Hardver, szoftverezettség

A teszt elején valószínűleg sokan fogadtak volna arra, hogy a MediaTek MT6582 került az 50c Neon burkolata alá, de ezúttal nem a jól ismert tajvani lapkakészlettel találkoztunk, hanem egy Spreadtrum SC7731G-vel, ami 28 nanométeres csíkszélességű, négymagos, 1,2 GHz-re skálázott Cortex-A7 processzorral, Mali-400 MP2 grafikus gyorsítóval és 1 gigabájt RAM-mal operál. A Spreadtrum egy kínai illetőségű chipset-gyártó, egyelőre azonban csak a belépőkategóriákat ostromolják, legerősebb lapkakészletük is négy Cortex-A7 maggal, illetve Mali-400 MP4 IGP-vel érhető el.

A fenti táblázatból Láthatjuk, hogy a készülékben lévő Spreadtrum SC7731G lapkakészlet az MT6582-höz hasonló pontszámokat produkált a teljesítményteszteken, a specifikációk ismeretében ez nem is csoda, processzorteljesítményt nézve a MediaTek megoldása erősebb egy kicsit, de grafikailag nagyjából ugyanarra képesek. A visszafogott képességekért cserébe a komolyabb terhelésre sem melegszik számottevően az eszköz, az átlagos használatban pedig teljesen jó rendszersebesség, hosszabb töltési idők néha előfordulnak, de akadozások szinte soha. A komolyabb teljesítményt igénylő játékoknál egyértelműen elvérzik az 50c Neon.

A telefon egy szinte teljesen tiszta Android 4.4.2 rendszert futtat, semmilyen egyedi kezelőfelülettel, vagy témával nem találkozunk, van egy egyszerű lapösszegző nézet, értesítési felület, alkalmazásmenü, természetesen minden úgy, ahogy az eredeti Android tartalmazza azokat. Az ikonok is gyáriak, teljesen makulátlan a rendszer, de egy kicsit régies, ha a ma divatos kezelőfelület-trendek ismeretében közelítjük meg.

A belső tárolóegység méretéről nem esett szó a hardver boncolgatásakor, de ez nem véletlen, az Archos ugyanis egy olyan ötlettel állt elő, ami sokak szerint üdvözlendő lesz. Nagyon sokan elégedetlenek a telefonjuk belső tárolóegységének méretével, még akkor is, ha az adott készülék bővíthető microSD kártyával. A bővítés ugyanis sok gyártó esetében csak félmegoldásként érvényesül, hiszen telepíteni vagy alkalmazásadatokat áthelyezni nem mindig lehetséges velük. Az Archos gondolt egyet és létrehozta a Fusion Storage névre hallgató szolgáltatást, ami a belső tárolóegység méretének közvetlen növelésére szolgál. A működése egyszerű: be kell helyezni a FAT32-re formázott, maximum 64 gigabájt kapacitású microSD-t, és a kártya szabad helye hozzáadódik a belső tárolóegységhez. Mi ezt több kártyával kipróbáltuk, a 64 gigás egységgel már akadtak gondjai, de 32 gigabájtig gond nélkül működött a dolog, az alkalmazástelepítés gondtalan volt, a készülék tárhelyét pedig egy egységként látta az asztali Windows is, semmilyen kavarodást nem okozott ez a művelet.

A Google szoftvercsomag természetesen előre telepítve rendelkezésünkre áll, fájlkezelő is van, de nem szűri a fájlokat elemtípus szerint, ugyanakkor adott esetben két ablakra tudja osztani a munkaterületet az egyszerűbb másolási procedúrákhoz. Ezen felül a gyári videolejátszó mellett rajta van még Archos Video Palyer ingyenes változata, 1080p-ig tud elméletben játszani a telefon, de a hardver és a kijelző miatt érdemesebb a 720p felbontásó anyagokat választani. A szoftver nem mellesleg kezeli a feliratokat, interneten is tud keresni hiányzó .srt fájlokat, illetve adott esetben FTP-ről, vagy más szerverek forrásaiból is tud játszani.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!