- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- Huawei Watch GT 3 Pro - korlátolt szépség
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Realme GT Master Edition - mestermunka
- Júniusban Magyarországra érkezik a Tecno, a fejlődő piacok egyik kedvenc márkája
- Prémium külsőt kaphat a Motorola Moto G85 5G
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Bugfix van, magyarázat nincs az iOS-ben újra feltűnő, korábban törölt fotókra
Hirdetés
-
Békésen legelészik a májusi hardvercsorda
ph Ezúttal monitorokat, processzorhűtőt, házat, routert, tápokat, egérpadot és akciókat tereltünk be a szombati karámba.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Közönségkedvenc Galaxy vált One UI 6.1-re
ma Ezen a héten sem tétlenkedett a Samsung szoftverfejlesztő csapata.
Új hozzászólás Aktív témák
-
MageRG
addikt
Inkább témába vágó dolog:
A Bibliakutatásban van egy olyan irányzat, ami az Újszövetséget az adott kor környezetében, kulturális hatásaiban (Római birodalom, hellenizmus) értelmezi, nem izoláltan.
Ennek képviselője Dennis Ronald MacDonald (nem a gyorsétteremlánc kabalafigurája) és
Richard C. Miller.
MacDonald szerint Homérosz Iliászának hatása kimutatható Mark evangéliumán és az Apostolok cselekedetein - a narratíva számos helyen párhuzamokat mutat.
R. C. Miller szerint hibás értelmezés hiteles történelmi dokumentumnak, vagy szemtanúk beszámolóinak beállítani az evangéliumokat. Ezek egyfajta korabeli elvárt narratívák, átmenet a történetírás, politikai propaganda és mitikus anekdoták közt.
Nem összemérhetők azzal, amit ma értünk történetírás alatt.
Viszont aki számított, arról írtak hasonló történeteket.
Engem meggyőzött egy idecitált példa:
Suetonius - Caesarok élete, Augustus, 94. passzus
Suetoniust viszonylag hitelesnek fogadják el, mégis Augustusról olyanokat ír, hogy különféle csodák jelezték születését. A szenátus, attól félve hogy király születik, megparancsolta hogy egy akkoriban született gyermeket se neveljenek fel, ezért a kis Augustust rejtegetni kellett.
Anyját Apollo isten "látogatta meg", szóval félisten volt. Gyermekként is mindenféle csodás dolgok történtek körülötte. Meg állítólag látták a halotti máglyáról a mennybe emelkedni.
Nyilván senki nem gondolja hogy ezek komolyan megtörténtek. Inkább a korabeli megfelelője az olyan meséknek, mint amit pl. a Kim-dinasztiáról terjesztenek."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Karmko #27453 üzenetére
Ugyanezt elmondhatod a poltopikban, vagy felőlem a konteós topikban is.
De azt te is látod, hogy Miklós egyáltalán nem fog elgondolkodni a felvetett ellentmondásokon ha így minősítheted.
Lehet vitázni arról, mit jelent kereszténynek lenni. De ha aktuálpolitikával akarsz érvelni, arra van külön topik."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27454 üzenetére
A császáréletrajzok K.u. 121-esek. Igen, későbbi mint Márk, de korábbi, mint János.
Nem tudom pontosan mire akartál ezzel utalni.
Nem az volt az érv, hogy Suetonius kitalálta, az evangéliumok meg róla másolták.
Hanem hogy ez egy bevett szokás volt, amin senki sem akadt fenn.
Magyarul az az apologéta érv, hogy ha nem lett volna igaz, akkor biztosan szóvá teszi valaki, nem áll meg.
Augustus biztosan nem volt Apollo zabigyereke, mégsem akadt ki ezen a történeten senki (azaz nem maradt írásos emléke). Sőt, beépítették a császárok kultuszába. Ő maga is oltárt emelt Julius Caesarnak, fogadott apjának.
Egyébként amit Suetonius leír, az is Romulus történetét imitálja. Augustust magát meg Nagy Sándorhoz hasonlítja, aki az antik világ atyaúristene volt - majdnem szó szerint, hiszen az ő születéséről is hasonló dolgokat írtak.
Nem nehéz látni, hogy egy római megszállás alatt levő Júdeában, amit áthat a görög kultúra, hova nyúl egy görög műveltségű életrajzíró..."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27459 üzenetére
"Szerinted miért hisz valaki...?"
Csak az unalomig ismételt dolgokat tudom erre válaszolni:
Az emberek arra vannak kihegyezve, hogy felismerjék a szándékot a történések mögött (hiperaktív ágensfelismerés). Hajlamosak olyan dolgok mögött is szándékosságot, vagy vezérlő akaratot látni, amik mögött nincs.
Akik különösen érzékenyek, azok szerint minden okkal történik. Ők könnyebben hisznek.A másik, hogy szeretnénk valamiféle kontroll gyakorolni olyan események fölött is, amit nem tudunk uralni. A hit erre ad lehetőséget, vagy legalábbis erőt a történtek elfogadásához.
A világ egyébként is veszélyes hely tud lenni. Legtöbbünknek volt anyukája, apukája (vagy valamilyen nevelője), akik gondoskodtak róla. Egy ilyen világban sokan vágynak vissza abba az időszakba, amikor gondoskodtak róluk, megvédték őket, a világ rendje is egyszerűbb és igazságosabb volt. Ezt is adhatja a hit.A harmadik meg a legegyszerűbb: hisznek, mert a szüleik hittek, így nevelték őket, körülöttük mindenki ezt csinálja, ezt várják el tőlük. Úgy nőttek fel, hogy a ez a világ megkérdőjelezhetetlen része.
Reményt, értelmet, célt ad - helyet a közösségben.
Ha vannak is kétségeik, nem biztos hogy megéri nekik ezzel foglalkozni, hiszen a környezet nem nézi jó szemmel. Elveszíthetik kapcsolatukat szüleikkel, barátaikkal. Vagy szélsőségesebb esetben elveszthetik a munkájukat, egzisztenciájukat, vagy akár az életüket."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27461 üzenetére
Ezért szeretem inkább a kérdéseket: mert akkor sokkal könnyebb megérteni, ha saját magad jössz rá, nem csak mondják. Az az érzésem szinte semmit nem értettél abból, amit leírtam.
Hol van itt a felelősség elől menekülés? Miért kellene felelősséget vállalni?A biztonság meg egy természetes igény. Én úgy látom ez egy teljesen észszerű reakció extrém helyzetekben.
Mint a buddhista filozófiában: Ha van megoldás, nincs miért aggódni. Ha nincs megoldás, minek aggódjunk. - Segít megküzdeni a megváltoztathatatlannal.
Egyébként hasonlót vallottak a sztoikusok is, akiknek nagyon sokat köszönhet a kereszténység."Mi lehet szerinted a forrása/oka annak, hogy ilyen az ember?"
Ha rákeresel a "Hyperactive Agency Detection"-re (vagy HADD), angolul rengeteg cikket találsz róla. A kifejezés Justin L. Barrett munkájából ered.
Röviden arról van szó, hogy az emberi elme előnyben részesíti az ágenst tartalmazó magyarázatokat.
Ez azért van így, mert evolúciós szempontból előnyös. A hamis pozitív észlelés költsége kicsi ("tényleg csak a szél volt"), míg a hamis negatívoké nagyon nagy.
Akiknek nem volt elég érzékeny az ágens detektora, azokat gyakran megették a ragadozók, vagy agyonütötte az ellenséges törzs. Biztos hallottál már erről."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27463 üzenetére
Igen. Direktben a HADD az evolúciós előny. A vallásos hitre való igény az csak folyománya.
De ez csak az egyik nézet.
A vallás fontos közösségépítő-szervező szerepet tölt be (és a jól szervezett közösség szintén evolúciós előny).
Korábban hivatkoztam Jonathan Haidt-re (The Righteous Mind - szégyen, hogy magyarul nem jelent még meg).
Neki volt egy olyan megállapítása, hogy az ember 90% csimpánz és 10% méh - mármint az önzőség - kollektivizmust tekintve. A vallás az egyik olyan dolog, ami képes előhozni belőlünk a "méhecskét" - ami segítségével, együtt, fantasztikus dolgokra vagyunk képesek."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27468 üzenetére
Lásd az összes kognitív csapda, amire a szélhámosok építenek.
De felhozhatnám azokat a dolgokat is, ami a józan paraszti észből következnek, aztán nagyban mégsem működnek.
Ilyen a lapos föld -> glóbusz vagy abszolút idő -> relativisztikus idő."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27470 üzenetére
Akkor megpróbálom másképp elmagyarázni.
Azt ugye te is látod, hogy az ember nem szigorúan racionális lény, hanem sokszor ökölszabályok szerint él - egyfajta ösztönös racionalitással.
Ez is egy evolúciós hozadék, mert komolyan végiggondolkodni mindent lassú és sok energiát igényel.
Az lapos Föld példát azért nem értetted, mert nyilván úgy gondoltad, hogy ha ilyenek vagyunk, akkor sosem jöhetünk rá hogy a Föld nem lapos. De, rájöhetünk, csak az egyáltalán nem egy intuitív folyamat volt.
Az intuitív az, hogy szétnézünk a síkságon, és látjuk hogy lapos. Akkor nyilván a Föld is az.Ugyanígy, az intuitív megállapítás az, hogy a villámot valaki csinálja. Aztán ehhez gyártunk magyarázatokat, hogy épp miért oda vágott a villám.
Az abszolút nem intuitív dolog az elektromosság és a villámhárító felfedezése.A szélhámosok pedig olyan ösztönös dolgokra építenek (nem, nem szándékozom összemosni a HADD-dal) mint a pl. jól öltözöttség, magabiztosság, ami a megbízhatóságot sugall - pedig egyáltalán nem ezek azok az okok, amiért valakiben meg kellene bízni.
Vagy sürgetés, az egyszeri, kihagyhatatlan ajánlat, vagy érzelmek felkorbácsolása - ezek mind azt szolgálják hogy kikapcsoljuk a tudatos, racionális gondolkodást és az intuíciókra hagyatkozzunk. Amit aztán könnyebb kihasználni.Na de vissza az eredeti témához: ott a pont, a vallás a közösségépítés szempontjából előnyös - ma is.
Csak a vallás nem az egyedüli ami ezt csinálja és a vallás nem csak közösséget épít. Akinek igénye van hinni, az ma is hihet - kérdés: mi ennek a költsége?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27472 üzenetére
Tényleg sokat javulna a kommunikáció, ha kicsit másképp (tömören, lényegre törően) közölnéd az észrevételeid. Pl.:
"Amikor azt írod, hogy a vallás mást is csinál, mire gondolsz?"
A vallás nem csak abból áll, hogy összejövünk és megkérdezzük ki hogy van. Nagyon komoly kijelentésekkel bír a világról (beleértve a morált is). Amit szerintem jogosan kritizálnak - hogy hogyan jut ezekre a kijelentésekre.Ezért írom - maradva a lapos Földnél, mert jó példa - hogy szerintem nem igazán ment át az üzenet.
Az emberi civilizáció legalább 4-5 ezer éves (de lehet hogy 12). Miért tartott olyan sokáig hogy rájöjjünk, hogy a Föld nem lapos?"...a keresztény hit nem kívánja cáfolni a tudományos nézetet, sőt egybecseng..."
Biztos vagy benne? A tudomány nem mondja, hogy a világ a semmiből lett, és el fog tűnni. Russel is csak azt mondja, hogy az emberiségnek nincs kitüntetett szerepe az univerzumban."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
Ez volt már?
Betiltották a Bibliát több általános iskolában Utah-ban
A tiltást az a törvény tette lehetővé, amit konzervatív képviselők (Ken Ivory javaslatára) hoztak. A célja az volt, hogy bizonyos kényes témákkal (túl szexuális és erőszakos témák, LMBTQ, faji kisebbségek identitása), ne találkozzanak korán a gyerekek/kamaszok.
Az egyik szülő hasonló okokra hivatkozva nyújtott be kérvény, aminek végül helyt adtak.
A Guardian szerint a döntést később visszavonták, mivel a könyv pedagógia haszna messze túlmutatnak az esetleges károkon, amit okozhat.
Viszont a Mormon könyvét érintő kérés még vizsgálat alatt van."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
"Ezért aztán darabokra szakad a világ... A hívők és a tudósemberek diszjunkt halmazára."
Francis CollinsAz első lépés lenne a szakadék áthidalása felé, ha saját magad törekednél a tények legpontosabb ismeretére.
"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27480 üzenetére
Itt speciel egyáltalán nem a kényszeredett PC okozta a problémát, hanem az evangélikus fundamentalisták álszent kettős mércéje.
Ebbe az "idillbe" trollkodott bele valaki, ú.n. malicious compliance módszerével.
Ami ugye nem történt volna meg, ha végiggondolják a törvényt, nem pedig csak egy bújtatott "azt olvashat a gyerek ami nekem tetszik" rendelet az egész.Egyébként szerintem is hülyeség kitiltani a Bibliát az iskolából. De az tény, hogy bizonyos kor alatt (min. 13-14) a gyereket a közelébe nem engedném.
Arra vannak ilyen kivonatolt füzetek meg könyvek."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27483 üzenetére
Ha szerinted ez az LMBTIDDQD lobbi nyomulása miatt volt, akkor nem tudom mit lehetne még elmondani...
Egyébként, légy szíves, fogalmazz tömörebben, lényegre törően.
Meggyőződésem hogy nem csak én olvasom félre amit közölni akarsz (ha ez szerinted nem így van, megkérdezhetünk másokat).
Az érthetőségből pedig te is profitálnál."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
Kérdezted mér katolikus pap munkatársad szerint miért kell magyarázni a Bibliát? Miért nem magától értetődő minden embernek?
Egyébként nem konkrétan a Biblia tiltásáról volt szó.
Hanem vannak bizonyos tartalmak, amik ahol nincs egyetértés hogy gyerekeknek való-e.
Ez néha oda fajul, hogy a törvényalkotó csinál egy gumiszabályt.
Mert saját személyes erkölcsi-vallási meggyőződését nem tudja úgy belepréselni a törvénybe, hogy az alkotmányos maradjon (vagy nagyon kilógna a lóláb)."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
Szerintem nem egyről beszélünk.
A pap felolvassa a Bibliát, (amit szintén emberek írtak) és ő elmagyarázza mit kell gondolni róla.
Szerinted ez ekvivalens azzal, hogy Isten személyesen szól?Persze hogy léteznek materialisták.
"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
Nyilván mindenben van bizonytalansági tényező. De szerintem ez nem az.
Amit itt fel szoktak hozni, hogy a szubjektivitás tönkrevágja az egészet.
Ha egyik állít valamit a szentlélek szerint, a másik másvalamit, a harmadik harmadikat, ki tesz igazságot?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
De akkor ez már egyáltalán nem a szentlélek.
Hanem az az ok, hogy ott volt Jézus, aki Isten fia, és tetteivel megváltást hozott. És te úgy gondolod, hogy így igaz.
A szkeptikus ilyenkor továbbfejtené, hogy miért gondolod, hogy ez igaz..."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
Akkor viszont az lenne a kérdés, hogy miért fogadod el csak úgy, hogy a Szentlélek van.
De ezt nem folytatom, mert messzire vezet, nem ezért jöttél ide.
Egyébként ez egy amerikai pszichológus által népszerűsített beszélgetési módszer. A szkeptikus önreflexió a célja. Street epistemology néven találhatsz rá az interneten."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #27507 üzenetére
Olvass utána ki Peter Boghossian, és miben volt benne. Szerintem neked is tetszene.
"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
Ha kívül van a közösen megtapasztalható valóságon, attól még saját magad megtapasztalod, nem?
Amit viszont felhoztál, az olyan cáfolat volt a világképre, ami nem cáfolat. Ezért abszurd, nem azért mert valószínűtlen.
Én ebből annyit értek, hogy valami miatt elkezdtél hinni valamiben, ami szerinted sosem lehet hamis.Gondolkodónak itthagyom Stephen Law blogját:
Dave-ről, aki szerint a kutyák a Vénusz bolygónak kémkednek.
Természetesen Dave minden felvetést tökéletesen be tud illeszteni a világképébe."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
Beszélgetni viszont csak úgy lehet, ha egy adott valóság van a szavaink mögött."
Ebben biztos vagy? Nem beszélgethetünk egy tökéletesen ellentmondásmentes, de kitalált világról?Egyáltalán nem igehirdetésről van szó - bár tudom, neked annak tűnik.
Arról van szó, hogy tudni akarod-e, hogy amiben hiszel az igaz.
Másképpen: ha hiszel valami nagyon szép dologban, de az nem igaz, szeretnéd-e tudni?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
Találtam egy kemény kritikát Peter Boghossian módszerét illetően:
Tom Gilson (Ratio Christi, apologéta) publikációjaElsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy azért hatásos, mert - bár a hit igaz és nem hagy cserben - a keresztények nem értik eléggé és nem gondolkodnak eleget saját hitükön.
Kritizálja Boghossian definícióját (a hit bizonyíték nélküli meggyőződés - "faith is believing without evidence") - szerinte a vallásos hitnek igenis racionális és bizonyítékokon alapszik.
B.-t intellektuális meggondolatlansággal vádolja, és ezt egy sereg példával támasztja alá.
Szóba kerül a bibliai definíció (A zsidókhoz 11:1) kritikája: erős meggyőződés, amit a bizonyítékok nem indokolnak eléggé - vagyis egyfajta "wishful thinking" (ez Jerry Coyne biológus definíciója).
Gilson válasza az, hogy bizonyítékok Isten megtapasztalásával együtt elegendők.
Végül rátér saját definíciójára:
szerinte a hit bizalom Isten karakterében. Ahogy egy személyiséget sem lehet tudományos módszerekkel vizsgálni, Istent sem.
Továbbá az egyik sarkalatos nyitókérdésre (Honnan tudjuk hogy Jónás 3 napig a cethal gyomrában volt?) azt írja: a választ ugyanonnan tudjuk, ahonnan pl. hogy a Föld magja olvadt vas - megbízható tekintélyektől.
Van még jópár pontja, amit most kihagytam...De szerintetek hogyan definiálható jól a vallásos hit (faith)? Boghossian vagy Coyne definíciója miért hibás?
Szerintem az egyik probléma, hogy elbeszélnek egymás mellett: a bizonyíték, főleg a megfelelő bizonyíték személyektől is függ.
Viszont a mellett nem lehet szó nélkül elmenni, hogy Tom Gilson szerint is milliók hisznek úgy, hogy különösebben megértenék, miért."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #27525 üzenetére
Igen, ez teljesen igaz. Az egyszerű ember legtöbbször ugyanúgy kénytelen bízni a tudomány autoritásában, mint a hívő a vallás hagyományaiban.
A különbség abban van, hogy milyen az intézmény ami köré szerveződik:
ugye a tudományos életben elvben azzal szerezhetsz hírnevet magadnak, ha felfedezel valami új összefüggést vagy megcáfolsz egy létező elméletet/hipotézist.
A legtöbb vallásban ez nem így működik.
Tom Gilson azzal is egyetért, hogy vallásos meggyőződésükben nem szoktak egyetérteni észszerűen gondolkodó emberek, tudományos tényekben meg igen."...vannak olyan tudományos elméletek, amikben az emberek hisznek, miközben nincs rá bizonyíték, csak nagy a konzenszus."
Például?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27528 üzenetére
Az "összefoglalóm" nyilván nem teljes, ezért linkeltem be a komplett publikációt.
Ha bármi gyanús v. zavaros, el lehet olvasni (<66 old.).
Szerintem a kritika nagy része mellé megy Gilson részéről.Kíváncsi lettem volna van-e jobb definíciója a "faith"-nek, ha már az apologéták ennyire tiltakoznak - érthetően.
Erre nem kaptam választ.Az egyik probléma (ebbe Gilson is belefut, csak nem veszi észre), a kettős mérce.
G. szerint Boghossian lehetetlen szintű bizonyítékot vár el, de ugyanezt nem várja el saját " hiténél".
Ugyanakkor B. módszerénél rendszeresen előjön hogy hívő emberek szerint más vallások hamisak, amikor a "bizonyíték" minősége ugyanaz, mint a saját hitüknél."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27530 üzenetére
"Van sok; ha eddig sem győzött meg egyik sem..."
Nem csak arról van szó, hogy engem nem győzött meg.
Ezek a definíciók sokszor összefüggéstelenek, hívők sem értenek vele egyet más kontextusban. És egyáltalán nem látom miben cáfolnák a Boghossian-féle (és hasonló) definíciókat.
1. "Hinni bizonyíték nélkül"
Az ez irányú felháborodást értem, hiszen egy hívőnek minden (is) bizonyíték.
Ezért talán jobb megfogalmazás a "az a kifogás, amikor nincs elegendő bizonyíték" (Ez Anthony Magnabosco Boghossian-interjújából van). Ez már megragadja azt, hogy bizonyítékokban eltérőek az igények.
2. A zsidókhoz 11:1
Na ez az, ami problémás. Gilson azt írja félreértés, hogy ez valami vágyvezérelt gondolkodás, és 11:6-ra hivatkozik.
De ezzel egyáltalán nem tette világosabbá egy kívülállónak. (Sőt, csak alátámasztja Boghossian másik megállapítását, hogy az egyszerű létezésről tett kijelentés morális állítássá válik.)
Olyan mintha a hívőnek maga az lenne a bizonyíték egy dolog igazságára, hogy hisz benne hogy igaz. Ez miben különbözik a vágyvezérelt gondolkodástól?
3. Bizalom Isten karakterében, természetében
Erre is érvényes az előző kritika.
Erről kymcoval beszélgettem egy jót. Ő is elismerte, hogy a személy karakterének elbírálása valamin alapul - mit tapasztalok vele kapcsolatban.
Gilson is azt állítja (no nem szó szerint), hogy ez a bizalom nem lehet olyan, mint a naiv férj a viccben.
Itt viszont egy kritikus talán jogosan állíthatja hogy nem a legjobb megközelítés ha a végkövetkeztetésből indulunk ki, és ahhoz keressük a bizonyítékokat.
4. "Készség arra, hogy valakitől valamit a személy tekintélye miatt igaznak fogadjon el."
Én úgy látom a hívőknek is problémás ez a definíció, különben nem hivatkoznának a szentlélek megnyilvánulására meg sensus divinitatisra.
A tekintély további problémáját már lezso6-nak leírtam."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27534 üzenetére
Az igazság megismerhetőségének ehhez nem sok köze van.
A (természet)tudomány nem veti el, hogy a természet működése megismerhető. Mindössze abszolút bizonyosságot nem vállal (csak ahhoz közelítőt).
A teológiában is van olyan nézet, ami szerint Isten bizonyos tulajdonságai nem ismerhetőek meg."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz lezso6 #27536 üzenetére
OK.
Én meg arra utaltam, hogy a tudományos igazságok felülvizsgálhatók, a vallásiak (most nem a morális kijelentésekről beszélek) meg nem.
Elvetemült apologéták ezt úgy szokták prezentálni, hogy a tudomány már hányszor tévedett, akkor miért hinnénk neki?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27539 üzenetére
"Tehát nem az elmélet (okoskodás), hanem a bizonyíték (tényalap) érdekel."
Pontosan mégis mire gondoltál?
Hogy mik azok a megfigyelt tények, amik alátámasztják az elméletet? Arra te is számos példát találhatsz (kozmikus háttérsugárzás, vöröseltolódás), sokkal jobban előadva mint ahogy én tudnám.
Vagy olyan féle bizonyítást kérsz, mint a Pitagorasz-tétel?"...definiáld a "felülvizsgálhatóság" megkérdőjelezhetetlen voltát..."
Nem értem miről beszélsz.
Új megfigyelések cáfolhatnak vagy igazolhatnak meglévő igazságokat. Ennyit jelent a felülvizsgálhatóság.
Vallásos igazságokban kiinduló állítás igaz marad. A tények ellentmondása csak látszólagos vagy értelmezési hiba."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
Technikai probléma az egyházszakadás?
Hogy érts mire gondolok: ez olyan, mintha ma vígan éldegélne egymás mellett az Arisztotelészi, a Newtoni, meg az Einsteini fizikus. És mind szerint neki van igaza.
Mi ez az "elvi igazság"?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27544 üzenetére
OK.
Akkor ezt légyszi olvasd el még egyszer. Úgy mintha nem te, hanem én írtam volna. Akkor is egyetértesz?
Segítek: az iszlám, a buddhizmus, hinduizmus, a mormonok hite mind a saját területén releváns. De felőlem behelyettesítheted a különböző keresztény felekezetekkel is, akik más és mást gondolnak a megváltásról.
Ez azt jelenti hogy mind egyformán leírják az igazságot?A vallás "elvi igazsága" nem lett világosabb.
Azt érted hogy "amire Jézus gondolt" kontra "ahogy az emberek értették"?
Ez egyfajta megfelelés az eredeti szándéknak?"What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
MageRG
addikt
válasz Miklós315 #27547 üzenetére
OK, leírtad az egyes nagy vallások tematikáját.
Azt mondod, hogy ami logikailag nem koherens, az kiesett. Ez tiszta sor.
A maradék akkor releváns a saját területén? Nem, mert (ha jól értem) szerinted itt és itt ellenkezik a krisztusi tanokkal.
De ezzel csak azt látjuk, hogy vannak egymást kizáró interpretációk. Hiszen muszlim, hindu, stb. szemszögből is le lehet ugyanezt futtatni. Nem?Összehasonlítva: az arisztotelészi fizika szerint a bolygómozgás nem írható le földi fizikával és nincs vákuum.
Tapasztalataink ellentmondanak. A newtoni fizika univerzálisabb, kompaktabb, tudja mindazt mint fentebb, és nem gond pl. a vákuum.
De newtoni fizikával nem stimmel a Merkúr pályája. Erre megoldás az einsteini fizika, ami ugyanezt tudja, és pontosan számolja pl. a Merkúr pályáját is.
De vannak azok a fránya fekete lyukak, amire nem tud mit mondani, tehát senki sem állíthatja, hogy az általános relativitáselmélet "az igazság".
Viszont egyre közelebb kerülünk egy univerzális igazsághoz.
Tehát mindig a külső világ a mérce.
Metafizikai állításokkal nem tudom hogy lehet ezt megcsinálni."What is bravery, without a dash of recklessness!"
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs