- Alkalmazásbemutató: Keep
- Futott egy Geekbench kört egy új HTC készülék
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Azonnali mobilos kérdések órája
- Apple AirPods Pro (2. generáció) - csiszolt almaságok
- Huawei Mate 10 Pro - mestersége az intelligencia
- Vodafone-ra áttért Digi Mobilosok
- Xiaomi Mi 11 Ultra - Circus Maximus
- iOS alkalmazások
- Yettel topik
Hirdetés
-
Megjelenési dátumot kapott a Star Wars: Hunters
gp A tervek szerint június elején végre befut a teljes kiadás mobilokra/tabletekre és Nintendo Switch-re.
-
Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Samsung Univerzum: Így ismerhető meg a Galaxy AI bármilyen telefonon
ma A Try Galaxy webalkalmazás kontrollált környezetben mutatja meg, mit tud a One UI 6.1-es rendszer és a mesterséges intelligencia.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Tangerine
senior tag
Na akkor tegyük rendbe a dolgokat:
Lánghegesztés (autogén)
Oxigén+éghető gáz. Az éghető gáz legtöbbször acetilén (C2H2), néha PB-gáz, ami sokkal olcsóbb, de jóval ''hidegebb'' a láng. A hegesztendő anyag függvényében lehet cserélni a pisztolyt, és a hegesztőpálcát. Akár 0,5-ös lemezt is szépen lehet vele hegeszteni.
Lehet vele keményforrasztani gázdús lánggal rézzel, vagy ezüsttel.
Lehet lángvágni is vele. Ehhez egy spéci pisztoly kell, de ez általában a pisztolykészletben benne van. Az a különbség, hogy a főfúvóka körül van 6-8 fúvóka, amiből csak oxigén jön, és egy külön csappal lehet rányitni a vágóoxigént, miután a beállított alap láng teljesen átolvasztotta a vágandó cuccost.
Nem elégeti a vasat, hanem kifújja az olvadt vasat.
A lánghegesztést a legkönnyeb (szerintem) elsajátítani, csak vigyázni kell a palackokkal, és nem túl mobilis, bár ahol nincs villany, ott nem sok választás van.
Régen kasznizáshoz használták leginkább, de manapság komolyabb kasznisok nem használják, mert kiégeti a szenet, és a túl sok hőbevitel miatt megvetemedik a hegesztett alkatrész.
Ívhegesztés (elektródás)
A legelterjedtebb (váltóáramos), ''fillérekért'' be lehet szerezni. Vékonyabb cuccokra (lemez) nem jó, inkább fémszerkezetekhez, barkácsoláshoz. Nagyon nehéz vele jó(!) varratot csinálni, nekem ritkán sikerült, el is ajándékoztam. ) Sokszor salak marad a varratban, emiatt nem lesz túl erős. Csak szénacélhoz (vashoz) vagy rozsdamenteshez (saválló) jó a váltóáramú. Egyenáramúval amiben vannak diódák, vagy a komolyabbak egy forgó dinamóból nyerik a villanyt, lehet alumíniumot is hegeszteni. Az anyagvastagságtól függő vastagságú elektróda kell, és az áramot is ehhez kell választani. A 230 V-osoknak elég kicsi a max árama, a jobbak 3 fázisúak. Az elektródák különböző anyagúak, vastagságúak és bevonatúak. Mindig az adott cucchoz kell választani a megfelelőt.
Ívhegesztés (védőgázas fogyóelektródás) alias ''CO''
Hasonló az előbbihez, de sokkal modernebb, és több előnye van.
Viszonylag olcsó a gép (én 40k körül vettem a metróban) sokkal könnyebb vele hegeszteni, mint az elektródával, kissé nehezebb, mint a lánggal. Szép varratokat lehet csinálni vele, zárványt nehéz, mivel nincs salak. Lehet vele vékony lemezeket is. Az elektróda tkp. egy tekercs bevonatos drót, amit maga a gép adagol beállítástól függően. A drót szükséges vastagságát a hegesztendő cucc vastagsága határozza meg. Az én barkácsgépembe lehet 0,6-ost vagy 0,8-ast tenni, de az adagolással is sokat lehet szabályozni. Én hegesztettem vele 1-es és 4-es lemezből fűtéstartályt is, de még szőlőlugast is.
A komolyabbakkal (3 fázisú) pl. 1,5-ös huzallal is lehet hegeszteni.
Előnyei a lánghoz képest, nem égeti ki a szenet a vasból (a védőgáz miatt) és kisebb a hőbevitele is, így kevésbé vetemedik a hegesztett cucc.
A védőgáz lehet az olcsóbb CO2 (nem CO) vagy a drágább argon, vagy a kettő keveréke. Az argon jobb, nem fröcsög annyira. Kasznizásra használják sokan, de bármi barkácshoz is jó. A gép kissé drágább, mint az elektródás a palack is drágít rajta, de szerintem megéri a pluszt.
Ívhegesztés (argon védőgázos wolframelektródás) alias AWI
Hasonló az előzőhöz, de inkább iparilag alkalmazzák, a legjobb minőségű varratokat ezzel lehet csinálni.
Hallottam már, hogy kasznizni is használják. Nagyon drága a gép. A drótot kézzel kell tolni. Nem tudom, hogy könnyű-e hegeszteni vele, én csak éppenhogy kipróbáltam, de nem nagyon ment, mert reflex-szerűen belenyomtam a wolframot a munkadarabba, aztán lehetett mindig hegyezni.
Lehet vele alumíniumot is hegeszteni, míg az előzővel (asszem) nem.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
http://hegesztes.lap.hu
[Szerkesztve]Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Hamar behalt ez topic
Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Nem haragszom. Már régen tanultam (86-89). És akkor sem új könyvből. Eredeti szakmám gép-és gyorslakatos.
De most átigazoltam az informatikába.
Sajnos nem vagyok minősített hegesztő, inkább csak amolyan hobby-hegesztő.
Egy kis kasztnizás, Simson kipufogó-gyártás, villanyfűtés-tartály, boiler-javítás, szinti állvány, meg ilyesmiket hegesztettem. Mindig amit éppen kell.
Próbáltam és sokféle elektródával, de aztán feladtam, és odaadtam az apósnaka gépet is. Elég nekem a ''CO2''. ;)
Suliban elég pár hegesztési módszert próbáltunk pl. ponthegesztést is. Mivel új suli volt, és mi voltunk az első generáció, a tanműhelyben lévő bolti satupadokat is a tanulókkal alakítatták át. Nagyobb keretet kellett csinálni (BKI) és lemezzel lefedni (ponthegesztés).
...
A MIG/MAG hegesztés akkor csak a gáztól függ, a géptől nem attól függően, hogy CO2 vagy Ar gázt használ az ember, sőt a kettő keverékét is szokták. Akkor az MIAG vagy MAIG? Vagy mindkettő MIG?
Plazmából csak vágót láttam, a rozsdamentes anyagokat azzal vágják a melóhelyen. Még a 200 mm vastag ''lemezt'' is elvágja, mint a rongyot.
Ez az elekród/elekróda dolog olyan szőrszálhasogatásnak tűnik számomra. Én még nem találkoztam ilyen megkülönböztetéssel. Szerintem ugyanaz a kettő, azaz az áramkör egyik pólusa, az hogy fogy vagy nem, az más kérdés, mert ez esetben a ''fogyóelektróda'' redundáns fogalom (szócséplés) lenne.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Nem haragszom. Már régen tanultam (86-89). És akkor sem új könyvből. Eredeti szakmám gép-és gyorslakatos.
De most átigazoltam az informatikába.
Sajnos nem vagyok minősített hegesztő, inkább csak amolyan hobby-hegesztő.
Egy kis kasztnizás, Simson kipufogó-gyártás, villanyfűtés-tartály, boiler-javítás, szinti állvány, meg ilyesmiket hegesztettem. Mindig amit éppen kell.
Próbáltam és sokféle elektródával, de aztán feladtam, és odaadtam az apósnaka gépet is. Elég nekem a ''CO2''. ;)
Suliban elég pár hegesztési módszert próbáltunk pl. ponthegesztést is. Mivel új suli volt, és mi voltunk az első generáció, a tanműhelyben lévő bolti satupadokat is a tanulókkal alakítatták át. Nagyobb keretet kellett csinálni (BKI) és lemezzel lefedni (ponthegesztés).
...
A MIG/MAG hegesztés akkor csak a gáztól függ, a géptől nem attól függően, hogy CO2 vagy Ar gázt használ az ember, sőt a kettő keverékét is szokták. Akkor az MIAG vagy MAIG? Vagy mindkettő MIG?
Plazmából csak vágót láttam, a rozsdamentes anyagokat azzal vágják a melóhelyen. Még a 200 mm vastag ''lemezt'' is elvágja, mint a rongyot.
Ez az elekród/elekróda dolog olyan szőrszálhasogatásnak tűnik számomra. Én még nem találkoztam ilyen megkülönböztetéssel. Szerintem ugyanaz a kettő, azaz az áramkör egyik pólusa, az hogy fogy vagy nem, az más kérdés, mert ez esetben a ''fogyóelektróda'' redundáns fogalom (szócséplés) lenne.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Nem tudom miért keverik, de lehet direkt CO2+AR keveréket kapni a Lindénél.
Szerintem azért mert az argon jobb (nem fröcsög annyira), a CO2 meg olcsóbb, így ez egy kompromisszumos megoldás. Rozsdamentes anyagokhoz inkább argont használnak.
A legkomolyabb cucc amit csináltam az egy tartály volt villanyfűtéshez 4-es lemezből 9 fűtőbetéttel.
Kicsit domborodik az oldala, de a 2,5 bart így is kibírja.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
-
Tangerine
senior tag
Szerintem, saját szórakozásért, kár tanfolyamra menni.
A papír amit ott adnak nem jó semmire (szerintem) komolyabb helyeken úgyis minősített hegesztőket keresnek, de ezt egy gyorstalpalón nem lehet elérni. Ahhoz olyan hegesztési tudás kell, amit csak több év gyakorlással lehet elérni, és valószínűleg tehetség is kell hozzá. A minősítésen is elsősorban gyakorlati vizsga van (szerintem). Pl. adnak két csövet, oszt' hegedüld össze. Aztán röntgenvizsgálat, hogy van-e benne buborék. Aztán ugyanezt bonyolítják, beküldenek pl. egy 500-as csőbe, és hegeszd össze belülről, vagy fej fölött, stb.
Inkább vennék helyedben pár könyvet, meg hegesztőcuccokat, palackot ennyiből.
Gyakorolni otthon is tudsz.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Palack alatt CO2-re gondoltam.
Te tudod, de ha rám hallgatsz MIG (a.k.a. ''CO'' ) gépet veszel. És egy kis CO2 palackot.
Ettől nem kell annyira idegenkedned, mert ugye a CO2 nem éghető, azaz nem robbantod vele fel magad. Nincs is benne túl nagy nyomás. Azaz kb. 40 bar. Viszonylag nagy, de egy oxigénpalack 200 bar-jához képest elég kicsi.
előnyei a másikhoz képest:
- sokkal könnyebb szép/jó varratot csinálni vele
- nem lesz tele salakzárvánnyal a varrat
- nem mindig a legrosszabbkor fogy el az elektróda.
- vékony lemezeket is tudsz vele hegeszteni (a másikkal nemigen)
- nem is füstöl annyira
Szóval hamarabb lenne sikerélményed egy ilyen géppel szerintem.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Én ilyen gépet vettem annó a M***óban: http://tangerine.uw.hu/hegesztes/hegesztogep.jpg
Ebbe 0,6-os vagy 0,8-as drótot lehet tenni,és 140 A a max árama.
Kb 40e Ft volt pár éve, de most se nagyon lehet drágább
Egyébként elég gyakran van akcióban szerintem bármikor találhatsz valamelyik barkácsáruházban (p***ker,o*i,stb.)
Ehhez adtak egy kis egyszerű reduktort is, de ezt a palackra kell szerelni.
Kell még venned (vagy bérelned) egy CO2 palackot. (vehetsz argont is, de sokkal drágább) Lehetőleg kicsit vegyél, ha nem túl sokat hegesztesz, és nem akarod, hogy helyhez kötött legyen. Nem tudom mennyibe kerül, én úgy csereberéltem egy oxigénpalackért. Sajnos nagyméretű, és iszonyat nehéz maga a palack is, na meg a CO2-is elég nehéz gáz.
Később szereztem egy leselejtezett pici CO2 tűzoltópalackot, rendbetettem, és egy nagynyomású tömlővel ebbe át szoktam tölteni a nagy palackból, ha esetleg máshol kell hegeszteni.
Egy palack sokáig elég, mivel a CO2 szinte minimális mennyiség kell, éppen csak fúj egy kicsit.
Kell venned egy pár m 5-ös 6-os PVC csövet (párszáz Ft), amivel a palackról a gépbe vezeted a CO2-t.
Kell venned ugye védőfelszereléseket elvileg (bármelyik fajta hegesztéshez kell). Ugye a bőrcuccok drágák. Hivatalosan a suli szerint lábszárvédő, bőrbakancs, bőrkötény, kesztyű, sapka, pajzs.
A pajzs a legfontosabb. Fejpajzsot vegyél (párezer ft), ha sok pénzed van, vehetsz automatát is, aminek az üvegje egy LCD, és ívfényre automatikusan besötétedik, de ez kb. 20-30-40 nemtom ezer Ft.
Én csak pajzsot használok, és néha kesztyűt. Azért egy zárt cipő sem árt. Amikor papucsban hegesztek, a zoknim olyan lesz, minta szita (zokni -> kuka)
Ja mégvalamit kell venned hegesztőhuzalt, olyan vastagot, ami jó a gépbe. Ez is van a bakácsáruházakban. Kb. 3-5e Ft egy sima szénacélhoz való guriga. A rozsdamentes kb. 20e(!)Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Ezeket mind meg tudod csinálni vele.
Ha vékony cuccokat hegesztesz, akkor inkább 0,6-os drótot vegyél.
Pl. kipufogókat 0,7-es...1-es lemezből nem tudnál a másik fajta géppel csinálni.
Anno tinédzser motoros korszakomban én is gyártottam/javítottam pár kipufogót, de akkor még lánggal.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
A ''pisztoly'' (nem tudom, hogy vajon ez-e a hivatalos neve ) jár a géphez, azaz együtt van a géppel, nem is lehet elválasztani tőle. Ebben van egy cserélhető betét. Ez olyan mint egy karburátorfúvóka. Van egy furat a közepén, ebből a drót vastagságának megfelelőt kell beszerelni, hogy ne lötyögjön a drót (gondolom az érintkezés miatt), de be se szoruljon.
Van rajta egy gomb. Ennek megnyomásakor két dolog történik. Elindul a CO2, és ha be van kapcsolva a gép, akkor a drót is elindul kifelé, azaz máris lehet hegeszteni.
A 140 A a maximális áram amire a gép képes. Ezt tkp. lehet íverősségként is felfogni.
Minél nagyobb annál jobb a gép, azaz annál vastagabb anyagot tudsz vele hegeszteni. Ennek persze egyéb vonzatai is vannak, nagyobb/nehezebb/drágább a gép. 140-160 A-esnél nagyobb gépek már inkább iparinak számítanak, 3 fázisúak, erre figyelj, főleg ha nincs otthon 3 fázis.
Az én gépem a 4-es lemezzel elbírt, bár élenként pihentetni kellett, mert túlmelegedett.
Ilyen a tartály, amit csináltam 4-es lemezből: http://tangerine.uw.hu/hegesztes/tartaly.jpg
A varrat (le lett festve): http://tangerine.uw.hu/hegesztes/varrat.jpg
Az áramot 4 fokozatban a kapcsolókkal lehet állítani, a tekerővel a drótsebességet lehet állítani, de lehet, (nem vagyok teljesen biztos), hogy a tekerő az áramot is befolyásolja. A komolyabb gépeken két tekerő van, de a 4 fokozat tökéletesen jó barkácsra.
Ne a neten keresgess szerintem, az akciós katalógusokban hamarabb találsz.
A MIG/MAG különbséget Misu leírta a 68-as h.sz.-ban. Attól függ, hogy milyen gázt használsz. Ha argon, akkor MIG, ha CO2 akkor MAG. A gép viszont ugyanaz.
Képeket valószínűleg tudok majd csinálni később.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Sokkal komolyabb elektronikájuk van. És méretre is kisebbek.
Valóban nem kell eletródaadagoló, de ez legalább annyira hátrány mint előny, ugyanis neked kell adagolni a pálcát, miáltal az egyik kezed ezzel teljesen lefoglalod. Egyébként azzal is szépen lehet hegeszteni, akár alumínium öntvényt is. Én csak kipróbálás erejéig használtam AWI-t, úgyhogy nem nagyon tudok nyilatkozni róla.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Mivel aktuális volt egy kis hegedülés, tegnap megejtettem, és csináltam mindjárt képeket is neked a cuccokról: Bővebben: link
Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Köszi a kimerítő választ. Ennyire részleteiben sosem tanultam. Én csak szimpla géplakatos vagyok, szóval a hegesztés csak egy dolog volt a sok közül, amit tanultunk.
Mivel hétvégén ismét hegedülni szándékozom, ezúttal 1,5-ös saválló lemezből kellene egy doboz-szerűséget csinálnom a páraelszívó kivezetéséhez.
Azt mondd meg nekem, ha tudod, hogy jó lesz-e nekem ehhez a CO2, vagy argont kell szereznem? Drótom már van, de még sosem hegesztettem saválló dróttal. Eddig max. olyat csináltam, hogy egyik darab saválló a másik sima, és sima dróttal hegesztettem.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Igen, a huzal jön ki a pisztolyból, ugyanúgy mint a rotring ceruzából a hegy, csak sokkal gyorsabban, akár 20 cm/sec. Ez megolvad, és ebből lesz a varrat.
Elsőre fura, de hamar rá lehet érezni.
A CO2-t úgy állítsd be, hogy éppenhogy csak jöjjön, de azért ne fröcsögjön nagyon a fém. Mint ahogy a levest fújod, kb annyira jöjjön a CO2. Ki kell tapasztalni.
Elmész a MÉH-telepre hozol egy csomó lim-lomot vasdarabot oszt' összehegeszted őket gyakorlásképpen.
A varrat vastagsága elág sok mindentől függ:
- drót vastagsága
- drót sebessége
- áramerősség
- milyen gyorsan hegesztesz
Ha eljössz érte Paksra, akkor megmutatom hogyan kell.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
4 állású, az igaz, de szerintem ezzel, plusz a drótadagolóval (szerintem az is befolyással van az áramra) elég jól be lehet lőni az adott feladatra.
Biztos jobb egy 150-200e Ft-os, ha valaki meg tudja fizetni.
Össze lehet a 40e-es géppel is hegeszteni különböző vastagságú lemezeket, éppen a múlt héten próbáltam 1-es és 4-es lemezzel. Ilyenkor kicsit érdemes gyorsabban húzni a varratot, és a vastagabbra rátartani.
Milyen gépet árulnak az OBi-ban?
Ha nagyon pattog, akkor elképzelhető, hogy:
- túl kevés a CO2
- túl sok a CO2
- túl kicsi az áram
- a fúvóka vagy áramátadó-fej (nem tom hogy híják) nagyobb, mint a drót. Pl. 0,8-as fúvókában 0,6-os drót nem érintkezik rendesen.
Az enyém is letilt időnként, sajna olyankor várni kell, míg lehűl. Bár én már láttam szobaventivel megtámogatott levett burkolatú gépet is.
Az enyém leginkább akkor tiltott le, amikor a tartányt hegesztettem 4-es lemezből, bár egy élt (40-50 cm) meg tudtam egyszuszra hegeszteni.
Ipari/étkezési CO2? Szerintem hülyeség, csak egyfajta CO2 van. Ha mégis lenne, akkor valószínűleg annyi lenne a különbség, hogy az étkezési tisztább, ami max előny lehet. Én pl egy szódástól kunyeráltam a CO2 palackomat, amit odaadott egy O2 palackért. Tehát ha van étkezési, akkor az az volt. Utána már a Lindénél cseréltem, de nem vettem észre különbséget. Viszont az argon és a CO2 között, ég és föld a különbség.
A vetemedést nem nagyon tudod elkerülni. Esetleg azt szokták, ha nincs mechanikai igénybevétel (pl egy folt a kocsi alján), akkor nem kell végighegeszteni, hanem csak kis szakaszokat. Vagy nem tudom, hogy ma hogy csinálják, de régebben azt is láttam, hogy pl küszöbcserénél nem hegesztik, hanem keményforrasszák rézzel. Ehhez persze lánghegesztő cucc kell. Az egyik gyorsan forrassza (kis darabokat), a másik meg a víztől csöpögő ronggyal azonnal lehűti.
Ha végig kell hegeszteni a lemezt, szerintem akkor is érdemes először megpötyögtetni, és utána minél gyorsabban csinálni.
De a kalapálást nem lehet megúszni pl egy ajtó foltozásnál.
Na persze a kalapálás egy külön művészet, hogy hogyan kell, hol kell melegíteni, ütni és mennyire. Melegít-üt-hűt.
[Szerkesztve]Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
válasz kendioxid #124 üzenetére
Kár nekiállnod, főleg ha alapvető dolgokkal nem vagy tisztában. (a kérdésedből azt szűröm le)
El sem tudod képzelni, milyen drága a tekercselődrót.
A trafókat méretezni szokták, ez adja meg a menetszámokat drótvastagságokat, és a vasmag paramétereit. Ehhez kell kiszámolnod, hogy nmennyi drótot kell venned. Aztán a tekercseléshez gép is kell ám! Szorosan kell tekerni, meg lakkozni (különben zizeg). Aztán kell neki doboz, teljesítményszabályzó (vagy megcsapolások), hőkikapcsoló, hegesztőkábelek, testcsipesz, elektródafogó.
Nem érdemes nekiállni, az biztos. Az alkatrészek több kerülnének, mint készen megvenni.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
válasz kendioxid #131 üzenetére
> nem gyári trafót akarok csinálni, nekem nem kell ''hőkikapcsoló''(ebből inkább azt szűröm le, hogy kettönk közül te nem értessz hozzá)...
Ahogy gondolod, csak nehogy leégjen.
> sima villanyszereléshez használt tömör vörösréz is megteszi, zizeg, hát zizeg. a z lektronáram, akkor is másneses mezőt fog előállítani...
Hát ha rajtahagyod a szigetelést, akkor az is megteszi. Persze akkor nem tudod olyan sűrűre tekerni, és mégjobban melegszik.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
válasz kendioxid #135 üzenetére
Hát az attól függ, hogy milyen vastag kábel van a hosszabbítón. Meg a hosszabítóra is rá van írva, hogy mit bír. Szerintem egyel nagyobbat is elbír, mint ami rá van írva. Pl. a 16A-es hosszabbítóba nyugodtan beledugnám a 25A-es fogyasztót, vagy a 10A-esbe egy 16-os fogyasztót..
Egy valamire figyelj, ha hosszabbítódobról van szó, akkor tekerd le teljesen, akkor is ha nem kell a teljes hossz, mert egy nagy fogyasztó esetén nagyon bemelegszik a vezeték, ha fel van tekerve. Az átfolyó áram is és a tekercsként funkcionáló dobban keletkező örvényáram is melegíti. Én már jártam úgy, hogy egybeolvadt az egész vezeték a dobon egy kiadósabb hegesztés után.
[Szerkesztve]Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Nem hiszem, hogy áramütéstől kellene tartani. Sokkal inkább megégetni fogod magad, mint megrázni.
Van egy olyan tulajdonságuk a hegesztő cuccoknak, hogy üresjárati feszültség (http://www.trakis-hetra.com/hu/3/fogyel.htm) ez max 40-50 V ami nem fog agyoncsapni, akár kézzel is foghatod.
(A koaxban sokkal nagyobb fesz van.
Víz alatt gondolom nem akarsz hegeszteni.
A bőrödhöz érve nem jön létre az ív, túl nagy az ellenállásod, hacsaknem te vagy a fém Terminátor.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
-
Tangerine
senior tag
> Mondjuk a sima elektródás ívheggesztőnél a salak a varraton kívül van, amit lekkell róla verni.
Ideális esetben így van/így kellene, hogy legyen.
> Védőgázasnál meg nem tudom hogy mükszik .
Védőgázasnál egyáltalán nincsen salak (nem véletlenül szorgalmazom ezt)
> Tangerine: olyan is van hogy a varratban benn marad a salak?
Hajjaj. De még mennyire hogy van. Teljesen vegyesen is lehetséges, hogy a varrat tele van salakzárványokkal. Ilyenkor a varrat mechanikai tulajdonsága a nulla felé közeledik.
Ráadásul ezen nem is lehet javítani, nem lehet újra felmelegíteni a varratot. Ezen csak a flex segíthet (varrat kiköszörül, újrahegeszt)Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
itt van angol adattábla: Bővebben: link
Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
-
Tangerine
senior tag
Nézd meg ezt az oldalt: Bővebben: link
Szerintem ez a propános kütyü inkább forrasztásra való. Vagy apróbb cuccokat hegeszteni. De a kerítésnél érzésem szerint el fog vérezni.
A 3000 ˙C-ban már a marketing is benne van. (max. 2750)
[Szerkesztve]Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Sajnos kizárt dolog, hogy lánggal alumíniumot lehessen hegeszteni.
Én próbáltam, nem ment.
Lásd az előzőleg említett oldalon:
''Lánghegesztésre a kevésbé koncentrált hőbevitel a jellemző, ezért lényegesen szélesebb hőhatásövezettel kell számolni, mint ívhegesztés esetén.
Hogy mit jelent ez konyhanyelven?
Ugye az alumínium az egyik legjobb hővezető. Nem tudod olyan gyorsan és olyan kis ponton melegíteni, hogy megolvadjon. Szinte azonnal elvezeti a bevitt hőt, azaz az egész munkadarab egyszerre melegszik, és nem csak ott, ahol hegeszteni szeretnéd.
Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy melegíted, melegíted (b@szik megolvadni ahol kellene) majd egy következő pillanatban az egész munkadarab egyszerre megolvad, vagy ha nem is az egész, akkor egy jó nagy darab leolvad a melegített pont környezetében.
Szóval nagyon gyorsan kellene nagy hőt bevinni, hogy ne legyen ideje elvezetődni. Nos ez még acetilén+oxigénnel sem megoldható, nemhogy a jóval haloványabb hőmérsékletű propán+oxigénnel.
Ráadásul ez még csak az egyik probléma.
A másik az, hogy ugyebár az alumíniumot nem lehet megszabadítani az oxidjától. Amint leszeded róla, abban a pillanatban új képződik rajta. Ez egyébként egy nagyon jó tulajdonsága, mert ez az oxidréteg egy védőréteg, amely megvédi a további oxidációtól. Sajnos viszont ez egy újabb probléma hegesztéskor. Ha megolvasztod az alumíniumot, a tetején fog úszni az oxidréteg (kb. mint a forralt tejen a bőre), ami szintén meggátolja az összeolvadást.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Elvileg MIG-gel lehet argonnal, de nagyon macerás. Meg egyenáramúnak kell lennie, de egy csomó cuccot át kell a gépen cserélni, és még annak is kihívás, aki már vasat tud hegeszteni: Bővebben: link
Szerintem egyelőre vasat hegessz, nehogy az elején elmenjen a kedved.
Az adatai között van egy 16 A meg 21 A (Ez azért lenne érdekes, mert a villanyórám asszem valami 10-25 A-es, tehát épphogy elbírná nem?)
Gondolom 21 A az induló áram, a 16 meg a max üzemi.
Hát nálam előfordul, hogy lecsapja a megszakítót. Lehet, hogy 25-ösre kell cseréltetned, ha nem olyan.
Ha a bruttó 88-ban a palack is benne van, akkor nem annyira rossz ár, hacsaknem tudsz valahonnan egy CO2 tűzoltókészüléket ingyen szerezni (mert az is jó ám hozzá, (megfelelő nyomáscsökkentővel) ).Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Az a baj F1DO, hogy úgy érzem nem igazán döntötted el, hogy mit is akarsz hegeszteni/venni.
Mert ez a kis ''zsebhegesztő'' (ez nem leminősítés, csak a méretére utalok), és a MIG hegesztő között ég és föld a különbség, és mindegyik másra jó. Nem igazán lehet az egyiket a másikkal kiváltani. Bár a fajlagos költsége (a ''palackcsere'')szerintem sokszorosa az elfogadhatónak.
Tudom, a legjobb lenne mindkettő. Szerintem én is tudnám használni valamire. Sőt még néha visszasírom a régi lánghegesztő cuccokat, mert van amihez az lenne a legjobb, mert azzal pl lehet kovácsolni is, vagy csak szimplán melegíteni.
Kár, hogy minden ilyen drága.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
-
Tangerine
senior tag
Te aztán jól bevásároltál. Biztos király a cucc ennyiért, meg ha 380-ról is megy akkor az visz mindent, mint az aduász.
Nem volt túl drága szerintem. Pl. 15k drót is van legalább egy tízes. Meg a 20 kg-os palack is elég húzós lenne külön.
Olyan sötétedős pajzsra nekem is fáj a fogam, nagyon hasznos dolog, főleg kezdőknek.
A ''gázutánfúvás'' sejtésem szerint azt jelenti, hogy mikor abbahagyod a hegesztést, és elengedi az ívet, akkor bizonyos ideig fújja/hűti az izzó varratot a gázzal, hogy ne oxidálódjon .
Gratula a géphez.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
-
Tangerine
senior tag
Úgy műxik, mint a kvarcórában a folyadékkristályos kijelző. Azt hiszem váltóáramot kapcsolva rá egyirányba fordulnak a kristályok, és egy polárszűrőn keresztül nézve fekete lesz. Nos ennél nem számjegyek vannak, hanem az egész fekete lesz.
Késlekedés nincsen, vagy nagyon minimális. Az áramkörökben is fénysebességgel megy a villany. Annyit lehet állítani rajta egy potméterrel, hogy mekkora fényre kapcsoljon be.
> Honnan lehet tudni hogy mennyi áramfelvétel átlépésénél vág le a biztosíték?
Sajnos az elmélet és a gyakorlat különbözik, úgyhogy azt mondom csakis kipróbálással.
> 20/220/380 értékek szerepelnek. (Azt jelentheti hogy 20A 220V és 380V -nál?)
380-nál is 20 A
Bár már nem 220 V és 380 V, hanem 230V és 400V.
De ez csak előny, mert ugyanahoz a teljesítményhez kicsit kevesebb amper kell.
>Adott esetben ha leakarom cserélni a biztosítékot, avagy a villanyórát, netalántán arra vetemednék hogy kéne egy 380V-os dugalj is, kihez fordulhatok? Az ELMŰ höz? Vagy megtudja ezt oldani egy szaki villanyszerelő is? Bekell hivatalosan jelenteni az ilyesmit?
Ha dugalj kell, akkor azt bárki megszerelheti, de ha órát kell cserélni, vagy ''biztosítékot'' akkor sajnos csak hivatalosan oldható meg. Ha nagyobb biztosítékot szeretnél, akkor annak sajnos kemény anyagi vonzata van, asszem valami ''hálózatfejlesztési hozzájárulás'' néven fut.
Egyébként van ''380?'' nálatok. Úgy értem van 3 db egyforma 20/220/380 ''biztosíték''?
Azaz hiába akarnál 380-as konnektort beszereltetni, ha nincs 3 fázis.
[Szerkesztve]Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
1-2 hasznos link (sajnos csak angolul)
techikai tippek: Bővebben: link
továbbiak: Bővebben: link
Alu hegesztés MIG-gel (csakis argonnal): Bővebben: link
Alu Bővebben: link
viszonylag forgalmas hegesztőfórum: Bővebben: link
leírások/doksik/táblázatok: Bővebben: link
MIG ponthegesztés Bővebben: link
[Szerkesztve]Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
-
Tangerine
senior tag
Hát van 1-2 tippem, de nem vedd 100%-ra
Belenéztem 1-2 gép doksijába, hogy miket tudnak, onnan van 1-2 ötletem
1. drótsebesség (ez tuti)
2. ? lehet, hogy azt lehet állítani vele, hogy ponthegesztésnél mennyivel hamarabb szűnjön meg a drótadagolás, mint a villany, mert ugye ha egyszerre szűnik meg, akkor beleragadhat a drót a varratba.
3. szerintem valószínűleg a drótadagolást lehet ki/be kapcsolni, vagy csak befűzéshez kellhet, ha automatán megáll drótadagolásnál ha nincs áram
4. a ponthegesztés időtartamát lehet szabályozni vele
5. erre több tippem is van.
a, lehet, hogy a befűzésre szolgál, (ha a 3-as mégsem az)
b, az időzítő áthidalása, azaz egyik állásban az időzítés szerint a másikban folyamatosan lehet hegeszteni, de az is lehet hogy ha a 4-es kapcsoló a legnagyobb állásában már folyamatos hegesztésnek számít, akkor valami más
c, ponthegesztésnél elég csak megnyomni a gombot, nem kell tartani, hanem 4-essel beállított ideig ''magától hegeszt''
6. a, gázadagolás ki/be kapcsolása. Pl. ha ''töltött'' dróttal hegesztesz, akkor nem kell gáz, mert annak a belsejében van a gázképző anyag, így nem kell a palackot leszerelni/elzárni stb.
b, gáz után- és/vagy előfúvás ki/be kapcsolása
c, gázcserénél a rendszer áttisztítása az új gázzal.
Azért ne vedd készpénznek, csak az 1-es és a 4-esben vagyok biztos.Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
Új hozzászólás Aktív témák
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Szevam: Érzelmi magabiztosság/biztonság - miért megyünk sokan külföldre valójában?
- Alkalmazásbemutató: Keep
- Gaming notebook topik
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Futott egy Geekbench kört egy új HTC készülék
- Apple notebookok
- Anime filmek és sorozatok
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- További aktív témák...