Android történelem

Számunkra, a Mobilaréna szerkesztői számára mindig is fontos volt, hogy a telekommunikáció világában kevésbé jártas olvasóinkat olyan információkkal lássuk el, melyek nélkül valószínűleg elvesznének az cikkeinkben fellelhető információtömegben. Mostanában pedig a csapból is az Android folyik, szinte nincs olyan hét, hogy a rádióadásunkban ne kerülne szóba a Google nevével fémjelzett operációs rendszer, illetve valamelyik azt futtató masina. A HTC mellett a Samsung, az LG, a Motorola, a Sony Ericsson és az Acer is beszállt a buliba, valószínűleg azért, mert észrevették, hogy ez a jövő operációs rendszere — vagy legalábbis 2010 egyik nagy befutója. Ebben a cikkben egyrészt azokhoz szeretnénk szólni, akik nincsenek vele tisztában, hogy miért lepik el zöld robotok a mobiltelefonok piacát, de azokra is gondolunk, akik tudják a válaszokat a jelenséget körüllengő miértekre — számukra remélhetőleg izgalmas olvasmány lesz a szakkifejezésektől hemzsegő fejlődéstörténet, melyben az egyes Android verziószámok által takart funkciókat soroljuk fel. Mindenek előtt tehát alapozás.

Tehát mi az az Android? Ha röviden akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy a Google mobil operációs rendszere, valamint az azt futtató gépek gyűjtőneve, ennél azonban többről van szó. 2005-ben a Google felvásárolta az Android Incorporated nevű kaliforniai vállalatot, majd belefogott a saját operációs rendszerének fejlesztésébe, mely sok alakítás után végül 2008 végén érte el a piacot a G1 nevű készülékkel, melyet a HTC gyártott és a T-Mobile forgalmazott. A Google célja egy olyan nyílt forráskódú, rugalmas, könnyen alakítható rendszer elkészítése volt, melyhez a fejlesztőknek lehetőségük van java nyelven írni ún. managed kódot* használó programokat. A fejlesztést megkönnyítendő az alkalmazások kivétel nélkül hozzáférnek az adott készülék összes erőforrásához, mivel teljesen egyenrangúak — a Google által fejlesztett java könyvtárak már csak a hab a tortán, jelentősen megkönnyítik a fejlesztést. A rendszer monolitikus Linux kernelen (magon) alapul, a kód túlnyomó része Apache, nyílt forráskódú vagy szabad program liszensz alatt van, ami szintén nem semmi.

A köztudatba viszont hibásan épült be a Google és az Android kapcsolata. A helyzet az, hogy az Androidot nem a Google, hanem az Open Handset Alliance nevű cég-csoportosulás fejlesztette, hogy ki mit csinált vele kapcsolatban, azt nem tudni pontosan. Az OHA-nak jelenleg több mint 50 cég tagja, köztük 11 készülékgyártó (HTC, LG, Motorola, Samsung, Asus, Garmin, Huawei, Sony Ericsson, Ericsson, Toshiba, valamint a 2009. június elsején csatlakozott Acer), 13 félvezetőgyártó (többek között az Intel, a Marvell, az nVidia, a Broadcom, a SiRF, az ARM és az Atheros), 10 operátor (köztük a T-Mobile és a Vodafone), 12 szoftveres cég (maga a Google, az eBay és pár kevésbé ismert név), valamint 7 egyéb vállalat — a lista egyébként hónapról hónapra változik, egyesek kiszállnak a buliból, mások viszont csatlakoznak, jellemzően utóbbiak vannak többen. Látszik, hogy nem kispályás kft-k tömörüléséről van szó, az Android tehát elméletileg hatalmas tudás és sok munka eredménye, a konkurencia (egészen pontosan a nagy konkurens Symbiant birtokló Nokia) viszont pont emiatt támadta oly sokat az Androidot — véleményük szerint ugyanis lehetetlen, hogy egy ennyi cég által fejlesztett rendszer egységes és stabil legyen. A tapasztalat viszont nem a finneket igazolja, a Symbian piaci részesedése hatalmasat zuhant az elmúlt évben, míg az Androidé nem különösebben gyorsan, de annál biztosabban emelkedik, komoly piaci résztvevővé vált, mely pár éven belül akár a legnagyobbá is kinőheti magát. Az Android ugyanis készülék és gyártófüggetlenül nyújt hasonló felhasználói élményt, mint az iPhone, szoftveres támogatottsága egyre jobb, a felhasználók pedig a közép és a felsőkategóriában is találnak számukra megfelelő készüléket. A cél az alsókategóriás (tehát olcsó) androidos készülékek megjelenése lenne, erről már évek óta regélnek, Kínában állítólag vannak is ilyen kütyük, hozzánk viszont sajnos egy sem jut el ezek közül. A lényeg tehát az, hogy az Android egy bármelyik gyártó által használható, könnyen alakítható, rugalmas, relatíve kis hardverigényű rendszer, mely a felhasználókat nagy letisztult, látványos felhasználói felületével és könnyű bővíthetőségével kápráztatja el.

*managed kód: virtuális gépen, nem pedig közvetlenül a processzorban feldolgozott kód

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!