Multimédia és kamera
A Moto X zene- és videó lejátszója gyári lollipopos darab. A Play Zene a helyben tárolt állományok mellett lejátssza megvásárolt számainkat, és a szokásos rendezési elvek mellett (előadók, albumok, számok, listák) hangulat alapján is ajánl dalokat. A főképernyőre widget, a zárképernyőre lejátszó kártya rakható a gyors kezelésért. A mozgóképek lejátszására abszolút fapados a mellékelt darab, így érdemes mondjuk egy BS Playert beszerezni, azzal ugyanis bármely formátum, minden felbontásban gond nélkül lejátszható, az AMOLED kijelző pedig kitűnő képminőséget biztosít.
Az egyik legnagyobb előrelépést kamerafronton vártam, és bár a Nexus 6-tal ellentétben az új Moto X optikai képstabilizátort nem kapott, a 13 megapixeles hátlapi szenzor így is komoly fejlődés. A kameraszoftver egyszerű és remekül kezelhető. A képernyőt bárhol megérintve az alkalmazás a preferált helyre fókuszál, majd egyből exponál, de az érintő expozíció is beállítható. Balról a beállítások (HDR, vaku, expozíció, videofelvétel, panoráma, önkioldó), jobbról a galéria húzható elő. A kamera egyébként kikapcsolt képernyő mellett, az eszköz kétszeri megrázásával is elindítható. Videofelvétel 1080p-ben, 4K-ban és lassított felvétellel lőhető.
Az elkészült fotók mindenképpen jobbak, mint amilyeneket a 2013-as Moto X lőtt, a képekre bőven jut részlet, a fehéregyensúly megbízható és a dinamikatartomány is rendben van. A szélek felé viszont már felfedezni lencsetorzítást, főleg a jobb oldalon, ahol elég homályos részeket lehet találni, a képekre pedig némi képzaj is jut. Este jól jött volna az optikai képstabilizátor és a kézi beállítások, ezek nélkül ugyanis zajos fotók lőhetők, de azért ide is jut elegendő részlet. A két ledes villanó kiemelkedően erősen képes felvillanni, viszont kissé kékes a fényük. A 4K-s és Full HD-s felvételek egyaránt remek képminőséggel és átlag feletti hangminőséggel lőhetők.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!