Alapfunkciók és nehézségek
A dolgok akkor kezdenek izgalmassá válni, amikor használni is szeretnénk az eszközt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak mondjuk az embernek olykor eszébe szokott jutni, hogy a névjegyzékből válasszon beszélgetőpartnert. Rögtön azzal szembesül a júzer, hogy a 300 neves kapacitás igen soványka. Utána jön a fő probléma: hogyan lehet benne keresni? Egyrészt kézírásfelismeréssel. Rajzolgatjuk a betűket, ha szerencsénk van, akkor a szoftver is arra gondol, amire mi. A másik módszer, hogy halványan megjelenik a háttérben egy virtuális mobilbillentyűzet, s arra klattyingatva csalogathatjuk elő a karaktereket. Irdatlanul körülményes, bizonytalan és az 1,3 inch átlójú kijelzőn igen szemfárasztó is a módszer.
A szövegbevitel mindenhol így működik, SMS írásánál is. Itt próbál ugyan a T9 segíteni, de annyira aprócskák a karakterek, hogy még az erre rendszeresített ceruzát pótolandó széthajtogatott gémkapocs használatával is problémákba ütközött az alkotás. SMS és MMS van a kis Hyundai órában, email kliens nincs, de azt hiszem, hogy egy levelező karóra már egyébként is bizonyos szempontból elég utópisztikus szókapcsolat.
A szervezőfunkciók között havi nézetű naptár található, az aktuális dátumot inkább a gombok segítségével érdemes megközelíteni, mint körömmel. Aranyos, hogy minden hónap más színű, a T100-as Samsung mutatott jó néhány évvel ezelőtt hasonlót. A vekkerre nincs panaszom, ha a beállítás nehézségeit figyelmen kívül hagyom, rezeg, csörög, riaszt, ismétlődik. A számológép a képen is látható módon épül fel, a világóra földgömbbel együtt kerül ki a képernyőre. A készülékben vannak profilok, tud rezegni és csörögni egyszerre. Ha eddig bármilyen cikkben panaszkodtunk a vibra erősségére, akkor azt most itt biztos nem tesszük, a lágyan bizsergő csukló minden helyzetben felhívja a figyelmet a beérkező hívásokra.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
