Bevezető

Ha ez az anyag egy női magazinban jelenne meg, akkor a cikk fele nyilván arra futna ki, hogy kell-e a gyerek kezébe tabletet adni, ha igen, akkor mikortól, mennyi időre és milyen biztonsági intézkedések mellett, milyen mértékletességgel és képernyőfüggőségi veszélyekkel kalkulálva. Ezeket az aspektusokat azonban mi átugorjuk, mert mi elsősorban a termék technikai képességeit fogjuk megítélni azt feltételezve, hogy ha egy gyártó úgy dönt, hogy ennek a célcsoportnak kínál valamit, akkor bizonyára tisztában vannak vele, hogy igen, a tablet használatát már egészen kis korban készségszinten sajátítják el a gyerekek.

[+]

De az első találkozások jellemzően apuka és anyuka érintőkijelzős termékén keresztül zajlanak, azokhoz képest viszont az Alcatel TKEE MINI elég markáns szintugrás — lefelé. Nyilván nem meglepő ez a fejlemény a 25 ezer forintos árcédula ismeretében, a kérdés csupán az, hogy egyáltalán érdemes-e egy ilyen motyóra beruházni, vagy inkább keressünk egy fokkal combosabbat (maga az Alcatel is kínál nagyobb és erősebb gépet ugyanerre a célra), esetleg egy kivénhedt iPad és a megfelelő szoftveres finomhangolás is megteszi. Persze, hogy ez utóbbival van némi meló, mert “gyerekesíteni” egy tabletet nem olyan triviális, ha minden aspektusra gondolni akarunk, ezt viszont a tesztkészüléken futó Kurio felület megoldja helyettünk.

[+]

De ettől még érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy gyereknek is vannak igényei, ha ez nem is a kamera fantasztikusságában, vagy a 8K videólejátszásban testesül meg, de azért az jogos elvárás, hogy mondjuk a gép tisztességes tempóval reagáljon az érintésekre, ne merüljön le villámsebesen, lehessen látni rendesen a kijelzőt és szóljon jól a hangszóró. Ezeken felül pedig ott vannak az egyéb, kifejezetten gyerekbarát aspektusok is, mint a strapabíróság, a könnyű hurcolászás lehetősége, vagy éppen egy olyan kitámasztó, amivel megáll az asztalon a masina és úgy is lehet nézni rajta a mesét, hogy nem kell a kézben tartani. No, ez utóbbira mondhatjuk nagy biztonsággal, hogy az Alcatel TKEE MINI megugorja, a többi paraméter kapcsán viszont akadnak kompromisszumok bőséggel.

Doboz, külső

Egy gyerektablet doboza nyilván nem egy elegáns, fekete csomag, hanem valami vidám megjelenésű dolog, az Alcatel sárga-fehér árnyaltokkal és vidám, színes betűkkel operál. Maga a termék is ezt a narancs-fehér irányvonalat viszi tovább, a töltőfej (1 Amper) és a microUSB kábel fekete. A grátisz a buflák, sárga tok, aminek még egy jókora füle is bal felül, hogy a gyermek lóbálhassa, ha pedig el is dobja, akkor valamelyest védi is a terméket a sérüléstől.

[+]

A tablet — főleg a tok nélkül — meglehetősen kis méretű, a 7 hüvelykes kijelző ma már egy-egy okostelefonnál is majdnem adott. Ennél viszont jóval nagyobb a gép kiterjedése, nyilván a kávák is dobnak rajta egyet, de igazából attól lesz markánsabb, hogy ha fektetett állapotban értelmezzük, akkor az alsó rész jóval vaskosabb: ide kerültek ugyanis a hangszórók, rögtön kettő is. A kijelző felett pedig bőven elfért az előlapi kamera és a fényérzékelő. Ez utóbbi arra való, hogy ha a gyermek túl közel hajol a kijelzőhöz, akkor a rendszer pampog, hogy figyu, ezt nem kéne.

[+]

Balról 3,5 mm-es jack és microUSB csatlakozó látható, felül vannak a gombok (hangerő, kikapcs), szintén balra pedig egy körömmel lepattintható ajtó mögé lehet microSD-t betolni. A hátlap recézett kialakítása jót tesz a termék fogásának, középről pedig egy támasztót lehet kibillenteni, így simán le lehet tenni az asztalra a készüléket és bámulhatjuk napestig — vagy legalábbis addig, amíg le nem merül.

[+]

Viszont a bámulásnak vannak kellemetlen vonatkozásai, a kijelző ugyanis meglehetősen satnya. Az egy dolog, hogy az 1024 x 600 pixeles felbontás nem tartozik a világ élvonalába, de a TN+film kijelző tényleg igen csirke, főleg kicsit alulról nézve már invertálódnak a színek. Ez némiképp zárójelbe teszi a dobozon hirdetett “certified eye protection” valóságtartamát. A fényerő sem acélos, de a beállításokban van kékfény-szűrő, ami időzíthető, meg MiraVision is, ami nem oszt, nem szoroz.

Hardver, Kurio

Mivel 25 lepedőért kínálják a masinát (és ebben benne van a bumszli tok, valamint a Kurio szoftveres felületének licensze is), ezért nem túl nagy meglepetés, hogy a hardver jóindulattal is alsópolcos, de inkább olyan, mintha a polc alól kotorták volna ki. A négymagos MediaTek MT8167D egy őskori chipset, 1,3 GHz-es magokkal, PowerVR GE8300-as GPU-val. És melléraktak 1,5 GB RAM-ot, hát ennek meg mi értelme volt, komolyan azon a fél gigabájton múlik a nyereség? Mert a vesződség viszont igen, múlik rajta, 2 GB is körülbelül a minimum, ami elvárható, de ez a másfél, ez annyira skót dolog. A 16 GB belső tárhely sem acélos, de egyrészt bővíthető, másrészt pedig ezekkel a relatív primitív appokkal nem fog gyorsan megtelni, komolyabb játék amúgy sem fut el rajta.

[+]

Fentieknek megfelelően a TKEE MINI iszonyú vontatott ügymenetet képvisel (Geekbench eredmény fent). Nem mondom, hogy gyötrelmes, mert ha leszűkítjük a használatot valóban gyermek üzemmódra, akkor el lehet rajta létezni, ezek az egyszerű játékok, a fényképezőgép, a YT Kids, a galéria, de még hellyel-közzel a böngésző is eldöcög, bár a szélsebestől igen messze van. Amíg a gyermek felületen vagyunk, addig igazából, ha komótosan is, de megtörténnek az elvárt dolgok. De türelmetlen kölykök számára a dolog meglehetősen ellenjavallt.

[+]

Az eddig nálam járt (nem volt sok) gyerektabletnél általában az volt a módi, hogy alapesetben volt egy klasszikus Android és be lehetett lépni a kifejezetten a gyerekek számára készült felületre, ahonnan csak jelszó megadása után volt kiút. Itt konkrétan nincs is más felület, csak a Kurio által fejlesztett UI, amiből csak célzottan lehet kiugrani egy-egy, hagyományosabb interfészre, mint amilyen a beállítások listája, vagy a Play Áruház, de úgy amúgy attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek módra rákattintunk, rögtön bezárjuk magunkat a Kurio szirupos világába. Ez mondjuk nem okvetlenül baj, hiszen a tablet normál felhasználásra aligha alkalmas, ez a cucc nem akar egy kettős felhasználású eszközzé avanzsálni, hogy aztán apa-fia harc bontakozzon ki a birtoklásáért, meg hát amúgy is szénné paraméterezhetjük, hogy a gyermek mikor, mit és mennyi ideig nyomkodhat, ha ezeket kimeríti, akkor a termék maximum ajtótámasznak lesz jó addig, amíg újra meg nem nyílik az időablak.

[+]

A Kurio felülete baromi egyszerű. Ikonok sorakoznak egymás mellett, gyárilag mindenféle játékok (illetve azok letöltési linkjei), fent van a YT Kids, alul pedig öt extra ikon látszik. Az első a böngésző, ami nem a Chrome, hanem a Kurio saját megoldása, alapértelmezésként mindent tilt, ami szerinte nem gyereknek való, ezt nyilván ki lehet kapcsolni. Aztán ott a fényképező… erről majd kicsit később, a Galéria, az avatárváltó (ez jelenik meg a bal felső sarokban), illetve van egy villanykörte, ami a szülői jelszót kéri és itt lehet aztán matatni a gyermek üzemmód korlátozásai kapcsán.

[+]

Egyrészt egyenként beállíthatjuk, hogy melyik telepített alkalmazás látszódjon a felületen. Itt kiderül, hogy amúgy a tableten fent van a Facebook Lite, van diktafon és komplett Google-csomag is. Aztán van időkorlátozás, azzal megfejelve, hogy a napi nyomkodási időmennyiség is korlátozható. A netes hozzáférés külön babrálható webszűrési korcsoporttal (a böngészőhöz), WiFi engedélyezésével, illetve külön fehérlistával, amit szintén megtekinthet a gyermek. És persze vannak jelszóbeállítások, kékfény-szűrés és közelségérzékelés gyorskapcsolók, szóval korrekt a felhozatal, a lényeg könnyen és gyorsan elérhető, ha ennél több kell, akkor ki tudunk jutni a klasszikus, Android beállításokhoz, ahol egyébként kiderül, hogy a 9-es verziószámú rendszer van a gépen.

[+]

Még arra is figyeltek, hogy ha ezen a felületen vagyunk, de nem lépünk vissza a gyermek üzemmódba, akkor ha lezár a kijelző csak jelszó megadása után tudunk újra matatni a masinával. Mivel nincs is alap Android felület, ezért a Play Áruházból való telepítés után külön kell engedélyezni a letöltött app elérhetőségét, utána indítható gyermek módból is például a Geekbench, vagy bármi egyéb, de egy kapcsolóval lehet engedélyezni, hogy az összes letöltött alkalmazás egyből megjelenjen a Kurio felületén. Ez mondjuk akkor hasznos, ha a Play Áruház amúgy nincs engedélyezve, mert akkor a csemete nem esik neki az alkalmazásboltnak izomból.

Multimédia, összegzés

Van ugyan kamera elöl és hátul is, de hát nem az a szint egyik sem, amiről oldalakat lehet írni. Az elülső modul önmagában sem egy nagy eresztés (2 megapixel), de ezt még tetézi, hogy a sárga tok belelóg a látószögbe kissé, emiatt a bal alsó sarokban van némi extra szín. A hátsó kamera is 2 megapixeles, fixfókuszos, nagyon alapszintű, az önkioldó az egyetlen értelmezhető extra. Csináltam a rend kedvért néhány tesztfotót (az utolsó készült az előlapi modullal), de tényleg arra sem érdemes, hogy külön elemezgessük az eredményt, simán csak szörnyű:

[+]

Videót is lehet ám rögzíteni, HD felbontásban, hát ehhez sem fűznék különösebb kommentárt, csak így itt hagyom:

Viszont a két lenti hangszóró tényleg jobban szól, mint amilyenre egy ilyen árfekvésű eszköztől számítottam, zenelejátszó gyárilag nincsen, de azt hiszem, hogy a 3-6 éves korosztály egyébként sem Nirvanára alszik el, a YT Kids világának zenei aláfestésére viszont abszolút alkalmas, ahogyan a játékok prüntyögésére is megfelel. A beszélgetési hangminőségről ugyanakkor nem tudok nyilatkozni, lévén a termékbe nem lehet SIM-et helyezni.

[+]

WiFi viszont van, ugyan csak 2,4 GHz-en üzemképes, de ott nem volt gond a működéssel. Elvileg GPS is van, a Google Maps ugyan ádáz küzdelmet folyatott a lokáció megszerzéséért, de pár perc alatt belőtte a helyzetünket. A Kurio böngészőjének felépítése nem különleges, nem a szoftveren múlik, hogy a neten való szörfölést inkább neten való, hátrafelé abszolvált pókjárásként lehet inkább értelmezni, egyszerűbb, ha letiltjuk a francba a egészet, ne böngessen már itt ez a gyerek egyáltalán. A microUSB kábelen sincs adatkapcsolat, csak a töltést veszi fel a termék, pedig dolgoztam rajta egy csomót, mert nem akartam a fotókat memóriakártyás szütyörgéssel gépre átenni, de aztán mégis erre kényszerültem.

[+]

A narancsszínű fedlap mögött 2580 mAh-s akkumulátor dolgozik, ez szűk 5 órányi YT Kids videózást képes magából kitermelni, de mivel a készülék valószínűleg nem jut ki a lakásból, ezért ezt most nem érzem óriási problémának, noha a mellékelt adapterrel a teljes töltés mintegy 3 órát vesz igénybe.

[+]

Összegzés. Hát, ha csak annyi az igény, hogy legyen mit nyomkodni és a tejbegríz fogyasztása közben lehessen mit nézni az asztalra támasztva, akkor nem mondom, hogy ne. De ez a produkció szerintem 4-5 éves korig bezárólag nyomható le egy mai, kijelzők és érintőfelületek körében nevelkedő gyermek torkán, utána már ezzel a sárga tokkal együtt fogja az ajtó mögé bevágni az egészet és rámegy apu iPadjére, mert azon egyből történnek a dolgok, jobban látszik a kijelző és még fotózgatni is érdemes vele. Elejteni viszont nem. De lényegesen látványosabb alkalmazásokat kínál (és futtat), mint amivel a Kurio igyekszik szórakoztatni a kisérdeműt. Szóval ez a gyerektabletek között is a minimálprogram, rettentő lassú ügymenettel, amit a Kurio rendszer a nagyon bugyuta appokkal ideig-óráig megpróbál elfedni ugyan, de az biztos, hogy sok türelemre tanítja a csemetét, hogy a Bogyó és Babócára is várnia kell. Nem teljesen életképtelen a berendezés, nyilván a 25 lepedős bruttó árba nem fért bele egy normálisabb kijelző, egy fél szinttel combosabb chipset és még fél gigabájt RAM, de talán érdemesebb pont egy fokkal komolyabb motyót kinézni, ha már mindenképpen az a döntés, hogy táblagép kell a gyereknek. Hat éves kor alatt még összehasonlítási alap híján nem lesz belőle konkrét hiszti, de hét lakat alatt tartsuk a háztartás lényegesen reszponzívabb, jobban látható és használhatóbb elektronikai berendezéseit, mert minden más érintőkijelzős masina mellett fájdalmasan anakronisztikus az Alcatel TKEE MINI.

Bog