Bevezető

Kellett ez nekem? Nőknek szánt telefont tesztelni kész pszichikai horror. Funkcionális, rendezett pici agyam nem mindig képes befogadni azokat a finomságokat, amit a gyártók a szebbik nem számára találnak ki, aztán a fórumban mindig megkapom a magamét. Úgyhogy most tárgyilagosan állok a dologhoz, a formatervről és a kicsi csicsákról igyekszem nem leírni a véleményem (ami egyébként néha még akár pozitív is lehetne), hanem az eszköz képességeire igyekszem koncentrálni.

A Samsung koreai cég. De vajon ténylegesen megkérnek-e nőket, hogy segítsenek kitalálni egy női modell külső és belső értékeit? Vagy közvéleményt kutatnak? És ha igen, akkor hol? Koreában? "Jó napot!" (meghajlás) "Az érdekelne bennünket, hogy mit látna szívesen egy női telefonban." "Oh, hát mindenképpen szükség lenne szerintem egy menstruációs naptárra." "Köszönjük, belefejlesztjük." "És legyen benne valami sminkeléses dolog is!" "Hát persze." (meghajlás-meghajlás)

Szerencsére akkor sem vágták az esetlegesen hímnemű tervezők nagy fába a fejszéjüket, ha nem indultak el a szöuli utcákon, ugyanis az E500-nak igen sikeres elődmodellje van, az E530. A dundi száj alakú telefon azonban fiatalosabb, mint az XXL GSM-től érkezett jelen tesztünk alanya, amely kicsit úgy néz ki, mint egy ötvenes pénzügyi igazgatónő összeszottyadt retikülje.

Manapság már igenis elmondható, hogy komolyan próbálkoznak a gyártók különböző célcsoportoknak különböző telefont konstruálni. Pont a Samsung volt az és pont az E530-cal, amely felismerte, hogy egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy női modellnek full egyszerűnek kell lennie. A többi cég akkor még csak rágyógyított egy pink előlapot a telefonra és jónapot. Az E530 viszont teljesen egyedi modell volt, a kor színvonalának megfelelő felső-közép tudással. Erre jött rá később a Nokia is, amikor megszületett az első, majd a második L'Amour kollekció, bár ők kicsit eldobták az agyukat, amikor megrajzolták a 7280/7380 párost, de a többi családtag igen funkcionálisra sikerült. A Siemens leragadt a Hello Kitty szintjén, a Sony Ericsson pedig még nem találta meg az igazán nőiesnek mondható receptet, vagy lehet, hogy az IKEA környezetben felnőtt svéd csajok ezügyben is a szögletes dolgokra buknak.

Külső

A Samsung viszont nem bízott semmit a véletlenre, azzal együtt, hogy a külső alapveten más, mint amit az elődmodellnél láthattunk. Az E500 igen extravagáns, hiszen a selymes fényű előlap színét is már úgy sikerült kiválasztani, amire én csak azt mondom, hogy barna, de közben pontosan tudom, hogy ez valami spéci árnyalat, amelyben kis baige, kis kávé, kis lilás-narancsos hatás is játszik, de ez nekem (és gyanítom, hogy a férfiak többségének) egyszerűen barna, illetőleg ha nagyon pallérozottak vagyunk, akkor világosbarna.

A fedlapon levő keretek, az oldalsó gombok, illetve a kinyitott készülék gombsora között elhelyezkedő díszítések aranyszínűen csillognak. Mégsem lesz az egész túl giccses. A külső kijelző köré pakolt kígyóbőr szerű betét azonban elsőre kicsit riasztóan hat, igen jó utánzat, puha, habosított műanyagból készül, bónusz némi nonfiguratív mintázatot is kapott. Egyedi jelenséggé teszi a formára egyébként extrát fel nem vonultató clamshell mobilt.

Szétnyitás után a külsőre jellemző design nem torpan meg, csak kicsit visszafogottabbá válik. Az aranyszínű navigációs gyűrű persze vonzza a szemet és az ujjat, a kagyló belső héjainak sötétebb árnyalata erős kontrasztot képez a külsőhöz képest. Elég hülye hiba, hogy az asztalra tett kihajtott készülék fejnehéz, azaz nem fekszik fel a síkra, hanem billeg. Unalmas megbeszéléseken kiválóan lehet pörgetni is.

A készülék elég könnyű és kecses ahhoz, hogy bármilyen kicsi női táskába beférjen (ez néhány lelkes hölgy között szerintem komoly sport, minél kisebb, de minél feltünőbb retiküllel megjelenni). A telefon alján levő adatcsatlakozót kis műanyag ajtó védi a kosztól, a mögötte ülő vékony bemenet pedig olyan passzentos, hogy komoly izomerőt követelt meg a headset behelyezése.

Kijelző, menü

A külső kijelzőt megint OLED technológiával készítette el a gyártó, ezúttal 80x64 pixeles felbontással. A szokásos dolgokat nyújtja: a digitális időkijelzés és az ikonok szép, élénk kék színnel világítanak az éjszakában, a kijelző többi része viszont ritkán kerül felhasználásra. Persze megint ki lehet tenni analóg órát, üzenetet és háttérképet, de tök felesleges, mert a becsukást követő ötödik másodpercben már el is tűnik a képernyőről.

A belső ablak 176x220 pixeles felbontás mellett 262 ezer színárnyalat megjelenítésére képes. Tipikus Samsung kijelző, szép, élénk, finom, ahogyan ezt már a gyártótól megszokhattuk. A menürendszer valami fura átmenet a régi E530-at idéző időkből, de van benne egy rakás ötlet az új, Ultra Edition telefonok belső kiképzéséből is. A kilenc ikonos menü rajzai még a múltból érkeztek, de a négy színséma között már van fekete, amely az új idők szelének tudható be. A telefon külsejéhez alapveten az aranyszínű séma passzol, de a kijelzőképek készítése során igyekeztem váltogatni a témákat, hogy látható legyen: mind a négy kompozíció kellemesre sikerült.

A navigációs gyűrű közepe megint fel akarja tolni a júzert a wapra. Persze csak a főképernyőről, a menüben történő bóklászás során már OK funkciót lát el. Szerintem erre nők és férfiak egyaránt valami mord megjegyzéssel reagálnak, esetleg ennek szókincsében lehet különbség, de mindenki heves piros gomb nyomogatási kontesztbe kezd, hogy minél hamarabb eltakarítsa a "connecting" feliratot a kijelzőről. A navigyűrű felfele nyomásával viszont előjön az újabb Samsung modellekben látott gyorsmenü, amely igen hasznos lehet a hétköznapok során.

Alapfunkciók

A kis Samsung névjegyzéke semmi extrát nem nyújt. Belefér 1000 bejegyzés, nevenként több információval, lehet csatolni hívóképet is, amely megjelenik a külső kijelzőn is, ha az illető keres bennünket. A SIM kártya és a belső memória bejegyzései egyszerre látszanak, a keresés gyors, a használat egyszerű.

Az üzenetkezelés sem fog sok meglepetést okozni. 12 szöveges üzenet fűzhető össze, folyamatosan láthatjuk, hogy hány karakterünk van még hátra. Ha a másik telefon is támogatja, akkor lehet játszani a betűtípusokkal is. Ha a szöveges üzenetbe csatolunk valami képet, hangot, vagy videót, akkor átlényegül MMS-sé és 295KB méretűre terjeszkedhet. Végre nincs szeparált memória a multimédia és az e-mail üzenetek számára, minden a 62 megabájtos belső kapacitásból kér magának helyet. A beépített e-mail kliens egyszerű ugyan, de az alapvető funkciókhoz elegendő, nem hiányzik a hitelesített SMTP szerverek támogatása sem.

A szervezőfunkciók között megtalálható minden, amit a gyártótól megszokhattunk. Pofás a naptár, a havi nézet alsó sávjában láthatóak az adott napra eső bejegyzések típusai, jól használható a heti nézet is. Négy kategóriában összesen 400 időpontot képes megjegyezni az alkalmazás. Három ébresztési időpontunk lehet, kikapcsolt állapotban is megtörténik a riasztás. Pofás a világóra, részidős a stopper, alapfunkciós a számológép.

Multimédia

A fedlapon található 1,3 megapixeles, aranykeretes kamera semmi extrát nem tud felmutatni. A Samsungra jellemző beállítási dömping itt is megvan, alvó unoka fotózásakor lekapcsolható az exponálási hang, van éjszakai mód (ilyenkor hosszabb az expozíciós idő), választhatunk effektek és keretek között, illetve kapcsolgatható az ISO érték is. A tesztfelvételeken látszik, hogy ha van elég fény, akkor viszonylag rendben van a minőség (bár Budapesten ilyen színű eget, mint ami az első képen van nemigen látni), beltéren persze ez a kamera is behal.

Az elkészült felvételek az Image Editor nevű programmal utólagosan szerkeszthetőek, de csak akkor, ha van időnk kivárni, míg betöltődik. Utána a szokásos effektezés, keretezés használható, tehetünk a képre clipart elemeket és szöveget is, de egyszerűbb ezeket a dolgokat talán PC-n megoldani. A kamera mozgóképet is tud rögzíteni: a felbontás 176x144 képpont, ami nagyon nagy élményt okozhat hangyáknak.

A hanghatások annyiban igen jók, hogy bazira hangosan szólalnak meg. Profilok nincsenek a telefonban, a rezgés és a csörgés megint nem jött össze egyszerre. A készülékben van MP3 lejátszó, amely persze nem fut a háttérben és miután a memória nem bővíthető, ezért csak néhány zeneszám fér bele. Éppen ezért ez a funkció egy kicsit felesleges, illetve azt mondanám, hogy felesleges a többféle háttér és a különböző lejátszási beállítások hada, mivel úgysem nagyon fogja használni senki.

Van viszont – tadaaam! – hangvezérlés. Irtó aranyos, érdemes az alkalmazások közül kipakolni a gyorsmenübe is. Lehet hangtárcsázni, SMS-t küldeni, a névjegyzékben keresni, valamint alkalmazásokat elindítani. Ha nem találja ki egyértelműen, hogy mit akarunk pontosan, akkor felolvassa a szerinte gondolt lehetőségeket és várja, hogy yes, no, cancel és repeat szavakkal vezéreljük. Ezeket persze csont nélkül megérti.

Női részleg

Az E530-ban debütált a Samsung női menüje, amely itt egy picit továbbfejlesztésre került. Persze maradtak így is totál felesleges baromságok, mint mondjuk az illatminta, ahol a hangulatunknak megfelelő illatot javasol a szoftver. Passzint hozzá egy giccses képet és leírást, amit elküldhetünk MMS-ben is. Hasznos lehet a bioritmus számláló, van testtömeg index kalkulátor is (höhh, férfiak számára is paraméterezhető, így megnyugodhattam, hogy normál az alakom, holott mindenki cseszeget azzal, hogy mozogjak többet, na de most majd jól megmondom nekik).

A menstruációs naptár sem újdonság már, és ebben a modellben is megtalálható a bevásárlólista. Ez viszont elég buta fícsör, van öt (5!) szatyrunk, amibe tetszés szerinti dolgokat rakhatunk be, de azoknak meg kell adnunk az árát, illetve csatolhatunk hozzá képet. A szoftver pedig kiszámolja, hogy akkor mennyi pénzt is vigyünk magunkkal. Az utolsó elmésség a kalóriaszámláló, ahol mindenféle tevékenységek vihetőek be a naptárba, ehhez rendel az alkalmazás kalóriaértéket.

Eddig nincs nagy különbség az E530-hoz képest, de itt van nekünk a sminkelési alkalmazás. Egy fotóval érdemes kezdeni a bűvészkedést, ilyenkor egy arc kontúrja látható a keresőn, abba kell belőni az alany fejét. Ha megvan, akkor meg kell jelölni a szerencsétlen állát, és jöhet a móka. Választhatunk neki hajat, ruhát és hátteret (nyilván külön öröm kopaszodó férfiakra szőke tincseket és kivágott felsőt varázsolni), utána pedig mehet a sminkelés. Rúzs, szempilla, alapozó, szemfesték, van minden, különböző színekben. Remek transzvesztitákat csináltunk magunkból.

Adatátvitel, játékok

A telefonban 2.0-s Bluetooth van, amely sztereó hangátvitelre is képes. Infra nincs, USB kábeles csatlakozás is megoldható, de ez nem része az alapcsomagnak. A sztereó füles igen, olyan mint az összes Samsung headset, csak barna. A nagyvilággal GPRS és EDGE kapcsolaton keresztül tarthatjuk a kapcsolat, de a böngésző leginkább csak WAP oldalak megjelenítését tudja maradéktalanul megoldani.

A játékok között egy teljes verziós Cannonball című okosságot találhatunk, amely egy elég sok funckióval rendelkező faltörögetős cucc, de van három demó alkalmazásunk is, egy tetris, valami gyémántos-logikai és, hölgyeim itt az idő, hogy megismerkedjenek a Lemmings című klasszikussal. Bizony, ennek a jó öreg játéknak a mobilos verziója van az E500-ban, ugyanazok a pályák, feladatok, számomra hatalmas élmény volt, még anno a 286-oson nyomultam vele éjszakákon át.

A hátlap alatt rejtőző akkumulátor üzemideje két nap. Ebben nagyjából 40 perc telefonálás, némi fotózás, 1-2 SMS és sok kinyitás-becsukás volt. Ez átlagosnak számít. Az E500-ról nehéz véleményt mondani. Nem is próbálkoznék vele meg, inkább egy-két női álláspontot vennék kölcsön. Voltak rajongók, voltak, akik giccsesnek tartották, voltak, akik egyenesen undorodtak a telefontól. De mindenki meg tudott nevezni legalább egy olyan ismerőst, akinek biztos tetszene a készülék. Piaca tehát lesz, mi pedig ugyanazt mondhatjuk el, mint az E530 esetében: üdvözöljük, hogy egy olyan női modellel volt dolgunk, amely tényleg célzott tervezési munka gyümölcse, és igenis tud annyit, mint a hasonló kategóriájú unisex telefonok.