- Milyen okostelefont vegyek?
- Mobil flották
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Samsung Galaxy Z Fold4 - egyre megy, honnan nézed
- Apple iPhone 13 - hízott, de jól áll neki!
- Ezeket a telefonokat mutatják be az idei nyár folyamán
- Samsung Galaxy Fit 3 - keveset, de jól
- Nemzetközi bemutatókra készül az Oppo
- Xiaomi 12T Pro - kétszínű, mint a kétszázas
Hirdetés
-
Mas este jön a következő Guerrilla Collective előadás
gp A kiadó jövőben megjelenő játékai kapnak központi szerepet a műsorban.
-
Megpróbálják a spanyolok: megvédenék a gyerekeket a közösségi médiától
it Több intézkedést is hoznak, hogy óvják a gyerekeket a közösségi média káros hatásaitól.
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
Új hozzászólás Aktív témák
-
4D4M
aktív tag
Szia,
jó sok dolgot leírtál, ami nagyon hasznos, de a pénzköltési terv lényegét pont nem:
Mi a célja a beruházásnak? Jövőállóság? Zöldítés? Üzemeltetési költség mérséklés? Több lábon állás? Üzembiztonság? stb. Ezt noha elsősorban magadnak kell megválaszolnod, de fontos része a döntésnek.Egy egyéves kondenzációs gázkazánnal pőre gazdaságossági szempontok mentén nehéz lenne bármi mellett is érvelni, aminek beruházási összege meghaladja a ház 15 éves üzemeltetési költségének várható összegét (pl. hőszivattyú, klímák).
Sajnos a szigetelés már nem elég rossz ahhoz, hogy érdemes legyen hozzányúlni, de esetleg a födémre további 20 cm kőzetgyapot (az üveggyapot további rétegzése már esélyes, hogy összenyomná az alsó rétegeket, rontva a szigetelőképességet, tehát alulra kellene tenni a kőzetgyapotot) elférne. Ezen kívül hőhidak felkutatását lenne érdemes elvégezni és csökkenteni. Én amúgy sosem szoktam újabb és újabb gépek beépítését preferálni, amíg nincs kimaxolva a ház szigetelése. (szigetelés kimaxolás után gyakorlatilag eltűnnek a különböző energiaforrások és hőtermelők közti hatékonyságbeli különbségek, ami azt eredményezi, hogy bármivel könnyedén kifűthető az épület, ez már unalmas témává válik.
Így kerülnek az ember homlokterébe az olyan komfortkérdések, hogy hogyan is lesz egészséges egy ház, ha nem juttatok be annyi friss levegőt, amennyit elhasználnak a bentlakók? Központi hővisszanyerős légtechnika nélkül nem szabadna már korszerű energiatakarékosnak szánt háznak léteznie. Ebben az irányban haladnék. Léteznek 5 csonkú gépek (pl ATREA), amikbe lehet tenni vizes kalorifert és/vagy direkt elpárologtató hőcserélőt. Utóbbira egy kültéri klíma egységet kötve hűteni és fűteni tud. (hűtés és fűtés üzemben a komfort friss levegő igényéhez szabályozható mennyiségű recirkuláltatott levegőt kever, hogy meglegyen az értelmes teljesítményhez szükséges légszállítás – 5. csonk a recirkulált levegő elszívási pontja). Amikor nincs hűtés/fűtés, akkor pedig csak egy sima hővisszanyerős gépként működik.
egy kisteljesítményű hőszivattyú lenne a padlófűtésre kötve, szintén fűteni az átmeneti időben és hűteni nyáron. Van ennek értelme? Szoktak ilyet csinálni?
–
Van értelme és nem szoktak ilyet csinálni. A fizika maga működik, tehát lehet hűtési teljesítményt leadni a padlóval, azonban a család nőnemű tagjai jó eséllyel megvétózzák a dolgot. Egy elfogadható mód lehet ha pl a nappal betárolt hőenergiát éjjel elvezetjük a padlóból, de ez ugye nagyobb levegőhőmérséklet lengést kell megengednünk a nap folyamán és pont nem növeljük a napenergia önfelhasználásunkat vele.Amúgy a szinteket jól vetted fel szerintem. Nagyjából ezeknek lehet értelme, de az is legyen egy szempont, hogy az éves szaldó egy nagyon illékony bódító vegyület, és a tudatmódosító hatása alatt egészen irracionális döntések is racionálisnak tűnnek...
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
-
LOTR
addikt
mivel adott lesz egy modernnek nevezhető gázfűtéses rendszer. így én egyelőre elvetném a hőszivattyút
ha igényét érzitek hűtésre is, akkor egy központi helyiségben lévő klíma lenne a legegyszerűbb megoldás
ha a fő cél a maradék napelemes energia elhasználása, akkor egyik legegyszerűbb módja lehet, hogy vesztek egy elektromos konvektort (esetleg egy fogyasztásmérővel) és azzal elhasználjátok azt a 1,5mwh maradék áramot (könnyen mozgatható, fürdés előtt néhány perccel elindítva a fürdőszobát is felmelegíti, átmeneti időben egész használható tud lenni ez a megoldás is)
amit a kolléga is említett, ilyen jellegű korszerűsítés mellett gyakori jelenség, hogy utólag szembesülnek vele, hogy valami hővisszanyerős szellőztető is kellett volna, ha a teljes rendszert nem is, a "helyét" érdemes lehet megcsinálni még a felújítás alatt
[ Szerkesztve ]
One Ring to rule them all
-
-
4D4M
aktív tag
A padlás további szigetelésének megítélésében nyilván a teljes épületet kell vizsgálni, ami neked rendelkezésedre áll. Általánosságban azért szokott támogathatóan kijönni az 50 cm is, mert azonos képességű épületszerkezetek esetén arányaiban a padlás/tetőn távozik a legtöbb hőmennyiség. Amennyiben monolit vagy E gerendás kefnis a födém, akkor a további szigeteléssel jobban ki lehet használni a hőtároló tömegét is. Ezen kívül a legnagyobb felületű épületszerkezet is, tehát nagy súllyal jelenik meg a hőveszteségben is. Ezeket figyelembevéve is, azért igaz, hogy ez már a passzívház szintű szigetelés, ami túlmutat a hazai igényeken. (0,039 ÜGY / 0,033 KGY esetén nekem 0,137 és 0,078 W/m2K adódik)
Persze így, hogy tudom, hogy van az épületben egy szigeteletlen fal is, akkor már egész más szemmel látom a helyzetet (: Attól függően, hogy kiszellőztetett-e és, hogy éri-e UV, én lehet, hogy megpróbálkoznék a PUR habozással furatokon keresztül.
A padló hőveszteség szempontjából nem jelentős tétel, és igazán a peremszigeteléssel lehet gazdaságosabban javítani a meglévő állapotokat, mint telibe szigetelni. Mivel a homlokzati szigetelés nem lesz vastagítva, nyilván ennek megint vannak korlátai, hogy a lábazatra és a külső terepszint alá mi kerül. (amúgy peremszigetelést lehet elhelyezni vízszintesen is – a cél a külső levegő felé történő hőáram vonalak megszakítása). Ezen kívül mindig probléma, hogy a sávalap a maga tökéletes hővezetőképességével csak akkor lenne kielégítő képességű, ha mindkét oldalára tennénk szigetelést. Nyilván idehaza ilyesmire sosem kerül sor, de ha nálad ki lesz ásva a padló rétegrend, akkor a belső oldalra ezen el lehet gondolkodni. De ahogy mondtam ez nem a hőveszteségről szól, hanem a padlóhőmérséklet emeléséről és így a penész esélyeinek csökkentéséről. (tehát a gazdaságosság próbáját nem állja ki, ha csak nem számszerűsíti az ember a penész okozta egészségügyi következményeket (: )
Eszembe jutott az is, hogy a ház felét légtechnikázom és álmennyezetezem csak: így a fürdő-háztartási helyiség-konyha kapna elszívást, a hálók pedig befújást, de kimaradna a nappali, vendégszoba, kisfürdő. Még jobb lenne, ha csak a közlekedőben futnának a légcsövek, de ebben az esetben a hálók befújási pontja épp az ajtó felett lenne: vajon átöblítené így a szobát (vö. Coanda-effekt)?
–
Egyáltalán nem ördögtől való az elgondolás, mivel a felújításoknál sokszor ez adódik megoldásként, hogy a közlekedőben vannak csak csövek és az ajtók fölé nagy indukcióval működő vetőfúvókás befúvók kerülnek, amiknél a légsebesség a szoba másik végére leépül és az ajtó vagy a fal alján kialakított átszellőzőn keresztül szép kört meg tud tenni a szellőzőlevegő magához keverve az elhasználtat.Ez az ATREA ötcsonkos gép vajon micsoda?
–
ATREA Duplex R5 széria (RB5, RA5, RK5).A köztudomás szerint azonban a légcsere más rendszert igényel, mint a légfűtés, mert az utóbbihoz lényegesen több levegőt kell mozgatni. Ez esetben mégis lehetett egyesíteni? És árban összevethető egy egyszerűbb központi szellőztető meg egy légkondi együttesével?
–
Olymódon lehetett egyesíteni, hogy a komfortszellőztetésnél a fele/harmada térfogatáramot szállít a gép, mint amikor fűtés/hűtés van. Ha nem áll rendelkezésedre hűtött víz, akkor a kültéri egység ugyanúgy kell hozzá nyilván mint egy klímához, csak itt a sima klímák 2,5/3,5 kW teljesítményét az egész házban el lehet osztani és olymódon lehet bejuttatni, ahogy egy oldalfali split beltéri egység sosem tudná, pl ahogy mondtad is coanda effektussal. Az itt egy megoldandó probléma, hogy ugyanaz a légvezetési rendszer ritkán alkalmas fűtésre, mint ami hűtésre. Erre jelenthetnek megoldást az állítható légsugárral rendelkező befúvó fejek. Azért kell az 5. csonk, hogy a fűtés/hűtés üzemben recirkuláltatott levegőt ne a WC-ből és konyhából akarjuk elszívni, ilyenkor az ki van zárva.Most azt nem értem, hogy az álmennyezet volt már javítva/cserélve vagy az is most lesz? Mert ha szobaátalakítások lesznek, akkor az nyilván viszi az álmennyezetet is magával, tehát adná magát a gépészet is.
#801 7Sony7:
Netatmo Weather Station beltéri egysége méri. Nem nagyon próbálgattam résszellőzésen, de természetesen teljesen más eredményt kapnék egy szélcsendes és egy szeles napon ugyanarra a tesztre. A teljesértékű kereszthuzatot preferálom amúgy, amikor van lehetőség, mert az az 5-10 perc kevés ahhoz, hogy a padló és a tárgyak kihűljenek, aminek köszönhetően a beáramló hideg levegő hamarabb vissza tud melegedni. Egyébként mintha a fogamat húznák, úgy csinálom, de légtechnika nélkül ez van egyelőre....mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen