Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • einstein

    senior tag

    Én is leírom első játékom tapasztalatait:
    Prince fokozat, Standard sebesség, kontinensek, normál méretű térkép, random civilizáció (Roma lett) - így indultam. Természetesen utánanéztem / kipróbáltam már egy két dolgot a játékban : pontosan tudtam, hogy a városokat megtartva nehéz hódítani, valamint hogy a diplomácia egy kicsit átláthatatlan.
    Sokáig úgy tűnt egyedül kerültem egy kontinensre, nem találkoztam senkivel, csak egy két városállammal. Majd jött a harmadik, aki már csak 15 aranyat adott - azaz vele már találkozott más. Huh, mégse egyedül. Rövidesen össze is futottam az amcsikkal. Nem volt szükség háborúra, elég messze voltunk egymástól így megpróbáltam jó viszonyt kiépíteni addig még közel nem érünk egymáshoz. Persze tudtam, hogy előbb utóbb ebből háború lesz, de addig próbáltam a gazdaságot erősíteni, csak fél szemmel figyelve rá. Mikor közelebb kerültünk, látszólag minden indok nélkül ellenségessé vált -ez a CIV 5 diplomácia. Nem azzal van a baj, hogy megtámad, hanem azzal, hogy nem tudom mi a baja miközben azt hiszem a barátom - ráadásul úgy támad meg hogy semmi esélye, tehát azt se lehet rá mondani, hogy az AI is nyerni akar. Pár évszázadba azért belekerült, de végül egyedül maradtam a kontinensen. A városait 2 kivételével felégettem.
    Mindeközben az Astronomy felé fordultam, tudván hogy van rajtunk kívül máshol is élet: 2 kontinenset sikerült felfedezni. A legkisebben Ghandi egyedül éldegélt - jól lemaradva. A nagyobbikon meg a többi Civ. Darius (a perzsák) domináltak, sejtettem, hogy hamarosan mindenkit kiírt, és nem fogom tudni felvenni vele a verseny, ami a méretet illeti. Azért jó volt még időben felfedezni az új világot, kötöttem vagy 3-4 research agreementet. Döntöttem: nem fogok kontinenseken átívelő háborút folytatni, inkább próbálkozok az űrhajóval. Sikerült is, mire Darius végzett az utolsó civvel már nagyban gyártottam az első alkatrészt. Reménykedtem hogy nem fog támadni - mert akkor valószínű nem lett volna ilyen könnyű. Az 1900-as évek elején fel is lőttem az űrhajómat, vége lett a játéknak.

    Nem voltam elégedett, csak szerencsével sikerült nyernem, ha Darius támad, nem tudom mi lett volna. A vége felé gondom akadt a maintenance-szal. Volt jó pár kör amikor veszteséget termeltem. Sikerült megfordítani a folyamatot, de szerintem túl sok felesleges dolgot építettem.. Valamint azért próbáltam a hadsereget is erősíteni hogy elkerüljem a háborút - de erre viszont szükség volt. A happiness is problémát jelentett egy időben a vége felé, nem volt kivel kereskedjek, városállamokra meg kevés pénzem volt. Mindegy ez is megoldódott.
    Csodálkoztam viszont, hogy volt képes Darius egy kontinensnyi várost fenntartani, aminek nagy része idegen civilizációé dupla unhappinessel. Vagy csal az AI, vagy van valami policy - ennek még utána kell nézzek. Mindenesetre maradok még 1-2 játék erejéig Prince-en, hogy jobban átlássam a CIV5-öt, ami azért összességében tetszik. Szerintem előbb utóbb meg fogják oldani a diplomáciát is.

Új hozzászólás Aktív témák