jönni azok a szerkezetek, amelyek akkor is besegítenek, ha nem tekerjük, kvázi rollerként működnek, csak biciklinek látszanak. És itt is óriási a szórás teljesítmény és maximális sebesség kapcsán, hogy aztán az egykerekű megoldásokról, vagy az elektromos gördeszkáról ne is szóljunk. Magyarán olyan szabályozást kéne alkotni, amibe minden belefér, de úgy, hogy ne engedjük szabadon garázdálkodni a kerékpárúton mondjuk a Kugoo G-Boostert, ami 70 km/h-val is tud menni, hanem talán az lenne a legegyszerűbb, ha húznánk egy egészséges határt 25 km/h-nál és 350 Wattnál úgy, hogy a többi paramétert nem specifikáljuk: legyen valahány kereke és talán ne legyen több, mint 30 kilogramm, abba a legtöbb motyó belefér.

Ebben a dobozban jött meg az ADO A20+
Ebben a dobozban jött meg az ADO A20+ [+]

Akárhogyan is lesz, most már elég sok ilyen-olyan mikromobilitási eszközt próbáltunk, tucatnyi rollert, jó néhány kerékpárt, szóval van némi elképzelésünk arról, hogy legalábbis a számok szintjén mi az, ami életképesnek tűnik, az ADO A20 pedig ilyen szempontból ígéretesnek látszott. Relatív nagy, nagy kerekekkel, tág határok között állítható kormány- és ülésmagassággal, elég erős motorral, lámpával, teleszkópos első villával, Shimao váltóval, kiszedhető akkuval és összecsukható kivitellel kelleti magát, szóval amikor a semmiből megtalált a cég marketingese, hogy küldjön egyet, akkor némi chinglish levelezés és Google-fordítós kommunikáció után landolt a szerkesztőségben a járgány, egyenesen a gyártótól.

Összerakás, külső

Az ADO A20 doboza már sejtette, hogy nem egy filigrán bigyó fog belőle előbújni. Az összecsukott állapotban csomagolt bringát mintegy 15 perces melóval hoztuk menetkészre, még pumpát is adtak hozzá, hogy ezzel se legyen gond. Az ülést és a kormányt nekünk kellett rögzíteni, a pedálokat is a júzer dolga felrakni, a kitámasztóval is nekünk van feladatunk (és ez speciel nem egy csodálatos rögzítési megoldás), persze tele volt aggatva fóliával és hungarocellel, de összességében nem volt egy atomfizika az összeszerelés.

Összeszerelés előtt
Összeszerelés előtt [+]

Hárman csináltuk amúgy, főleg szentkuti11 dolgozott serényen, mi a Bone-nal csak szakértően bólogattunk és adtunk hasznavehetetlen tanácsokat, de aztán amikor összeállt, akkor elégedetten nézegettük a kész terméket: az ADO A20 egész pofás, okvetlenül masszívabb, nagyobb gép, mint az eddig próbált Himo és Fiido biciklik, no meg olyan komplettnek tűnt a sárvédővel, a hátsó lámpával, a brutálisan erős első fényszóróval, a nagy átlaghoz képest kulturált ülésével, és még telefontartót is adtak hozzá, ami nem csak rögzíti a mobilt, hanem egy USB-kábelt használva még tölteni is tudjuk azt a bicikli akkumulátorát használva. Ekkora külső akksit még nem láttam, az fix.

Az összeszerelési útmutató alapján hamar meg lehet csinálni
Az összeszerelési útmutató alapján hamar meg lehet csinálni [+]

Látszik, hogy az ADO foglalkozott azzal, hogy az európai piacra megfelelő terméket gyártson. A küllőkön és a pedálokon is vannak fényvisszaverők (ez itthon is kötelező a bicikliknél), fent vannak a sárvédők, a gyári beállítás pedig 25 km/h-ban maximált sebességig üzemelteti a rásegítést és alapból úgy van konfigurálva, hogy csak úgy taxizgatni (vagyis tekerés nélkül haladni) ne tudjunk vele. A 350 wattos motor is határérték (sőt, 250 wattot ad le maximum, ha nem babráljuk), tehát totálisan megfelel a rásegítéses kerékpár kategóriájának, hiszen a teljesítménye sem kiugró és nem is lehet tekerés nélkül nyünnyögtetni a motort. Más kérdés, hogy nekünk is az volt az első dolgunk, hogy a mindenféle korlátozásokat kiszedjük a rendszerből…

Össze van rakva
Össze van rakva [+]

Már az összeszerelésnél is volt némi elismerő hümmögés, hogy ez azért minőségibb darab, mint az eddigi bigyók, nem lötyögnek a dolgok, minden meglepően merev és stabil, de maga a váz is masszívabb, mint vártuk. Az első teleszkópos villa persze nem egy nagy eresztés, olyan állati sokat nem csillapít, de a semminél jobb, a váltó beállítására is szükség volt az első használat előtt, ahogyan a sárvédőket is kellett igazgatni, hogy ne érjenek hozzá a gumihoz, de ezek a teendők szinte bármilyen bicikli üzembe helyezésénél előfordulnak, ha csak abba gondolok bele, hogy milyen messziről érkezett végül hozzánk, akkor a szállítás során bőven elmozdulhatott ez-az. Az ülés legalacsonyabb pontja 80 centiméter van a földtől, de 115 centiméterig felhúzható (ahhoz már nagyon hórihorgasnak kell lenni), a kormány pedig 105-120 centiméteres magasság között állítható, de kormányrúd dőlésszögét is tudjuk változtatni.

Hét sebességes váltó, tárcsafék és agymotor
Hét sebességes váltó, tárcsafék és agymotor [+]

Elöl-hátul tárcsafék dolgozik, a hátsó fék működtetése elvileg valamiféle visszatáplálást is indukál, de szerintem ahhoz a Kékestetőről kéne indulnom lefelé hosszan, hogy ebből bármit érzékeljek. A kormányon van még az USB csatlakozó telefontöltéshez, a jobb oldali grip belső harmada forgatható, ez kvázi a gázkar, valamint kapunk egy LCD kijelzőt is, ami nem az ADO terméke, ez egy S866 nevű megoldás, amit számos gyártó használ. Plusz van még két extra gomb a lámpához és a dudához.

Kissé zsúfolt a kormány, de még a telefonunkat is tudjuk hová tenni úgy, hogy töltést is kaphat
Kissé zsúfolt a kormány, de még a telefonunkat is tudjuk hová tenni úgy, hogy töltést is kaphat [+]

Az akkumulátor a váz középső részében van, ha összecsukjuk a bringát és a mellékelt kulcsot elforgatjuk, akkor ki is lehet szedni és külön is lehet a mellékelt töltővel etetni. Ebben az a jó (ha az ember egyszer rájött, hogy merre kell forgatni a kulcsot), hogy ledobom a pincében, vagy a garázsban a bringát, felviszem a lakásba tölteni, mégsem a komplett kócerájt kell a lépcsőn emelgetni. Nem mondom, hogy lopás ellen is ideális, de ha nincs bent a kulcs, akkor nincs rásegítés sem.

Az akkumulátor, a háttérben pedig a helye
Az akkumulátor, a háttérben pedig a helye [+]

Az akku (10,4 Ah) 280 dollárt kóstál külön, ami azért is fontos tudnivaló, mert ennyiért lehet hozzá még egy telepet venni. Szóval külsőre oké, vannak olyan extrák, amit más biciklik csak drágábban adnak, a telefontartóért külön megy a pacsi, pláne az USB kiállás miatt, de azért ha ezt is feltesszük a kormányra, akkor már zsúfolt lesz az összkép és hát nem is a világ legnívósabb tartozéka satnya műanyagból. Viszont egy ZTE Axon 30-at is simán megtart stabilan, pedig az nem egy aprócska kis mobil.

Közlekedés

Ennyi nyönyörgés után most már ideje lenne nyeregbe pattanni, de mielőtt nekiugrunk, gyorsan elhintünk pár hintet arról, hogy mit kell csinálni az S866 LCD-vel ahhoz, hogy ne csak rásegítést kapjunk. Egyrészt azért, mert ahogyan a többi, relatív olcsó, Kínából jövő e-bike, ez a termék is annyira intelligens, mint egy bazaltkocka, magyarán van három fokozatunk a rásegítés kapcsán, ahol az egyes 15 km/h-ig nyújt támaszt, a kettes 25-ig, a hármas pedig 25 km/h felett a gázkart húzva — ha és amennyiben egyáltalán ki van ütve belőle a korlátozás, különben a kettes és a hármas opció csont ugyanaz. És a rásegítés mértéke tök független a pedálozási intenzitásunktól (nincs benne szenzor), szóval a dolog nem lineáris, hanem bináris. Van egyébként nullás fokozat is némi haxolás után, de amúgy ha nem kapcsoljuk be a bringát, akkor amúgy is ezt kapjuk, csak akkor nincs lámpa és a megtett kilométereket sem méri a fedélzeti egység. Viszont számos egyéb hasonló elven működő bringától eltérően a rásegítés nélküli tekerés sem dráma, mert akkor leválasztja a motort a kerékről a rendszer, szóval nincs extra ellenállás, ami miatt nehezebb lenne tekerni.

A fedélzeti egység jól látható, a töltöttségi visszajelzés azonban hektikus
A fedélzeti egység jól látható, a töltöttségi visszajelzés azonban hektikus [+]

Szóval ha megnyomjuk egyszerre a plusz és mínusz gombokat a kijelző mellett, akkor a szervizmenübe jutunk, ami 20 opciót tartalmaz, de nyilván érdemes letölteni a manualt az S866-hoz, hogy tudjuk, hogy melyik paraméter mit csinál. Nekünk a P-08 fog kelleni, itt lehet a 25 km/h-s limitet 100-ig feltolni (muhaha), de ezen a ponton még mindig ott fogunk tartani, hogy akkor megy majd jó gyorsan, ha tekerünk is és csak 25 km/h-ig segít be. Ha az a vágyunk, hogy tekerés nélkül is krúzolhassunk, akkor a bicikli kikapcsolt állapotában maxra kell tekerni a gázkart, közben húzni a fékeket, majd bekapcsolni a kerékpárt és várni 10 másodpercet, hogy a rásegítéses mód helyett hibrid módba kerüljünk. Ez azt fogja jelenteni, hogy ha tekerünk, akkor továbbra is rádolgozik egyes és kettes fokozatban, de ha ezt megunjuk, akkor pattintsuk fel hármasra, olyankor húzkodhatjuk a gázkart és azzal is tudunk haladni. Van még egy opció a szervizmenüben, alapból ugyanis a krúzolás is csak akkor lesz aktív, ha már önerőből elértük a szédületes, 6 km/h-s sebességet, de ezt is ki lehet kapcsolni a P09-es opciót nullára állítva.

Fény van bőven
Fény van bőven [+]

Az ADO A20-szal közlekedni alapvetően jó. Van egy kis késleltetése az eletromotornak, ha már nem tekerünk, akkor egy ideig (pár másodperc) még tolja a naftát, de ha a fékeket meghúzzuk, akkor egyből elveszi a rásegítést. A gyári gumik elég jók, a rugózási komfort eggyel jobb, mint a nagyon alapszintű riválisoknál (az ülésnek is van egy kis rugózása külön), a fékeket egyszer kell beállítani és akkor jól adagolhatók, nem lötyög rajta semmi, ha rendesen meghúzzuk a kitámasztó csavarjait időről-időre (ez egyértelműen a legsatnyább pontja a konstrukciónak), a lámpa világít ezerrel és a tág határok között állítható kormány-ülés kombó segít megtalálni az ideális testhelyzetet. Sík úton nekünk (85-90 kilogrammos júzer + táska) a műszer 34 km/h-s csúcssebességet mutatott, de szerencsére van mellette telefontartó, amin a GPS is ennyit mért.


[+]

Emelkedőhöz érve viszont hamar elfárad, ha magától kell megoldania a feladatot, szóval ott jobban jövünk ki, ha együttes erővel küzdjük le az akadályt, kell kicsit tekerni, de a rásegítés miatt ez nem izzasztó, viszont simán fel tudunk mászni komolyabb meredekségű domboldalakon is, de azért ez nem egy terepbringa, arra az A20F nevű modellt ajánlja a gyártó morcos gumikkal és akár 500 wattos teljesítménnyel, valamint megerősített vázzal. Drágább is valamivel. Városi közlekedésre (vagy falvak között a földutakra) viszont bőven elég az, amint az A20+ kínálni tud, ez egy korrekt bicikli, ami persze nem egy bonyolult lélek pedálfordulat-szenzor nélkül, de könnyen hozzá lehet szokni, lustáknak pedig megoldható, hogy tekerés nélkül is haladhasson (még ha ez pillanatnyilag semmiféle hazai szabályozásba nem fér bele).


[+]

A gyártó 80 kilométeres hatótávot ad meg rásegítés mellett, de ez csak abban az esetben érvényes, ha a legcsirkébb módot választjuk és maximum 70 kilogrammot nyomunk a mérlegen karácsony után is. A valóság inkább 50 kilométer körül van, ami még mindig bőven jó, ha pedig csak taxizgatunk vele, akkor 35-40 kilométert tudunk elgurulni egy töltéssel. Ha teljesen lemerült, akkor 7 órán keresztül kell lógjon a töltőn (vagy a bringa, vagy a kivehető telep), hogy újra 100%-os legyen a töltöttség. Nagyon tetszett, hogy meglepően kicsire össze lehet hajtani, pláne ha kivesszük az ülést (extrém esetben a pedálokat is le lehet szerelni és a kormányt is kivehetjük, bár ott a kábelezés miatt elválasztani nem tudjuk a kerékpártól teljesen). Viszont az akkut kiszedni kissé idétlen, mert ha kettényitjuk a biciklit, akkor hirtelen el is akar dőlni, szóval fél kézzel kell tartani a terméket úgy, hogy közben a váz alatt matatunk a kulccsal a kábelezés erdejében, aztán ki is kéne húzni a méretes alumínium tokozást is.


[+]

Az ADO lengyel raktárból szolgálja ki a vásárlókat (nekünk 5 nap alatt megjött a pakk), tehát a jelenleg 799 dolláros ár végárnak is tekinthető, bár a Mobilarena.hu kuponkóddal még 30 dollárt le lehet csípni. Most épp elszállt az árfolyam, szóval ez 250 ezer magyar forintot tesz ki, de minimum ennyibe kerül a Himo Z20, a Fiido D11 pedig még drágább, ezeknél pedig az ADO A20+ okvetlenül jobb gép. Nagyobb, masszívabb, többet tud, több tartozékkal, ráadásul a gyártótól közvetlenül lehet kiegészítőket és alkatrészeket is rendelni (például csomagtartót 70 dollárért). Az ADO úgy küldte el tesztre a gépet, hogy próbáljuk ki a terméktámogatást is, szóval feltettem a kérdést nekik, hogy hibrid módba hogyan kell váltani, gyorsan jött a válasz, volt benne egy videó arról, hogy mi a metódus, de aki nem tud angolul, annak azért ez nem lesz teljesen kézenfekvő. Viszont látszik, hogy az ADO úgy találta ki a bringát, hogy az alapesetben megfeleljen az összes érvényben levő szabályozásnak, de nyitva hagyta a kiskaput, hogy többet is ki tudjunk sajtolni a hardverből. Nyilván nem egy olyan szofisztikált megoldás, mint egy pedálszenzoros bicikli, de jóval olcsóbb is, körülbelül 3 kilométernyi használat után tökre egyértelmű lesz, hogy miképp működnek a különböző üzemmódok és fokozatok, ez végre rendesen össze van rakva, jó a menetkomfort, vannak hozzá extra szolgáltatások (telefontöltő, erős első lámpa, sárvédők, fényvisszaverők, kivehető és külön tölthető akkumulátor), szóval összességében elégedettek voltunk. Ez már az a szint, amivel nem rettegtem minden úthibánál, hogy na, majd most szakad le róla valami (vagy nekem a vesém), a tág határok között állítható ülés-kormány páros elég sokféle termetű ember számára biztosítja, hogy az ideális testhelyzetet megtalálja, van benne erő, rásegítés nélkül is könnyű tekerni, dudál, világít, gurul, fordul, ha pedig fáradunk, akkor egészen hosszan suhanhatunk vele anélkül, hogy a kislábujjunkat is megmozdítanánk.

ADO A20+

Bog

A biciklit maga a gyártó küldte tesztelésre. Itt lehet megrendelni, a Mobilarena.hu kuponkód további 30 dollár kedvezményt ér. Az ADO Facebook oldaláról pedig mindig lehet tájékozódni az aktuális akciókról.

Hirdetés

Előzmények

  • Himo Z20 – nem nyerhetsz mindig

    Lehet, hogy te megveszed és neked nagyon beválik, de statisztikailag komoly esély van arra is, hogy hibás darabbal találkozol. A Himo Z20 tesztjét kettős érzelmekkel zártuk.

  • Fiido D11 - ránézésre bicikli

    Pöpec az új Fiido külsőleg, mégse számít kerékpárnak. Mikor lesz itt szabályozás?

  • Fiido D3 - rollercikli, vagy amit akartok

    Az elektromos rollerek és a pedelec biciklik előnyeit próbálja egyesíteni a Fiido D3, ami egészen addig a pontig néz ki mulatságosan, amíg el nem kezdjük használni.

Hirdetés