Bár az MWC csütörtökön ér véget hivatalosan, már szerdán elég löttyedt volt a hangulat. Reggel szinte üres volt a press center, aztán persze volt később zsongás, de alapvetően nyugodtabb volt a helyzet. A HTC-vel való balhénkon kívül sok egyéb, egetrengető dolog nem volt, fogtuk magunkat és elmentünk mindenhová, ahol korábban nem voltunk. Már úgy értem, hogy a kiállítás területén belül, mert ellenkező esetben elég sok helyre mehettünk volna.
Hirdetés
Voltunk az NVIDIA standon, ahol semmit sem tudtunk meg, mert titkos volt minden, aztán este (amikor velük vacsoráztunk) kiderült, hogy pár órával a próbálkozásunk után jelentették be az új fejlesztéseket, ezeket már otthonról nézzük majd meg. Elugrottunk a Sony Ericssonhoz, hogy megnézzük az Arcot, ami nem mostani bejelentés, de még nem láttuk élőben. Lesz fent videó hamarosan. Elnéztünk a PowerMat nevű bandához is, a vezeték nélküli töltés kiforrott technológiává vált, annyira szimpatikusak voltunk a lánynak, hogy konkrétan hozzánk is vágott két készletnyi terméket, amelyekről cikk készül hamarosan. Fura, hogy korábban Gubro is ellátogatott arrafelé, de kiszúrták a szemét valami press kittel, aztán puszi, minket viszont végigkalauzolt a hölgy az egész standon, mindenféléről csacsogtunk, s lám, előugrott a kezéből a kincsesszatyor. Bocha szemüvege hálásan csillant meg a spotlámpák fényében.
A Navigonnál egy főorvosnak kinéző úriember árult el egy-két dolgot, amiről már írtunk, de nekem azért volt különösen történelmi ez a pillanat, mert ezen a ponton értem el angoltudásom idei csúcsára, amely nyelvtanilag tökéletes mondatokat, és habozásmentes, folyékony eszmecserét eredményezett. Kár, hogy ebből az összeszedettségből nem maradt estére semmi, amikor az NVIDIA-val vacsoráztunk, és egy kiköpött Kate Beckinsale mellett ültünk, aki mondjuk némiképp nagyobb volt, de arányos módon, úgyhogy Négy Beckinsale-nek neveztük el magunk között, de mivel még a Beckinsale szót sem mertük a társaságában mondani (mert nyilván nem mi voltunk az elsők, akik kiszúrták a hasonlóságot), ezért a Hátsó Az Értékesítésben nevet akasztottuk rá.
A fun faktort dr. Kind idióta vicsora töltötte ki a Google standján történő csúszdázáskor, ebédre az Emporia standján kaptunk gulyáslevest és bécsi virslit (mint minden nap), a kiállítás elhagyása után pedig három dolog vásárlása volt célpontban: KAS, bor (Rioja) és némi ajándék, ha már az egyébként a szerkesztőség egyöntetű álláspontja szerint a Valentin nap nettó baromság, de mégiscsak maradtak otthon hozzátartozóink, úgyhogy a csecsebecse vonalon is mozogtunk kicsit. (By the way: a Dolby standon a sajtósok egy ajándékcsomagot kaptak egy pólóval, egy plüsskutyával, egy szerelmes képeslappal és némi csokival, mondván, hogy ha már pont most nem lehetsz a kedves mellett, akkor vigyed neki el ezt a pakkot.)
Már este összecsomagoltunk, most pedig már a reptérről írom ezt a postot, hamarosan beszállás. De amíg repkedünk, addig is mennek ki a hírek - ez egy ilyen site.
