Bevezető

A Honor 6 tavaly jött, látott, és legalábbis a mi tesztasztalunkon győzött, hosszú idő után elhódítva Különösen Ajánlott plecsninket. A dolog nem volt kérdéses, a százezer forintos csúcskészülék ugyanis minőségi kijelzőt, jó összeszerelést, megfelelő rendszersebességet, kiváló üzemidőt és minőségi fényképeket hozott a felhasználónak kompakt méretben és igen jó áron.

[+]

Éppen ezért sokan várták a Huawei kötelékébe tartozó, de önálló brandként működő Honor phabletjét, a 6 Plust, amelyet a Speedshop jóvoltából végre mi is megkaparintottunk, minket is érdekelt ugyanis a EMUI 3.0-as szoftverfelülettel elstartoló phablet, és ha már a Huawei P8-at is leteszteltük, a házi csatározásról is véleményt kívántunk formálni.

[+]

Minden tulajdonsága közül talán a Honor 6 Plus kamerája érdekelt bennünket a legjobban, pontosabban kamerái, a készülék ugyanis három darab 8 megapixeles szenzort kapott, és most ne arra gondoljanak Olvasóink, hogy biztos oldalra is került egy, nem: a hátlapon pillantható meg kettő, meglehetősen közel egymáshoz, és a dupla megoldástól gyors fókuszt és különleges kameramódokat várt a szakma – és meg is kapta.

[+]

A Honor 6 Plus türkizkék dobozban vásárolható meg, amely olyan minimalista lett a feliratok szempontjából, hogy a szerkesztőségünkbe befutott két Honor készülék közül (a másik a 4X) csak a csomagolás megfordítása után tudtuk kiválasztani a csúcskategóriás phabletet. A fedél alatt egy 2 amperes töltőfejet, egy SIM eltávolító tűt, némi leírást, egy microUSB kábelt, illetve egy elő- és egy hátlapi védőfóliát találtunk – hátulra azért mellékeltek egyet, mert azt az oldalt is üveglap borítja. Ami kimaradt, az a mikrofonos füles, és mi ennek százezer forint fölött nem igazán örülünk.

Külső és kijelző

A Honor 6-ban nekünk az is tetszett leginkább, hogy egy kézzel kényelmesen lehetett kezelni, ez viszont phabletes méretei miatt a 6 Plusra már nem igaz, bár 150,5 x 75,7 x 7,5 milliméteres és 165 grammos paramétereivel a készülék alig nagyobb mondjuk az LG G4-nél. Megmaradt a keskeny képernyőkáva és a lekerekített sarkak, akárcsak a három oldalon körbefutó ezüstös csík, ami ezúttal fémből készült (legalábbis a tapintásra és kocogtatásra mi annak találtuk), szemben a műanyag alsó elemmel. A Honor 6 Plus belsőségeit, beleértve a 3600 milliamperórás telepet elöl-hátul üveglap védi, az összeszerelés pedig jelesre vizsgázott, sehol semmi lötyögés.

[+]

A főszereplő az előlap nagy részét betöltő, 1080 x 1920 pixeles IPS megjelenítő a JDI-től, amelynek kifejezetten jó a fényereje, ami a panel alacsony fényvisszaverése miatt jó napfény alatti láthatóságot biztosít. A színek élénksége rendben van, a kalibráció is egész pontos lett, a kézi beállítás csúszkájával pedig sikerült 3 Kelvinre megközelíteni a fehérek ideális, 6504 K-s értékét. A betekintési szögek kiválóak, a készülék enyhe elfordításával alig csökken a fényerő vagy a kontrasztarány, az ilyesmi megfigyeléséhez laposabb szögből kell a megjelenítőre tekinteni, mint ami a napi használat során előfordul. Az érintőpanel legfeljebb 10 ujjat érzékel egyszerre, meglehetősen pontosan.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A képernyő alatt vékony üres sáv tátong, a Lollipop stílusú vissza, kezdőképernyő és alkalmazásváltó gombok ugyanis a kijelzőtől kölcsönöznek helyet. Senki ne pattanjon fel örömében: a gombstílus ellenére jelen sorok írásakor a szoftverfelület Android kitkates. Felülre, a hangszórótól balra a nagy felbontású, 8 megapixeles előlapi kamera és az értesítési LED került, átellenes oldalon pedig a fénymérő és a közelségérzékelő rejtőzködik, alig kivehetően.

A Honor 6 Plus a Sony Xperia M4 Aqua társaságában [+]

Mivel a Honor 6 Plus háza nem megbontható, a kártyákat jobb oldalon alul lehet behelyezni a két fiók valamelyikébe. A megoldás érdekessége, hogy a második számú foglalatba vagy nanoSIM-et, vagy microSD-t lehet helyezni, ergo vagy dualSIM-es készülékünk lesz, vagy egy microSIM-es, kibővített tárhellyel. A készülék tetején a 3,5 milliméteres fülhallgató-kimenet, az infralámpa és egy mikrofon pillantható meg, alul pedig az USB port egy újabb mikrofonfurat társaságában.

[+]

Az igazi ínyencségek a hátoldalon találhatók. A kissé csúszós hátlap visszafogottan csillogó, négyzetes mintázatot kapott, amit felül nem egy, hanem két 8 megapixeles kamera töri meg nem egy, hanem két ledes villanóval megtámogatva, kíváncsian várjuk, hogy a különleges megoldás milyen képeket szül. Kicsit lejjebb egy fémes csillogású márkafelirat hirdeti az önálló brandet, alul pedig, az alig látható minősítési jelzések mellett a multimédiás hangszóró pillantható meg, alighanem tompábban felkiáltva, ha a mutatós phabletet lapos felületre helyezzük.

Hardver és UI

A Huawei saját lapkakészleteket gyárt HiSilicon Kirin néven, amelyek decens sebességre képesek a csúcskategóriában, gondoljunk csak az Ascend Mate7 vagy a Honor 6 teljesítményére. A 6 Plus a nyolcmagos, 32 bites, big.LITTLE architektúrájú Kirin 925-öt kapta meg, amelyben négy, 1,3 gigahertzre skálázott, alacsonyabb fogyasztású és négy, 1,8 gigahertzen futtatott, nagy teljesítményű Cortex-A15-ös mag végzi a munkát. A grafikus feladatok a kissé koros Mali-T628MP4-re hárulnak, az egészséges memóriakezelésért pedig 3 gigabájt RAM felel. A belső tároló 32 gigabájtos, amelyből 25,7 elérhető az első bekapcsolás után, de az se gond, ha ez betelne, mivel az adattároló mellett a microSD kártyára is lehet telepíteni, persze azt magunknak kell biztosítani.

[+]

A Honor 6 Plus jól szerepelt a szintetikus teljesítményteszteken, persze a Qualcomm és a Samsung legújabb megoldásaitól elmaradnak a pontszámok. Processzorosan nem lehet panasz, bőven jut izomköteg a nagy CPU-igényű feladatokra, grafikus oldalról viszont jelentős a lemaradás mondjuk a Mali-T760MP8-hoz képest, amely az új Galaxykat ékesíti. Éppen ezért a Real Racing 3 és az Asphalt 8 nem futott hibátlanul, bár a képkockasebesség még elfogadható volt. A készülék a tetejénél hajlamos érezhetően, bár nem túlságosan felmelegedni, forrónak sosem éreztük az eszközt. A mindennapi sebesség jó, a felületen nem nagyon lehet belefutni dadogásoba, az ilyesmi böngészés közben, a komplexebb tartalmak esetében azonban már elő- előfordul, szóval nem makulátlan a helyzet.

[+]

Az Android KitKaton alapuló EMUI 3.0-s felülettel olvasóink az Ascend Mate7 tesztje kapcsán már megismerkedhettek, és ugyan azóta kijött a lollipopos EMUI 3.1 a Huawei P8-cal, alapjaiban nem változott a rendszer. Az egyik legfőbb és nem mindenki számára kellemes tulajdonság, hogy alkalmazásmenü nincs, így minden ikon és widget a kezdőoldalak valamelyikére kerül, ami miatt kissé kaotikus a helyzet, ám az ikonok kedv szerint mappákba rendezhetők. Ha ez sem elég, csak le kell húzni egy másik launchert, és máris lesz menü. A kezdőképernyőn lefele ujjmozdulattal gyorskereső panel hívható elő, itt appok, névjegyek és netes tartalmak között is gyorsan lehet kutakodni. A home hosszú lenyomásával csalható elő a Google-asszisztens, az alkalmazásváltón tartva ujjunkat pedig az utolsó két alkalmazás között válthatunk.

[+]

A felületet egyébként flat ikonstílus jellemzi visszafogott, bár nem teljesen lapos átmenetekkel. Az emuis szoftverek, a felülről lehúzható értesítési és kapcsolópanel, valamint a beállítások is vékony, elegáns betűtípust használnak. A kapcsolópanel egyébként teljesen átrendezhető, és egy sor hasznos dolog elérhető innen, így a fényerőállítás és a zseblámpa. A három androidos kezelőgomb (vissza, home, alkalmazásváltó) elrejthető, ilyenkor a képernyő aljáról lehet azokat felfele simítással előhívni. A TouchPlus névre hallgató, külön megvásárolható fólia segítségével a képernyő alatti és feletti káva is érintőfelületté válik, a dobozban mellékelt darab nem ilyen. A három gomb mellé az értesítési panelé is elhelyezhető. A Honor 6 Plushoz ablakos kivágású védőtok is beszerezhető, méghozzá ahhoz kapcsolódó információs felülettel, ezt szintén nem tudtuk kipróbálni.

[+]

A nagy képernyőhöz szerencsére egykezes használati mód is jár: ha a készüléket kissé oldalára döntjük, a billentyűzet és a tárcsázó a kijelző széléhez igazodik. Kesztyűs mód is akad a magasabb felületi érzékenység érdekében, aki pedig hatalmas, csempeszerű ikonokra vágyik, annak ott az egyszerű kezdőképernyő. Nem marad ki az EMUI felület a gesztusvezérlési trendekből: aktiválható a kétkoppos feloldás, és beállítható, hogy kikapcsolt képernyőre c-t, m-et, w-t vagy e-t rajzolva milyen alkalmazás induljon el. A giroszkóp is kihasználható: a készülék lefordításakor elnémulnak a csengőhangok, és a phabletet felemelve fogadható a hívás.

Szoftverek

Az emuis telefonkönyv remek szoftver. A tárcsázóban és a listában is lehet keresni, működik a gyorstárcsázás, a napló SIM szerint jelzi a tételeket. A névjegyek Google-fiókból, a SIM-ekről és fájlból is beolvashatók, a számmal nem rendelkező tételeket pedig el lehet rejteni. Ugyanígy meg voltunk elégedve az email és üzenetküldő alkalmazással is. Az alapvető billentyűzet az ujjhúzós bevitelt is támogató Huawei Swype magyar ékezetekkel, korrektúrával és szójavaslatokkal. A Google billentyűzetét mi némileg kényelmesebbnek találtuk nagyobb virtuális gombjaival, mindenesetre két kézzel rendben ment a bevitel hosszabb szöveg írásakor is.

[+]

Az emuis rendszerek legjobb appja évek óta a Telefonkezelő, igaz, előfordult már, hogy ez a rendszerfelügyelő alkalmazás túlbuzgón zárta be a háttéralkalmazásokat, ezzel azonban most nem találkoztunk. Az app rákeres a feleslegesen futó alkalmazásokra, a telepet használó, nagy fogyasztású folyamatokra, a feles tárhelyre és mindazokra a beállításokra, amelyek megváltoztatásával a teljesítmény és az üzemidő optimalizálható.

[+]

Innen kezelhetők továbbá az alkalmazásengedélyek és kapcsolatok (WiFi, mobilinternet), az energiagazdálkodási sémák, az értesítések, a ne zavarjanak funkciók, sőt: az általunk kiválasztott appokhoz jelszavas védelmet is rendelhetünk. A fájlkezelő is jól felszerelt, csoportosítja a belső és külső tárolókon elhelyezett tartalmakat típus szerint, amelyik fájlt pedig nem szeretnénk szabadon hagyni a belső táregységen, a széfbe helyezve jelszóhoz köthetjük elérését.

[+]

Szintén remek app az Okos vezérlő, vagyis az emuis távirányító, amellyel nem csak a nagy adatbázisban szereplő tévék, médialejátszók, beltérik és légkondicionálók egész sora kezelhető: a programozható infraport lehetővé teszi bármilyen eszköz távirányítójának duplikálását. Azt egyszerűen a mobil teteje felé kell fordítani, a programozni kívánt gombját nyomva tartani, a készülék virtuális távirányítóján pedig kiválasztani, hogy az adott frekvenciát melyik gombhoz társítsa a szoftver. És ennyi: a Honor 6 Plus eltanulta a szükséges paramétereket, jöhet a többi gomb.

[+]

Az EMUI eszközökből aztán nem szenved hiányt, íme a lista felsorolásképpen: tükör, számológép, óra, ébresztő, időjárás, jegyzetelő, biztonsági mentés, zseblámpa, diktafon, nagyító, frissítéskezelő – még a képernyő lezárásához is kapunk egy ikont, mondjuk azt nem tudom elképzelni, hogy valaki csak azért végiglapozná a kezdőoldalakat. Ott van aztán a remek naptár, a Kingsoft Office irodai app, az NFC-kezelő, a Highlights tartalomajánló, a HiCare súgó és információs központ, néhány feleslegesen felkerült játékdemó, no és persze a Google kövér alkalmazáscsomagja minden megszokott alkalmazással.

[+]

A Honor 6 böngészője gond nélkül kezel több lapot, az asztali elrendezést és a könyvjelzőket. Választható teljes képernyős üzemmód, inkognitó böngészés, az oldalak tartalma pedig mentető és megosztható. A böngészési sebesség a legtöbb honlap esetében kielégítő, akad viszont olyan vaskosabb oldal, ahol görgetéskor meg-megakad a szoftver. A böngésző nem támogatja az automatikus sortörést és a Flash-tartalmak lejátszását.

Kamerák, multimédia, audió

Szóval mi a helyzet a három kamerával? Már az előlapi szenzor is kiemelkedik 8 megapixeles felbontásával, hátul ilyenből pedig mindjárt kettőt találni. A dupla szenzoros megoldás a gyártó szerint nem csak gyorsabb fókuszt, fürge HDR-t vagy több fény befogását jelenti egyetlen fényérzékelőhöz képest, a 3IE technológiának köszönhetően (ImaginE ImagE EnIgma) az utólagos fókusz és rekeszérték-állítás is megoldható. Mindez persze szoftveresen szimulált, hiszen a két lencse blendéje F/2-n, illetve F/2,4-en rögzített, viszont más készülékekkel szemben tapasztalataink szerint a mélységélességgel való játék ezúttal igen kevés észrevehető illesztési hibával jár. Ilyen képet a széles lencsenyílás kameramóddal lehet lőni, amelyet elindítva nem csak a fókuszpont, hanem a szimulált „blendeérték” is kiválasztható F0,96 (szűk mélységélesség, kellemesen elmosott hátterek) és F16 között (a kép nagy része éles), ezeket pedig az ellövés után is állítgatni lehet, legalábbis a telefonról.

[+]

A kameraszoftver egyébként remekül felszerelt, kikapcsolt képernyőnél a hangerő le gomb kétszeri megnyomásával pedig pillanatok alatt elindítható, sőt, az is beállítható, hogy egyből élesítsen és exponáljon, így nem marad fontos pillanat a megörökítés esélye nélkül. Az élőképen rendben és gyorsan működik az érintőfókusz, melynek kiválasztása után függőleges ujjmozdulattal az expozíció is állítható. Bal oldalon érhetők el az alapbeállítások (vaku, kameraváltó, menü), jobb oldalon pedig a módok (széles lencsenyílás, fénykép, videó), a galéria, az exponáló és az effektek. Leggyakrabban a fénykép módot fogjuk használni, itt elérhető a szépítő, a panoráma, a HDR, a hangjegyzet, a legjobb kép, a vízjel és az éjszakai mód, illetve a kézi beállítások közül az érzékenység, a fehéregyensúly, a kontraszt, a telítettség, az önkioldó és a hangvezérlés. Az arcszépítőt alighanem a szelfikamerával fogjuk a leggyakrabban használni, ez a szenzor egyébként jó vonalélességgel és dinamikatartománnyal rögzít, és ha úgy kívánjuk, exponáláskor a kijelző felvillan, mintegy vakuként funkcionálva. Ezt a trükköt ideje lenne minden mobilnak elsajátítania. Elérhető „szelfipanoráma” is a csoportos szelfihez. Íme egy öntájkép az előlapi kamerával.

[+]

A hátlapi kamerákkal minőségi nappali fotók készíthetők, opcionálisan 13 megapixelen, mégse higgyük, hogy a két 8 megapixeles szenzor egyenlő egy nagyobb felbontásúval, a szoftveresen interpolált képek vonalélessége erős közepes, ezért visszatértünk a gyárilag javasolt 8-hoz, de a felső sorban azért megtekinthető négy 13-as. 8 megapixelen a vonalélesség rendben van, és bár a képek nem tű élesek, nem is túlélesítettek vagy elmosottak; az utómunka során éppen ezért képzajból is maradt a fotókon, elfogadható mennyiségben. Bár az autófókusz egyszer-egyszer tévedett, a fehéregyensúly rendre jelesre vizsgázott, a dinamikatartomány pedig igen széles lehet – biztosat csak azért nem állítunk, mert nagy kontrasztkülönbség esetén a két szenzor automatikusan HDR-ben lő. Mivel az ilyen képek azonnal elkészülnek szemre kellemes eredményekkel, nincs ez ellen kifogásunk. Makrók akár már 5-6 centiméterről is lőhetők sok-sok részlettel, a hátteret széles lencsenyílás módban pedig teljesen el lehet mosni, mutatós közelképeket eredményezve.

[+]

A Honor 6 Plusnak este sem kell szégyenkeznie. Automata módban a rendszer legfeljebb 1/17 másodpercben rögzít, és a környezeti fény erősségétől függően választ érzékenységet. ISO640-ig a zajmennyiség még elfogadható (HDR-módban már többet látni) afölött viszont már észrevehetőbb a dolog. Éppen ezért találták ki az esti módot, amelyben 1/4 másodperctől 32-ig, illetve ISO100-tól 1600-ig lehet állítani a paramétereket, csak győzzük a készüléket megtartani vagy megtámasztani. A fényfestéses trükkök sem okozhatnak gondot ilyen záridők mellett, viszont a fókusz ilyenkor már nem mindig tökéletes, és az eredmények mintha puhábbak lennének a normál módban lőtt, zajosabb fotóknál. Akárhogy is: bőven akad lehetőség minőségi éjjeli képek lövésére, rengeteg sötét részlet előcsalásával, és ha minden kötél szakad, a két ledes villanó is bevethető. Az egyedüli hiányosság az optikai képstabilizátor, amit a két kamera miatt aligha lehetett volna könnyedén kivitelezni. Esetleg egy teljes manuális mód is bekerülhetett volna a szoftverbe. Videofelvétel legfeljebb 1080p-ben rögzíthető 30 fpssel, opcionálisan szoftveres stabilizátorral. Az alábbi klipet anélkül lőttük, a kép és hangminőséggel elégedettek vagyunk, bár a videofelvételen is maradt zaj, fókuszt váltani pedig csak kézzel lehet.

[+]

Az emuis zenelejátszó kellemes főképernyővel fogadja a dallamokra szomjas felhasználót, rajta a legutóbb játszott szám albumborítójával, alatta pedig a dalok, a kedvencek és a lejátszási listák ikonjával, illetve a beállításokkal. Zenelejátszáskor a DTS mód ki-be kapcsolható, ami elsősorban a hátlapi hangszórónál jár érezhető különbséggel. Hangszínszabályzót nem találtunk. A számokhoz nem csak albumborítót, hanem dalszövegeket is lehúz a netről a szoftver. A Honor 6 Plus FM-rádiót is kapott, amit füles csatlakoztatásával lehet működésre bírni, ilyen persze a csomagolásban nem volt.

A videolejátszó megbirkózik a DivX kódolástól az Xviden át a H.263, H.264 és Mpeg4-ig, akár 2k-ban is, a feliratokat és az AC3 hangot ellenben nem hajtja meg, arra egy BS Player alkalmasabb. A lejátszó jobb oldalán csúsztatva ujjunkat a fényerő, bal oldalon pedig a hangerő állítható. A multimédiás hangszóró kiemelkedő hangerővel képes megszólalni, és még a mély hangokból is jut némi az ember fülére, így zenehallgatásra sem utolsó a Honor 6 Plus. Két apró baki viszont akad: a közép és magas tartományok hangjai kissé laposak, a hangszóró pedig a hátlapra került, így az asztalra helyezve legalább harmadával csökken a hangerő, ami nem ideális. Az előlapon pont akad annyi hely, hogy egy sztereó megoldás simán elfért volna ott.

A Honor 6 Plus jól szerepelt audiomérésünkön, a frekvenciatartomány görbéje a hallható tartományban teljesen lapos, mellett a zaj is alacsony. Egyedül a sztereó áthallás értékei átlagosak, a csúcskategóriában mértünk már ennél jobbat.

Mindez minőségi fejhallgató csatlakoztatásakor fülünk számára fel sem tűnt, és hangerőből is jutott elég, főleg a DTS-módot bekapcsolva, az viszont a mély hangokat jobban kiemelte a többinél.

Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés

Mivel a Huawei történetének nagy részét hálózatkiépítéssel töltötte, nem meglepő az adatkommunikációra fordított különös figyelem. Ennek megfelelően az elérhető legnagyobb adatsebesség az első számú SIM esetében 300 Mbps LTE-n, 3G-n ugyanez az érték 42 Mbps. A Honor 6 Plus dual active technológiájú, azaz mindkét kártyával a hálózaton lehet lógni, és ha az egyik SIM-ről beszélgetést folytatunk, a másik szám akkor is gond nélkül hívható. Ez manapság ritkaságszámba megy, és igazán kellemes extra. A hangminőséget telefonáláskor mindkét oldalon megfelelőnek találtuk, a vételi jel pedig végig stabil volt, ez pedig a kétcsatornás 802.11a/b/g/n WiFi modemre is igaz, amely a Direct és hotspot funkciókat támogatja. Bluetoothból 4.0 jár A2DP-vel, EDR-rel és LE-vel, USB-ből pedig 2.0 a szabvány MTP-vel és OTG-vel. A készülék NFC-t, FM-rádiót és programozható infraportot is kapott. Navigáláshoz a mobil- és WiFi hálózatok mellett a GPS és GLONASS műholdak jeleit is használni lehet, a Honor 6 Plus pedig ezt hibátlanul teszi gyors pozíciószerzéssel, felhős időben is.

[+]

A 3600 milliamperórás telep tekintélyparancsoló, az üzemidő pedig átlagon felüli, bár messze az Ascend Mate 2 ultramaratoni szintje, aminek az átlag feletti készenléti fogyasztás lehet az egyik oka, az Android rendszer néven listázott folyamat ugyanis alvó állapotban is bátran használta az erőforrásokat. Ez szoftveresen talán kiküszöbölhető, mindenesetre mi átlag 4,5 órás képernyőidőt értünk el, ami bár abszolút rendben van, szerintünk a méretes telepben ennél több lakozik. Mindez persze bőven elég egy intenzívebb nap túléléséhez, mások pedig ráérnek majd kétnaponta tölteni Honorjukat, ami amúgy sem egy nagy was ist das, mivel a 2 amperes mellékelt töltő az első 50%-ot egy óra alatt, a maradékot pedig további másfél alatt a 3600 mAh-s telepbe rakja. Böngészni és a MinDigTV HD adását streamelni egyaránt tíz órán át tudtuk közepes fényerőn. Az EMUI számos akkumulátorkímélési megoldást bevet, így figyelmeztet a nagy fogyasztású háttérfolyamatokra, kielemzi, hogy mit érdemes deaktiválni az extra üzemidőért, és az is beállítható, hogy mely háttéralkalmazások záruljanak be és melyek ne. Ha ez sem lenne elég, aktiválhatjuk az Ultra energiatakarékos módot , ami alapvető telefonfunkciókra redukálja szegény okostelefonunkat, ilyenkor viszont napokban mérhető a készenléti idő.

[+]

A Honor 6, azaz a százezer forintos csúcskészülék olyannyira feladta tavaly a leckét, hogy a méretkülönbségek ellenére a 6 Plusnak is konkurense. Az utóbbi negyvenezer forinttal kerül többe, és hasonló hardveres és szoftveres élményt nyújt frissebb EMUI felülettel, extra kamerafunkciókkal és persze az öcsihez hasonlóan hibátlan összeszereléssel, remek IPS panellel és jó üzemidővel. A kérdés egyfelől az, hogy a fémkeretes nagy testvér fél hüvelykes extra képátlója megéri-e a 40%-os felárat, főleg, hogy ma már ott van olcsóbban a QHD-s, teljes fémházas, remek kamerával felszerelt Lenovo Vibe Z2 Pro. Az óriástelefonok királya, a Samsung Galaxy Note 4 nyilván jóval drágább, a kompakt phabletek ura, az LG G4 úgyszintén, persze ott az erősebb hardver és az optikai képstabi.

Azt hogy kinek mi éri meg és mennyiért, természetesen az olvasókra bízzuk, a tesztek inkább iránymutatók, semmint döntéshozók, mindenesetre az olyan friss ajánlatok, mint a hazai garival 85 ezer forintért elstartoló, méretben és tudásban hasonló Meizu m1 note, sokkal komolyabb konkurenciát állítanak a nagyobbik Honor 6-nak, mint amivel a kisebbiknek fel kellett vennie a versenyt, és grafikus teljesítményben ma inkább a felső-középkategóriába illik a Mali-T628MP4, semmint a százezer forint fölöttibe. A másik oldalon viszont ott van a tényleg remek fém/üveg/műanyag konstrukció, a két SIM-es, dual active megoldás, a programozható infra és a 3 gigabájt RAM, úgyhogy a Honor 6 Plus egy vastagon szedett tetszett plecsnit 140 ezer forintért is megérdemel, mi pedig kíváncsian várjuk a Honor 7-et, mert a hatos sorozat olyan alap, amelyre bátran lehet építkezni.

Honor 6 Plus

Bone123

A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Honor 6 Plus

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	150,5 x 75,7 x 7,5 milliméter
	Tömeg	165 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér, arany
	SIM-foglalat	microSIM + nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (401 ppi)
	Kijelző és készülékház védelme	Gorilla Glass 3
	Kijelző típusa	IPS-LCD kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	HiSilicon Kirin 925
	Processzor típusa	1,3 GHz-es, négymagos ARM Cortex-A7 + 1,8 GHz-es, négymagos ARM Cortex-A15
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	Mali-T628 MP4
	RAM mérete	3 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	32 GB (kb. 24,69 GB elérhető)
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 900/1800/1900 UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE-A 1900/2300/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA/ LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 300 Mbps
	LTE	Cat.6
	IrDA / Bluetooth	van / 4.0 (A2DP)
	WiFi	802.11a/b/g/n, dual band, WiFi hotspot, DLNA
	USB	microUSB 2.0 (OTG)
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma, rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.4.2 (KitKat), EmotionUI 3.0
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	csak próbaverziók
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	telefonkezelő, zseblámpa, fájlkezelő, Kingsoft Office, Twitter, Bitcasa, HiCare, Okos vezérő
	Multimédia
	Fő kamera	8 megapixel (F/2 rekeszérték) + 8 megapixel (F2,4) dual kamera, autófókusz, dupla ledes segédfény
	Másodlagos kamera	8 megapixel
	Videófelvétel	1080p @ 30 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	DTS
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3600 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	?
	Beszélgetési idő	?
	Zenelejátszási idő	?
	Egyebek
3,5 milliméteres jack kimenet, giroszenzor, takarékos üzemmód, gesztusvezérlés, infra port