Bevezető, csomagolás

A HTC Vox, alias S710 megjelenését már régóta vártuk, ez ugyanis az első kereskedelmi forgalomban kapható Windows Mobile 6 alapú eszköz. Időközben ugyan megfordult nálunk az ugyanilyen operációs rendszerrel felszerelt HP iPAQ 510 is, de az erősen bétás ROM miatt nem voltunk vele megelégedve. A HTC új üdvöskéje viszont már végleges ROM-mal érkezett, ráaádásul kijelzője is normális felbontású, úgyhogy izgatottan vethettük bele magunkat a tesztelésbe.

A kütyü egy kis méretű, fekete színű HTC-s dobozban érkezett a MobilX-től, elején a típusjelzés mellett ott virít a pro felirat is. A hátoldalán a főbb tulajdonságok vannak felsorolva, a lista azzal kezdődik, hogy ez a világ első WM6 alapú okostelefonja. Oldalt a részletes specifikáció tekinthető meg.

A tartozékok listája átlagos, a telefon mellett hálózati töltőt, USB kábelt, sztereó fejhallgatót, leírást, valamint egy CD-t találunk. Hiányoltam egy bőrtokot, fel is hívtam Bogot, hogy nem maradt-e nála, mondta, hogy nem. A dobozt böngészve jöttem csak rá, hogy nem is jár hozzá. Kár.

Hirdetés

Külső

A Voxról első ránézésre látszik, hogy HTC készülék - már ha a szemlélő ismeri a gyártót, az ismerőseim között elég kevesen vannak ilyenek. Kialakítása a Wizard/TyTN által megteremtett vonalat viszi tovább, azaz rendelkezik egy kicsúsztatható QWERTY billentyűzettel. Komoly különbség azonban az említett készülékekkel szemben, hogy a Voxnak van egy numerikus billentyűzete is, kijelzője viszont nem érintésérzékeny, mivel okostelefon, nem pedig PDA-telefon.

Designja kifejezetten elegáns, a fekete mellett az ezüst szín dominál. Az anyaghasználat jó, a fekete részek kissé puha, gumiszerű műanyagból, az ezüstök pedig csillogó, fém hatású műanyagból készültek - viszont ezekről tapintással egyből megállapítható, hogy nem fémből vannak. A gumiszerű anyag, valamint a dundi forma nagyon kellemes és biztos fogást biztosít a készüléknek.

Az előlapot a 2,4 hüvelyk átlójú, QVGA felbontású kijelző uralja. Képminősége, fényereje elsőosztályú, a színek élénkek, a kontraszt is rendben van. Fölötte egy HTC logó, valamint a telefonhangszóró van, amiben két állapotjelző LED is elbújt. Alatta a numerikus billentyűzet, a navigációs pad, valamint a két softkey terpeszkedik, ezeket pedig négy funkciógomb öleli körbe. Utóbbiak csillogós műanyagból, a többiek pedig matt, kicsit érdes anyagból készültek. Velük kapcsolatban kicsit vegyesek az érzéseim, ugyanis bár nyomáspontjuk, méretük megfelelő, eléggé lötyögnek, ami nem igazán sugall minőségi érzést - de mivel jól használhatók, ezt elnézem nekik.

Felül a bekapcsológomb árválkodik, nagy mágányában elég mélyre fészkelte magát, így szinte lehetetlen véletlenül megnyomni. Balra sem laknak sokkal többen, itt a hangerőszabályzó gombok, valamint a hangtárcsázás gyorsindítója figyelgetnek. Alul a nyak/csuklópánt rögzítési helye, valamint a HTC féle ExtUSB port van - ez egy speciális miniUSB csatlakozó, a töltésen és adatátvitelen kívül audiokimenetként is szolgál. Jobb oldalon a microSD bővítőhely, valamint a kamera exponálógombja található, előbbi a fenti részen.

Hátul csücsül a 2 megapixeles, fixfókuszos kamera, mellette az önarcképtükör, valamint a kihangosító hangszórója. Ez elég jó minőségű, maximális hangerőn simán szívrohamot lehet kapni, ha megszólal este az asztalon - zenét viszont legfeljebb háromnegyed hangerőn érdemes hallgatni rajta, fölötte ugyanis még jobban torzít. Kihangosítva csak arccal lefelé szabad az asztalra tenni, egyébként szinte semmit nem lehet majd hallani. A könnyedén lepattintható, HTC logós hátlap alatt található az 1050mAh-s akkumulátor, alatta viszont nincs semmi.

Hogy akkor hol van a SIM kártya helye? Az bizony csak kicsúsztatott billentyűzetnél elérhető, a numerikus billentyűzet alatt van. Ha menet közben kinyitjuk a műanyag fedelet, a gép automatikusan kikapcsol.

Nem esett még szó a legfontosabb részről, a QWERTY billentyűzetről. Ez tehát a készüléktest szétcsúsztatásával bukkan elő, háttérvilágítása a numerikus billentyűzetével megegyező, azaz kék színű. 38 gombot tartalmaz, melyekből kettő softkey - ezek azért kellenek, mert a szétcsúsztatással a kijelző is elfordul 90 fokot, tehát más helyre kerülnek az opciók (ez a művelet átlagosan 2 másodpercet vesz igénybe). Van két LED is, az egyik a shift/caps lock, a másik az fn megnyomása után villan fel. Ez előbbi funkcióját felesleges magyarázni, utóbbi pedig a billentyűk másodlagos funkcióját hozza elő. Ez lehet egy más karakter (tehát mondjuk pont helyett vessző), vagy akár egy gyorsindító (az M betű például az Üzenetkezelőt hozza elő). Alapvetően viszonylag jól használható a billentyűzet, de így tartva a gépet hamar elfárad az ember keze, regények vagy lexikonok írására tehát nem alkalmas, SMS-t vagy e-mailt viszont relatív gyorsan lehet gépelni rajta.

Az ékezetes karakterek bevitele elég érdekes. A numerikus billentyűzeten a megszokott módon lehet, tehát gombokat többször kell megnyomni, majd a "sima" betűk után jönnek az ékezetesek. A QWERTY-nél ékezetes betűket viszont csak az XT9 nevű algoritmussal lehet írni. Ez egy magyar nyelvet is támogató T9 algoritmus, ami már azelőtt felkínálja a lehetséges szavakat, mielőtt beírnánk az egészet - ha pedig végig beírtuk, akkor kiegészíti azt ékezetekkel. A gond csak az, hogy nem minden szót ismer, így elég furcsa, részben ékezet nélküli SMS-eket lehet csak küldeni, ha a QWERTY-t használjuk.

Belső, szoftverek

A gép operációs rendszere Windows Mobile 6 Standard, ami a Smartphone vonal legújabb képviselője. Mint említettem, a Vox az első készülék, ami ezzel az OS-sel jelent meg. Szíve a sok HTC gépből, valamint az iPAQ 510-ből is ismert 200MHz-es TI OMAP 850 processzor, a mellette lévő RAM/ROM páros mérete pedig a szokásos 64/128MB (ezekből nagyjából 27 és 36MB elérhető). A tárhely bővítése microSD kártyával lehetséges.

A WM6 Standard legnagyobb újításáról - nevezetesen arról, hogy az Office doksikat már szerkeszteni is lehet - nem szeretnék írni, mivel már megtettem a HP iPAQ 510 tesztjében. Ehelyett nézzük, hogy az operációs rendszer alapfunkcióin felül mit kínál a Vox!

Az első ilyen a HTC HomeScreen. Ez a gyáritól eltérő Today elrendezés, nem látszik rajta a Windows Live, gyorsindító ikonokból pedig 5 helyett 9 darab van, ami miatt elég hasznos.

Ezen a csodán kívül egyedül a Hangkezelő névre hallgató MP3 lejátszó szoftver az, ami különleges. Kezelőfelülete véleményem szerint szebb, mint a Media Playeré, de leginkább azért jobb, mert a dalokra előadó/album/stb. szerint is rá lehet szűrni, valamint a feladatkezelő használata nélkül is ki lehet lépni belőle. Az equalizer és egyéb ínyencségek viszont ebből is hiányoznak, szomorú.

A választható nyelvek között a magyar is szerepel. A fordítás elég igényes, gépelési hibával nem nagyon találkoztam, angolul pedig csak az Expert menüpont maradt, lehet, hogy nem véletlenül (ebben egyébként a SIM-kezelő, a Bluetooth-os SIM elérés, valamint a Tárhely kiürítése pontok találhatók). A rendszer sebességével nem mondom, hogy meg voltam elégedve, de a procihoz képest elég gyors volt, határozottan gyorsabb, mint az iPAQ 510 (nem szabad viszont elfelejteni, hogy azon még bétás ROM volt). Pár műveletre ennek ellenére jópár másodpercet kell várni, néha még a Start behozása is komoly megterhelést jelent szegény Voxnak.

Telefon, adatkommunikáció

GSM hálózatokból négy frekvencia (850/900/1800/1900MHz), technológiákból pedig a GPRS és az EDGE támogatottak, UMTS nincs. A Bluetooth 2.0-s, támogatja az A2DP-t. A WiFi 802.11b/g szabványú, vételi erőssége az átlagosnál jobb.

Telefonálni tulajdonképpen jól lehet az S710-el, mivel nem nehéz (120 gramm) és jó a fogása. A hangminőség azonban nem tökéletes, párszor elég nehezen értettem, hogy mit akar a másik, úgyhogy a hiba valószínűleg az én készülékemben volt. A headset jó minőségű, telefonálásra tökéletesen alkalmas.

Beépített GPS vevő sajnos nincs a gépben, navigációra tehát csak Bluetooth-os vevővel alkalmas.

Multimédia, akkumulátor, összegzés

A kamera 2 megapixeles, fixfókuszos, vakuja nincs, csak önarcképtükre. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 1600 x 1200, mozgóképeknél pedig 176 x 144 pixel. A minőség nem rossz, de nem is kiemelkedő. Mesterséges fényben elég jól teljesít, sötétben viszont rendszerint teljesen fekete képet kapunk, amin állítható érzékenység és mobilfény híján nem tudunk változtatni. Makróképek készítésére alkalmatlan.

A zenelejátszó szoftverről már írtam, úgyhogy nézzük a fülest. Normál jack kimenet híján saját fülhallgatónkat csak akkor tudjuk használni, ha vásárolunk egy ExtUSB -> 3,5mm-es jack átalakítót (ára 4000 forint körül mozog), addig marad a gyári, netán egy Bluetooth-os megoldás. Maga a füles kinézetre nem új, már több HTC gépnél láttunk ilyet, hangminősége viszont mintha egy kicsit javult volna, véleményem szerint alkalmas zenehallgatásra.

Az akkumulátor kapacitása 1050mAh. Elég jól bírta, visszafogott használat mellett 3 napig is elment egy töltéssel.

Összegés: a Vox egy nagyon jó készülék. Tudásához képest kicsi, könnyű, bár a billentyűzet miatt természetesen kicsit vastagabb, mint a sima telefonok (17,5 mm). A QWERTY billentyűzet és a WiFi miatt üzletemberek és MSN-mániások is egyaránt szeretni fogják. Ára bruttó 100.000 forint körül van, tehát jelentősen olcsóbb, mint a HTC hasonló kialakítású PDA-telefonjai. Ha valakinek nem létszükséglet az érintőkijelző, valamint nem zavarja a kissé lassúcska processzor, annak mindenképp ajánlott.

Bocha

HTC S710 (Vox)

A HTC Vox a MobilX-től érkezett.

On-line: www.mobilx.hu

Specifikáció

HTC S710 (Vox)
	Technológia	GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900MHz
	Operációs rendszer	Windows Mobile 6 Standard (CE 5.2.1253 kernel)
	Méret	101,5 x 50 x 17,5 mm
	Tömeg	140 g
	Processzor	201MHz-s TI OMAP 850
	ROM/RAM	128/64MB
	Kijelző	2,4 hüvelyk átlójú, 240 x 320 pixel felbontású TFT
	Bővíthetőség	microSD
	WiFi	802.11b/g szabványú
	Infra/Bluetooth	nincs/2.0 (A2DP)
	GPS vevő	nincs
	Audio	HTC ExtUSB kimenet, mikrofon, monó hangszóró
	Fényképező	2 megapixeles, fixfókuszos CMOS, QCIF (176 x 144) videó
	Akkumulátor	1050mAh-s cserélhető Li-Ion
	Egyéb	Kicsúsztatható, háttérvilágítással rendelkező QWERTY billentyűzet