Hirdetés

Keresés

Aktív témák

  • Dave™

    nagyúr

    válasz mzso #44948 üzenetére

    Belepörgettem kicsit ebbe a jegyzetbe, de nem igazán találtam a fejhallgatókról szóló részt. Lehet, hogy azért mert ez eg általános méréstechnikai jegyzet és köze nincs a fejhallgatók méréséhez? Tyll pont azért "játszik" műfejekkel, mert anélkül kicsit problémás megmérni egy fejhallgatót. De ezek után kíváncsi lennék te hogyan csinálnád, mert szemmel láthatóan nagy önbizalommal rendelkezel a témában.

  • ntomka

    nagyúr

    válasz mzso #44948 üzenetére

    Ez a jegyzet nem oldja meg az eredeti problémát, miszerint pár EQ beállítással X fejhallgatóból Y-t lehet-e csinálni.

    ツ Headphones on - World off

  • schawo

    titán

    válasz mzso #44948 üzenetére

    Pár év a suli után, és rájössz, hogy az ott tanultak csak a felszínt kapargatják, legyen az bármilyen iskola, bármilyen szak.

    evDirect villanyautós töltőhálózat

  • szakibá...

    senior tag

    válasz mzso #44948 üzenetére

    Szerintem meg komolyabb a zeneirodalom, mint amit Lady Gaga csinál.
    Köszönjük a jegyzetet, de ezen minden villamosmérnök már túlvan, ezek az alapok. Tyll az akusztikus mérés egyik speciális ágát űzi, amihez igyekezett beszerezni a legújabb és legkorszerűbb eszközöket, amiket meg tudott fizetni. A műfejnél erre a célra nem tudok jobbat, ami az emberi fiziológiát is figyelembe veszi. Nem nevezném játékszernek, a Neumann műfeje pl. 8000 dollár, feltételezem, hogy a Brüel-é még drágább (amit a Goldenears is használ). Más kérdés, hogy minden eszközt lehet jól és rosszul használni, de ez bármilyen mérésre vonatkozik. Én örülök a tevékenységének, akit érdekel az elektroakusztika, az legalább megpróbálhat összefüggést találni a mérhető adatok és szubjektív tapasztalatok között, ami mindíg probléma volt és lesz ezen a területen.

    Az EGYENLŐRE nem egyenlő azzal, hogy EGYELŐRE. Még nem!

  • Ear001

    addikt

    válasz mzso #44948 üzenetére

    A fejhallgatók mérése a legingoványosabb terület a hifiben, erről remek írás olvasható itt az egykori Hifi magazinban.

    Egy tanulságos részlet belőle:

    A bajok már akkor elkezdődnek, amikor a fejhallgatót fel akarjuk
    helyezni a műfülre. A kettő nem fog passzolni, ezért a fejhallgató
    kialakításától függően (nyitott, zárt stb.) mindenféle
    illesztőelemeket kell közbeiktatni. A zárt rendszerekhez még egy
    nagyobb méretű lapot is kell erősíteni a műfülre, hogy azon feküdjék
    fel a fejhallgató párnája. Sőt, a párna szélét még be is kell
    zsírozni, hogy "ne szeleljen". De akárhogyan járunk is el, a
    mikrofonmembrán és a fejhallgatómembrán között mindenképpen egy üreg
    fog kialakulni, s a maga állóhullámaival méréskor
    kiemeléseket-beszakadásokat idéz elő a frekvenciajelleggörbén. Úgy is
    mondhatnánk, hogy a műfülnek saját frekvenciajelleggörbéje van. A
    szóban forgó üreg piciny, tehát a felső frekvenciatartományt,
    nagyjából az 500Hz feletti szakaszt fogja meghamisítani. Namármost, a
    hamisítás mértéke fejhallgatóról fejhallgatóra változni fog, és
    egyébként sem lehet objektív módszerrel meghatározni, csak
    statisztikai úton, sok-sok szubjektív mérés összevetésével. Ha ezt
    elvégezték, rendelkezésünkre áll egy átlagoláson alapuló diagram, az
    úgynevezett korrekciós görbe, ennek megfelelően kell módosítani
    méréseinket, ha azt akarjuk megtudni, mire képes valójában egy-egy
    fejhallgató. Persze, ugyanez vonatkozik a műfejre is, neki éppígy
    megvan a maga "sajáthangja". A két mérőeszköz, a B-K 4153 és a KU 80
    korrekciós görbéjét Colloms fent említett kötetéből vettük át (1-2.
    diagram).
    A műfülekkel szemben támasztott követelményekről több
    szabványelőírásban is szó esik, ezért a mérés reprodukálható,
    összevethető a más laboratóriumokban, más időben megejtett mérések
    eredményével.

Aktív témák