A Telenor laborja
A Telenor meginvitált bennünket a Törökbálinton levő székházuk alagsorába, ahol egy hermetikusan elzárt laborban tesztelik az LTE-A technológiát. A tényleg picinyke, két szobából álló zugban egyrészt állati meleg van az elektronikai eszközök által leadott hő miatt, másrészt pedig a ZTE épített egy mobil (kerekeken gurulhat) bázisállomást annak érdekében, hogy megmutathassák, hogy mire képes az új technológia, amit egyébként az LTE-skálán Cat.16-nak neveznek.
[+]
A laborba kívülről nem juthat be rádiófrekvenciás jel, ebben az izolált környezetben egy speciális hardverrel 1,2 Gbps feletti sebességet mutatott a számláló. Mivel nincsenek még piacon Cat.16-os szabványt ismerő mobil eszközök, ezért csak prototípus állapotú berendezésekkel lehet demonstrálni a hálózat teljesítményét. Érdekes megfigyelés volt, hogy ha direkt kinyitottuk a labor vaskos, széfre emlékeztető ajtaját, akkor a házban egyébként elérhető hálózati jelek zavaró hatása miatt a sebesség 800 Mbps körüli értékre esett vissza.
[+]
Ugyanakkor mind a Telenor, mind pedig a ZTE szakemberei elmondták, hogy nyilván az átlagember számára a legegyszerűbben befogadható változást a sebességnövekedés jelenti, noha ennél sokkal fontosabb a kapacitás bővülése és a válaszidő csökkenése. A hálózat felépítéséből adódóan ha egy cellában csak egyetlen felhasználó használja az adatátviteli szolgáltatásokat, akkor — megfelelő eszköz birtokában — a természetes és épített “akadályok” ismeretében számára a teljes sávszélesség elérhető, de ahogyan egyre több és több felhasználó csatlakozik, úgy ez a sávszélesség osztódik. Az LTE-A egyik előnye, hogy a fogyasztók kezében levő berendezések több átjátszóhoz is tudnak csatlakozni annak érdekében, hogy a hálózaton jelentkező, adott esetben pontszerű terheltség jobb eloszlású legyen és a felhasználók ne érezzenek jelentős sebességcsökkenést akkor sem, ha sokan, egyidejűleg próbálják kifacsarni a 4G által nyújtott szolgáltatásokból a maximumot.
[+]
Egyelőre a legmodernebb okostelefonos chipsetek és készülékek is maximum Cat.9-es szabványnak felelnek meg, de a Telenor sem kapkodja el az LTE-A és később majd a Pro (ehhez még több vivőt kell összefogni) bevezetését, 2017-ben még csak itt-ott kapcsolják be teszt jelleggel, talán 2018-ra már lesznek olyan USB modemek és okostelefonok is piacon, amelyek ki tudják használni a megnövekedett sebességet és kapacitást. Ezzel együtt viszont a tarifacsomagokban levő adatmennyiségeknek is nőniük kell, hiszen ideális esetben pár másodperc alatt le lehet fogyasztani egy teljes havi keretet, ha a jelenleg elérhető lehetőségeket nézzük, s bár valószínűleg a hálózatok jellegéből fakadóan teljesen korlátlan internet talán sosem lesz mobilon, de mind a kapacitás, mind a tempó fejlődésével arányosan kell bővülniük az adatcsomagokban foglalt mennyiségeknek is.
Bog
