Bevezető, koncepció

Nos, a jelek szerint az E70 hivatalosan nem kerül itthon forgalomba. Ennek ellenére független mobiltelefonos kereskedésekben már felbukkant, mi is az XXL GSM-től szereztünk be egyet. A készülék angol nyelvű menürendszerrel érkezett, ám ez semmit sem von le értékeiből.

A Nokia E sorozatának legnagyobb tagja azért különleges készülék, mert a Symbian rendszert kavarták össze a szárnyasbetét jelleggel szétnyitható formával. Régóta mozgatja már a mobiltelefonok formatervezőit, hogy hogyan lehetne több gombot elhelyezni egy átlagos méretű készüléken úgy, hogy a használhatóság csorbát ne szenvedjen. Sokféle megoldás született, házon belül maradva a Communicator, illetve az igencsak tehénszerű 5510 ugorhat be, az E70-nek azonban a 6820 a közvetlen formai elődje.

Mi is itt a lényeg? A telefon gombsorát fel lehet hajtani, sőt egészen áttekerhető a kijelző másik oldalára. Ha ezek után vízszintesbe forgatjuk a készüléket, akkor egy teljes értékű QWERTY billentyűzetet kapunk, amelyet pont kettévág a kijelző. Okos ötlet, lássuk talán először a hátrányokat, mert mi ilyen kis negatívak vagyunk.

Először is: meg kell szokni. Ez nem hátrány, mert nekünk speciel rövid idő alatt sikerült. Az viszont igen béna, hogy az így asztalra helyezett készülék erőteljesen billeg, kézben, ölben jobban használható, ám mindenképp kétkezes. A kinyitás kicsit nyögvenyelős, nehéz is lett volna egyébként ekkora rugós mechanikát kombinálni, amely segít a hajtogatásban, ez a koncepció velejárója.

Innentől kezdve azonban csak pozitívumok sorolhatóak fel. A szövegbevitel nagyon gyors, a kinyitott állapotú navigáció is kézreáll. A gombok kellemesen dudorodnak, így kis méretük ellenére sem kell körömmel ügyeskedni. A böngészés pedig egyenesen isteni.

Külső

Az E50-ből ugrott át a SIM kártyám a tesztkészülékbe. Meg is lepődtem rendesen, hogy milyen könnyű. Aztán persze a homlokomra csaptam (nem látta senki), az E70 erősen műanyag, minden porcikájában, ráadásul arra a fajta szürkére festette a Nokia, amelynek kopásállósága ránézésre kissé kétséges.

Az összecsukott készülék méretére jellemző, hogy anyám csak annyit mondott: „Ekkora Nokia?”. Persze ő nem látta az E61-et, de alapvetően igen, ez egy húsos mobil, jó vastag, ráadásul az oldalsó „karok” is igen masszív külsőt kölcsönöznek neki. Az előlapi gombsor szép, letisztult, egyértelmű formatervet kapott.

A kijelző alatt található négyzetes joystick inkább csak pöcök. Rettegtem tőle, hogy pontatlan lesz, túl pici, csúszós, de kimondottan jónak mondható. Vajpuhán kezelhető, kicsit furcsa, hogy nem érezni határozottan az irányokat, mintha alul iszapban lenne, de nagyon kellemes, komolyan.

A hátlapon csak a viszonylag nagy kamera kapott helyet, kár, hogy ennek gyűrűjére fekszik fel a készülék, így valószínűleg innen távozik majd el leghamarabb a festék. A telefon bal oldalán csak a hangvezérlés gombja, a másik felén pedig csupán az infravörös port feketéllik. Alul a szokásos adatcsatlakozó mellett a töltő bemenete található, amely megint a régi, vastag formátumot kapta. Logika?

Hirdetés

Kijelző, menü

Az E70 kijelzője a jelenlegi legjobb, amire a Nokia képes. 352x416 pixelen 16,8 millió színárnyalat jelenhet meg, tényleg überkirály, nagyon szép, pixeleket mikroszkóppal sem látni.

A Symbian rendszer is a jelenlegi legjobb, amire a Nokia képes. Verziószám 9.1, a platform pedig Series 60, harmadik generáció. Ugyanaz, mint ami az összes újabb N és E szériás finn készülékben benne található. És itt jön a lényeg: ez a Symbian már képes arra, hogy megforgassa a kijelzőt, így aztán nem esik kétségbe, ha felnyitjuk a gombsort, némi gondolkodás után máris horizontális elrendezésben látható a képernyő. Érdekes, de visszacsukásnál sokkal gyorsabban rendeződnek a sorok.

Magát a menürendszert talán nem kell bemutatni: a jól ismert ikonos és listás elrendezésben tekinthető meg, a letölthető témák segítségével pedig teljesen megváltoztatható a háttér és az ikonok hada. Persze gyárilag kicsit fukarok a finnek, mert csak egy téma van. A fukar mindenit!

Az aktív készenléti képernyő ezúttal nem olyan trükkös, mint az E50 esetében, ahol az üzenetek és a nem fogadott hívások is láthatóak voltak, itt marad simán az öt ikon, valamint a médialejátszó állapota. Ezzel együtt igen hasznos, ráadásul természetesen jó hatásfokkal testreszabható.

Alapfunkciók

A telefon névjegyzékét vélhetően nem kell külön bemutatni, a szokásos okosságokkal van tele. Egyrészt a mérete nem meghatározható, hiszen a teljes belső memória terhére terjeszkedik, amely 64 MB nagyságú, így egy ideig biztosan elég lesz. A másik, már szintén ismert funkció az automatikus hangcímke, amelyet többen szeretnek, mint utálnak, de ha jót akarunk magunknak, akkor ne csak beceneveket tároljunk el a névjegyzékben, hogy a szoftver könnyebben meg tudja különböztetni az elhangzó szavakat.

Az üzenetkezelés továbbra is példás, ráadásul ennél a modellnél különösen kiemelkedőnek tekinthető a teljes értékű billentyűzet miatt. Pillanatok alatt olyan simán léphetjük túl a 160 karaktert, hogy csak abból vesszük észre, amikor elküldés előtt szól a rendszer, hogy khm, ez itten most három üzenetbe menne el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tesztkészülékkel a magyar ékezetes betűket csak trükkösen lehetett elérni, a „chr” feliratú gombot és a megfelelő betűt kellett megnyomni egyszerre. Megszokható, de persze jobb lenne egy magyar billentyűzettel rendelkező verzió.

Az e-mail kliens az új Series 60 platformban már ismeri a hitelesített SMTP szervereket és a csatolmányokkal sincs gondja, az pedig talán mondani sem kell, hogy a QWERTY gombsor mekkora előnyt jelent ebben az esetben is. Az E70 némi szoftveres trükközés után Blackberry készülékként is működhet.

Üzleti funkciók

A naptár nem változott. Megbízható, áttekinthető, havi és heti nézetben is működő alkalmazásról van szó, amelybe könnyen rögzíthetjük a fontos találkozóinkat. Az ébresztőóra megint maradt, ami volt: egyetlen, ismétlődés nélküli időpont állítható be. A szundi fixen öt perces, fél óra után már nem működtethető, a finnek szerint ilyenkor már muszáj felkelni.

A diktafont sem fogjuk kiemelni, már megint csak egy percet rögzíthetünk vele, ám ez beszélgetés közben is megtehető. A hangvezérlés okos, a felolvasóval pedig az összes E szériás telefonban találkozhattunk már: segít keresni a névjegyzékben, bemondja az időt, a dátumot, az elmulasztott hívásokat és tárcsázóként is használható.

Az előre telepített alkalmazások között megtalálhatjuk az Office dokumentumok kezelésére szolgáló programokat, ám ezúttal nem a QuickOffice csomag részeit kapjuk meg, hanem három olyan dokumentumkezelő szoftvert, amelyek nem csak meglévő Word, Excel és Powerpoint fájlok kezelésére jók, hanem szerkeszteni is tudjuk őket, valamint újakat is létrehozhatunk. Az irodai alkalmazások közé került a Bluetooth kapcsolaton keresztül történő nyomtatás lehetősége, valamint az uPNP technológiával elérhető kivetítés opciója is.

Néhányan talán hasznosnak tartják az előre telepített GPS szoftvereket, ezek csak akkor használhatóak, ha Bluetooth segítségével egy megfelelő vevő is összeköttetésben áll az E70-nel. Ilyenkor sem térképet kapunk, hanem koordinációs szoftvereket és iránytűt.

Multimédia

A hátlap nagy méretű kamerája 2 megapixeles felbontásra képes. Ahhoz képest, hogy az E70 deklaráltan üzleti készülék, ez igen szép teljesítmény. Ráadásul az elkészült képek is viszonylag jók, persze funkciókban nem túl gazdag a szoftver, de az alapdolgok (fehéregyensúly, színtónus, képminőség) állíthatóak. Az elkészült képek szokás szerint a galériába kerülnek, bár a listázási sebesség nem a telefon erőssége.

Meglepetés volt, hogy az E70 kamerájával 352x288 pixeles mozgóképek is rögzíthetőek. Itt sincs sok beállítás, de a filmecskék hossza a teljes memória méretéig növekedhet, vagy használhatjuk a miniSD kártya kapacitását is, amely gyárilag 64 megabájtos.

A zenei képességekről a beépített zenelejátszó, illetve a Real Player gondoskodik. Az egyetlen hangszórón távozó muzsika minősége igencsak torzul, ha a hangerőt a maximumra pöccentjük, a mellékelt sztereó füles sem emelkedik ki a telefonokhoz adott készségek mezőnyéből. Sajnos a Bluetooth kapcsolaton keresztüli sztereó hangátvitel nincs a támogatott funkciók listáján.

A készülékben levő profilok nem okoznak meglepetést, bár kellemes opció, hogy a billentyűzet világítását kapcsolgató szenzor érzékenysége változtatható. A rezgés viszont igencsak harmatos, jószerével csak zümmög a telefon, a motor nem elég vehemens ahhoz, hogy normálisan meg is rázza a készüléktestet.

Adatkommunikáció, akkumulátor

Ha eddig csak amolyan közepeseket írtunk a telefonról, akkor ez lesz az a rész, ahol csupa-csupa pozitív dologról fog szó esni. A GPRS mellett EDGE és 3G hálózatokkal működik együtt a készülék. Ez utóbbi tényleg bőven elegendő sebességet nyújt az élvezetes böngészéshez. Ha ez sem elég, akkor itt a beépített WLAN, amely szintén igen megbízhatóan működött.

Az élvezet másik oldala a beépített minimap technológiával működő, teljes értékű HTML böngésző. Egy élmény vele dolgozni, gyors, jól paraméterezhető (nagyítás, görgetés) és baromira látványos, ahogyan görgetés közben átlátszó ablakban mutatja, hogy az oldal melyik részén kolbászolunk. Ugyancsak látványos az előzmények megjelenítése is. A hab a tortán viszont az elforgatott képernyőn való netezés élménye, néha az ember hajlamos elfelejteni, hogy még mindig csak egy telefont tart a kezében, ugyanis a kijelző aránya ideális, a QWERTY gombsorral pedig a navigáció pofonegyszerű.

Ha másik eszközhöz óhajtunk kapcsolódni, akkor arra három lehetőségünk van: a jó öreg infra mellett rendelkezésünkre áll a 2.0-ás Bluetooth, ha pedig egy PC a kiszemelt áldozat, akkor használhatjuk a mellékelt USB kábelt is.

A hátlap alatt egy elég durva, 1150 mAh-es telep dolgozik. Vidoran bírta három napig, ami ritka, pedig nyitogattam sokat, keresgéltem vele WLAN hálózatokat, használtam a Bluetooth kapcsolatot, meg persze – ha már telefon – beszélgettem rajta egy órácskát biztos. Az E70-nek van a legjobb akkumulátora az eddigi E szériás Nokia telefonok közül.

Összegzés. Biztos macerás lenne átalakítani magyar billentyűzetesre a telefont, lehet, hogy emiatt horror áron is kellene adni, de nincs kizárva, hogy így is megérné a Nokia hazai képviseletének. A furcsa forma a tudás ismeretében megbocsátható, de volt, akinek külön tetszett, hogy ilyen, lennének itthon is vásárlók, sőt feltételezem, hogy lesznek így is. A Nokia E70 igen jó telefon, de kihajtott állapotában már jóval több annál. És nem csak a mérete miatt.

Nokia E70

Bog

A Nokia E70-et az XXL GSM-től kaptuk.
A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 11-13.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

Specifikációk

Nokia E70
	Technológia	GSM 900/1800/1900/UMTS
	Méret	117x53x22 mm
	Súly	127 g
	Kijelzõ	352x412 pixel, 16,8 millió szín, TFT
	Telefonkönyv	dinamikus
	SMS/MMS memória	dinamikus
	Egyéb memória	64 MB belső memória, miniSD bővítés
	Java	van
	Vibra funkció	van
	Naptár	van
	Ébresztés	van - kikapcsolva is
	Számológép	van
	GPRS/EDGE	4+2/van
	Push To Talk	van
	Infra/Bluetooth	van/van
	Prediktív	T9
	Hangtárcsázás	van
	Hangrögzítõ	van – 1 perc
	Hangvezérlés	van
	Valutakonverter	nincs
	FM rádió	nincs
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	1140 mAh Li-Ion
	Készenléti idõ	384 óra
	Beszélgetési idõ	460 perc
	Fényképezõgép	2 megapixel, CIF videó
	POP3 e-mail	van - hitelesített
	WAP böngészõ	van
	HTML böngészõ	van
	Játékok	java
	Csengõhangok	MIDI, WAV, MP3, AAC
	Operációs rendszer	Symbian OS v9.1, Series 60 3.0
	MP3 lejátszás	van
	Egyebek	WiFi, QWERTY gombsor