Hirdetés

2016. május 26., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Tesztek » Egyéb rovat

Android fejlődéstörténet

Frissült az Android rendszer fejlődéstörténetéről szóló irományunk; a cikk immár a Jelly Beanben eszközölt változásokat is tartalmazza. Teljes áttekintés 2008-tól napjainkig.

Android történelem

Számunkra, a Mobilaréna szerkesztői számára mindig is fontos volt, hogy a telekommunikáció világában kevésbé jártas olvasóinkat olyan információkkal lássuk el, melyek nélkül valószínűleg elvesznének az cikkeinkben fellelhető információtömegben. Mostanában pedig a csapból is az Android folyik, szinte nincs olyan hét, hogy a rádióadásunkban ne kerülne szóba a Google nevével fémjelzett operációs rendszer, illetve valamelyik azt futtató masina. A HTC mellett a Samsung, az LG, a Motorola, a Sony Ericsson és az Acer is beszállt a buliba, valószínűleg azért, mert észrevették, hogy ez a jövő operációs rendszere — vagy legalábbis 2010 egyik nagy befutója. Ebben a cikkben egyrészt azokhoz szeretnénk szólni, akik nincsenek vele tisztában, hogy miért lepik el zöld robotok a mobiltelefonok piacát, de azokra is gondolunk, akik tudják a válaszokat a jelenséget körüllengő miértekre — számukra remélhetőleg izgalmas olvasmány lesz a szakkifejezésektől hemzsegő fejlődéstörténet, melyben az egyes Android verziószámok által takart funkciókat soroljuk fel. Mindenek előtt tehát alapozás.

Android

Tehát mi az az Android? Ha röviden akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy a Google mobil operációs rendszere, valamint az azt futtató gépek gyűjtőneve, ennél azonban többről van szó. 2005-ben a Google felvásárolta az Android Incorporated nevű kaliforniai vállalatot, majd belefogott a saját operációs rendszerének fejlesztésébe, mely sok alakítás után végül 2008 végén érte el a piacot a G1 nevű készülékkel, melyet a HTC gyártott és a T-Mobile forgalmazott. A Google célja egy olyan nyílt forráskódú, rugalmas, könnyen alakítható rendszer elkészítése volt, melyhez a fejlesztőknek lehetőségük van java nyelven írni ún. managed kódot* használó programokat. A fejlesztést megkönnyítendő az alkalmazások kivétel nélkül hozzáférnek az adott készülék összes erőforrásához, mivel teljesen egyenrangúak — a Google által fejlesztett java könyvtárak már csak a hab a tortán, jelentősen megkönnyítik a fejlesztést. A rendszer monolitikus Linux kernelen (magon) alapul, a kód túlnyomó része Apache, nyílt forráskódú vagy szabad program liszensz alatt van, ami szintén nem semmi.

Android

A köztudatba viszont hibásan épült be a Google és az Android kapcsolata. A helyzet az, hogy az Androidot nem a Google, hanem az Open Handset Alliance nevű cég-csoportosulás fejlesztette, hogy ki mit csinált vele kapcsolatban, azt nem tudni pontosan. Az OHA-nak jelenleg több mint 50 cég tagja, köztük 11 készülékgyártó (HTC, LG, Motorola, Samsung, Asus, Garmin, Huawei, Sony Ericsson, Ericsson, Toshiba, valamint a 2009. június elsején csatlakozott Acer), 13 félvezetőgyártó (többek között az Intel, a Marvell, az nVidia, a Broadcom, a SiRF, az ARM és az Atheros), 10 operátor (köztük a T-Mobile és a Vodafone), 12 szoftveres cég (maga a Google, az eBay és pár kevésbé ismert név), valamint 7 egyéb vállalat — a lista egyébként hónapról hónapra változik, egyesek kiszállnak a buliból, mások viszont csatlakoznak, jellemzően utóbbiak vannak többen. Látszik, hogy nem kispályás kft-k tömörüléséről van szó, az Android tehát elméletileg hatalmas tudás és sok munka eredménye, a konkurencia (egészen pontosan a nagy konkurens Symbiant birtokló Nokia) viszont pont emiatt támadta oly sokat az Androidot — véleményük szerint ugyanis lehetetlen, hogy egy ennyi cég által fejlesztett rendszer egységes és stabil legyen. A tapasztalat viszont nem a finneket igazolja, a Symbian piaci részesedése hatalmasat zuhant az elmúlt évben, míg az Androidé nem különösebben gyorsan, de annál biztosabban emelkedik, komoly piaci résztvevővé vált, mely pár éven belül akár a legnagyobbá is kinőheti magát. Az Android ugyanis készülék és gyártófüggetlenül nyújt hasonló felhasználói élményt, mint az iPhone, szoftveres támogatottsága egyre jobb, a felhasználók pedig a közép és a felsőkategóriában is találnak számukra megfelelő készüléket. A cél az alsókategóriás (tehát olcsó) androidos készülékek megjelenése lenne, erről már évek óta regélnek, Kínában állítólag vannak is ilyen kütyük, hozzánk viszont sajnos egy sem jut el ezek közül. A lényeg tehát az, hogy az Android egy bármelyik gyártó által használható, könnyen alakítható, rugalmas, relatíve kis hardverigényű rendszer, mely a felhasználókat nagy letisztult, látványos felhasználói felületével és könnyű bővíthetőségével kápráztatja el.

*managed kód: virtuális gépen, nem pedig közvetlenül a processzorban feldolgozott kód

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.