Külső, kialakítás
A készülék nagyon műanyag és ultra pici, egészen konkrétan 123,5 x 62,2 x 11,2 milliméter és mindössze 67 gramm. A levehető hátlap fényes, de texturált műanyag, az összeszerelés és az anyagminőség viszont példás, pedig ránézésre eléggé plasztik, az akkufedél nem nyeklik, egyszerűen és stabilan rögzíthető, de szükség esetén kényelmesen eltávolítható a bal alsó sarokból indulva. A mi verziónk kommersz szürke-fekete, de a kütyü elérhető ezüst, kék és piros kerettel is, ilyenkor a már viccesen vacak kamera szegélyezése is harmonizál az adott színvariációval.
Az előlapon az 1,8 hüvelykes, 128 x 160 felbontású panel osztozik a fizikai kezelőgombokkal. A billentyűk tapintása matt, egymástól jól elkülönülnek, a nyomáspont optimális, a kattogás a gumírozott megoldás miatt mérsékelt. Számos többfunkciós és kontextuális vezérlő fért el a kis készüléken, a zárolás és feloldás a megszokott módon, a bal felső kontextuális gomb és a csillag egymás után történő lenyomásával kivitelezhető, a nulla jelzetű hosszú lenyomása bekapcsolja a rettenetesen gyenge vakut mint zseblámpa, a kettőskereszttel pedig a csendes üzemmódot aktiválhatjuk. Be- és kikapcsolni a hívást megszakító gombbal lehet, a többi pedig annak függvénye, hogy mi van a kijelzőn az adott vezérlő fölött.
A Z3 Music annyiban különbözik egy még ennél is átlagosabb butamobiltól, hogy a kijelző alatt egy sor dedikált zenevezérlő érhető el, amellyel a háttérben is futó, ezen kívül szögegyszerű zenelejátszót vezérelhetjük. A név és a kialakítás ne tévesszen meg senkit, minőségi zenehallgatásra értelemszerűen nem alkalmas a holmi, ennyi pénzért ezt nem is vártuk el komolyan, cserébe csatlakoztathatunk vezetékes és vezetékmentes fül- és fejhallgatót is, mert a bal élre jutott egy 3,5 milliméteres jack csatlakozó is. A hang egyébként a beszédhangszóróból tör elő. Ezen kívül csak fűzőszem található a bal felső sarkon, jobb felül egy microUSB csatlakozó, alul pedig egy darab beszédmikrofon.
A hátlap szintén nem az ipari formatervezés netovábbja, viszont nagyon stabilan illeszkedik, kellemes a fogása a felületkialakítás miatt, amit csak egy festett BLU felirat tör meg, illetve a VGA felbontású, irgalmatlanul gyenge kamera és a megmosolyogtatóan vérszegény LED segédfény. A hátlap alatt első körben a 600 mAh-s telep válik elérhetővé, ami nagyjából egy hetes üzemidőt érhetünk el tippre, legalábbis lemeríteni a teszt alatt nem sikerült. A vékonyka akksit kiemelve pedig két darab microSIM hely válik szabaddá és külön rekesz a maximum 32 GB-os microSD kártyának.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!