UBiQUiO 503G - olcsó húsnak...

Bevezető, csomagolás

Bár minden kívánságom így teljesülne! Legutóbb az Asus M530w kapcsán azon értetlenkedtem, hogy miért kell Smartphone rendszert rakni egy olyan gépre, amely a Pocket PC-k között is simán megállná a helyét. Kívánságom nagyon hamar meghallgattatott, a MobilX jóvoltából ugyanis két UBiQUiO PDA landolt nálam, melyek az Asushoz hasonló kialakításúak, de nem okostelefonok, hanem telefonos PDA-k, azaz érintőkijelzősek. Wow, gondoltam.

UBiQUiO.. hallani hallottam róla a gépek érkezése előtt is, de nem éreztem különösebb késztetést arra, hogy utánaolvassak a gyártónak, csak jót nevettem a vicces hangzású néven. Most muszáj volt nézelődnöm, de a Wikipedia nem ír róluk semmit, a honlap pedig bár aranyosan néz ki, nem bővelkedik az efféle információkban, szóval hagytam inkább a fenébe a nagy eredetvizsgálatot. Annyi biztos, hogy az 503G a cég harmadik Pocket PC-je, ezen kívül van szintén három UMPC-jük, egy Skype-telefonjuk, valamint egy BT-s billentyűzetük, a termékportfólió tehát nem valami nagy, kis gonoszsággal (vagy inkább némi józansággal?) azt mondhatom, hogy egy fiatal, tapasztalatlan gyártóról van szó. Ebben a hitemben tesztünk tárgya tökéletesen megerősített, de ne szaladjunk ennyire előre..

A tesztpéldány egy dizájnos, igényes, korrekt dobozban lakik. Minden szépen be van zacsizva, mindennek megvan a helye, szeretem az ilyen rendezett dolgokat! Meg a szép hosszú tartozéklistát is, a gép pedig ebben is elég jó, a szokásos adatkábelen, cserélhető fejű hálózati töltőn és a sztereó fülesen kívül ugyanis egy bölcsőt is adnak hozzá, ami manapság sajnos kuriózumnak számít. Egyébként főszerkesztőnktől pont a napokban tudtam meg, hogy a töltőbölcső a nagy cégek szerint azért igen hasznos jószág, mert használata következtében mindig ott találjuk meg a gépet, ahova leraktuk. Tyű.

Külső

A gép külsején látszik, hogy a tervezőiben sok eszköz hagyott maradandó nyomot. A színvilág és navigációs panel az újabb Palm Treokat idézi, a többi résznél is láthatunk ismerős elemeket, de ezeknél nem olyan egyértelmű a dolog - az összhatás egyébként ettől függetlenül nem rossz. A 150 grammos kütyü masszívan össze van rakva, átlagos méretekkel bír (65 x 123 x 15,7 mm), közepes anyaghasználat és nem túl minőségi, enyhén érdes felületű műanyagok jellemzik.

Az előlap tetején az állapotjelző LED és a videótelefonáláshoz használatos VGA kamera fogják közre a telefonhangszórót, ami egyébként nem középen van, beszélgetéskor tehát ennek megfelelően kell fogni a készüléket, vagy nem hallunk semmit. Tekintetünket lejjebb víve megcsodálhatjuk a 2,4 hüvelyk átlójú QVGA érintőkijelzőt. A minőségével nincs semmi gond, a színek élénkek, a fényerő jó, csak hát marha kicsi, de nincs egy rossz szavam sem, legalább a lehetőség adott, ha böködni szeretnénk.

A cég logóját tartalmazó - egyébként üres - terület elég kicsi, alatta találjuk a fő navigációs szerveket. Mint említettem, a d-pad valami Treo-wannabe életérzésben születhetett, ami a körülötte terpeszkedő nyolc darab gombról már nem mondható el. Eléggé összezsúfolták őket, de ez nem ment a használhatóság rovására, bár tény, hogy láttunk már jobban átgondolt koncepciót is. Legalul terül el a 39 gombból álló QWERTY rész, teljesen jól használható. Az egész billentyűzet kékes-fehér háttérvilágítást kapott, a másodlagos funkciók feliratai, valamint a hívásmegszakító gomb pedig pirosban pompáznak a sötétben.

Felül lakik a böszme nagy érintőcerka, kicsit hülye helyen van és elég nehéz kihúzni, cserébe eszméletlenül kényelmes a fogása. Ezen a tájékon van továbbá a bekapcsológomb, valamint két funkció nélküli kör, melyeknek valószínűleg csak a gép szétszedésénél van szerepük, de mi ilyet ugye nem csinálunk.

Baloldalt felül egy funkciógomb társaságában találjuk az akadálymentesen gördülő jog-dialt, alul a kamera exponálógombja árválkodik. Az átellenes oldalon egy fedlap mögé helyezhetjük be a microSD memóriakártyát - a foglalat a gyártó honlapján található patch telepítése után SDHC kompatibilis lesz.

Alul 2,5 mm-es jact kimenet és miniUSB csatlakozó, slussz-passz.

A hátlap is elég ingerszegény, felül van a 2 megapixeles fixfókuszos kamera, a makró-kapcsoló, a kihangosító hangszórója, a levehető részt pedig egy Windows Mobile logó díszíti.

Belső, operációs rendszer

Az operációs rendszer Windows Mobile 6 Professional, ezzel tehát nincs gond. Ahogy a hardverrel sem, legalábbis papíron: 520 MHz-es Intel Bulverde processzor (alias XScale PXA270), 96 MB RAM, 192 MB ROM. Az erő elvileg meg kéne, hogy legyen, a tárhely szintén nagyobb, mint az átlagos 64/128 MB, bár elgondolkodtató, hogy hogyan jött nekik össze ez a 96 MB-os központi memória, miért nem lett inkább 128 MB. Szabad hely alig van, programok tárolására 33, futtatására pedig 25 MB áll rendelkezésre - fogalmam sincs, hogy melyik program foglal el majd 160 MB-ot a belső tárhelyből, mivel a gép csak gyári cuccokkal operál, de erről is kicsit később.

Az első bekapcsolást követően szomorúan konstatáltam, hogy a rendszer igencsak lassú, meg is néztem gyorsan a beállításokban a proci típusát, mert az ablakváltások között eltelt idő alapján inkább egy 300-400 MHz-es Samsung CPU-ra asszociáltam, sem mint a fél GHz-en ketye Intelre. Gyorsan fel is toltam jól ismert benchmark programunkat, az Anton Tomow féle Pocket PC Markot, íme az eredmények..

..melyek több, mint döbbenetesek. A procitesztek pontszámai akkor lennének rendben, ha úgy öttel megszoroznánk őket, az Asus P735 pontszáma ennyiszer jobb, pedig ugyanilyen chip ketyeg benne. A többi teszt pontszáma szintén pocsék, szót sem érdemelnek, nagyítóval kéne keresni olyan gépet, ami bármelyik tesztben gyengébb eredményt produkálna. Nem tudom, hogy mit szúrtak el, de valamit nagyon! Csak reménykedni tudok benne, hogy egy esetleges szoftverfrissítés orvosolni fogja a problémát, mert ez így tényleg nagyon gáz.

Szoftverekkel sem vagyunk elkényeztetve, a WorldCard Mobile-t kivéve semmi nincs, minden gyári. Azt viszont megjegyezném, hogy a gép véleményem szerint sokkal jobban használható, mint egy hasonló kialakítású, Windows Mobile for Smartphone rendszert futtató masina. Az érintőkijelző használata nélkül is gond nélkül tudunk kezelni mindent, de ott a lehetőség, hogy szükség esetén böködjük a megjelenítőt - remélem, hogy a jövőben ez lesz az általános megoldás.

Telefonálás, adatkommunikáció

A telefonálás sem épp felhőtlen az UBiQUiO-val. Mint említettem, a telefonhangszóró nem középen van, ami már magában megnehezíti a dolgot, mivel a gépet is elcsúsztatva kell tartani. Ami viszont ennél is érdekesebb az a hangerőszabályzó gombok hiánya. Nincsenek. Jog-dial meg ugye van, de nem állít a hangerőn, ahogy a d-pad nyomkodása sem. Érdekes. Telefonálás közben a hangminőséggel egyébként nem volt gond, a UMTS/GSM hálózatok közötti váltás sem vágta földhöz a masinát.

A telefonáláshoz kötődő szoftverek ismerősek a többi WM alapú gépből, mivel itt is gyári minden. A névjegyzék korrekt, minden szükséges és szükségtelen extra mező megtalálható egy-egy emberke mellett, a kapacitás pedig végtelen, pontosabban a belső memória mérete szab neki határt. Üzenetkezelésre ott az Outlook, ami boldogul a hitelesített IMAP szerverekkel is. Az MMS támogatott, az ilyen üzeneteket szintén az említett program kezeli.

Adatkommunikáció terén nincs okunk különösebb panaszra, egyedül a Bluetooth nem a lehető legjobb, mivel csak 1.2-es veriószámú. Infra port nincs, a WiFi 802.11b/g szabványú. Internetezni azonban UMTS-szel és HSDPA-val is lehet, utóbbi 3,6 Mbps sebességű. Lefedettség híján természetesen használhatunk GPRS-t vagy EDGE-t is.

Multimédia, szumma

A kamera 2 megapixeles, autofókuszos, van makro üzemmódja, melyet egy csúszkával kapcsolhatunk be. A legnagyobb választható felbontás állóképeknél 1600 x 1200, mozgóképeknél pedig 320 x 240 pixel - utóbbit a gép mp4 vagy 3gp formátumba rögzíti, időkorlát nincs. Beállítási lehetőségekből átlagos mennyiségűt találunk, piszkálhatjuk a fehéregyensúlyt, a felbontást, a jpeg-tömörítés mértékét, kézzel állíthatunk a telítettségen/kontraszton/fényességen, van továbbá önkioldó és sorozatfelvétel - a zárhangot viszont nem kapcsolhatjuk ki. Mókás, hogy a beállítások néha véletlen módon elvesznek, hiába állítjuk be a felbontást, következő indításkor lehet, hogy a default érték lesz ott, aminek következtében az egyszeri tesztelő feleslegesen csinál 20 fényképet a tesztbe, mert azok mind QVGA felbontásúak..

A multimédia többi területén sem érdemes csodát várni. Zene és filmlejátszásra a Windows Media Playert használhatjuk, ami ugye nem valami fejlett szoftver, de zenét hallgatni alapvetően jó. A gyári füles közepes minőségű, kicsit "műanyagos" a hangja, a kihangosító sem valami ász, maximálisra tekert hangerőn csúnyán torzít, pedig úgy sem valami hangos.

Összegzés: az UBiQUiO 503G papíron nagyon jó gép, a valóságban azonban elég gyér. A sebessége nagyon gyér, pályafutásom alatt nem találkoztam még ilyen problémával. Elképzelhető, hogy egy nagyon komoly hardveres tervezési hibáról van szó, de az is lehet, hogy "csak" a szoftveren kéne forrasztgatni - remélhetőleg utóbbiról van szó. Ha rendben lenne, akkor sem kapna nagy vállveregetést, mivel jelenleg bruttó 150.000 forintért osztogatják, amire nem mondhatom, hogy hú, de megéri.

Bocha

A készüléket a MobilX biztosította.
A készülék megvásárolható online a www.mobilx.hu címen.
Info vonal: +36-52-501-868

Specifikáció

UBiQUiO 503G
	Technológia	Négynormás GSM/GPRS/EDGE (850/900/1800/1900 MHz), UMTS, HSDPA 3,6 Mbps
	Operációs rendszer	Windows Mobile 6 Professional
	Méret	165 x 123 x 15,7 mm
	Tömeg	150 gramm
	Processzor	520 MHz-es Intel XScale PXA270
	ROM/RAM	192/96 MB
	Kijelző	2,4 hüvelyk átlójú, 320 x 240 pixel felbontású, 16 bites színmélységű érintőkijelző
	Bővíthetőség	microSD
	WiFi	802.11b/g szabványú
	Infra/Bluetooth	nincs/1.2
	GPS vevő	-
	Audio	2,5 mm-es jack kimenet, mikrofon, monó hangszóró
	Fényképező	2 megapixeles, fixfókuszos, makró üzemmód, VGA kamera az előlapon
	Akkumulátor	1500 mAh-s cserélhető Li-Ion
	Egyéb	QWERTY billentyűzet