Adatátvitel, akkumulátor

Adatkommunikációs szempontból konkrétan mindent tud a ketyere. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb mobilhálózati sebesség 10,2 Mbps lehet lefelé, felfelé pedig 5,76 Mbps-re képes az eszköz. Mivel androidos gépről van szó, ezért nem hiányzik a WLAN (802.11 b/g), a Bluetooth (2.1 A2DP) és az USB kapcsolat (2.0) sem. Ezt fejelte még meg a Motorola a DLNA támogatással, amely vezeték nélküli adatátvitelt jelenthet szórakoztató elektronikai berendezések felé, ha és amennyiben azok is ismerik a szabványt.

A böngésző elsősorban gyors, másodsorban könnyen használható. Fektetve az igazi, 854 pixel szélességben a legtöbb weboldal könnyen elfér, de a multitouch nagyítás, illetve a duplaklikkes paragrafushoz való méretezés itt is játszik. Kár, hogy a flash támogatás hiányzik.

Nagy pirospontot érdemel viszont a telefonban található Phone Portal. Ez arra jó, hogy ha a készülékünk egy olyan WLAN hálózatra jelentkezik fel, amelyhez számítógépünk is csatlakozik, akkor a program elindítása után kapunk egy IP-t, amit a gépen levő böngészőbe beírva egy dedikált, webes felületen keresztül tudjuk matatni a telefon tartalmát. Szerkeszthetőek a névjegyek, az üzenetek (írni is lehet), letölthetőek a képek, beállíthatóak csengőhangok. S ehhez nem kell más, csak egy WLAN hálózat. Baromi egyszerű és gyors módja ez az adatcserének, ha nem is tökéletes (például a fájlstruktúrához nem férünk hozzá).

A hátlap alatti akkumulátor 1390 mAh teljesítményű, lithium-polymer telep. A sok funkció miatt viszonylag gyorsan merül, nálam két napig bírta úgy, hogy folyamatosan fent voltam a Facebookon, fotózgattam vele, WLAN is be volt kapcsolva és a GMail kliensenbe is bezuhant 10-20 levél. Ez nem túl kiemelkedő, de nem is vérszegény eredmény, nagyjából ezt lehetett várni az XT720-tól.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!