A HTC tegnap reggel tartotta a sajtótájékoztatóját a kiállítási terület fölött lévő színházban. Szép, de kicsit nehezen megközelíthető helyszín, fél órás csúszás, elszálló kivetítés és kihangosítás; ezeket a dolgokat nem szerettük volna feltétlenül megírni, mert ilyen bakik bárkivel előfordulhatnak, de hogy őszinték legyünk, most kicsit felhúztuk magunkat, ugyanis nem volt lehetőségünk HTC készülékeket nyomkodni az idei Mobile World Congress alatt. És úgy tűnik, hogy mostmár nem is lesz.
A HTC minden évben két helyen van jelen a kiállításon. Van egy standjuk, ahol a régi készülékeket lehet kipróbálni, az újak pedig vitrinben helyezkednek el, nem értem, hogy ez miért jó nekik, mindenesetre így csinálják. (Csak a margóra: senki más nem tesz így. Azért van ott az újdonság, hogy lehessen nyomkodni.) Van továbbá egy külön épületük (Meeting Room a neve), ahova tavalyelőtt besétáltunk, kértünk egy időpontot interjúra, megcsináltuk, mindenki boldog volt. Tavaly a CHIP magazinos kolléga szervezett egy időpontot az összes magyar újságírónak, így jutottunk el kedvenc HTC-s figuránkhoz, Eric Linhez. Idén a cég magyarországi PR ügynöksége írt nekünk a sajtótájékoztatóval kapcsolatban, ahova laponként egy ember regisztrálhatott. Nevetséges, mondtuk mi, ugyanis egy ember nem tud interjút csinálni és komoly gondban van egyébként is, végül hála az égnek, bejutottunk ketten. A prezentáció után nem maradtunk enni, egyből mentünk más helyszínekre, mert fix időpontunk volt, majd pár óra elteltével besétáltunk a Meeting Roomba, hogy kérnénk egy időpontot. Furcsán néző és kissé furcsán beszélő recepciós lány válaszolt, hát ez valószínűleg nem fog menni, mire közöltük, hogy Magyarország elsőszámú médiafelületét talán nem érné meg ignorálni, még a HTC-nek sem. Ott hagytuk a névjegykártyánkat, majd hívnak, ha lesz valami. Nem hívtak, délután visszanéztünk, mire a hölgy közölte, hogy ő azóta nem látott HTC-s embert (!), ezért nem tudott intézni semmit, de tegyünk is le a dologról. Hiába mondtuk el, hogy nagyon fontos lenne lefotózni és videózni a készülékeket, nem történt semmi. Ráadásul ma sikerült azt az információt is kiköhögniük, hogy tegnap bármikor vissza lehetett volna sétálni a sajtótájékoztató helyszínére videózni, ezt valahogy aznap nem sikerült megosztaniuk velünk. Kétszer sem.
Ma próbálkoztunk a standnál, nem vették ki az újdonságokat a vitrinből, ami elég nevetséges, mindenesetre elmentünk a Meeting Roomba. Szerencsére másik hölgy fogadott, PR vezető az EMEA régióban, megadta az elérhetőségét és mondta, hogy nincs szabad hely már bent, de azért szól, ha lesz. Pontosan tudjuk, hogy Magyarország nem egy kiemelt terület. De azt is tudjuk, hogy azért itthon is eladnak évente néhány tízezer HTC okostelefont, ami pont ugyanennyi ügyfelet jelent a HTC-nek. Valamint annyi önérzetünk azért van, hogy azt gondoljuk, hogy a Mobilarena van annyira nagy, hogy a HTC igenis foglalkozzon velünk, ahogy tette a tavaly, vagy két éve. Nem tudom eldönteni, hogy mit gondoljak; magasról tegyek a HTC-re, haragudjak a hazai PR ügynökségre, aki elfelejtette felajánlani az interjú lehetőségét (mint kiderült a Meeting Roomban, fel kellett volna nekik), vagy haragudjak magára a HTC-re, amiért nem voltak annyira rugalmasak, hogy egy hozzánk hasonló jelentőségű médiát soron kívül beengedjenek arra a kemény 15 percre, amennyi kellett volna a videózáshoz és az interjúhoz. Leginkább csalódott vagyok, mert nem lettek HTC-s anyagok az oldalon, holott minimum tízezreket érdekelt volna. Próbálunk intézni soron kívüli tesztelést Magyarországon, reméljük, hogy sikerrel járunk.
Bocha
