- Xiaomi Smart Band 8 - folyamatosan
- Milyen okostelefont vegyek?
- Digitális detox a Nokiától
- Yettel topik
- 15 éves az első androidos Samsung telefon
- Vodafone mobilszolgáltatások
- iPhone topik
- A Watch7-tel debütálhat a Samsung vércukormérője
- Realme GT 2 Pro - papírforma
- Apple iPhone 15 Pro Max - Attack on Titan
Hirdetés
-
Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
ph A vállalat kétféle Strix Point dizájt tervez idénre, ezek közül a nagyobbik a dedikált GPU-k jó részét is kiválthatja.
-
Friss traileren a Commandos Origins
gp A játék elvileg idén debütál, első naptól elérhető lesz Game Pass előfizetők számára.
-
Agyi chipes gyártóba fektetett a kriptocég
it A Tether 200 millió dollárt fektet a Blackrock Neurotech agyi chipes vállalatba.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2704
üzenetére
Azért történt Németországban egy-két egyéb dolog is. Pl akkor épült ki a mai napig is szinte egyedülálló autópályahálózat. A Weimari-köztársaságnak ehhez pl semmi köze. Szintén semmi köze a közmunkaprogramhoz. Ezt is Hitlerék indították el. (Teszem hozzá: nem Ők láttál egyedül ebben a recesszióból való kilábalás lehetséges megoldását. A Roosevelt féle New Deal tulajdonképpen ugyan ezt tartalmazta. Akkor épült pl a Hoover-gát, és elég sok autópálya.)
Milyen rohamos fejlesztés zajlott a nyugati hadseregekben?
Franciaország: A II. vh előtti két 10-15 évben gyakorlatilag egyáltalán nem állítottak fel új hadosztályokat. A korábbiak felszerelését valamelyest korszerűsítették. Viszont teljesen rossz irányban fejlesztették a páncéloserőiket (elosztották őket a gyalogos-alakulatok között). Ami ténylegesen fejlesztésnek tekinthető, az a Maginot-vonal. Kár, hogy a németek megkerülték később. Az újonnan felállított hadosztályok szinte mindegyike ehhez az erődrendszerhez tartozott. A Franciaországi-csatában viszont nem vettek részt ezek az alakulatok, mivel nem hagyhatták el a helyőrségeiket.
Nagy-Britannia: Az I. vh után majdhogynem a nullára redukálták a haderejüket. Amit fenntartottak az szinte teljes egészében a gyarmataikon állomásozott. Honi területen alig volt nehézfegyverzetük. A II. vh kezdetén Franciaországba átdobott BEF (British Expeditionary Force) tíz gyalogos hadosztályból, egy harckocsi zászlóaljból és kb 500 repülőgépből állt a német támadas kezdetekor. A későbbi erősítésekkel sem haladta meg erejük a tizennégy hadosztálynyit. És ezzel kb ki is merült minden erejük. (Küldeni már csak repülőgépeket tudtak volna, de Churchill ettől előrelátóan elzárkózott egy idő után. Ha nem teszi meg, akkor az Angliai-csatában a németeknek jóval kevesebb brit géppel kellett volna szembenézniük.) [link] A dunkerque-i evakuáció során gyakorlatilag az összes nehéz és könnyűfegyverzetüket francia földön hagyták. Nagy-Britanniában lényegében semmiféle nehézfegyverzet nem volt. Puskából sem rendelkeztek annyival, amennyi katonájuk volt. Az amerikaiaktól kellett kérniük! Rövid idő alatt a britek gyakorlatilag minden szárazföldi erejüket elveszítették. És még így is ez a tizennégy hadosztály volt a Franciaországi-csata legnagyobb harcértékű ereje, felért a körülbelü száz franciával.
USA: Sehol sem tartottak se minőség, se mennyiség tekintetében. Ami hadsereget bevetettek a II. vh során, szinte teljes egészében '38-tól kezdve építették fel. Előtte alig több mint egy tucat hk-juk volt, az is csak könnyű.
A britek, franciák mégis honnan tudták volna, hogy a németek fegyverkeznek? Azoknak volt annyi eszük, hogy mindezt rejtve tették. A Rapalloi-szerződés keretei között a Szovjetúnió területén zajlott a fejlesztések nagyrésze, így a volt antant országok előtt teljesen rejtve maradt. A Luftwaffe létének nyilvánosságra hozatala után kezdtek el fejleszteni a nyugatiak. De csak ímmel-ámmal.
Chemberlain nem annyira magára vállalta a feladatot, hanem ilyen volt. A túlzott konfliktuskerülés (megalkuvás) vezetett alapvetően a II. vh-hoz. Nem volt a Müncheni-egyezmény ellen, csak útálta. De naivan azt hitte ezzel ki lehet elégíteni Németország igényeit és le lehet csillapítani. Nem lehetett. Churchill már 1934-ben figyelmeztette a brit és francia politikusokat, hogy ez járhatatlan út, és erőt kell alkalmazni! Nem hallgattak rá.
Jugoszláviában a II. vh alatt szinte sosem tartózkodott tíznél több német hadosztály. A terület ellenőrzését leginkább az olaszok látták el. A fronton zajló harcok kimenetelét ez nem befolyásolta. Nagyobb erőket csak a vége felé küldte oda a németek. Azokat viszont gyorsan ki is vonták, mivel a Magyarország területén előretörő orosz csapatok elvágással fenyegették őket.
[Szerkesztve] -
#2711
JagdPanther
aktív tag
Sztripi
#2709
JagdPanther
aktív tag
válasz
Sztripi
#2709
üzenetére
Ami a Britteket illeti teljesen igazad van. Tényleg lecsökkentették a honi erejüket. De igy is a BEF 250000 katonát számlált. TELJESEN motorizált volt.Ez miatt tudtak lelépni, mert a német 6. hadsereg nem tudott elég gyorsan előretörni...
hát én nem teljesen így fogalmaznék hogy gyorsabbak voltak mint a németek és ezért menekültek meg. Inkább arról van szó hogy Hitler megparancsolta hogy álljanak meg a csapatai Dunkerque előtt(1940 máj. 24.). Csak 3 nappal később kezdték meg a Dynamo Hadműveletet, amely során evakuálták a katonákat a hadfelszerelést hátrahagyva. Ez a hadművelet 1940. jún. 4-ig tartott. Tehát, semmi nem múlt az angolok sebességén. Ez Hitler döntése volt meghagyni az angol csapatokat.
u.i.: daa-raa általában nem beszél hülyeségeket ezt megfigyeltem...
-
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2709
üzenetére
Egy dolog valamit tervezni/előkészíteni és egy másik megvalósítani. Tervezni/előkészíteni is lehet hosszú-hosszú évekig. De ez nem feltétlenül az alapos munkát jelenti. Sokkal inkább a határozatlanságot, ami a Weimari-köztársaság vezetőit olyannyira jellemezte. Hiába készítették elő, ha egy lépést se tettek a megvalósításért. A közmunkaprogramot egyszerűen nem merték elindítani, féltek a köztől. Tévedtek, rosszul mérték fel az emberek hangulatát. Hitler viszont nem szarozott, hanem lépett. És gazdaságilag jó irányba.
A háborús előkészületek minden erős gazdaságban fellendülést hoznak. De csak az erős gazdaságban! A gyengét tovább gyengíti (így járt pl Magyarország is). Tehát először is meg kell erősíteni, stabilizálni a gazdaságot és csak utána fegyverkezni. Erre szolgált a New Deal és a német gazdasági program is.
A francia haderők felszerelésének jelentős része és a hadvezetés gondolkodásmódja teljesen elavult volt. Pedig DeGaulle volt a páncélos hadviselés egyik legnagyobb teoretikusa (B. L. Hart, Tuhacsevszkíj és Guderian mellett). Csakhát a hadvezetés kellőképpen konzervatív volt. Olyan tábornokok vezették a francia haderőt, akik már az I. vh idején is öregnek számítottak.
A francia vadászgépek közül csak a Morane-Saulnier M.S. 406 [link] és a Dewoitine D.520 [link] volt korszerűnek mondható. A kettőből együtt összesen kevesebb mint 1500 épült. Ez kevés volt a kb 3000 db német vadászgéppel szemben. A többi francia vadászgép (illetve franciák által használt) még a Zerstörer-ek ellen is kevésnek bizonyult, pedig azok bizony nagyon gyengék voltak vadászgépnek. A britek vadászgépei kisebb számban vettek részt a harcokban, viszont eredményesebben harcoltak, mint a franciák. Kiképzés.
A tűzérségük tényleg kitűnő lövegekkel rendelkeztek (a Schneider kitűnő tervezővállalat volt). Viszont a lőszerek nagyrésze az I. vh-ból maradt vissza. Ez két dolgot jelentett: 1. alacsony megbízhatóság; 2. alacsony teljesítmény. A vezetés az egész francia haderőben kritikán alúli volt minden fegyvernemnél.
A Char B1 és B2 alapvetően az I. vh-s Mark VIII jelentősen továbbfejlesztett változata. Legnagyobb hibája, hogy a főfegyverzete nem körbeforgatható toronyban volt elhelyezve. Jelentős harcászati hátrány. A 37mm-es ágyúja legfeljebb a Pz I és Pz II ellen volt elég. A Pz III és Pz IV ellen csak hátúlról volt hatásos. Ebből a szempontból (és védettség, mozgékonyság tekintetében is) jobb volt a Matilda II. Mivel mind a brit, mind a francia erőknél a gyalogsághoz osztották be a hk-kat, nem tudtak koncentrált erőként harcolni. Ezzel el is vesztették minden előnyüket. Egyetlen alkalommal tudtak sikert elérni (igen Arras). Ott ugyanis koncentráltan vetették be őket és harcászatilag helyesen. De nem tudták a sikert továbbfejleszteni, ezért tulajdonképpen értelmetlenül csatáztak.
Pct ágyúból a németeknél is hiány volt, ráadásul a PAK38 sem igazán terjedt még el, a PAK40-ről nem is beszélve. A gyártó meg annak szállít, aki fizet. A franciák nem igazán akartak. Azt hitték az üzletembereket meghatja a hazafiság. Tévedtek.
A detoxos megjegyzésed jól mutatja a francia haderők állapotát. A francia katonák egyszerűen nem akartak harcolni. És erről bizony leginkább a politikusok tehettek. Amikor a katona azt látja, hogy az ellenség a szeme láttára száll meg egy területet nevetséges erőkkel és nem tehet ellene semmit, bizony elveszti még az életkedvét is. A Franciaországi-csata során nem volt ritka a tömeges dezertálás a francia haderőkben. Amint a németek kitörtek az Ardennekből és rávetették magukat a franciákra, azok egyből kapitulálni akartak, méghozzá feltételek nélkül. Hogy ez nem történt meg az csak és kizárólag Churchill meggyőzőkészségének volt köszönhető. Petein teljesen pánikban volt, elvesztette miden józan ítélőkészségét. Churchill a Franciaországi-csata alatt többször is személyesen látogatott Franciaországba, meglátogatta a fronton harcoló csapatokat is. A brit katonákat ez nagyon lelkesítette. A francia vezetők jó messze voltak mindvégig a fronttól... A francia haderők hiába voltak nagy létszámúak ha nem jól vezették őket és nem voltak kellően (illetve gyakorlatilag egyáltalán nem) motiválva.
A franciák észak felől várták a támadást, mivel nem sokkal a támadás előtt egy német tiszt a tervekkel együtt belga területen zuhant le. Emiatt meg kellett változtatni a terveket. Lényegében megfordították az eredetit, azaz felcserélték a megtévesztő és a valós támadási irányt. Eredetileg az Ardennekben zajlott volna a megtévesztő támadás, mivel a németek sem voltak igazán meggyőződve arról, hogy azon a területen komoly páncéloserőket át lehetne vezetni. De bennük volt annyi önbizalom, hogy belevágjanak és végül sikerre vigyék.
Az ellentámadás és végül a folyosó tartása egy érdekes kérdés. A franciák gyakorlatilag könyörögtek a briteknek, hogy csináljanak valamit. A francia csapatok döntő többsége soha sem jutott volna el Dunkerque-be ha a BEF két hadosztálya nem tartja fel a németeket olyan sikeresen. Addigra gyakorlatilag már csak a brit csapatok harcoltak a németekkel a franciák csak ott voltak. A németeknek nem igazán volt már szükségük fegyverekre, hogy elfoglalják a hídfőt. A BEF csapatjai is teljes mértékben kimerültek addigra. A problémát már akkor is súlyosbította Göring, aki megígérte, hogy a Luftwaffe megsemmisíti a hídfőben rekedt egységeket. Nem sikerült igazából komoly kárt okozniuk. Mire megindultak a szárazföldi csapatok, addigra a hídfőt gyakorlatilag teljesen kiűrítették. Persze minden nehézfegyverzetük ott maradt. Sőt még a könnyűek is. Emiatt lehetett volna komoly esélye egy Brit-szigetek elleni légideszant hadműveletnek.
Amiben a németek jelentősen felűlmúlták a szövetségeseket, az a haderőnemek közötti koordináció! A briteknél ez csak nyomokban volt jelen, a franciák szinte el is zárkóztak az ilyesmi elől. Súlyos tévedésnek bizonyult.
És az USA haderejéről: a vadászgépeik egészen a P-47 és P-51 megjelenéséig nagyon alacsony színvonalat képviseltek. Olyannyira, hogy a britek az átadott gépeket (tipikusan a Hawk család típusai) csak az Észak-afrikai frontra tartották alkalmasnak. A P-39-re a britek egyáltalán nem kérték (az oroszok viszont szerették és tudták is repülni. A Spit-et viszont utálták). A P-38 csak nagy magasságban bizonyult megfelelő teljesítményűnek, nem is csoda, hogy leginkább felderítésre használták. A haditengerészeti gépeik is igazából csak a Hellcat megjelenésével váltak ütőképessé.
A hk-k terén csak a Sherman volt versenyképes, a Lee/Grant a Char B hibáival rendelkezett. Viszont jelentős továbbfejlesztési potenciállal bírt. Könnyű hk-ik mindig is jók voltak. Nehéz hk-ik egészen '45-ig nem voltak, akkor is csak kevés Pershing került bevetésre. Az viszont ~10-15 évig (az M47 megjelenéséig) domináns volt a hadszíntereken.
Gyalogsági téren egyáltalán nem voltak elmaradva.
Hogy miért kezdtek már '38-ban fegyverkezni? Azért mert ők nem voltak olyan naiv, idealista barmok, mint az európaiak. Tudták, hogy akkor már elkerülhetetlen a háború és azt is, hogy nélkülük nincs győzelmi esélye a szövetségeseknek.
A modoromat már többen a szememre vetették. Nem vagyok híve a finomkodásnak. Emiatt (mármint a finomkodás) tört ki a II. vh is. -
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2709
üzenetére
Szerintem te is tudod, hogy egy hadsereget nem csak számokkal lehet jellemezni, ill vannak olyan tényezők amiket nem lehet számszerűsíteni.
A háború elején a legjobb tankok a francia tankok voltak (Char B1, vagy a Char B2).
Az lehet hogy ezek voltak a kor legjobb hk-i, és a német PzI ill a PzII nem tudot velük elbánni, de a Rommel elintéze a Falk 38 -asokkal.....
Ami Jugoszláviát illeti 10 hadosztály az testvérek között is 100 000 ember. Szerintem ez jelentős haderő.
Mint mondtam a számok csak számok...
Elég gázos, amikor a 100.000 ember az első lövés után eldobja a fegyvert és megadja magát...
Ez többször is előfordult a az olszoknál''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
norbiphu
senior tag
válasz
Sztripi
#2719
üzenetére
Max a PH!-nak lehet baja a hosszú hsz-ekkel, én mint olvasó mindig szívesen végigolvasom amiket írtok bármilyen hosszú is legyen
.
Kezditek kinőni a PH!-t ezekkel a hszekkel már lassan történelmi&haditechnikai oldallá alakul
.
üdv
Screammm"Hmm," sed teh lolrus. "Maybe we shud go ask Ceiling Cat?"
-
Calibos
addikt
válasz
Sztripi
#2709
üzenetére
Ami a Britteket illeti teljesen igazad van. Tényleg lecsökkentették a honi erejüket. De igy is a BEF 250000 katonát számlált. TELJESEN motorizált volt. Ez miatt tudtak lelépni, mert a német 6. hadsereg nem tudott elég gyorsan előretörni...
szerintem ez nem teljesen így van, pont a németek voltak motorizáltak ezért is hívták a taktikát villámháborúnak. Németek pont túl gyorsan törtek előre, Hitler is meglepődött hogy ilyen hamar megfutamodott az angol hadsereg
[Szerkesztve] -
Calibos
addikt
válasz
Sztripi
#2726
üzenetére
Viszont azért voltak a németek annyira sikeresek mert motorizáltak voltak és egyébként a francia_német csapatok létszámfölényben voltak. Valamelyik hírforrásban olyan fajta magyarázatot kaptam: a németek valószínűleg azért álltak meg mert túl gyors volt a roham és utánpótlás és elegendő hátvédelem nem állt rendelkezésre. Egyébként furcsállom hogy Hitler itt le állt és nem támadott tovább, de pontosan megértsem az egész ütközetet óráról-órára elemeznem kéne hogy mi is történt ott! Különben igazad lehet létszámfölény miatt minden katonát be kellett vetni.
bár én ezt így tanultam, de inkább én is csak találgatásokra utaló dolgokat olvastam.
[Szerkesztve] -
Calibos
addikt
válasz
Sztripi
#2730
üzenetére
furcsa ez a kijelentés...
bár úgy tűnik két különböző egymásnak ellentmondó forrásból tanultuk ezt a tananyagot.
Ezek olyan dolgok miket 10-15 éve tanultam, mivel érdekel a téma de sajna a rohanó világ miatt kevés időm jut erre mostanában sok tanult dolog törlődött a memóriámból.
Utána fogok nézni ezeknek a dolgoknak ha német nyelvű anyagban szerepel ez nyugodtan megadhatod a forrást,- jól beszélek németül.
Nem akarok konfliktusba keveredni mert sok olyan dolgot írtál amiben egyetértek veled. -
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2719
üzenetére
Egy egészséges gazdaságot nem a fogyasztás hajt, hanem a kereskedelem és a szolgáltatások. Ez így volt már a XX. század elején is. Az amerikaiakat nem igazán zavarta az alacsony fogyasztás: a II. vh kitörésekor a világ össztermelésének több mint 40%-át adták egymaguk! Az amerikai gazdaság '45-re ezt az arányt 49%-ra emelte és ekkor még mindig nem volt kihasználva az összes kapacitás. Csak a K+F-ben.
Ki modta azt, hogy elköltötték? Részletkérdés, hogy mennyit szavaznak meg, attól nem lesz erősebb a hadsereg! Márpedig az utóbbi a lényeg és nem az előbbi. Pénzek megszavazásával nem lehet csatát se nyerni, nemhogy háborút.
A 3000 vadászgép tényleg nem pontos adat. Nézzük:
Luftflotte 2:
Kétmotoros bombázó: 730/485 (állományban/bevethető)
Csatagép/zuhanóbombázó: 302/246
Felderítőgép: 70/55
Egymotoros vadász (Bf-109): 630/457
Kétmotoros vadász (Bf-110): 145/82
Luftflotte 3:
Kétmotoros bombázó: 847/579
Csatagép/zubó: 125/110
Felderítőgép: 65/44
Egymotoros vadász (Bf-109): 601/427
Kétmotoros vadász (Bf-110): 174/127
Ezenkívül: 340 Hs-126 és 1000 a Reich védelmére visszatartott, de bármikor a frontra telepíthető vadászgép. 475 Ju-52, 45 DFS 230. Ezen kívül a repülőiskolák több száz gépes állománya mindenféle feladatkörből. (ezzel most nem számolok).
Összesen:
Kétmotoros bombázó: 1577/1064 (állományban/bevethető)
Csatagép/zubó: 427/356
Felderítőgép: 135/99
Egymotoros vadász (Bf-109): 1231/884
Kétmotoros vadász (Bf-110): 319/209
Ebből szárazföldi célok elleni: 2004/1420+ a bevethető Hs-126-ok
Felderítő: 135/99 + a távolfelderítő Do-17-ek és Bf-110C-k
Vadászgép: 1550/1093 +1000 a Reich védelméről bármikor átdobható (és ezek nem csak megszavazott költségvetésként léteztek!)
Szállítógép: 475+45
Összesítve: 5209
Ebből 2550 vadászgép. Te ''kissé'' nagyobbat tévedtél, mint én.
A hadrafoghatósági arány:
Kétmotoros bombázó: 67,46%
Csatagép/zubó: 83,37% (!)
Felderítőgép: 73,33%
Egymotoros vadász (Bf-109): 71,81%
Kétmotoros vadász (Bf-110): 65,52%
A Henschel-ek (csatagépek) és a távolfelderítők hadrafoghatósági aránya ismeretlen. Szintén ismeretlen a Reich légvédelmére visszatartott gépek ilyen mutatója, de az biztosan jóval magasabb volt, mint a fronton szolgáló gépeké. Ugyanis ezek a századok nem voltak hadszintéren bevetve, ezért alacsony volt a műszaki hiba és harci sérülés miatti üzemképtelen gépek száma (utóbbi ~0). Emellett betonozott reptereken állomásoztak, ahol nem volt jellemző berádlizni. Ez utóbbi okozta a nem harci sérülések több mint 50%-át a Messer esetén.
A franciáknak összesen 1145 repülőgépük volt:
490 modern egymotoros vadász
28 elavult egymotoros vadász
47 modern kétmotoros vadász
75 modern bombázó
65 elavult bombázó
270 modern felderítő
150 elavult felderítő
20 egyéb gép
Belgák:
180 repülőgép, ebből mindössze 33 volt egyfedelű!
Hollandia:
64 elavult repülőgép. És néhány szintén elavult hidroplán és repülőcsónak.
A RAF 22 Hurrican századot telepített összesen Franciaországba. A pótlásokkal együtt összesen 452 vadászgép, azaz közel annyi, amennyivel a franciák rendelkeztek. (És csak 66 tért vissza Angliába! Légi fölény mi?)
Mit értesz azon, hogy ''...a szövetségeseknek légi fölényük volt...''? Úgy tűnik nem tudod mit takar ez a szó. Ráadásul ellentmondasz magadnak, ugyanis később ezt állítod: ''Mint látod a légierőn kivül a szövetségesek mindenben erősebbek voltak...''.
Légifölény: a harccselekmények feletti légtér uralma.
A légi fölényt gyakorlatilag a kezdetektől a németek birtokolták. Harcászatilag az első pillanattól kezdve, de hadászatilag is kivívták az első nap végére. A légi fölény érzetét nem lehet kelteni. Az vagy van, vagy nincs!
Te is azt írod, hogy a franciák ''...alig várták hogy megadják magukat...''. Akkor most ki is űz gúnyt az elesettek emlékéből? Vagy mindketten vagy egyikőnk sem.
Egy szóval sem állítottam, hogy Petain volt a miniszterelnök. Ő volt a francia haderők parancsnoka, a harccselekmények irányítása szövetséges részről az ő kezében volt. De nem igazán irányított semmit, az események csak zajlottak a francia csapatoknál (nem is volt védelmi stratégiájuk igazán, tartalékuk pedig semmi, ellenben a németekkel). A francia politikusok sem álltak igazán a helyzet magaslatán. A gyarmatokról pedig folytatódott a háború DeGaulle irányításával (a gyarmatok egy része viszont vichy-irányítás (azaz egy bábállam) alatt állt).
A Char B1 [link], amiből összesen 403db kézült, rendelkezett a testbe beépített 75mm-es löveggel (minden példány). Ez közepes távolságból képes volt kilőni akár a Pz IV-et is. A főfegyverzet viszont a 47mm-es volt (tényleg tévedtem, amikor 75mm-est írtam annak, és szintén tévedtem a 37mm-ben is ), ez viszont kevés volt a PzIII ellen is. Ugyan nem hangsúlyoztam ki, hogy ez körbeforgó toronyba volt építve, de az ellenkezőjét sem állítottam. A Lee/Grant ugyanilyen felépítésű volt, csak ott az erkélybe épített 75mm-es ágyú volt a főfegyverzet, és a körbeforgó toronyba épített 37mm-es (ez kevert meg) a kiegészítő. Ugyan azokkal a korlátokkal rendelkezett, mint a Char B család. A StuG-ok ettől teljesen eltérő felépítésűek voltak, ott ugyanis szempont volt az alacsony építés. Ez viszont nem mondható el a Char B-ről! Hagyományos értelemben vett harckocsi volt.
A Matilda tényleg gyalogsági tank néven volt besorolva. Akkoriban ugyanis a briteknél (egy t-vel) ez volt a csúcskategória, ez alatt helyezkedett el a cirkáló harckocsi (pl Crusader). Ez alapvetően csak a bevetési eljárásokat minősíti nem a konstrukciót. A sebesség lényegtelen, akkoriban a hk-k átlagos harci sebessége ennek a harmadát is alig haladta meg! A pocsék hatótávolság alapvetően az alulmotorizáltságnak a következménye. Ha túlterhelsz egy motort, az a névleges fogyasztás megtöbbszöröződését eredményezi. Ezért volt a Tiger és Tiger II hatótávolsága töredéke a Pantherének az azonos motor ellenére. A tényleges bevetési eljárások alapján a Char B is gyalogsági harckocsi volt.
A II. Birodalomban a döntések egy jelentős része a logika helyett a meggyőzés szüleménye. Ilyen volt a megállás is Dunkerque előtt. Se nem Hitler, se nem Göring volt az ötletgazda, hanem Rundstedt. A kiválasztott időpont volt rossz, Göring pedig kihasználta az alkalmat. Addigra igazán komoly ellenállást már csak a BEF tanúsított. A franciák végleg feladták. Egyébként Dunkerque környékén elég összetett csatornahálózat van, amin bizony igen komoly teljesítmény lett volna páncélosokkal csak úgy hipp-hopp átkelni! A németeknek azért nem volt előre tervük erre, mert fogalmuk sem volt előre, hogy hol fogják bekeríteni a szövetségeseket.
A franciák és britek nem igazán vették komolyan a háború lehetőségét. A fejlesztések náluk nem a fölényt, hanem a minél kisebb lemaradást szolgálták. Az amerikaiak hadereje egyébként is csak egy elméleti dolog volt akkoriban. Volt honnan fejlődniük, ez pedig rengeteg pénzbe kerül.
Basil Liddell Hart (és nem Lindell) csak teoretikus volt és nem katona. Az elméleteit nem tudta átültetni a gyakorlatba, mivel nem is igazán hallgattak rá, a brit vezetés hihetetlenül konzervatív volt (ennek következménye a Matilda gyalogsági harckocsiként való besorolása). Az elméleteit a britek a legkevésbé se vették figyelembe. De akadtak követői (időrendi sorrendben): DeGaulle (akire szintén nem hallgattak), Tuhacsevszkíj (akire viszont igen. A Vörös Hadsereget '37-re szinte teljesen átszervezték a korszerű elvek szerint. Csakhát '37-ben Tuhacsevszkíj az elsőként kivégzettek között volt, elveit elvetették, a VH-t visszaszervezték eredeti állapotába), Guderian (szintén sikeresen átszervezték a Wehrmacht-ot (ezt sem tudod leírni), de az elméleteit e II. vh alatt folyamatosan továbbfejlesztették. '45-re a német haderők szerkezete közel olyan volt, mint ma az amerikai!) Mind katona. DeGaulle kivételével olyan hadseregben szolgáltak, amelyek fogékonyak voltak az új irányt. A koordináció a briteknél akkoriban még gyerekcipőben járt összehasonlítva a németekkel. A Luftwaffe-t eleve a szárazföldi harcok támogatására szervezték, ezért se fejlesztettek/rendszeresítettek stratégiai bombázókat.
Az általad felsorolt amerikai gépek közül csak a B-17, -25 és -26 volt korszerű a háború elején. (Utóbbi kettő '41-ben állt szolgálatba.) A vadászgépeik nem! A német pilóták által két legkönnyebben lelőhetőnek tartott II. vh-s nyugati vadászrepülőgép a P-39 és -40! A P-36 (aka Hawk-75) addigra már az amerikaiak szerint is elavult, a P-26-ról nem is beszélve. Az A-20 csak '41-ben állt szolgálatba. A Devastator addigra elavult, már nagyon várták a pilóták az Avenger-t, ami '41-ben állt szogálatba. Addig nem volt nekik korszerű torpedóbombázóik.
Tehát az általad felsoroltak közül mi is állt szolgálatban a háború elején: B-17, SBD Dauntless, TBD Devastator, PBY Catalina, B-18 Bolo, P-39 Airacobra, SOC Seagull. Ebből korszerű volt a Flying Fortress. És ennyi. A Catalina-t azért használták mert nem volt jobb és nem is kellett. De ettől elavult volt. A Bolo nagyon alacsony példányszámban épült. A Dauntless megint nem volt korszerűnek nevezhető, komoly erőt csak az SBD-4 képviselt. '41-'43-ben egy sor tényleg kitűnő típus állt szolgálatba: B-24 ('41), -25 ('41), -26 ('41), F6F Hellcat ('43), P-47 ('43), P-51 ('41), P-38 ('41).
A Midway-i csata lefolyásáról láthatóan semmiféle ismerettel nem rendelkezel. És annak japánokra gyakorolt hatásáról sem. Olvass utána.
A Sherman kifejezetten jól páncélozott volt (messze felűlmúlta a T-34-et ebből a szempontból), a fegyverzete viszont a 76-osok megjelenéséig gyenge volt. Összességében viszont a II. vh egyik legjobban kiegyensúlyozottabb konstrukciója volt. A T-34-ről ez nem mondható el. -
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2741
üzenetére
Akkor idézem pontosan a #2719 hsz-t, amit te írtál:
''401,000 dead or wounded
1,900,000 French captured
Németek + Olaszok:
27,000 dead
110,000 wounded
18,000 missing
Ebből is látszik hogy alig várták hogy megadják magukat, csak alig lett a németeknek 110 000 ezer sebesültük. Azért amit erről irsz az nagyfokú tiszteletlenséget és elfogultságok mutat a Németek iránt, a Franciák ellen. Nézzél utánna hogy pontosan mi történ az átörésnél, ne csak a német propaganda filmeket szajkózzad. Különösen érdekesek a Deutshland német elit hadosztály veszteségei az áttörést ők készitették elő. Ami engem az egészböl bosszant az az hogy megbecstelenited a Francia hősi halottak emlékét.''
No Comment. Az 1,9 millió hadifogoly ezt bizonyítja. -
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2744
üzenetére
110.000 sebesült nem jelentett még 5% veszteséget sem, ami teljesen elfogadható, sőt alacsonynak számít ilyen mértékű hadműveletek esetén.
A hadijogot láthatóan nem ismered. A fegyverletétellel nem minősíti senki hadifogolynak a katonákat. Csak a harc/járőrtevékenység közben fogságba ejtetteket. Lényeges különbség. A fegyverletétel során csak elismeri a vereséget és letesz a további harci cselekményekről az egyik hadviselő fél. -
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2726
üzenetére
A németek megmutatták hogy kell visszavonulni.
Afrikában rommel 2000 kilómétert vonult úgy vissza, hogy nem tudták bekeríteni, és komoly utóvéd harcokat vívott.Az nem is mondom, hogy milyen ellátmányt kapott a hadserege, ha kapott....
lassítsatok már, nem érem utol magam...
[Szerkesztve]''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2750
üzenetére
A magyar csapatok a felszeretlségükhöz képest nagyon jól teljesítetek
a Japának nogyon fantikusak voltak, ill a nevelteésükből eredt.A briteknél inkább csak az ejtőernyősok voltak ''kemény'' katonák (sztem)
Az oroszoknál meg nem volt választás, mész , vagy meghalsz.....
igaz ott is a gárda hadsereg nagyon jól felszerelt és képzet haderővel rendelkezett.
na vége utolértem magam
''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2759
üzenetére
De azt ne felejtsd el hogy milyen körülmények uralkodtak akkora don kanyarban....
Ott akkor életbenmaradni is nehéz volt, nemhogy harcolni akkor túlerővel szemben...
Az orosz csapatok is nagyon jól motiváltak voltak
és pontosan mivel is motiválták őket?''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2765
üzenetére
Továbbra is fenntartom:
Akkor állj elő igényekkel, akár csak kérés szintjén is, ha Te magad megfelelsz azoknak! Majd Én is akkor fogom alátámasztani az érveimet, ha lesz rá időm. Rendszeresen meg szoktam tenni, Te még egyszer sem vetted a fáradtságot! Így viszont a levegőbe beszélsz, nincs súlya a szavaidnak!
Ameddig így állsz hozzá, addig ne csodálkozz azon, ha valaki gerinctelennek tart. Ez sokkal inkább téged minősít, mint engem. Vitatkoztam veled úgy, hogy soha semmivel sem bizonyítottad az állításaidat. Akkor mire fel várod el tőlem mindezt??? 
-
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2767
üzenetére
De a végén is mivel motíválták a tisztek a közkatonákat?
Hiszen látták milyen gyorsan esnek el...
Nem hiszem hogy komoly bajtársiasság kialakulhaott ki az orosz katonák között, hiszen gyorsan ''fogytak'' a katonák...''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2771
üzenetére
Szerintem az ereje, a tömegben rejtőzött.Ahogy a háború a vége felé közeledett, akkor már jobb volt a helyzet a közkatonák körében is, nem voltak olyan komoly szankciók mint 1941-42 ben
''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2773
üzenetére
A szovjet/orosz hadseregek mindig is a tömegre építettek. Sosem a minőségre. (A '70-'80-as években a VSz több mint 3x mennyiségi fölénye ellenére mindenki elismerte, hogy egyensúly áll fenn.) Az oroszokat nem annyira motiválta a hazaszeretet. Olyan sanyarú volt a sorsuk, olyannyira nem volt otthon szinte semmilyük, hogy leginkább a személyes túlélésük foglalkoztatta őket. Az ukránok sem felejtették el a korábbi moszkvai utasításra keletkezett éhinséget, ami ~1 millió ukrán halálát okozta. Egyszerűen a diktatúra úgy döntött, hogy harcolniuk kell (nem annyira az ország, mint inkább a politikai rendszer fennmaradásáért). A saját hatalmuk megtartása érdekében meg kellett félemlíteni az embereket. A dezrtőrök családja minden esetben a GULAG-on végezte. Ez volt a legfőbb motiváció a háború végén is számukra.
-
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2773
üzenetére
Pontos adatokat nem fogsz sehol találni
, az tuti,mert ezt anno Sztálin elintézte.
a közmondás meg igaz, de 1941-42 telén nem volt olyan egyértelmű a helyzet.
Az lehet hogy a hazájukadt védték, de ailyen vezetésük volt.... és amilyen körülmények között éltek a katonák a fronton....''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
#2789
JagdPanther
aktív tag
Sztripi
#2788
JagdPanther
aktív tag
válasz
Sztripi
#2788
üzenetére
ULTRAOFF:
erről jut eszembe nem tud vki olyan táblázatot adni amiben le vannak írva azok a kódok amikkel angol nyelvű bill-en magyar betűket(ékezetes) lehet írni pl ALT+161 stb még nagyon régen az ált. iskolai számtech könyvben volt egy táblázat csak a könyv elveszett az évek során -
commanDOS
senior tag
válasz
Sztripi
#2788
üzenetére
Hát....azért nézd meg régen nemigazán spóroltak az anyaggal, pedig háborúban irtó fontos az acél készlet, de nem akarok hülyeséget mondani, ott volt a tigris tank néhol majd 20 centis páncéllal, azóta kitalálták az uránnal dúsított töltetet, ami két ilyen tankon is átmegy, mint kés a vajon. és elkezdtek mindenféle olcsóbban, (tömegesen gyorsabban és kisebb idő meg pénzráfordítással) előállítható kompozitanyagokkal kísérletezni, és lám, lett műanyag tank
persze ez még közel se olyan szilárd mint egy acél héjazat, (Azért véknyabb páncélzattal felveszi a versenyt)de iszonyú könnyű és kisebb motor is elég a gyors mozgatásához.
Miez ha nem gazdaságosság? (mégha ottis pusztul 1-2 ember a tankban 
)Kihelyezett tőke visszaáramoltatási szociális ügyintéző: pénzbehajtó :)
-
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2719
üzenetére
Néhány idézet:
''15-én reggel körülbelül fél nyolckor azzal a hírrel ébresztettek, hogy Reynaud van a telefonnál. Angolul beszélt, és nyilvánvalóan igen izgatott volt. ''Megvertek bennünket.'' Nem válaszoltam rögtön, ezért megismételte: '' Legyőztek bennünket, elvesztettük a csatát.''''
'' Ezen a napon Corap tábornok 9. francia hadserege a teljes bomlás állapotában volt, maradványai részben a Corap feladatát északon átvevő Giraud 7. francia hadsereghez csatlakoztak, részben pedig a délen összeállóban levő 6. francia hadsereghez.''
Forrás Churchill: A második világháború (Európa 1999.) 229-230. oldal.
Tehát a francia politikusokat igenis kritika illeti. Egy pillanatig sem hittek a helyzet megfordíthatóságában, nem volt tartásuk. Összeroskadtak a teher alatt. Csak Churchill meggyőzőkészsége miatt nem kapituláltak már május 15-én.
Május 31.:
''Attlee-vel és velem szemben csak két frncia miniszter ült: Reynaud és Pétain. Ez utóbbi aki a haditanács alelnöke volt, most először vett részt közös megbeszélésünkön. Polgári öltözéket viselt.'' (kiemelés tőlem)
''Dunkerque-re tereltem a szót. A franciák a jelek szerint éppen olyan kevéssé tudták, hogy mi történik az északi hadseregekkel, mint mi, hogy mi folyik a fő francia fronton.''
Forrás: Churchill 259. oldal
Egy marsall polgári ruhában? Hmm. Háború alatt ezt árulásnak, dezertálásnak szokták tartani. Pétain már akkor végleg letett a további ellenállásról és elveszettnek tartott minden reményt.
A második idézet a koordináció teljes hiányát bizonyítja. Erről alapvetően a franciák tehettek. Soha sem vették a fáradtságot, hogy tájékozódjanak a csapatok elhelyezkedéséről, tevékenységéről. Így nem is lehetett hatékonyan védekezni. Szövetségeseiket szintén nem tájékoztatták semmiről.
Abban igazad van, hogy a francia hadseregek közül az 1. volt az amelyik leginkább hatékonynak bizonyult. Őket legalább vezették, ellenben a többivel. De azért úgy beállítani őket, hogy csak rajtuk múlott minden?! A BEF náluk is sokkal hatékonyabban harcolt. Ők tartották fenn azt a folyosót, amelyen keresztül a csapatok (pl az 1. francia hdsg jelentős része is) Dunkerque hídfőjébe vonult. A franciák akkor már csak a saját visszavonulásukat fedezték. A BEF mindenkiét. -
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2795
üzenetére
M2/M3Bradley. Az M113 már nincs gyártásban. Ez nem az a kategória, ami mindent elvisel. De az amerikai katonáknak még így is nagyságrendekkel jobbak a túlélési esélyei, mint a BTR-ben, vagy BMP-ben szorongó oroszoknak. Ha a Bradley és az M113 halálos csapda, akkor az orosz megfelelője egyenesen Charon ladikja.
Az M16 égy érdekes dolog. Az A2 utáni változatai nagyon is megbízhatóak. Az egész problémát a Springfield Armoury okozta, amikor megváltoztatta az amerikai fegyveres erőknél használt lőpor összetételét (savmegkötőnek mészkövet raktak bele). Kicsinyes lépés volt, sértődöttségből az M14 leváltása miatt. Ez rengeteg katona életébe került. Viszont az M16 fölényben van a 7,62-es AK-kal szemben. (A Ia-Drang völgyi csata egyértelműen bebizonyította.)
A fegyverekbe nem lehet golyókat tölteni. A tárba lőszereket töltenek, a csötorkolatot a lövedék hagyja el. Az M16 tárak elakadásának oka leginkább a nem megfelelő kezelés szokott lenni, melynek során a tártest behorpadhat. Ekkor elakadhat az adogatás bármennyi lőszer is van a tárban. Egyébként nem rossz a tár konstrukciója, nem véletlen, hogy a britek és a franciák szivesebben alkalmazzák, mint a saját termékeiket.
(A helyesírásod elég komoly fejlesztésre szorul.) -
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2809
üzenetére
Nem inaktív, hanem tartalék.
Nem Dakota (és főleg nem dakota), hanem Skytrain.
Nem ju 52, hanem Ju-52.
Arról nem is beszélve, hogy felszállótömegről van szó és nem súlyról.
Egyébként egyetértünk.
Viszont a Skytrain hasznos terhelése 2700kg, nem 3100. Elfelejtetted a tüzelőanyag tömegét kivonni. [link]
A forrást megint nem jelölted meg. -
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2809
üzenetére
Szorúlt körülmények között általában a zabból, majd a humán élelmezésből csíptek le.....
De a teljes légi ellátás csak a katlaba zárt csapatoknál történt meg, és ott látszódtak a hiányoságok, a kapacítás téren..''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2826
üzenetére
francia o-ban voltak legalább utak, igaz lehet hogy csak éjszaka tudtak szállítani, de szállítottak. Az is lehet hogy számít, hogy kb 400 km esek voltak az utánpótlási vonalak, nem 2200-2500 km.
De már 1944 dec-ben nem tudták ellátni a páncélos ékeket, és ez megboszult magát, ennek is betudható a kudarc''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
Gyantusz
tag
válasz
Sztripi
#2826
üzenetére
Első részre válaszolt szicsu.
A második részre:
Vietnam
''Lehet hogy talan legi foleny melett is lehet utanpotlas juttatni a csapatokhoz.''
Igen, pl. a Ho Shi Minh-ösvényeken, amiket aztán a 2-3-4 lombkoronás erdő frankón eltakart, kivéve éjszaka, amikor a levegőből frankón látszottak a gyertyák. Na és a szállítási módszer bizony az emberi erő volt: szépen sétálva, gyertyával a kézben...
A B-52-k klasszikus bevetése, Mk 82-ével vonalbombázás...
Abszolúte gazdaságos áruszállítás...
Kb. 300 év alatt meg is lehet nyerni így egy háborút, mint ahogy ki is vívták az észak-vietek ennyi idő alatt, csak a megszálló erők változtak...
Még említhetném a föld alatt kivájt egysávos alagútrendszereket, amikben teherautók is mehettek...
''Logikus'' gondolat, hogy a németek is építhettek volna a föld alá alagutakat egészen Leningrádig, Moszkváig, meg Sztálingrádig, aztán hirtelen előbukkannak a föld alól és a szovjetek összecsinállják magukat...
Vagy telepíthettek volna erdőket a Sztyeppére. Öntözik és ápolják őket 100-200 évig (úgy is nagy szakértők ebben) a ''megnemtámadási szerződés'' keretében, aztán meg lerohanják ivánékat...
Mellesleg éppen a vietnami háború a mintapéldája a légi szállítás helyességének és elsőségének olyan helyen, ahol nincs sem út, sem vasút!
(Mint a Szovjetunió nyugati része akkor, a keleti meg ma is ilyen. Kísérletek az 1960-as 70-es években észak-déli irányú vasúthálózat kiépítésre, de befuccsolt a dolog, mellesleg nem véletlenül...)
A többire majd később reagálok!
Hát, ez röhejes. Megint dupla hsz...
Mi az, én vagyok a ''Kiválasztott''? Meglátom a hibákat a Mátrix-ban?
[Szerkesztve]Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)
-
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2839
üzenetére
A Vietnami-háború megnyeréséhez az amerikaiaknak alapvetően két dologra lett volna szüksége:
1. Politikai konszenzus.
2. Haditerv a háború megnyerésére (ez ugyanis ne volt!).
Emellett nem Westmoreland-re kellett volna bízni a csapatok vezetését, akit a történészek Custer-rel említenek egy szinten. Nem lett volna szükség tömegpusztító fegyverekre, csak a rendelkezésre álló arzenált kellett volna ésszel bevetni. Csakhát Johnson-ék megtiltották a repterek, kikötők, a hidak többségének a bombázását! Amikor elrendelte Nixon a Linebacker I és II végrehajtását nagyon rövid idő alatt a vietnami infrastruktúra ~90%-át megsemmisítették és a gazdasága kis híján teljesen összeomlott. Ennyit kellett volna tenniük már a háború elején, és akkor nem kellett volna szégyen szemre kivonulniuk. Katonai értelemben nem veszítettek. Minden csatát megnyertek. Politikai értelemben megszégyenültek. -
Gyantusz
tag
válasz
Sztripi
#2837
üzenetére
''Ami pedig oroszorszagot illeti ha nemeteknek nem voltak utaik akkor az oroszoknak sem voltak utaik nem? Megis valahogy atjutott az utanpotlas. Az oroszok is ugyanolyan nehezsegekkel kuszkodtek mint a nemetek, ez volt a hideggel is...''
Úgy látom, te sem nem olvasod figyelmesen a topic-ot, mert nem olvastál két hsz.-t!
[link]; [link]
Épp' itt írtam le ezeket.Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)
-
Gyantusz
tag
válasz
Sztripi
#2839
üzenetére
Nem értem, mit nem értessz szicsu hsz-án?
Okok:
- kisebb az utánpótlási úthossz, és
- fejlettebb a hátország logisztikailag!
Azért Franciaországot ne említsd már egy lapon az Urálon inneni Szovjetunióval!
Az azon túli már nem is lehet kérdés...
Mellesleg 1944-re már eltelt legalább 6 év a németeknél a háborús tömeggyártás terén, ami igen jelentős fejlődést mutatott, és kifejlődtek a harctereken használható német haditechnikák és harceljárások (utóbbi szinte a legfontosabb)!
Ez bizony jelentős többletet nyújt a keleti hadszíntérrel szemben, ahol szinte semmi sincs, ill. nagyságrendekkel kevesebb, mint Fr.o-ban!
Egyébként miért én pontosítsak?
Milyen szöveg ez a ''valahogy''?
Nem inkább Neked kellene utána nézni dolgoknak, ha már egyszer leállsz vitatkozni?
A ''valahogy'' szót igen nehezen lehet definiálni (egyáltalán sehogyan sem), a műszaki életben pedig egyenesen kerülendő az ilyen feltételes szóhasználat, mert az ember hamar meghal, vagy a börtönben végzi!
Mellesleg a hajón való szállítás ''olcsósága'' is sántít, de majd ''mattot kap'' ez az elmélet is, csak legyen vége a sulinak!Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)
-
Calibos
addikt
válasz
Sztripi
#2856
üzenetére
ezt most nem igazán értem
tömegpusztító fegyverek használata kölcsönös, kínai( önkéntesek százezrei) és orosz segítség nélkül 3 hétig tartott volna a háború
valamelyik szenátor nyilatkozta hogy 1 hónap alatt eldöntötte volna a háborút, egyes szakértők szerint nem állt messze a valóságtól! A miértjét előző hozzászólásokban vitattuk pont. -
szicsu
őstag
válasz
Sztripi
#2919
üzenetére
Én még nem követeltem senkitől forrást
Ha ég a bunkerben ki silehetne húzni egy atomháború, akkor is előb utók ki kell jönni a felszinre.... és akkor már a túlélés....
Na mindegy remélem nem lesz ilyen háborúra esély sem....''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi
#2923
üzenetére
Vezérlőrendszer a legelső ICBM-ekben is volt. Egyébként vezérműnek hívják őket.
A legáltalánosabban elterjedt a csillagászati navigációs rendszer (kombinálva INS-sel). Az űrben ugyanis ez az egyetlen használható rendszer. Márpedig a ballisztikus rakéták útjuk kb 80-90%-át az űrben teszik meg. Kezdetben alkalmaztak tisztán INS-t is, de az önmagában soha sem volt eléggé pontos (még ma sem az). A légkörön belül elméletileg alkalmazható lenne a GPS, de az nem képes ilyen sebességű járműveket kiszolgálni (ahhoz ugyanis túl nagy a válaszidő). Ha meg is lehetne oldani a GPS használatát, az sem biztosítana 6-10m-nél kisebb CEP-et. Optikai rendszerek használata gyakorlatilag lehetetlen, mivel azok a visszatérés során megsemmisülnének. Márpedig igazán pontos rávezetést csak és kizárólag optikai úton lehet megvalósítani, és azt is csak akkor, ha ember végzi a végső rávezetést (a'la SALH, illetve TV-rávezetés). A centiméteres pontosságra egyébként sincs szükség ilyen rombolóerő mellett. Bőven elég az 50-100m. -
Calibos
addikt
válasz
Sztripi
#2936
üzenetére
Véleményem hogy szemtől-szemben 1vs1-ben nem volt ellenfele. Egyenlő volt az Öngyilkossággal ilyen módon szembe szállni vele.
Ha korábban kezdik a gyártását a németeknek meg volt még a hatékony légierejük
a légtér kiegyensúlyozott védelmére. Későbbiekben is az utánpótlás, üzemanyag hiánya miatt nem tudtak harcolni, és Hitler mint katonai vezető hasznavehetetlen volt. -
mityku
aktív tag
válasz
Sztripi
#2970
üzenetére
Nem is tudom! Értek el lényegében jelentősebb sikereket? Szerintem afféle ''golyófogóként'' szolgáltak. Szervezettségük meglehetősen alacsony volt (legalábbis én így látom) [javíts ki mindenképpen, ha tévedek]. ''A bukás''-ban legalábbis ez jött le számomra. A hadsereg valamivel szervezettebb volt, és egyszerű polgárokat besorozni (aki éppen kéznél volt), afféle utolsó reményként. Hááát nem tudom! Érdemes volt?
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
.
.
Ameddig így állsz hozzá, addig ne csodálkozz azon, ha valaki gerinctelennek tart. Ez sokkal inkább téged minősít, mint engem. Vitatkoztam veled úgy, hogy soha semmivel sem bizonyítottad az állításaidat. Akkor mire fel várod el tőlem mindezt??? 
, az tuti,mert ezt anno Sztálin elintézte.
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Xiaomi Smart Band 8 - folyamatosan
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- LEGO klub
- Kupon kunyeráló
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Formula-1
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Futás, futópályák
- További aktív témák...
- Samsung Galaxy S22 Ultra Eladó...
- Vostro 3591 15.6" FHD i5-1035G1 GeForce MX230 16GB 512GB NVMe magyar bill., gar
- ELADÓ 32 DB Nvidia RTX 3060 Ti és 8 DB Zotac Gaming Geforce RTX 3080 Trinity / KOMPLETT BÁNYAGÉP
- Intel NUC5CPYH (Celeron N3050, N3060, J3060) - 4GB RAM, 120GB SSD
- Corsair TX650 V2 650W 80+