- Redmi Note 11 és 11S - biztos alapra jobb építeni
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Poco F6 5G - Turbó Rudi
- iPhone 16 vagy Oppo Reno13?
- Xiaomi 14 - párátlanul jó lehetne
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Redmi Note 13 Pro+ - a fejlődés íve
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
-
Mobilarena
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
viharhozo
addikt
Ugy, h a hitelszerzodeshez kapcsolodik egy (ill. sok) hataridos devizaugylet. A trukk az a dologban, h a banknak a hitel folyositasakor nem allt rendelkezesere a hitelosszeg chf-ben es ez durva devizaelszallasok idejen problema.
A kiafelelosakasszukfel kerdesre meg egyertelmuen a kormany a valasz. A bank addig a pontig genyo, amig a szabalyzo hatosag engedi. Arra pedig nincs magyarazat, h betolom a lakossagot 20+ evre egy olyan lakashitelbe, aminek egyik elemere (eurchf) semmifele befolyasom nincs.
A jelentés felhívja a figyelmet arra: 2000 és 2003 között a lakástámogatási kiadások egyre növekvő terhet jelentettek a költségvetés számára, ezért 2003-ban szigorításokat vezettek be (szűkítették az igénybevevői kört és csökkentették a kamattámogatás mértékét), ami a lakásépítések és vásárlások számának mérséklődéséhez vezetett. A lakáshitelezésben 2004-től a devizahitelek előretörése volt jellemző, amiben szerepet játszott, hogy 2003-ban megváltozott a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás alapja és mértéke, aminek következtében megnőtt a támogatott hiteleknél az ügyfél által fizetendő kamat.
A devizahitel-állományra növekvő hatást gyakorolt az is, hogy 2005-től az állam készfizető kezességet vállalt a 35 év alatti házastársak, élettársak és gyermeket nevelő egyedülálló személyek devizában felvett lakáskölcsöne esetében a hitel fedezetéül szolgáló lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60 százalékát meghaladó részére. Az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahitelekkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer nem volt versenyképes és nem nyújtott érdemben támogatási lehetőséget a lakást szerzők többségének részére.
Persze cinizmusert ok se mennek a szomszedba:
A lakástámogatási rendszer keretében biztosított kamattámogatás a forintban
nyújtott hitelekre terjed ki, ezért a jelen ellenőrzés nem értékelhette a deviza
alapú lakáshitel konstrukciókat, mivel azok a hitelintézetek és a lakosság kétoldalú megállapodásán alapulnak.Alacsony vernyomas ellen: Járjon jobban devizahitellel!
Hogy ontopik legyek: eletemben eloszor eltalaltam vminek a napi aljat, vettem Telekomot 465-on.
[ Szerkesztve ]
Durvasága miatt töröltem - moderátor.
-
efge
aktív tag
biztos lehetsz benne, hogy a több milliárd kihelyezett CHF hitel mögött nincs ugyanennyi valós CHF hitel. sok más forrásból is szerezhették a bankok a tőkét, korábban és most is tuti nyereségük van az árfolyam mozgásokon...
viharhozo jól mondja, a kormány a felelős, amiért hagyta ezt a vadnyugatot a bankoknak
csak ugye a politikusokat megvették kilóra...
A tűzfal a gyengék menedéke! A bátrak IEt használnak!
-
lajafix
addikt
szerintem az ellenkezője mellett érvelek.
flashcash: emlékeim szerint az otp értékbecslője -10 éve- még elég komolyan vette a feladatát, a zkkor vett lakásomat a vételár 70%ra értékelte fel... Gondolom ez is változott az idők folyamán, kockázatkezeléssel foglalkozó rokonom szerint 2006-08 között az ő értékeléseiket figyelembe sem vették csak adták a hitelt, pedig már 08 elején is sok olyan adós volt akik az összegyűjtött hiteleiket váltották ki 1 hitellel 140es chfen.
[ Szerkesztve ]
Rock'n Roll
-
lajafix
addikt
"mindenesetre a (fedezett) pénz láthatóan így jön létre. A magyar bankok pedig szerintem valójában nem CHF-et hiteleznek (hiteleztek) a hiteleseknek, hanem forintot, csak az elszámolás történik CHF-ben (mondjuk ezen lehetne vitázni, de minden jel arra mutat, hogy ez történt, "
Azért tessék már felütni tényleg a pénzteremtés folyamatát a bevezetés a közgazdaságtanba című könyvben(a műszakisok itt szokták végleg megutálni a gazdaságtant, amennyire emléxem
). A pénzteremtés folyamata az, hogy hitelt ad a bank az adósnak, a vevő beteszi a bankba az adóstól kapott pénzt betétnek aminek a tartalékrátával csökkentett részét a bank újra hitelezheti. Innentől vége is a tündérmesének ugyanis a betétek / megtakarítások a nagy hitelezésben csökkentek, tehát abból hitelezni nem lehetett, ehhez kellett a külső forrás, amit ahogy viharhozó írta deviza ügyletekből biztosítottak.Rock'n Roll
-
brd
nagyúr
válasz
lajafix
#8855
üzenetére
Én hol írtam ezzel ellenkezőt? Továbbra is tartom, hogy valójában nem létező pénzt adnak kölcsön (ami meg is semmisül, amikor visszafizetik, ennél csak a jegybank tud jobbat, amikor pl. az államnak ad kölcsön, és az szokás szerint nem tudja visszafizetni, ill. újabb kölcsönből tudja csak, a pénzt viszont elkölti a gazdaságban, szociális juttatásokat ad, beruházásokat finanszíroz, korrupt alkalmazottaknak juttat pénzt), és ameddig a kötelező tartalékráta nem 100%, addig ez így is marad. Mi is történik egy nagyobb bankkal, amikor a betétesek a már nem létező (másnak többszörösen hitelbe kihelyezett, de nem visszafizethető) pénzüket egyszerre (vagy legalábbis tömegesen) kérnék? Kisegíti az állam a bankot, részben a jegybanktól felvett hitelből (és az adófizetők pénzéből).
The only real valuable thing is intuition.
-
#8861
attiati
veterán
concret_hp
#8860
attiati
veterán
válasz
concret_hp
#8860
üzenetére
Akkor semmiből, meg hitel sincs.
De az tulajdonképpen az egyszintű bankrendszer. A jegybank látná el a kereskedelmi banki funkciókat.[ Szerkesztve ]
-
#8863
attiati
veterán
concret_hp
#8862
attiati
veterán
válasz
concret_hp
#8862
üzenetére
biztos válaszol
Annyi a kreatív ötlet, hogy semmi különbség nem lenne, mert a jegybank látná el a ker.bank feladatokat. 100% tartalékrátától még nem épülne le a tőkeáttét a rendszerben, sztem.
Azt mondjuk megnézném, hogy milyen ára lenne a pénznek, ha a szavatoló tőkét kéne felemelni 100%-ra és 1:1 arányban lenne a hitel:betét. Sztem brd erre gondolt. Lehet, hogy most hülyeséget beszélek, de sztem ez vezetne a tőkeáttét leépüléséhez, és ez nem ugyanaz, mint a 100%-os tartalékráta.
[ Szerkesztve ]
-
#8864
brd
nagyúr
concret_hp
#8860
brd
nagyúr
válasz
concret_hp
#8860
üzenetére
Lehet, hogy nem jól fogalmaztam, elnézést, nem vagyok közgazdász. Arra gondoltam, amit attiati írt, hogy nem lehetne a betétesek pénzét többszörösen kihelyezni hitelként, hanem csak 1x-esen, vagy legalábbis csökkenteni a mostani áttételt, hogy kicsit közelebb legyen a valós pluszban megtermelt javakhoz, és ne tudjanak lufik képződni (vagy legalábbis nehezebben), ha már a szabályozással ezt láthatóan képtelenek elérni (már ha akarják egyáltalán).
The only real valuable thing is intuition.
-
efge
aktív tag
Túlárazzák frankhiteleiket a bankok
részletesen leirják a problémát, érdemes elolvasni.
egy apró részlet még:
A fentiek mellett egy harmadik tételről se feledkezzünk meg, ami beépül a hazai kamatokba: ezek az ügynökdíjak. A jutalékok idehaza sajnos elképesztő magasak, a kihelyezett hitel három százalékát is kaphatják az ingatlanügynökök az általuk behozott ügyfelek után. Ezt a bank megint csak a kamatfeláron keresztül, apró részletekben az adósaival fizetteti ki.[ Szerkesztve ]
A tűzfal a gyengék menedéke! A bátrak IEt használnak!
-
#8866
dellfanboy
őstag
dellfanboy
őstag
akarok nyitni egy értékpapír számlát. Mostanában hol a legolcsóbb?ill. Mik a tapasztalatok k&h-kbc-vel? (ők a legszimpibbek)
[ Szerkesztve ]
eladó dolgok:mondd az árát és vidd http://hardverapro.hu/tag/dellfanboy#aprohirdetesei
-
attiati
veterán
Jöjjön hát a mindent elintéző infláció?2011. augusztus 15. | 08:00
Madár István
TweetA mostani válság nem egy egyszerű recesszió, ezért különleges megoldásokat igényel - írta a napokban Kenneth Rogoff. A megoldás az infláció felpörgetése lenne, bár ő is elismeri, hogy a gondolat sokak körében eretnekségnek számíthat. Érdemes egy kicsit továbbgondolni, hogy milyen következményekkel járhat, ha valóban nem marad más választás, mint az infláció elengedése.Túl nagy, mégis túl kevés
Nagyon úgy tűnik, hogy a válság leküzdésére eddig felhasznált eszközök elégtelenek vagy helytelenek voltak. Az államok eladósodtak, megmentésükre nincs elég pénz, a fertőzéses kockázatokat pedig nem sikerült elhárítani - nagyjából így foglalható össze a jelenlegi helyzetet pesszimistán értékelők véleménye. És feltehetően nincs ember a földön, aki le merné tenni a nagyesküt, hogy nincs igazuk. Ha csak az eurózónát nézzük, láthatunk
- egy (kettő) kétséges sikerű görög mentőcsomagot,
- két lélegeztetőgépen tartott, gyakorlatilag saját erőből fizetésképtelen országot (Írország és Portugália),
- kritikus méretű gazdaságokra átragadó fertőzést (Spanyolország és Olaszország),
- a gazdag országok teherbíró képességét meghaladó megmentési igényt, valamint ezen felül
- a kilátásokat tovább rontó recessziós veszélyt.2011.07.25 15:37 Ki megy csődbe a görögök után?
Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem nagy tekintélyű professzora szemléletes magyarázata szerint a mostani válsággal az a fő baj, hogy nem a hagyományos, egyszeri sokkokból, vagy a konjunktúra természetes hullámzásából fakadó recesszióról van szó. Mivel a gondot az eladósodás okozza, a megoldást ennek megszüntetése kell, hogy jelentse (deleveraging). Vagyis a költekezéssel eladósodó állam nem jelent megoldást - Keynes halott, mondhatnánk. Az adósság leépítése viszont politikailag (szavazatvesztés), társadalmilag (szociális feszültségek, kohézió gyengülése) és gazdaságilag (keresletszűkítés, recesszió, adósságspirál) egyaránt fájdalmas és elhúzódó folyamat.
Nincs más, hát jöjj elő
Rogoff szerint ezt a fájdalmas utat csak az infláció felpörgetése rövidítheti le és teheti fenntarthatóvá. Kétségtelen: az inflációt nem szeretjük, mert aljasul, egyenetlenül rendezi újra a jövedelmeket a gazdaság szereplői között. Igaz, könnyedén képes szétteríteni bizonyos költségeket. Rogoff értelmezésében a hangsúly az utóbbin van, mert nagy a baj. Az infláció egyrészt adóemeléssel egyenértékű bevételnövekedést jelent a bajban lévő államháztartások számára, másrészt folyamatos, finom haircutot: vagyis azzal, hogy az adósságon reálértelemben (vagy akár nominálisan is) negatív hozam keletkezhet, érdemben csökkenthető az adósságteher. Rogoff több írásában is néhány éven keresztül tartó, 4-6 százalékos inflációt javasol.
El lehetne azon lamentálni, hogy pontosan mekkora segítséget is jelentene az infláció megugrása. Nyilván vannak olyan tényezők, amelyek enyhítik ezt a jótékony hatást, például az újonnan kibocsátott papírok kamatai már alkalmazkodhatnak a magasabb pénzromlási tempóhoz. De hogy valamivel könnyebb lenne a helyzet, az nagy valószínűséggel igaz.
Ugyanakkor Rogoff is elismeri, hogy az infláció felpörgetésének gondolata eretnekségnek tűnhet. Az elmúlt évtizedben minden korábbinál szélesebb körben terjedt el az a nézet, hogy az infláció elleni küzdelem elsődleges fontosságú, illetve hogy ennek leginkább hatékony módja a várakozások leszorítása - elkötelezett, hiteles és transzparens jegybanki politikával. Az, hogy ennek, vagy egyéb rendkívüli világgazdasági tényezőknek köszönhető-e inkább a fejlett világ inflációmentes virágzása a 21. század első éveiben, mindegy is. Tény, hogy a jegybankok reputációja, várakozásokat befolyásoló képessége sokat javult. Rogoff elismeri: tulajdonképpen azt javasolja, hogy a jegybank a normál időben felhalmozott hitelességéből költsön el valamennyit. Elvégre ilyen válság 70-80 évente jön, ennyi belefér.
Minden hiába, ennyi az ára
A viszonylag fájdalommentes megoldásnak azért ugyanúgy megvan az ára. Nem biztos például, hogy ez a hitelesség úgy megmarad, ahogy azt feltételezzük. Ha az infláció sikeresnek bizonyulna az adósságválság kezelésében, akkor bizonyára sok gazdasági szereplő fejében alakulna ki az a kép, hogy ezt nem csak 70-80 évente, hanem sűrűbben is érdemes lehet alkalmazni. Másrészt a politikusok is felhatalmazva éreznék magukat, hogy időnként elinflálással tegyenek rendet a túlköltekezésük után, ami akár növelheti is az eladósodási hajlandóságukat. (Nem véletlen, hogy az Európai Központi Bank - az elinflálás ádáz ellenfele - érvelésének visszatérő és hangsúlyos eleme a moral hazard, azaz az erkölcsi kockázat.)
Másrészt pedig ha esetleg éppen az derülne ki, hogy az infláció csak minimálisan képes javítani a helyzeten, de cserébe kiengedte a tartósan magas inflációs várakozások szellemét a palackból, akkor aligha érte meg az üzlet.
További megfontolandó szempont lehet az amerikai tapasztalat. Alan Greenspan idején 2001-től a Fed reálgazdasági szempontok alapján vitte mélyre a kamatokat, majd annak örömére, hogy a hivatalos inflációs adatokban nem jelentkeztek a káros hatások, tartósan ott is tartotta azokat. És fújt vele egy szép nagy lufit az ingatlanpiacon - azóta már tudjuk, ez mivel járt. Utólag inkább az a vélekedés erről az időszakról, hogy a Fed indokolatlanul laza volt - igaz, abban nincs megegyezés, hogy kamatpolitikával, vagy egyéb eszközökkel kellett volna-e küzdenie az eszközárak elszabadulása ellen. Rogoff érvelése szerint azért engedhető meg most egy ilyen eszköz, mert ez egy mélyebb, az eladósodásban gyökerező válság, ám ez nem zárja ki egy újabb buborék képződését.
Mindenki másképp csinálja
Anélkül, hogy a kérdésben igazságot kívánnánk tenni, megállapíthatjuk: Rogoff javaslata alapján a válságkezelési módozatok tekintetében szétszakadhat a világ. Az Egyesült Államokban a Fednek deklaráltan reálgazdasági célja is van (a munkanélküliség stabilan tartása), ami miatt elképzelhető, hogy hajlandó bevetni az inflációs fegyvert.
Eközben Európában nagyon erős az antiinflációs elköteleződés, az EKB egész eddigi filozófiáját, kommunikációját áthatotta. Innen nem lehet arcvesztés nélkül eljutni a pénznyomtatásig. Vagyis nagy rá az esély, hogy az eurózóna monetáris hatósága nem hívja majd segítségül a pénzromlást - így viszont a jövedelem-újraelosztás közvetlenebb, politikailag fájdalmasabb útja jön, adóemelésekkel, támogatásleépítésekkel, és meglehet, nagyobb feszültségekkel.
Még szomorúbb e szempontból a magyar helyzet. Itt ugyanis a jegybanknak nincs meg a hosszú évek árstabilitásából fakadó hitelessége, amiből most engedhetne kicsit. Sőt, hosszú évek (évtizedek) után először mutatkozik esély rá, hogy az inflációs várakozások alacsony szinten stabilizálódjanak. E szempontból tehát úgy tűnik, hogy Rogoff módszerének alkalmazása idehaza nagyobb költségekkel járna, mint a fejlett régióban.
Akárhogyan is, a mostani adósságválságból kitörni semmiképpen sem lesz fájdalommentes folyamat. Egy ideális világban alacsony kamatláb mellett, inflációs nyomás nélkül, a kockázatok tökéletes árazódásával, buborékok kialakulása nélkül mehetne előre a gazdaság. Ilyen azonban talán sosem lesz, így időnként szembe kell néznünk a válság különféle típusaival. Most éppen az adósságválsággal. Hogy hol szül ez inflációra törekvő gazdaságpolitikát, hamarosan kiderül.
-
lajafix
addikt
"valójában nem létező pénzt adnak kölcsön"
Nem, leírtam miért.Jegybank sem ad kultúrhelyen az államnak kölcsön.
100% tartalékráta? ne viccelj.
"Mi is történik egy nagyobb bankkal, amikor a betétesek a már nem létező (másnak többszörösen hitelbe kihelyezett, de nem visszafizethető) pénzüket egyszerre (vagy legalábbis tömegesen) kérnék? Kisegíti az állam a bankot, részben a jegybanktól felvett hitelből (és az adófizetők pénzéből)."
Nem segíti ki, ráhagyja a tulajdonosokra(ami lehet az állam lásd a néhai macibank, de a többi tulaj csak lessett amikor leszált a tulajdonértékük nullára) a betétesek meg mehetnek a grantált összegig az államhoz .Rock'n Roll
-
brd
nagyúr
válasz
lajafix
#8872
üzenetére
Ne gondolkozz rajta, az két külön szál (a válság nem tőlünk indult ugye, és nem is nálunk mélyítik - na jó, nálunk is
-, azokat csak arra írtam). A CHF hitelek nem CHF hitelek (voltak), hanem CHF elszámolású hitelek (még1x: jelentkezzen, aki CHF-ben kapta a "CHF hitelét", vagy tudja azt CHF-ben törleszteni)."valójában nem létező pénzt adnak kölcsön"
Nem, leírtam miért.Szerinted létezik az a pénz, amit kölcsön adnak, szerintem meg nem, hanem a kölcsönadással teremtik (a nagy részét). Maradjunk ennyiben, és mindenki élje tovább az életét.
The only real valuable thing is intuition.
-
attiati
veterán
Sztem az nem is lehet vita, hogy a fedezetlen hitelből teremtett pénz nem létezik.
Ha létezne, akkor 1:1 lenne a tőkeáttét, vagyis nem lenne tőkeáttét.Egy jövőbeli ígérvény a fedezete, és hogy ez a piacon általános elfogadott gyakorlat. Ha a piac nem fogadná el az államok, és a piaci szereplők eladósodását, akkor nem lenne hitel. Ehelyett egyre lazábbak az eladósodási normák.
Viszont a hitel hatása nagyon is létező dolog.
-
stangli
senior tag
(még1x: jelentkezzen, aki CHF-ben kapta a "CHF hitelét", vagy tudja azt CHF-ben törleszteni).
Látom fogalmi zavarban vagyunk, mint ahogy a nép legnagyobb része. Ha valaki deviza hitelt vett fel, akkor a szerződésben ott kell szerepelnie, hogy "forintban visszafizetendő". Azaz forintba kaptad és forintba kell visszafizetned az adott árfolyamon. Ha te besétálsz devizával, akkor át kell váltaniuk forintba, mivel a szerződésben benne van, hogy forintba visszafizetendő. Ennyi. Értelmezési kérdés. Az hogy x évig nyereséget termelt örült mindenki mint majom a farkának, és amikor a csekken -x ezer ft-ot mutatott nem rohantunk a bankba, hogy bocsának én többet szeretnék fizetni... most meg a tv-ben megy a sipákolás, hogy novembertől nem fizetek egy forintot sem, mert milyen magas a törlesztő...
[ Szerkesztve ]
-
Flashcash
Közösségépítő
jelentkezzen, aki CHF-ben kapta a "CHF hitelét", vagy tudja azt CHF-ben törleszteni).
Felesleges ezt a CHF-ben törleszteni témát túllihegni. A magyar bankok egy része elfogad közvetlen CHF vagy EUR befizetést is deviza hiteltörlesztésre. (úgy tudom pl. az Erste és az MKB is)
A hiteltörlesztés árfolyamok MNB devizaárfolyamhoz való kötése óta ez nem igazán jelent semmilyen előnyt.
-
brd
nagyúr
válasz
attiati
#8874
üzenetére
Igen, csak az a nagy baj, hogy olyan hiteleket is adnak (adtak...? reméljük), ahol már a hitelszerződés létrejöttekor lehet sejteni, hogy az adósnak bizonyos körülmények esetén nagyon nem lesz érdeke fizetni (lásd: amerikai ingatlanlufi).
stangli: No' és miért is van ez rajta a szerződésen, miért kellett ezt külön kikötni...?
Flashcash: Persze, lelkesen elfogadják, csak éppen, ha jól sejtem, átváltják forintra (+átváltási költség okosan ugye), és úgy kerül felhasználásra a törlesztésnél... Vagy 1:1-ben lehet vele törleszteni?
The only real valuable thing is intuition.
-
stangli
senior tag
No' és miért is van ez rajta a szerződésen, miért kellett ezt külön kikötni...?
Hogy az olyanok mint Te, tudják, hogy forintba kell törleszteni
De most komolyan, fordítsuk meg a kérdést, ha €-ba, vagy CHF, be, vagy Jen-be kéne törleszteni, az aki most sem tudja törleszteni, tudná törleszteni devizában, akkor is ha 1az1ben devizát kapott volna?
Az árfolyamok annak ellenére itt állnának, hogy devizába kéne törleszteni. Csak annyi különbséggel, hogy a nép különböző váltóknál, vagy araboktól a keletinél, vagy bankoknál szerezné be az adott napi árfolyamon azt a devizát, amiben másnap, vagy aznap besétál a bankba és odaadja az ügyintézőnek...Igen, csak az a nagy baj, hogy olyan hiteleket is adnak (adtak...? reméljük), ahol már a hitelszerződés létrejöttekor lehet sejteni, hogy az adósnak bizonyos körülmények esetén nagyon nem lesz érdeke fizetni (lásd: amerikai ingatlanlufi).
Amerikát ne tévesszük össze az EU-val és azon belül Mo.-al, mert nem egy a gazdasági erő és nem egy a törvény. Ott a bankok kockázatot vállalnak az adóssal, ha bukik az adós, övé a ház és nem követelhet semmit sem az adóson... továbbá ott erőn felül finanszírozták az embereket... de nem szeretném levezetni az ottani bank rendszer működését... ha érdekel olvas utána, de kár Amival példálózni
-
-
#8885
kasza blanka
aktív tag
#24334592
#8884
-
#8886
#24334592
törölt tag
kasza blanka
#8885
#24334592
törölt tag
válasz
kasza blanka
#8885
üzenetére
jól hangzik, de:
-még akkor is, ha már majd 30%ot ment korrekció nélkül?
hitelt törleszt
háááát, azért nálam se ilyen rózsás a helyzet mint látszik.UL-del küzdök, h az évi 6%os költségszintet kitermeljem + az átváltásonkénti 0.5%-ot...
Hja tetszettem volna a kisbetűst átolvasni
[ Szerkesztve ]
-
-
brd
nagyúr
~400-666e Ft (attól függ ugye, hogy honnan indul a buli, 250, és 150 Ft-os árfolyam a két szélső érték).
Viszont a Forex-en így nem nagyon tudsz kereskedni (ha csak 100e Ft-od van a célra), mert a világon senki nem tudja megmondani, hogy egy adott pillanat után merre megy az árfolyam. Ha pl. 200e Ft van a brókered számláján, és 100e-ből veszel 150-es árfolyamnál CHF-et 1:100-as tőkeáttétnél, majd lemegy 148,5-re az árfolyam, akkor buktál 100e-t (a brókerdíjakkal most nem számoltam).
De hogy gyakorlati példát is írjak: az EURCHF páron (kb. egyezett a CHFHUF-fal, mert a HUF nem olyan sokat mozgott az EUR ellenében) aug1-aug11 között akár 3-4x-ezni lehetett a számlád (a megfelelő felkészültséggel inkább az arányok számítanak), azaz 100e-ből 300-400e-t lehetett csinálni (vagy pl. 1m-ból 3-4m-t).The only real valuable thing is intuition.
-
amargo
addikt
-
#8892
dellfanboy
őstag
dellfanboy
őstag
hol/melyik cégnél forexeztük? nem volt gond a be/majd kifizetéssel. Egyáltalán sikerült már vkinek profitot elérni és kivenni?
eladó dolgok:mondd az árát és vidd http://hardverapro.hu/tag/dellfanboy#aprohirdetesei
-
#8893
brd
nagyúr
dellfanboy
#8892
brd
nagyúr
válasz
dellfanboy
#8892
üzenetére
Én TadawulFX és MBTrading. Eddig még nem volt gondom egyik irányban sem (a TadawulFX magyarországi bankszámlával is rendelkezik). Persze, miért ne sikerült volna profitot termelni valakinek? Nem olyan nehéz az. Csak sokan nem értik meg, hogy nem a technikai része a problémás (hol, mikor, milyen méretű trade-et indítson az ember, mikor zárja le stb; sőt, igazából a megfelelő kockázatkezeléssel elvileg akár véletlenszerűen - mármint a helyük és az irányuk lehet a véletlenszerű - is nyitogathatsz trade-eket, akkor is nyereséges leszel, ha azokat utána a megfelelően kezeled
- persze ennél van jobb módszer is, de csak írtam), hanem a szellemi/érzelmi. Előbbit megtanulni 0-ról kb. 1 hét, mondjuk napi 4-5 órában (de akkor már sokat mondtam). Utóbbit viszont sokan akár 2 évig is tanulják (ha addig nem adják fel).The only real valuable thing is intuition.
-
nekem 3 ev utan se megy az erzelmi resze
.eladó 100+ új/használt társasjátékom: https://tinyurl.com/tarsasjatekok
-
brd
nagyúr
Próbáld ki azt, hogy beraksz pár megbízást, amit szoktál (persze mindegyiket más párokon), SL-szal együtt, majd pár napig/egy hétig rá sem nézel. Jó eséllyel legalább az egyik erősen pluszos lesz (bár mostanában elég szar a piac, alig van értelmes, kézzel jól kereskedhető mozgás, de mondjuk). Majd beállítod úgy a grafikont, hogy az 1 hét elejére (amikor kötötted), és báronként (gyertyánként) lépteted előre (Metatraderbeben pl. F12, miután kikapcsoltad az autoscrollt), és nézed, hogy hol, és miért zártad volna le. Majd elgondolkozol rajta, hogy miért is zárnád ott le? Van rá igazi okod, pl. nagyot esett, úgy érezted, hogy ott vége az emelkedésnek (vagy esésnek, mindegy), vagy "túl nagy" a profit? Ha van mondjuk egy céged, és nyereséges, azt sem zárod be, amikor nyereséges (legalábbis azért, mert nyereséges). Itt is pontosan erről van szó. Tudom, nehéz megállni, amikor látod, hogy a szokásos vesztő trade-ekhez képest mondjuk 3-4-5x-ös nyereségben van, hogy ne húzd túl szűkre (azaz ne egy értelmes technikai szintre) a stop-ot, vagy ne zárd be kézzel (súlyosabb esetben
- én ilyet pl. nagyon ritkán csinálok, szinte kizárólag akkor, ha volt valami nagy ugrás, és az megállt), és attól félsz, hogy kis (vagy nagy) korrekció lesz, és elveszi tőled. De a csúcson úgysem tudsz zárni, egy kicsit mindenképpen "vissza kell adni" a piacnak, másképpen ez nem működik.swoody: Én a manuális kereskedésben 2 db indikátort használok mindössze, az ATR-t és a Parabolic SAR-t, utóbbit kizárólag arra, hogy ha benne ülök egy nagy ugrásban, akkor azt mikor lehet érdemes lezárni, előbbi pedig a stopszint meghatározásánál segít, de egy idő után az már "úgy szemre" is megy. Szerintem kb. ennyire van szükség indikátorokra.
The only real valuable thing is intuition.
-
oke, de en daytradelek, ritkan van overnightom. persze ugyanezt meg lehet csinalni napon belul is, csak be kene tenni stoppot nyerot, es hagyni, majd statisztikat vezetni rola. ha lesz ra egy kis erom/folos penzem, lehet megcsinalom.
eladó 100+ új/használt társasjátékom: https://tinyurl.com/tarsasjatekok
). A pénzteremtés folyamata az, hogy hitelt ad a bank az adósnak, a vevő beteszi a bankba az adóstól kapott pénzt betétnek aminek a tartalékrátával csökkentett részét a bank újra hitelezheti. Innentől vége is a tündérmesének ugyanis a betétek / megtakarítások a nagy hitelezésben csökkentek, tehát abból hitelezni nem lehetett, ehhez kellett a külső forrás, amit ahogy viharhozó írta deviza ügyletekből biztosítottak.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
valahogy egy másik szakértöre asszociálok amikor olvasom:
-, azokat csak arra írtam). A CHF hitelek nem CHF hitelek (voltak), hanem CHF elszámolású hitelek (még1x: jelentkezzen, aki CHF-ben kapta a "CHF hitelét", vagy tudja azt CHF-ben törleszteni).
- persze ennél van jobb módszer is, de csak írtam), hanem a szellemi/érzelmi. Előbbit megtanulni 0-ról kb. 1 hét, mondjuk napi 4-5 órában (de akkor már sokat mondtam). Utóbbit viszont sokan akár 2 évig is tanulják (ha addig nem adják fel).
Új hozzászólás Aktív témák
mgoogyi
PredatorZoli- Gaming notebook topik
- S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Crypto Trade
- Tőzsde és gazdaság
- PlayStation 5
- Milyen notebookot vegyek?
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Elektromos autók - motorok
- Redmi Note 11 és 11S - biztos alapra jobb építeni
- További aktív témák...
- Bontatlan Lenovo ip. 3 "Kis Gamer" Laptop -35% 15,6" RYZEN 7 5700U 16/512GB FHD Radeon 2GB!!!
- Honor 200 Lite 256GB, 1 Év Garanciával, Kártyafüggetlen
- Apple iPhone 11 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Apple iPhone 13 Pro Max 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával,
- Samsung Galaxy S24 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: HC Pointer Kft.
Város: Pécs
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest