Bevezető

Szintet léptünk. Megérkezett ugyanis a Sony legújabb csúcsmodellje, amely az első olyan, hazánkban (és Európában) is hamarosan kapható okostelefon, amely Full HD kijelzővel rendelkezik, azaz olyan felbontása van, mint egy lapostévének, csak éppen az átlója mondjuk ennek tizede. Ez egészen elképesztő ppi-értéket jelent, esetünkben konkrétan 441 ppi-ről van szó, amely messze túlmutat mindenen, amit a témában eddig volt alkalmunk látni, pedig az Apple már Retina kijelzőnek nevezte az iPhone 4 megjelenítőjét is, ami 330 ppi-t tud. És már az sem volt piskóta.

[+]

Ez a felbontás azonban azzal is jár, hogy a kijelző mérete is valamelyest megnőtt, egyelőre úgy fest, hogy minden gyártó nagyjából 5 inch körüli méretben képes ezt megvalósítani, ami sokak számára nagy. Számomra is, fogásváltás nélkül nem vagyok képes átérni a kijelzőt, bár nincs lapátkezem, de a nagy átlagba beleférek. A tavalyi Xperia S még pont a határon volt, az Xperia Z tényleg nagy, bár a vékonysággal és a szögletes kialakítással, valamint a minimálisra vett oldalsó kerettel ezt megpróbálja ellensúlyozni a gyártó.

[+]

Ez egy trend, amire lehet fújni ugyan, de amíg a Note széria olyan eladásokat hoz, hogy az összes gyártó nekiállt hatalmas öszvéreket gyártani, addig ez nem fog változni. Sokkal inkább kérdés az, hogy szükség van-e egyáltalán Full HD felbontásra ebben a méretben, s persze most kapásból rávágjuk, hogy alapvetően nincs, mert már a 720p-s kijelzők is abszolút élesek, de amikor az ember először megpillantja a Z-t működés közben, akkor azért kicsit átértékeli a kijelentést. Kicsit olyan ez, mint a Full HD és a 4K tévék közötti eltérés, nem tudod tökéletesen megfogalmazni, hogy mitől jobb a kép, csak egyszerűen érzed. És persze tök jellemző, hogy dr. Kind, Legendd és jómagam milliméterekről vizsgáltuk a kijelzőt, hogy látunk-e pixelt (nyilván nem), de igazából akkor jönnek ki a nagyobb felbontás kapcsán a "wow" érzések, amikor képeket, illetve filmeket kezdünk el visszanézni.

[+]

Egy ilyen felbontású kijelzőt meg is kell valamivel hajtani, ezért komoly hardvert kell alátenni. És itt van a másik kérdés: négymagos processzorok, izmos GPU-k kellenek ehhez, de vajon egyrészt elég lesz-e a jelenlegi teljesítmény, másrészt egyébként milyen más tevékenység az, ahol ezt a nyers erőt ki tudjuk használni. Allokáljunk drága hardvert a Full HD telefonba csak azért, hogy ezt a pixelszámot meg tudja mozgatni? És mennyiben növeli ez meg az egyébként is kritikus fogyasztási adatokat, amikor így is attól zengenek a felhasználói tapasztalatok, hogy gyűlölöm az okostelefonomat, mert egy napig sem bírja ki töltés nélkül? Persze a Sony-nak ez utóbbira van válasza, vagy legalábbis próbálkozásnak tekinthető kezdeményezése, de a tudatos felhasználás is kell ahhoz, hogy egy esti vacsoránál ne az legyen a beszédtéma, hogy már megint lemerült ez a retek.

Hivatalos reklámfilm

Mindenesetre az első fecske megérkezett, az Xperia Z hamarosan piacra is kerül, egyáltalán nem lesz olcsó (180 ezer forint felett nyit majd), viszont az eddigi olvasói visszajelzések zöme abszolút pozitív. A téma iránt fogékonyak számára egy ideig az Xperia Z lesz az egyetlen megvásárolható übergép, de zárkóznak a többiek is hamarosan. És bár az Xperia Z nem csak kijelzőben erős, hanem számos ponton kiváló teljesítményt nyújt, a reklámokban, a prospektusokban biztos azt emeli ki majd minden marketinges, hogy Full HD felbontást kapunk 5 inchen.

Külső, tartozékok

Mi fehér dobozt kaptunk - ez az egyik ára annak, hogy ilyen hamar megjött a készülék a szerkesztőségbe. A pakk tartalma azonban már végleges, microUSB kábel, töltőfej, korrekt, agybadugós (hallójáratos) headset (MH-EX300AP típusú) és egy dokkoló alkotja a tartozékok halmazát. Ezek közül ez utóbbi olyan, amit ritkán csomagolnak hozzá cégek a telefonokhoz, pedig nem egy különösebb űrbigyó. Egy erősen műanyag, hasábszerű tárgy, lent kaphat microUSB csatlakozást, a készülék pedig oldalára döntve ülhet bele és válhat digitális képkeretté, egérmozivá, vagy csak simán bámulhatjuk rajta az időt, s közben töltést is kap. A legnagyobb meglepetés azonban a gyárilag a telefonba tett microSD volt, amely 32 gigabájtos. Ez gáláns, egy 16 gigányi belső tárhellyel rendelkező készülékhez nem divat ilyesmit csomagolni.

[+]

Az Xperia Z termetes jószág, 139 milliméteres hosszúságához 71 milliméteres szélesség társul, viszont csak 7,9 milliméter vastag. Az én farmerem zsebébe gond nélkül belecsúszott, holott messze állok a gördeszkás stílustól. A 146 grammos tömeg is passzol a mérethez, nem érződik pehelykönnyűnek, de azért nincs is az a gondolatunk, hogy ólommal öntötték ki a belsejét. A felhasznált anyagok tekintetében az üveg és a plasztik dominál, előbbi elvileg nemigen törik, mivel a hátlapon is átlátszó borítás kocogtatás nyomán tutira nem tűnik üvegnek, pedig hivatalosan az is edzettüveg, az még kérdés, hogy ez Dragontrail Glass-e, ezt nem erősítette meg a Sony. Ami viszont tény, hogy irtózatos hatékonysággal gyűjti az ujjlenyomatot és a port is a hátsó fertály, nem szoktam a zsebemben homokvárat építeni, pedig miután ide beraktam a telefont, majd kisvártatva előszedtem teljesen az a benyomásom támadt, mintha a készüléket különösen rossz gyerekek kezébe adtam volna a játszótéren.

[+]

Ez egyébként talán nem is viselte volna meg túlzottan az Xperia Z-t, lévén a telefon megfelel az IP57-es ellenállósági szabványnak, ami azt jelenti, hogy por gyarkolatilag semmiféle körülmények között sem kerülhet a belsejébe, a vizet pedig 1 méteres mélységben 30 percig különösebb károsodás nélkül átvészeli. Ennek látszatja is van, hiszen az össze oldalsó csatlakozó fedett, mindenhol kis ajtócskák nyílnak, mint egy svájci bicskán. Felül a jobb csücsökben ül a 3,5 mm-es jack dugasz, egy viszonylag széles ajtót kell kihajtani, hogy hozzáférjünk, viszont ha a headsetet bedugjuk, akkor az ajtónak nincs helye, szabadon lifeg. Ha balról közelítünk a telefonhoz, akkor fent a microUSB csatlakozót rejtő panlet találjuk, alatta a microSD kapott egy hasonló üreget, a dokkolóhoz való interfész pedig ezek alatt látszik - egyedül ez fedetlen, de mivel itt csak érintkezők vannak, ezért víz és por itt sem fog befolyni.

[+]

A készülék jobb oldalára került a microSIM fiókja, szintén egy ajtó mögött meghúzva magát. SIM-et cserélni mütyürkézős művelet, nagyon puha műanyagból van maga a fiók, és sokat kell vele babrálni, mire a helyére csúszik, de ezt egy átlagfelhasználó keveset fogja piszkálni. Kicsit lentebb megtaláljuk (és el sem tudjuk téveszteni) a fémes színű, kerek gombot, ami a kijelző lezárását és feloldását szabályozza. Nem csoda, hogy ez oldalra került, itt legalább különösebb zsonglőrködés nélkül el tudjuk érni. Érdekes módon a hangerőt szabályozó billentyűk még ennél is lentebbre csúsztak, ezt viszont nekem szoknom kellett, folyamatosan a felső sarok felé kapirgáltam, mint egy vak tyúk.

[+]

Az előlapon a kijelző dominál, kezelőszerv sehol nincs, az androidos funkciókat a kijelző alsó sorával érjük el. A Sony felirattól balra ül az előlapi, 2 megapixeles kamera, jobbra pedig a fényérzékelő és az állapotjelző LED kapott helyet. Ez kéken és pirosan tud égni. A hátlap letisztult, egészen felülre ugrott a kamera, gyakorlatlan fotósoknak bele fog lógni eleinte az ujjuk a képbe, ezt tapasztalatból tudom. A telefon nem szétszedhető, ezért az akkumulátorhoz nem férünk hozzá, de ez az IP57-es szabvány miatt egyébként is valamelyest szükségszerű. Az összeszerelési minőség kifogástalan, a formaterv egyedi, a méret nem kicsi, mégis a határozott éleknek köszönhetően nem hajlamos kicsúszni a kezünkből az Xperia Z.

Kijelző

Az Xperia Z legfontosabb tulajdonsága természetesen a Full HD felbontású kijelző. Ez kétségtelenül odacsap, tényleg érezhetően jobb, mint eddig bármi, főleg akkor jön ki az érzés, amikor fotókat, vagy filmeket nézegetünk rajta, de egy sima böngészésnél is döbbenetes a látvány. Azonban a dolognak persze vannak árnyoldalai is, néhány alkalmazásban annyira kicsik lesznek a karakterek, hogy azok alig olvashatóak, s hát nem mindenhol tudunk belenagyítani a felületbe.

[+]

Ami csalódásra ad kicsit okot, hogy ha nem is egy kutyaközönséges TFT-vel van dolgunk, de azért kontrasztosságban, telítettségben a Sony által használt OptiContrast panel nem tudja felvenni a versenyt sem az AMOLED megoldásokkal, sem pedig az IPS-sel. Önmagában persze megállja a helyét, ám amint mellékerül mondjuk egy HTC One X, egy LG Optimus L9, vagy egy Samsung Galaxy S III, egyből látszik, hogy a Sony kijelzője fakóbb, s bár a fehér tényleg fehér, cserébe a fekete csak sötétszürke. Ez a fakó érzés a betekintési szöggel együtt erősödik, azaz kicsit oldalról nézve még inkább ködösnek érezhetjük a felületet.

[+]

Ezen persze a Sony az említett OpiContast technológiával is igyekszik segíteni, ami minimalizálja az üveg, az érintőfelület és a panel közötti levegőrétegeket. Plusz bedobták a vízbe a Bravia Engine 2-t, ami képek és videók visszanézésekor a kontrasztot, a telítettséget és az élességet igyekszik szoftveres úton úgy korrigálni, hogy az a szemnek kellemesebb legyen. A dologban egyébként az az érdekes, hogy a Sony a CES-en hatalmas OLED tévékkel igyekezett durrantani, de valószínűleg ekkora ppi-vel még nem tudnak OLED kijelzőt előállítani, ezért maradtak a hagyományosabb technológiánál.

[+]

A felbontás viszont nem viccel, megpróbáltunk szemléltető ábrákat készíteni, a fenti fotón ugyanolyan távolságból készítettük a képeket, majd a lehetőségekhez mérten belenagyítottunk, hogy látszódjanak (ha egyáltalán látszódhatnak) a pixelek. Aztán egymás mellett ugyanolyan képet nézve is lefotóztuk a kijelzőket, ahol egyértelműen látszik, hogy a TFT fakóbb ugyan, mint a konkurens IPS/Super AMOLED megoldások, de a fényereje is kicsit magasabb. A lenti fotókon mindegyik készülék maximálisra tolt fényerőn volt, az Xperia Z-n pedig természetesen be volt kapcsolva a Mobile BRAVIA Engine 2.

[+]

[+]

[+]

Hardver, rendszer, felhasználói felület

A Sony semmit nem bízott a véletlenre, az Xperia Z kecses külseje alatt napjaink legerősebb vasa duruzsol. Egy Qualcomm gyártmányú APQ8064 lapkáról van szó, mely a negyedik generációs Snapdragon család Pro alfajába tartozik, a csíkszélessége 28 nanométeres. A számítási műveleteket egy ARMv7 utasításkészletű Krait processzor végzi, mely négy, egyenként legfeljebb 1,5 GHz órajelű magot tartalmaz, a grafikus gyorsítás az Adreno 320 felelőssége. Ezek mellé 2 GB kétcsatornás, 533 MHz-en ketyegű DDR3 RAM és 16 GB belső tárhely áll a rendszer és a felhasználó rendelkezésére, utóbbiból 11,7 GB-ot érhetünk el, microSD-vel bővíthető. Hardveres szempontból tehát egy vadállattal van dolgunk, nyers erő szempontjából körülbelül a PadFone 2-vel van egy kalapban (mely a felszereltséget tekintve megegyezik tesztalanyunkkal), hol egyik, hol másik kerül ki győztesként a csatából, több esetben köröket verve a tavalyi csúcsgépekre.

A működési sebesség nagy általánosságban megfelelő, az animációk folyamatosak, az alkalmazások szélsebesen elindulnak. A 2 GB RAM miatt a multitasking, azaz a szoftverek párhuzamos futtatása és a köztük történő váltogatás is kiváló, az ember nem is nagyon látja az esetleges töltőképernyőket. Néhol viszont visszaüt a Full HD felbontású kijelző, bizonyos helyzetekben apró, ám észrevehető akadásokat produkál a telefon, ez sokszor a legváratlanabb helyzetben fordul elő. Alapvetően viszont kifogástalan a sebességélmény, egy átlag felhasználó valószínűleg semmit nem fog észrevenni az említett kis röccenésekből.

A telefonon Android 4.1.2, ismertebb nevén Jelly Bean fut, azaz nem a legfrissebb verzióval van dolgunk. Tavaly novemberben ugyanis napvilágot látott a 4.2-es variáns, ám nem szabad aggódni, ez csak kis horderejű változásokat, kozmetikázásokat tartalmaz; bizonyára megérkezik majd a közeljövőben az Xperia Z-re is. A Jelly Beanben debütáló project butter természetesen tesztalanyunk esetében is aktív, jó hatással van az animációk és mozgások folyamatosságára. A 4.1 másik nagy újítása, a Google Now is elérhető, a kibővített keresőszolgáltatást a középső gombot hosszan nyomva indíthatjuk el. További információért az egyes Android verziókról és az előrelépésekről a rendszer fejlődését bemutató irományunkat ajánljuk.

A felhasználói felület is fejlődött, mint azt már megszokhattuk a Sony csúcsmodellek esetén. Az Xperia T-hez képest a legnagyobb újdonság talán az áttervezett képernyőzár, melyet egy függőleges irányú mozdulattal oldhatunk fel, a kijelző ekkor egy látványos, redőnyszerű animációval reagál. A zenelejátszó és a kamera továbbra is egy mozdulattal elindítható a képernyőzárról. Átvariálták a főképernyő rendezésére és a minialkalmazások pakolgatására szolgáló felületet is, az új megoldás leginkább a Galaxy S II esetében látotthoz hasonlít.

A főképernyő legfeljebb hét oldalt tartalmazhat, továbbra is működik fektetett orientációban, melynek most talán van értelme is a dokkoló miatt. A testreszabási lehetőségeket bővítik a témák is, összesen nyolc előre telepített összeállítás közül válogathatunk. Némileg átrajzolták az alkalmazásokat listázó menüt is, a rendezési opciókat tartalmazó vezérlő a bal oldalra került, valamint megjelent a keresés lehetősége is. Az Xperia T-ben megjelenő, az alkalmazásváltó felületről indítható miniprogramok szintén elérhetőek tesztalanyunkon.

Extra szoftverek

Egy csúcsmodell szoftveres oldalról is csúcsmodell kell legyen, aminek a Sony igyekezett is megfelelni. Egyedül a fájlkezelő hiányzik a gyári repertoárból, de erre számos ingyenes megoldás kínálkozik az online alkalmazásboltban. Névsorban az első a Biztonsági Mentés, amivel a telefonunk tartalmát tudjuk backupolni, illetve visszaállítani. A Feljegyzés egy jegyzetelő app, nagyon nem kell bemutatni.

Az Intelligens csatlakozás korábban Liveware néven volt ismert, ez az alkalmazás arra szolgál, hogy különböző tartozékok csatlakoztatása után automatikusan elinduljon valamilyen alkalmazás. Füles esetén a zenelejátszó, a dokkolónál pedig mondjuk digitális képkeret. Kapunk egy McAfee által szállított biztonsági szoftvert, hogy a parásabb júzerek is nyugodtan aludhassanak, ez feketelistát és lopás után távoli adattörlést is tud. Van NeoReader, ami egy QR-kód olvasó, illetve OfficeSuite áll rendelkezésünkre a dokumentumok megnyitására. Szerkeszteni ezzel a verzióval nem tudunk, ahhoz némi pénzösszeggel kell támogassuk a fejlesztőt.

Gémer lelkületű olvasóink bizonyára örömmel veszik majd észre a PSM ikont, ami a PlayStation Mobile rövidítése, de hamar le fognak kókadni, mivel a szolgáltatás hazánkban nem elérhető, de egyébként sem egy nagy eresztés, legalábbis a kínálatban levő játékok alapján. Ezek ráadásul borsos áron vásárolhatóak meg külföldi bankkártya segítségével; egyelőre csak az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország és Ausztrália területén vehetjük igénybe a szolgáltatást. Szintén a Sony fejlesztése a Reader by Sony, ami kizárólag Észak-Amerikában működik és egy könyváruházzal kombinált olvasót rejt.

A Socialife a korábbi Timescape felváltására született, a különböző közösségi oldalakról gyűjti össze ismerőseink tevékenységét és listázza egy látványos, de kissé döcögős felületen. Widget is tartozhat hozzá azok számára, akik életük jelentős részét virtuális közösségekben élik. A Sony car egy spéci interfész vezetés mellé, csak a legfontosabb funkciókat tartalmazza jókora ikonokkal. Van Wisepilot (próbaverziós), ami egy navigációs szoftver, de rengeteg ingyenes és jóval olcsóbb, de profibb fizetős alternatíva is létezik ma már. Említést érdemel még az Xperia Link ami egy PC-re telepített programot használva Bluetooth segítségével biztosít lehetőséget arra, hogy ki és be tudjuk kapcsolni a telefonon a WiFi hotspot funkciót.

Multimédia, kamera

A multimédiás vonalat egy zenelejátszó, egy FM-rádió és egy videólejátszó képviseli. Előbbi a Walkman névre hallgat, a rózsaszín ikont megbökve egy ízléses felület tárul a felhasználó elé. Megjeleníti az albumborítókat, kezeli a lejátszási listákat, a vizualizációt bepipálva muzsikálás közben animációkat nézhetünk, egy érintéssel kereshetünk a dalszövegre, az előadó adataira és a zenéhez tartozó videókra, valamint DLNA-n keresztül is kiküldhetjük a hangot. A beállítások között turkálva néhány hasznos opcióra bukkanhatunk: az ötsávos hangszínszabályzó mellett a mélyeket is erősíthetjük (ClearBass), fejhallgató használata esetén aktiválható a térhatású hangzás (PVT), illetve tetszés szerint monóvá is varázsolhatjuk a sztereó felvételeket. A Clear Phase a külső hangszóró minőségének automatikus hangolására szolgál, az xLoud a hangerőt növeli drasztikusan. A dinamikus normalizáció menüpont a zenék vagy videók között hangkülönbségeket csökkenti.

Az FM-rádió magabiztosan teszi a dolgát, automatikusan feltérképezi az állomásokat, megjeleníti a velük kapcsolatos információkat, a felhasználói felületet négy választható vizualizációs megoldással dobták fel. A Filmek, azaz a videólejátszó is korrekt, valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy egy átlagos bitrátájú 1080p film meg sem kottyan neki (a killa sample azért hajlamos megröccenni). Az extra lehetőségek visszafogottak, a Bravia Engine 2 aktiválásán kívül DLNA-alapú megosztás is elérhető, a Full HD felbontású filmek egyébként elképesztően jól néznek ki a kijelzőn.

A hátlap tetején ül a 13 megapixeles kamera, amely Exmor RS technológiát használ. Ez a Sony fejlesztése, egy nagyon kicsi méretű, integrált CMOS szenzorról van szó, kifejezetten mobil eszközökhöz készült. A gyártó szerint sokkal jobb minőségű és fényességű képek készülhetnek vele sötétebb környezetben. Az optika mellett ledes segédfény dolgozik, azonban eltűnt az Xperia S-ről ismert kamera gyorsgomb. Ugyanakkor lezárt képernyőről is egyből ugorhatunk a fotózáshoz, beállítás kérdése, hogy ilyenkor egyből exponáljon is.

[+]

A szoftver lehetőséget ad teljesen automata módon történő képkészítésre, ilyenkor az algoritmus megpróbálja felismerni, hogy melyik a legoptimálisabb környezeti beállítás, viszont valamilyen okból ebben az esetben "csak" 12 megapixeles az elérhető maximális felbontás. Ilyenkor is van egyébként mód kicsit finomítani az alapértelmezett beállítások egy részén, kapcsolgatható a vaku, a HDR mód, az önkioldó, a geotagging és a mosolyfotózás. Automata módban az alábbi képek készültek:

Normál módban pedig ezeket tudjuk mutatni:

Ha kikapcsoljuk az okosítást, akkor sok több babrálható opció köszön ránk. Már állítható az ISO, a fehéregyensúly, a fényérték, a fénymérés módja, valamint a képstabilizáció is. Ilyenkor 13 megapixeles lesz a felbontás, természetesen ebben a módban is fotózgattunk serényen. Csináltunk képet ugyanarról a témáról is automata és normál üzemmódban, ezek alant láthatóak, előbbi kicsit talán jobban mossa el a részleteket, de lényegi eltérés nincs. 100%-os képkivágások következnek, a teljes képért kattintani szükséges.

A képek vizsgálata során elmondhatjuk, hogy mi ennél bizony többet vártunk. Egyrészt irtózatosan zajosak a fotók, erre mondjuk rá lehet fogni, hogy rossz volt az idő, de talán pár napja ugyanilyen időjárási körülmények között a Huawei Ascend D quad XL messze jobb eredményt produkált. Ráadásul a vonalélességgel is komoly gondok vannak, ez makró üzemmódban még jobban kijön, bizony ezen a kamerán még dolgozni kell, reméljük, hogy egy frissített szoftver a hibák egy részét orvosolja.

Van sorozatfelvételi mód, itt viszont az Xperia Z elmarad a HTC-től, mert csak csökkentett felbontás mellett képes viszonylag gyors egymást követő expozícióra. Létezik panorámafelvételi lehetőség is, s természetesen egyetlen gombnyomással átválthatunk videó üzemmódra, ahol Full HD felbontású filmek születhetnek, ám lassított felvétel rögzítésére nincs mód. Egy tesztmozi itt megtekinthető.

Adatkommunikáció, böngészés

Adatkommunikációs szempontból nincs szégyenkezni valója az Xperia Z-nek, a Sony szinte minden manapság menőnek számító szabványt beépített az újdonságba. A négysávos GSM-modul (850/900/1800/1900 MHz) és a kétnormás UMTS-chip (900/2100 MHz) mellett egy LTE-egységet is találunk, azaz tesztalanyunk 4G-támogatással is rendelkezik. Mobilhálózaton lógva utóbbi esetben elméletben 100 Mbps letöltési és 50 Mbps feltöltési sebességre számíthatunk, 3G-re váltva az értékek 42 és 5,76 Mbps-re változnak. Telefonálás közben a hangminőség korrekt volt, a beszéd tiszta és érthető mindkét oldalon.

A kétsávos WiFi (802.11a/b/g/n) alapfelszereltség, mellé WPS-, DLNA- és WiFi Direct-támogatás jár, a telefon kezeli a Miracast-szabványt is. A WiFi jelerőssége nem tökéletes, valami miatt nem minden hálózatot kezelt megfelelően. Pozicionáláshoz GPS- és GLONASS-műholdrendszert tud használni az Xperia Z, a jelet gyorsan megtalálja a telefon, a pontossággal is minden rendben van. Ezek mellett egy 4.0-s Bluetooth-egységet kapunk, amely többek között az A2DP szabványt is támogatja. Végül, de nem utolsósorban egy NFC-egységgel is számolhatunk, mely az Android 4.0-ban debütáló Beam szolgáltatáson kívül az úgynevezett One Touch Mirroring funkcióra is képes. Utóbbi csak NFC-képes Sony Bravia televíziókkal működik, a mobilt a távirányítóhoz érintve a TV-re küldhető a kép.

[+]

Az internet böngészésére a Chrome szolgál, mely a Jelly Bean óta tagja az alapszoftverek kínálatának, lecserélve az előző generációs browsert. A lassan egy éve piacon lévő alkalmazás jól teljesít, arról nem is beszélve, hogy az öt hüvelykes Full HD kijelzőn remek élmény az internetezés. A funkcionalitást tekintve rendben vagyunk, szinte mindent tud a Chrome, amit az ember elvár egy mobil böngészőtől. Az alkalmazás Google-fiókkal szinkronizálható, így telefonról is elérhetjük a számítógépen legutoljára megtekintett oldalakat és az előzményeket (ez persze fordítva is így van). Természetesen egyszerre több lap is nyitva lehet, köztük akár egy vízszintes irányú mozdulattal is válthatunk. Flash-támogatás nincs (ez szintén a 4.1-es Android verzió óta van így), probléma továbbá, hogy a szoftver nem tördeli a bekezdéseket az aktuális szélességnek megfelelő méretűre. Utóbbin javíthatunk a beállítások menü kisegítő lehetőségek pontjában, itt ugyanis meg lehet adni, mekkora legyen az alapértelmezett betűméret a dupla klikkes nagyítás után, ez azonban csak félmegoldás.

Üzemidő, összegzés

A megbonthatatlan burkolat alatt 2330 mAh teljesítményű akkumulátor látja el energiával a telefonszörnyet. A brutális felbontás és az igen izmos hardver elég húzós mennyiségű áramot fogyaszt, úgyhogy kímélő technológia ide vagy oda, nem számíthatunk jobb üzemidőre, mint az előző generációs modelleknél. A rövidke teszt végén az lett a konklúzió, hogy leginkább a kijelző eszi a naftát, érdemes az automatikus fényerőt legalább bekapcsolva hagyni, mert ha nem figyelünk rá oda, akkor gyorsan eltűnik az élet a készülékből. Folyamatos nyüstölés (böngészés, telefonálás, fotózás, videózás) mellett maximum négy-öt órát bírja az eszköz, de ez nyilván nem a mindennapos felhasználást jelenti. Abban viszont a rövid tesztidőszak miatt nincs tapasztalatunk, de a Sony-nál dolgozó kollégák azt mondták, hogy az egy napot meg tudja ugrani az eszköz.

Éppen ezért a Sony igyekezett mindenféle trükkökkel kitolni az üzemidőt. A legfontosabb a STAMINA mód, ami kikapcsolja a háttérben futó adatátviteli szolgáltatásokat akkor, ha a kijelző is sötét. Itt beállíthatunk kivételeket, tehát például a céges fiókba érkező levelekkel azért foglalkozzon a masina, de mondjuk a Facebook értesítések várhatnak addig, amíg egyébként is a kezembe veszem az eszközt. Ezek mellett van helyfüggő WiFi is, ami viszont okos megoldás. A készülék megjegyzi, hogy az általunk ténylegesen használt és ismert WiFi hálózatok melyik mobilcellákban működtek, s csak akkor kapcsolja be a WiFi-t, ha pont arra kolbászolunk. Ha a felhasználó alapos, akkor pedig nekiállhat beállítani szinte minden akkumulátorigényes folyamat használati idejét, tehát a komplett adatátviteli listát kiiktathatja éjszakára. Ha mindenre kellően odafigyelünk, akkor javulhat az üzemidő, de csodára ne számítsunk, főleg, ha a kijelző relatív sokat megy.

[+]

Összegzés. A Sony Xperia Z mindenképpen egy lenyűgöző mérnöki produktum, egy fantasztikusan összerakott kommunikációs berendezés, irtózatosan komoly felbontású kijelzővel és morcos hardverrel, IP57-es szabvánnyal. Mindenképpen egy úttörő termék, még ha nem is tökéletes. Jókora mérete miatt sokaknál élből kiesik a vásárlás lehetősége, a kamerán pedig bizony még kellene dolgozni. Az is látszik, hogy hiába a bivalyerős vas, tökéletes, teljesen akadásmentes felületet még ez sem tud biztosítani ilyen felbontás mellett, de persze ezzel távolról sem azt akarjuk sugallani, hogy kompromisszumokra kényszerít a hardver. A Full HD videók visszajátszása új szintre emeli a telefonos filmnézést, a csúcsra fejlesztett adatkommunikációs képességek is messze az átlag fölé emelik a Sony üdvöskéjét, a felhasználói felület pedig egyre ügyesebb, egyre jobban testreszabható és egyre többet tud. Jó lenne, ha hazánk nem maradna ki a Sony ökoszisztéma szolgáltatásaiból, s persze az is jó lenne, ha esne egy kicsit a készülék ára. Ám erre még biztos várnunk kell addig, amíg a konkurencia nem lesz képes piacra hozni a már bejelentett, vagy kipletykált újdonságokat, mert a Sony sem akarja magát tökönszúrni azzal, hogy egy unikumnak tekinthető modellen ne keressen egy fillért sem. Az Xperia Z egy kiváló okostelefon, ugyan nem tökéletes, de a mai kínálat egyik legjobb, ha nem a legjobb darabja, éppen ezért tőlünk kiérdemli az Ajánlott plecsnit annak ellenére is, hogy az akkumulátoros üzemidő talán kevés lesz. Viszont aki Full HD telefont szeretne venni, az nem csak hogy nem talál jobbat, de pillanatnyilag semmi mást sem talál. Akiket a kijelző nem nyűgöz le, de hosszabb üzemidőt szeretnének, azok számára természetesen nem ajánlott, viszont a Sony gondolt rájuk is az Xperia V-vel.

Sony Xperia Z

Bog feat. dr.Kind

A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Sony Xperia Z

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	139 x 71 x 7,9 milliméter
	Tömeg	146 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér, lila
	Szabvány	IP57 (1 méterig és 30 percig vízálló)
	SIM-foglalat	microSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (441 ppi)
	Kijelző típusa	Mobile BRAVIA Engine 2 technológiás TFT kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon MDM9215M
	Processzor típusa	1,5 GHz-es, négymagos Krait
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	Adreno 320
	RAM mérete	2 GB RAM
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	16 GB
	Memória bővíthetősége	32 GB microSD HC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 850/900/1700/1900/2100 LTE 800/850/900/1800/2100/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42,2 Mbps / 5,76 Mbps / 100 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP)
	WiFi	802.11 b/g/n, DLNA, WiFi hotspot, WiFi Direct
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	telepíthető
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.1.2 (Jelly Bean)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Google+, GTalk, Google Maps, Google Messenger, Gmail, YouTube
	Multimédia
	Fő kamera	13,1 megapixeles, autófókuszos, LED-es villanó
	Másodlagos kamera	2,2 megapixeles
	Videófelvétel	1080p (30 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2330 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	550 óra (2G), 530 óra (3G)
	Beszélgetési idő	11 óra (2G) / 14 óra (3G)
	Zenelejátszási idő	40 óra
	Videolejátszási idő	5,5 óra
	Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor, Gorilla Glass borítás elöl és hátul