Bevezető, tartozékok

A Meizu folyamatosan bővülő, idei m szériája lényegében mind méret, mind felszereltség tekintetében lefedi a teljes középkínálatot, a középkategória legalsó, mondjuk belépő szintjétől kezdve a szegmens vérbeli megtestesítéséig. A tavasszal bemutatott Meizu m2 utódja, az m3 nyitja a sort, mármint nem időrendben, mert az első az m3 note volt, hanem felszereltségében, amit négy (és fél) különböző méretű és kvalitású készülék követett. A fél készülék nyilván magyarázatra szorul, ez a Meizu m3e Star Trek kiadását takarja, ami hardveresen nem, de küllemében, a felhasználói felületet és a csomagolást tekintve azért mégis más. A szériában megjelent, eltérő méretű készülékek az m3 valami megnevezésen és a küllemen kívül legalább még egy dologban teljesen megegyeznek. A kedvező árazás.

[+]

Míg az m2 és m3 között olyan nagy különbségek nem, mindössze minimális fejlődés mutatkozik a valamivel komolyabb lapkának és nagyobb akkumulátornak köszönhetően, az m3s jelentős előrelépést tud felmutatni az anyaghasználat, a hardveres kialakítás és funkciók tekintetében is. Ha további nyers erőre és üzemidőre vágyunk, akkor méretkategóriát kell ugranunk, ott pedig az m3e vagy a már kitűnően vizsgázott m3 note található lényegében megegyező paraméterekkel; előbbi kicsit karcsúbb, ennek megfelelően az akksi is soványabb. Ha phablet, akkor pedig m3 max, ami 6 hüvelykes kijelzővel áll rendelkezésre, nagyobb belső tárhellyel, viszont ugyanakkora akku-kapacitással, mint az m3 note. A Meizu tulajdonképpen a visszafogottabb 5 hüvelykes belépőtől, a kissé táposabb 5 és 5,5-ösön át, a 6 hüvelykes középkategóriás phabletig lefedi a kínálatot az m szériával, a közös fícsörök pedig a kiváló anyaghasználat, az egységes(en ízléses) dizájn, a minőségi kijelző és a kedvező ár.

[+]

A csomagolást ismét nem bonyolították túl, pontosan ugyanolyan, mint az m3 note dizájnja, csak annyival kisebb, amennyivel kell. Az Eustocktól kapott hófehér téglatesten oldalt Meizu felirat, felül pedig a stilizált m betű után 3s típus megjelölés mutatja, mit találunk a doboztető leemelését követően. A Flyme logóval ellátott SIM-tű a térelválasztóban kapott helyet, amelyet kiemelve további két dobozka rejti a microUSB kábelt és a 2 amperes hálózati töltőfejet. Fülest ezúttal sem kapunk, a szükségesnél kissé tágasabb teret a dobozban viszont igen. A csomagolás végtelen egyszerűsége, letisztultsága és egységes formanyelve egyébként pont a minőségérzetre erősít rá, amit a továbbiakban sem kell hiányolnunk.

Külső, kijelző

A Meizu m3s egészen pontosan úgy néz ki, mint az összes többi m (meg néhány másik) szériában fellelhető készülék. Tehát jól. Nem kirívóan egyedi, vagy különleges, ugyanakkor ízléses, minőségi és a jelenleg uralkodónak tekinthető stílusirányzatoknak maradéktalanul megfelelő esztétikával tervezték meg. Ugyanúgy, ahogy összes többit. Lényegében fogták az m3 note terveit és vektorosan lekicsinyítették. És lőn m3s. Az anyaghasználatnak és a letisztult formatervnek köszönhetően valóban elegáns összhatást kelt, a 141,9 x 69,9 x 8,3 milliméteres unibody fémház pedig kompakt és könnyen kezelhető, nem mellesleg könnyű (138 gramm), ráadásul a hátlapi íveknek köszönhetően kellemes fogású. Az összeszerelés minősége végül is (lásd: később) rendben van, noha a tesztjelleggel elkövetett, de igazából kevésbé rendeltetésszerű, spirális erőhatás kifejtését akkora reccsenés kísérte, hogy az asztal túlvégén is a készülékház összeroppanását feltételezték. Egyébként nem lett baja, valószínűleg ezzel tettünk helyre valamit, de nem erőltettük tovább a témát. Úgysem tekergeti senki a készüléket ilyen módon.

[+]

Az előlap szintén tökéletes másolata az m3 note megjelenésének, csak ugye kisebb. A teljes laminált, 2.5D kialakítású üveg mögé 5 hüvelykes, HD felbontású panelt szereltek, azt most sajnos nem tudjuk, hogy ez szintén a Sharp gyártósorairól került-e le, vagy milyen szintű védelemmel bíró üveget használtak fel. Arányaiban kissé kevesebb helyet tölt ki a kijelző, a kávák így is viszzafogott, de indokolt méretűnek tűnnek. A felső tartományban a szokásos előlapi kamera, beszédhangszóró kettőse látható, a fény- és közelségérzékelő szenzorok pedig csak akkor, ha erősen megvilágítjuk, és nagyon nézzük. Innen jobbra még egy aprócska, hidegfehér, monokróm értesítési LED is előbukkan, ha közlendője adódik.

[+]

Alsó területet a hagyományos kialakítású, ezüsttel szegélyezett, egy darab fizikai Home gomb dominálja; a megszokott módon mindenes feladatkörrel. A felület integrálja az mTouch 2.1-es biometrikus szenzort, egyben az érintésérzékeny vissza vezérlőfunkciót, valamint nyomásra ébreszti a kijelzőt, vagy a kezdőképernyőre navigál. Ez a megoldás amilyen kevéssé elterjedt, legalább olyan kényelmes és kézenfekvő. Vagy nem. Személy szerint viszont, ha éppen mást nem is, ezt mindig hiányolom a tesztkészüléktől való megválást követően. Az m3s esetében kissé pontatlan, bár azért közel sem diszfunkcionális működést viszont nem.

Multifunkcionális vezérlőgomb és biometrikus szenzor

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A megjelenítés minősége továbbra sem hagy kívánnivalót maga után, az 1280 x 720 pixel felbontás 294 képpontot jelent egy hüvelyken, ötön meg összességében bőven elegendőt, noha itt nincs felskálázva a kép. Így pont olyan, amilyet egy ilyen paraméterekkel bíró kijelzőtől várunk, ellentétben az m3 notetal, ahol az élmény magasan felülmúlja a számok által indokolt elvárásainkat. A betekintési szögek módosulása nem sokban befolyásolja a tartalom láthatóságát, sem annak minőségét, leszámítva néhány nagyon életszerűtlen próbálkozást. Tompa szögben a kijelző csücskétől majdnem síkban a képernyőre sandítva nyilván invertálódik. A fényerő ezzel együtt tökéletesen kielégítő, éjjel sem fognak brutális kegyetlenséggel ránk támadni a lumenek, az automatika pedig megbízhatóan igazodik a környezeti viszonyokhoz, ellenben erős napfényben számolni kell nem elhanyagolható mértékű tükröződéssel.

[+]

A hátlap finom íveléssel hajlik rá az oldalélekre, amelyek obszidián szegéllyel futtatva határolódnak el az előlapi üvegtől. Az alsó élen kétszer négy hangszórónyílás fogja közre a microUSB töltőcsatlakozót, amiből szintén csak a jobb oldali az, aminek látszik. A bal oldali lukakkal ellentétben az apró ezüst csavaroknak nyilván funkciójuk is van, azon túl, hogy jól néznek ki. Jobbra haladva a kifejezetten diszkrét, ezüst antennacsíkokon kívül kiválóan odaszerelt bekapcsoló- és hangerőszabályzó gombokat találunk, átellenben pedig a SIM-tálca látszik. Vagyis az, hogy honnan szedhetjük elő. A két hosszanti élen jelen példány esetében van egy kis gond, nevezzük résnek. A szegély és a hátlap érintkezése ugyanis nem feltétlenül érintkezik, ráadásul puszta kézzel sem nehéz tovább rontani a helyzeten, de azért feleslegesen ne feszegessük a témát. A felső élen balra már csak a 3,5 milliméteres jack csatlakozót találjuk másodlagos mikrofon hiányában.

[+]

A hátlap szintén selyemfényűre csiszolt fém, az egységes textúrát figyelemreméltóan vékony, és elegáns, ezüst antennaszegélyek törik meg. Ebben a formában ezek eltüntetése, vagy láthatatlanná tétele fel sem merül mint igény, mindössze díszként funkcionálva is lenne létjogosultságuk. Alul csak az apró Designed by Meizu feliart bogarászható ki, a felette lévő IMEI matrica természetesen eltávolítható (ebből kifolyólag a sztárfotózás kedvéért végül mi is így tettünk). A felső harmadban a hátlap síkját meg nem törve, színben harmonizáló ezüsttel körbefuttatott 13 megapixeles főkamera, alatta pedig kéttónusú LED segédfény található. A márkajelzést ezek alá szitálták a kissé maszatosodó hátlapra a szokott helyen és formában.

Hardver, Flyme OS

Hardveresen a széria leggyengébb tagjával állunk szemben, legalábbis a fémbe foglalt variánsok közül. Az m3-mal megegyező kiszerelésekben (2/16 GB és 3/32 GB) létezik, mi ebből a 2 GB rendszermemóriával szerelt verziót kaptuk, amivel egyébként nem akadtak problémáink, mint a mellékelt ábra mutatja a szintetikus teszteken is kielégítő teljesítményt ért el. A MediaTek 28 nanométeres, 64 bites MT6750-es SoC-ja referenciaértékek mellett dolgozik, így a működésért egy 1,5 GHz-re skálázott négymagos klaszter és egy 1 GHz-es halmaz felel Mali-T860-as IGP-vel, ráadásul megfelelő hatásfokkal. A melegedésen kívül egyéb nyűgünk nem akadt, tehát a rendszer sem. Mármint nem akadt. Nyilván nem utasítanánk vissza némi extra operatív memóriát, de a jelenlegi konstrukció sem ad okot elégedetlenkedésre, ami nem csak ebben az árkategóriában érvényes kijelentés. Az ügymenet sima és stabil, nem mellesleg villámgyors. Ennyiért is az, meg többért is az lenne.

[+]

A Meizu saját felhasználói felülete továbbra sem a legfrissebb Android verzióra lett húzva, így a Flyme OS alatt 5.1-es robottal kell beérnünk. Az élvezeti értékéből ez mit sem von le, a UI részünkről továbbra is elegánsnak, letisztultnak és funkcionálisnak találtatott, aki pedig nem kedveli, azt úgysem győzzük meg erről, nem is áll szándékunkban; ízlés dolga. A kézenfekvőség szintén, így nem árt tudni, hogy az alkalmazásváltó például a képernyő aljától felfelé simítva keríthető elő, a vissza érintőfunkció az egy szem fizikai Home gombra van kötve, a kezdőképernyő pedig szintén ennek, de megnyomásával érhető el. A visszafogottan áttetsző értesítősáv logikája nem tér el a nyers Androidétól, noha itt is tetten érhető a felülettervezők munkája. Az értesítések, ha vannak, a variálható tartalmú és elrendezésű gyorskapcsolópanel alatt sorakoznak, ilyenkor a második ütemben kerül elő a kapcsolók teljes választéka.

[+]

A kényelmi funkciókból a Smart Touch nevű valami ezúttal is a rendszer integráns részét képezi, olyannyira, hogy gyorskapcsolót is szerkesztettek hozzá az értesítőpanelre. Ugyanazt tudja, mint eddig, nekünk pedig ugyanúgy nem sikerült megszokni a használatát, pedig a lényegét érteni véljük. Dupla koppos ébresztés ezúttal nincs, könnyített módban viszont élvezhetjük a hatalmas csempékké alakított felületek és funkciók nyújtotta kényelmet, mondjuk a készüléket autós tartóba fogatva vezetés közben. Az állapotsoron megjelenő információk mennyiségét és tartalmát az Értesítések és állapotjelző sáv menüpont rejti.

[+]

Az extra szoftverekbe nem fogunk belefulladni, de minden van, ami kell. Beköltözéskor tájékoztat a rendszer, hogy a Google szolgáltatásainak használatához tessék letölteni, amit kínál, ez erősen javallott, onnan minden a megszokott rendben történik. Ebből következően a Google szoftvercsomagját magunknak kell ízlés szerint összeválogatni, ha igényünk merülne fel, de a Meizu saját e-mail kliense, böngészője, zene- és videolejátszója, időjárás appja és naptára eleve készséggel áll rendelkezésünkre.

[+]

A személyre szabáson kívül, ami egy sima téma- és háttérképgyűjtemény, akad még félig orosz nyelvű App Store nevezetű akármi (nyilván alkalmazásbolt), valamint a látszólag tetszhalott Hot Apps alkalmazás, ami nélkül szintén lehet boldog és teljes életet élni. Az Eszközök már sokkal érdekesebbek és hasznosabbak, itt találunk iránytűt, szintezőt, vonalzót, nagyítót, meg pár hasznos miegymást, amelyeket akár önálló ikonnal is elláthatunk a főképernyőn. Hangrögzítő, jegyzet és meg is volnánk. Plusz, Biztonság címszó alatt a kissé átrajzolt Telefonkezelőt fedezhetjük fel, memória- és energiagazdálkodás-menedzsment, adatforgalom követés, valamint beépített antivírus program is elérhető.

Multimédia

A hátlapra f/2.2 apertúrájú, 13 megapixeles, mozgáskövető autofókusszal ellátott, kéttónusú LED segédfénnyel felszerelt kamera került, elől pedig f/2.0 rekeszértékű szenzorral, 5 megapixel terjedelemben, érintőfókusz segítségével alkothatunk. A szoftver szokás szerint kellemes felépítésű, az automata módon kívül ügyeskedhetünk a panorámával, árnyalatgazdag megoldással, és készíthetünk GIF-animációt. A kézi mód egészen korrekt lehetőségeket kínál ebben a kategóriában: módosíthatjuk az expozíciós időt, rendelkezésre áll az expozíció korrekció, van manuális fókusz, állíthatjuk az ISO-t és a fehéregyensúlyt, valamint a kontrasztot és telítettséget is. Az élőképen az időzítő, a filterek és a vaku vannak a kezünk alá rakva, a HDR-ért a beállításokba kell lépnünk, de ha engedélyezzük a manuális fénymérést, erre nem is feltétlenül lesz szükség.

A képek nem kimondottan rosszak, de vagy nekünk kell trükközni valamivel, vagy ideális fényviszonyokat kell találni, különben akadnak gondok. A dinamika szűkös, ezen viszont nem a túlexponáló, kissé fátyolos, és amúgy sem kézre eső helyre suvasztott HDR fog segíteni, hanem a manuális fénymérés engedélyezése (és technikás használata, mert az is könnyen elszúrható). A részletgazdagság és vonalélesség nem éppen ámulatba ejtő, egyébként az összkép nem használhatatlan, csak alsó kategóriás, ahhoz képest viszont véletlenszerűen simán összehozható jobb kompozíció is. Éjszaka és kedvezőtlen fényviszonyok között nagyjából reménytelen, vonalak sincsenek, nemhogy élesség, klasszikus impresszionista festmények készülnek, egyből vászonra feszíthető minőségben.

[+]

Videót felvenni alapértelmezett beállítások mellett érthetetlen módon 640 x 480-as felbontásban, 4:3-as képarány mellett tudunk, egyébként még így sem rosszul, de simán megy a 16:9 FHD is, csak állítsuk át, plusz, ha már arra járunk, engedélyezzük, hogy a felvételt indító gomb egyben szintezőként is funkcionáljon, mert tök hasznos. Az élőképen, egyébként elég szokatlan módon kapcsolgathatunk még néhány dolgot, például aktiválhatjuk a segédfényt, valós időben húzhatunk filtert a felvételre, valamint válthatunk az előlapi kamerára is. A lejátszó szintén korrekt, noha a Full HD-t már nem annyira szereti, pláne nem AC3 hanggal, jobbára megbirkózik a legelterjedtebb formátumokkal, valamint kis ablakba is küldhetjük a tartalmat, ha úgy kívánjuk. Egyébként meg Play Áruház.

[+]

A zenei teljesítménytől nem fogunk elájulni, de szerencsére attól sem, hogy annyira rossz lenne, csak éppen nem kifejezetten jó. A multimédiás hangszóró elég részlettelen, kissé zúg, és a komplexebb részek erősen kásássá válnak. A műfajilag kevésbé könnyed kategóriába tartozó darabok lényegében egy nagy, nyomott zajmasszát képeznek némi zúgással egyetemben. Fülhallgatóval, amiről magunknak kell gondoskodni, sokkal kellemesebb az összhatás, legalábbis javul. A zúgás jelentős része kiesik a képletből, van némi tere a hangzásnak, kiegyenlítettebb és részletesebb, de csodát ne várjunk. A zenelejátszóba integrált hangszínszabályzó használata mindenesetre erősen javallott, pláne, ha a mainstreamtől eltérő tartalmat akarunk megszólaltatni. A szoftver noha igen színes, alapfunkciókat kínál, mint az albumborítók kezelése, dalok, előadók, mappák és persze albumok szerinti rendezés, valamint időzíthetjük az elhallgatás pillanatát.

Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés

Az adatkapcsolati képességek szintén kielégítőek, noha NFC és infra itt sincs, ahogy B20 sem. Így a 800 MHz-es frekvencián nem fogjuk tudni kihasználni a Cat.6-os LTE nyújtotta 300 MBps elméleti maximum sebességet, ami egyébként mindkét nanoSIM-en elérhető dual standby módban, ha lemondunk az esetünkben 16 GB belső tárhely bővítéséről. A kétsávos WiFi viszont a/b/g/n szabványon, 2,5 és 5 GHz-en is hajlandó kapcsolatot létesíteni, amit WiFi Direct és HotSpot funkciók is kiegészítenek, a 4.0 verziószámú Bluetooth A2DP és LE protokollal üzemel. Dicséretes, hogy van OTG, egyebet viszont ne keressünk. A GPS a földi hálózatok és routerek asszisztenciáján kívül (A-GPS) a GLONASS műholdak adatait is felhasználja a megbízhatónak bizonyuló navigációhoz.

[+]

Az energiaforrás a méreteknek megfelelően kisebb, noha nem kevésbé kitartó. A 3020 mAh-s telepből vegyes használat mellett nagyjából másfél napot tudunk kihúzni, amiben benne vannak a benchmarkok, 3 órányi MinDigTV, valamint hétköznapi tevékenységek sokasága. Energiagazdálkodásra a beállításokból nyílik lehetőségünk, itt találjuk többek között az egyetlen fordítási hibát is: a mentés folyamatban mód kevéssé értelmezhető, de nyilván az energiatakarékos opciót jelenti, ami mellett kiegyensúlyozott és teljesítménycentrikus megoldás is kínálkozik. Szuper-üzemmódban addig spórolhatunk, míg csak az GSM szolgáltatások maradnak aktívak, de kreálhatunk egyéni módot is saját preferenciáinknak megfelelően. Az üzemidő összességében nem kiemelkedő, de abszolút korrekt.

Összegzés. A Meizu m3s egyébként, meg amúgy is remek készülék. Leszámítva néhány apróságot. Vannak hiányosságai, illetve olyan aspektusok, amelyekben közel sem példaértékű, mondjuk a kialakítás és az anyaghasználat pont nem ilyen. A rendszersebesség, és az általános teljesítmény, valamint a felhasználói felület szintén az erősségek közé sorolható, ahogy az indokololatlan alkalmazások és felesleges mindenfélék hiánya is. Az üzemidő kulturált, a fordítás nem szenved megmosolyogtató tévedésektől, a Google Play szolgáltatások pedig előzékenyen, tálcán kínálják magukat. Amennyiben nem hiányoljuk a B20-as LTE sávot és a szokásos módon elmaradó FM-rádiót, esetleg el tudunk tekinteni a multimédiás képességek alsó-közép kategóriás szintjétől, bátran ajánljuk az m3 széria legkisebb, fémből fabrikált darabját. Egyébként ugyanennyiért, azaz 39 ezer pénzért vegyünk például Vernee Thort, ha másért nem is, a 800 MHz frekvenciatámogatás elég meggyőző érv, rádiót is tudunk hallgatni, de a ház fémesen hűvös tapintásáról le kell mondanunk. Mondjuk, az m3s is melegszik, de hamar normalizálódik a hőmérséklete. Az ujjlenyomat-olvasóval, nagyon szerethető vezérlőgomb-megoldással és adott esetben (mert, ha nem adott, akkor nyilván nem találjuk annak) tetszetős felhasználói felülettel, mutatós formaterv mentén kialakított, stabil és megbízhatóan működő Meizu m3s kizárólag a B20 miatt nem ajánlott. Mármint azoknak, akiknek erre szükségük van. Egyébként minden további nélkül tetszett.

Meizu m3s

AliceWake

A tesztkészüléket az Eustock.hu küldte el nekünk, köszönjük.

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Meizu m3s

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	141,9 x 69,9 x 8,3 milliméter
	Tömeg	138 gramm
	Színvariációk	arany, szürke, ezüst, rózsaarany
	SIM-foglalat	1x nanoSIM + 1x microSIM (hibrid duál SIM)
	Kijelző
	Kijelző átlója	5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1280 x720 pixel (296 ppi)
	Kijelző és készülékház védelme	nem ismert
	Kijelző típusa	2.5D LTPS LCD kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek MT6750
	Processzor típusa	nyolcmagos, 64-bites, négy 1,5 GHz-es és négy 1 GHz Cortex-A53
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-T860
	RAM mérete	2/3 GB LPDDR3
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	16/32 GB
	Memória bővíthetősége	microSD 256 GB-ig
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 900/1900/2100 MHz LTE 1800/1900/2100/2300/2500/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 300 Mbps
	LTE	Cat.6
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11 a/b/g/n, WiFi HotSpot, WiFi Direct
	USB	microUSB 2.0
	USB OTG	van
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	általános/néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 5.1 (Lollipop) Flyme OS
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	User Center (Flyme fiók), Személyre szabás, Eszközkészlet
	Multimédia
	Fő kamera	f/2.2, 13 megapixel, PD autofókusz, kéttónusú LED
	Másodlagos kamera	f/2.0, 5 megapixel, érintőfókusz
	Videófelvétel	1080p (30 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3020 mAh
	Készenléti idő (3G)	n/a
	Beszélgetési idő (3G)	n/a
	Zenelejátszási idő	n/a
Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet, ujjlenyomat-olvasó, gyorsulásmérő, fényérzékelő, tájoló, közelségérzékelő, giroszenzor, hangszenzor, mágnesesség érzékelő