Hyundai i30
Nem lehet nem foglalkozni a fedélzeti rendszerek evolúciójával. Már rég túlléptünk azon, hogy de jó, hogy van USB a kocsiban, meg hogy működik a Bluetooth, ma már ennél jóval több kell. Az, hogy új autóban már szinten minden kategóriában evidens, hogy van benne egy jókora kijelző, az csak az első lépés, mert onnantól, hogy a vezető kap a sok-sok gomb mellé (vagy helyett) egy érintős-tapipados felületet, még nem lesz minden egy csapásra tökéletes.
[+]
Mert az egy dolog, hogy a kezünkben tartott telefon kapcsán pontosan tudjuk, hogy mit és merre keressünk, de egy autóban azért alapvetően más dolgokra van szükség. Ahol vezetés közben nem az a lényeg, hogy csodálatos animációkkal kápráztasson el a felület, hanem az, hogy minimális odapillantással is tudjunk bizonyos funkciókat kezelni. Egy csomó ideig például a Mercedesnél nem is volt érintős a rendszer — ne nyúlkáljon a vezető a látótérben, inkább megpróbálták tekerentyűkkel és gombokkal megoldani a vezérlést, nem mintha óriási siker lett volna.
[+]
A Hyundai i30 egy relatív friss modell a koreai gyártó palettáján, ezért nem meglepő, hogy ott mosolyog a középkonzol tetején egy tabletszerű eszköz, ami kicsit úgy néz ki, mintha utólag tervezték volna bele, de magasságban például sokkal jobb, mint azoknál a kocsiknál, ahol konkrétan lefelé kell pillantani, hogy lássuk az információkat. Az i30-ból mi a Fastback nevű verziót kaptuk meg, ami a csapott hátával dinamikusabbnak óhajt látszani, mint a sima i30, cserébe sokkal rosszabb belőle hátra kilátni — nem véletlenül voltunk igen hálásak a tolatókamera jelenlétének. Magától nem parkol, meg kissé túlzásba is viszi a csipogást, de az öreg Celicámmal (amin még szárny is volt) is könnyebben láttam hátra.
[+]
A tesztautó 140 lóerős motorjához hétsebességes automata váltó és egy seregnyi extra dukált, meglepően mélyen ül benne az ember és az átlagnál mindenképpen feszesebb, de nem kellemetlenül kemény a futómű, de számunkra nem ez a fontos, hanem a fedélzeti rendszer. Csak azért érdemes megemlíteni, hogy az i30-ba beülni és elindulni mindenféle előképzettség nélkül mennyire triviális és mennyire kevés idő alatt tudja otthon érezni magát benne az ember, mert valami nagyon hasonló az, amit az infotainment kapcsán tapasztaltunk. Minden ott van, úgy működik és azt csinálja, amit várunk, még ha ez a minden épp csak a legszükségesebb.
Kijelző, műszerfal, gombok
A Hyundai fedélzeti rendszere nem akar fantasztikus újításokkal és világmegváltó kezelési trükkökkel elkápráztatni, azt az iskolát követi, amely szerint a kijelző legyen érintésérzékeny, de rakjunk mellé gombokat és potmétereket is. A klíma maradjon meg külön, ne bolondítsuk meg vele a rendszert, a különböző vezetést segítő extrák (sávtartás, start-stop, parkradar) pedig kapjanak külön gombot, hogy ne a menüben kelljen miattuk turkálni. És szerintem ez tökre jó, a középkonzoli kijelző a multimédia, a navigáció és a telefonálás szempontjából lényeges, az autó vezetésével kapcsolatos dolgok pedig vagy gombokkal, vagy a műszerfali, aprócska kijelzőn levő, a kormányról kezelhető menüben állíthatók.
[+]
A kijelző 8 inches, ez bőven elég, hogy minden látható legyen rajta. Bal oldalon is három gomb, jobb oldalon is három gomb található, sorrendben a rádió, a média és a csatornaléptető billentyűk, plusz a rendszer hangerejét szabályozó potméter esik közelebb a vezetőhöz, a mások oldalon a térkép és navigáció kapott dedikált kezelőszervet, valamint van egy programozható gomb, amire én speciel a telefont osztottam ki. És itt is van egy potméter, amivel lehet jobbra-balra haladni.
[+]
A kijelző alatt van az SD-kártyának egy nyílás, itt esetünkben a térképadatbázist tartalmazó lapka üldögélt (és vidáman megnyomtam a vészvillogót, amikor babráltam), az automata váltó karja előtt viszont találunk USB portot, szivargyújtót, aux bemenetet is, valamint egy vezeték nélküli töltést lehetővé tevő Qi-padot, ahová még egy Galaxy S9+ is odafért. És töltött.
[+]
A kormányon levő gombokkal is lehet állítani a hangerőt, felvenni a hívást, a hangvezérlésnek is akad egy billentyű, ami sajnos magyarul egy mukkot sem ért. Annak ellenére sem, hogy egyébként például az Android Auto szépen, magyarul felolvassa a beérkező üzeneteket is, majd felszólít, hogy nyomjuk meg ezt a gombot és mondjuk azt, hogy válasz. Megtettem, a jutalmam az volt, hogy a térképen kikereste nekem a Heti Válasz szerkesztőségének a címét. Ami egyébként épp megszűnt…
Menürendszer, funkciók
A főképernyő elég egyszerű, bal oldalán a térképet látjuk, tőle jobbra a multimédiás információt (rádió, vagy zenelejátszó), alul pedig három gomb, az egyik fixen a menübe visz, a másik az “információkhoz”, ami jókora csalódás lesz, a harmadik pedig változik, vagy a saját menü érhető el (amit mi állíthatunk össze, de elég felesleges, mert nincs annyi funkció úgysem), vagy pedig a csatlakoztatott telefonhoz passzoló kommunikációs forma.
[+]
A navigációt tudjuk le gyorsan: ez egy TomTom alapú navi, ami városon belül annak ellenére is csapnivaló, hogy egyébként ha adunk neki netet, akkor elvileg forgalmi információk alapján is tervez, de elég jellemző volt, hogy ugyanazt az útvonalat kábé a Moszkva tér (ehh, nekem ez már így marad) magasságától a Fáy utcáig szerinte 15 perc alatt tudtam volna péntek délben abszolválni, a Waze a telefonomon pedig azt mondta, hogy lesz az 22 is. És hát nem a TomTom nyert, sőt, a 22 sem jött össze azon az útvonalon, amire ő negyedórát saccolt.
Balra a beépített navi, jobbra az Android Auto felületén futó Waze [+]
Viszont igen, a fedélzeti rendszer örömmel veszi, ha kap megosztott internetet (mondjuk telefonról), de aztán ezt alig-alig használja, pusztán a forgalmi információkhoz és időjárás-előrejelzéshez veszi igénybe. És ez minden amúgy, ami a főképernyőre kirámolt “információk” gomb mögött rejlik. A zenelejátszó tud Bluetooth-ról, USB-ről és vezetéken át csatlakoztatott telefonról is üzemelni, az iPod kezelésével viszont valami nem volt kerek, mert volt tracklist, de hiába léptettem a számok között, egyiket sem akarta elindítani. Bluetooth segítségével ugyanakkor működött a dolog, csak ott a telefonon kell a listát összerakni, a fedélzeti rendszerben csak léptetni tudunk.
Élő netkapcsolattal ilyen extrákhoz juthatunk [+]
Viszont a kocsiban van Apple CarPlay és Android Auto is. És mindkettő hibátlanul tette a dolgát, de úgy, hogy csak összedugtam a kábelt (előtte engedélyeztem a menüben, hogy ezek működhessenek) és ennyi volt az összes dolgom. Nyilván felkészültem előtte, a telefonomra felraktam a legfrissebb Android Auto apk telepítőfájlt, hiszen a magyar lokációs Play Store-ból még mindig nem lehet letölteni a Google alkalmazását, noha teljesen hibátlanul működik, csak a keresőóriás addig nem akarja odadobni elénk, amíg a magyar hangvezérlés nem működik. És nem is működik, pusztán a térképen tudunk így keresni, de szerintem azért még így is elég hasznos.
iPodként viselkedik az iPhone, ha nem engedélyezzük a CarPlay funkciót [+]
A lényeg tehát, hogy az i30 fedélzeti rendszere egyszerű, de korszerű. Nem egy vizuális orgia (sőt), nem egy techdemo, igazából nincs benne semmi innovatív, csak egyszerűen ott van és teszi a dolgát. Kezeli a csatlakoztatott telefont, jól működik a Bluetooth, könnyen használható, nem igényel különösebb odafigyelés, meglehetősen fürge, reszponzív, tehát pont olyan, amit egy középkategóriás autóban joggal elvárhatunk. Legendd (Zsolt, Tech2) szerint kirakhattak volna a NAV-MAP gombpáros közül az egyikre inkább egy telefon gombot fixen, ami tök jogos, de erre ott a programozható billentyű, amivel ezt az apróságot is át lehet hidalni. Nem kellett túl sok időt eltöltenem a kormány mögött ahhoz, hogy teljesen rutinszerűen minden elindulásom úgy nézett ki, hogy rádugtam a telefont az USB-re, az egészet, kábelestől együtt pedig bezártam abba a kis fiókba, ami a váltó előtt van és onnantól az Android Auto biztosított nekem mindent (hívások, navigáció, zene), ha pedig valaki írt üzenetet, akkor szépen felolvasta a rendszer, ha fontos volt, akkor pedig simán felhívtam az illetőt. És mindehhez az Android Auto kissé trükkös telepítésénél túl nem kellett semmiféle előképzettség és haxolás, ennek minden kocsiban így kéne működnie. És szerencsére egyre több olyan új autó van, ahol ez így is történik.
Bog
