Hirdetés
Külső
A masszív felépítés kilométerekről felismerhető rajta. Extra vastagítások, robusztus külső, ez nem kétséges. A strapamobiloknál általában nem érdemes formatervről beszélni, lévén ez egy totál másodlagos dolog. Az XP2.10 szerintem azért elég normálisan néz ki. Egyszerű candybar, fekete színével és megjelenésével könnyen képes feltűnést kelteni. Az ellenálló képességeket folyamatosan sulykolják a burkolatba vésett feliratok, meg azért az előlapon lévő hatszögű csavarok se viccnek vannak. Méretileg nem kicsi, mint a képeken is látható, bizony hosszabb és jóval vastagabb egy Motorola Milestone-nál, pedig az sem olyan kompakt. Az oldalsó részeken lévő fogazott minta stabil fogást biztosít, akár vizes vagy kesztyűbe bújtatott kézzel is. Az anyagokról már esett szó, az összeszerelés pedig nem is lehet más, mint kiváló. Teljesen egyben van minden, tényleg érezni, hogy egy földre zuhanás meg se kottyan neki.
Az előlapon klasszikus séma szerint helyeztek el mindent. Legfelül van a hangszóró, melyből hangosan és érthetően halljuk a másik felet. Lejjebb ott a kijelző, melyet ugye a spéci Gorilla Glass üveg véd. Maga a képernyő nem olyan nagy szám, 2 hüvelykes képátlója és QVGA (240x320 pixel) felbontása „semmi extra” kategória. A jobb felső sarokban egy fényszenzor is segít, ha ezt bekapcsoljuk a menüben. Betekintési szöge elég szűk, ami talán a vastag üvegnek és a mélyen ülő LCD panel számlájára írható. Napfényben viszont jól olvasható, de a fényerőt én kicsit keveselltem. A billentyűzet normál műanyagból készült, kivéve a navigációs részt. Ennek szélső része gumi, a középső gomb pedig recézett fém, mely rézvörös színével is kitűnik. Bár elvileg a gombok kialakításánál ügyeltek arra, hogy kesztyűben is lehessen őket használni, a navigációs gomb kerete nincs eléggé kiemelve, könnyen a mellette lévő billentyűre tévedhet a kezünk. Amúgy nincs velük gond, kellően nagyok és puhán lehet őket használni.
A hátlap relatíve egész szolid, a legnagyobb része sík, matt tapintású. Olyan részletek dobják fel az összképet, mint az akkufedél kettős fémcsavarja, a süllyesztett kamera és a gravírozott feliratok. Mint azt említettem, a kamerát is Gorilla Glass védi, felülre pedig egy igen méretes kihangosító hangszóró került. Ez elvileg akár 100 decibeles hangerővel is képes szólni, ami talán kissé túlzó. Az biztos, hogy tényleg jó hangos, és maximális hangerőn már picit torzításra hajlamos. Ennél viszont sokkal rosszabb, hogy a rossz elhelyezés miatt már egy asztalra letéve is sokat veszít erejéből, márpedig ezt nem asztalra fogják letenni (vagy dobni), hanem földre, homokba, sárba.
Az alsó élen nem találunk semmit, felül is csak a bekapcsoló gomb van, szigorúan süllyesztve. Baloldalt két programozható gyorsgombot, illetve a töltő és headset csatlakozót helyezték el. Ezek szabványosak, egész pontosan a töltés microUSB, míg a headset 2,5 mm-es. Utóbbiból jobban szeretjük a 3,5 mm-est, de most talán nem kell ezen annyira fennakadni. A csatlakozókat fedél alá rejtették, melyek szintén vízhatlanok. A jobb felén ott a hangerőszabályzó és a kamera billentyűje. Szintén fedél alatt egy külső antenna csatlakozó rejtőzik, ezzel a gyenge térerejű helyeken is könnyebben használhatjuk. Minden oldalsó gomb (és a bekapcsoló) komoly erőkifejtést igényel, a véletlen megnyomás esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
