- Oukitel WP35 - az 5G-s faék
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Három új színben lesz választható a Nothing Phone (2a)
- Mobil flották
- Samsung Galaxy S21 Ultra - vákuumcsomagolás
Hirdetés
-
Premier előzetesen a Rocket Rumble teljes kiadása
gp A végső verzió PC mellett konzolokon is elérhet lett a napokban.
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Oukitel WP35 - az 5G-s faék
ma Kedvező árú, 5G strapamobil bukkant fel szerkesztőségünkben.
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Sima 7805, ez egy csomó cég által gyártott 5V / max. 1A-es stabkocka, és alkatrészboltokban szinte biztosan kapsz.
-
And
veterán
(Bár a kondenzátorokkal kapcsolatos végkövetkeztetésem ugyanaz, mint Xpod-é - mármint hogy nem annyira kritikus az értékük -, a szerepük azonban a DC-leválasztás: nem engedik, hogy egyenfeszültségű komponens kerüljön a hangszórókra. Mivel az erősítő egytápfeszes, a két végfokozat kimenetén (5-ös és 9-es lábon) valamekkora egyenfeszültségre - tipikusan féltápfeszültségre - ültetve jelenik meg a hasznos jel. Ezek a kapacok ennek az egyenfeszültségnek a leválasztását szolgálják, ill. a terhelő hangszóróimpedanciával 1-1 felüláteresztő tagot képeznek. Ezt azt jelenti, hogy az 1000µF -os kapac.érték és a 4Ω -os terhelőimpedancia által megszabott -3dB -es ''töréspont'' (itt már csak feleakkora teljesítmény kerülhet a terhelésre, mint több kHz-en) körülbelül 40Hz-re adódik, ez alatt egyre kevesebb összetevő kerül a hangszóróra. A kapac.érték növelésével ez a töréspont arányosan alacsonyabb frekvenciára kerül, csökkentésével pedig magasabbra. Tehát a kapac értéke nem felülről korlátozza az átviteli sávot, hanem éppen alulról. Ja, és lehetőleg ne annyira alacsony fesz.tűrésű kondenzátort használj, inkább minimum 16V-ost.)
-
And
veterán
Szerintem ne használj 1A -es diódát a tápágban. A TDA1516-os az adatlap alapján 4Ω terhelés mellett csatornánként 5..6W leadására képes 14.4V -os tápfesszel. Nem valószínű, hogy a dióda ezt hosszútávon bírná, hisz a teljes tápáram átfolyik rajta. (Ha bírná is, igencsak határon járna és nagyon melegedne). Legyen inkább a 3A-es verzió .
-
And
veterán
(Nem csak a váltakozófeszültség ténye lehet zavaró, hanem annak nagysága is. A legtöbb led ugyanis mindössze néhány Volt zárófeszültséget visel el. Megnéztem egy filléres, Lomexben kapható 5mm-es sárga led - Kingbright L53Y - adatlapját, aszerint a záróirányú előfeszítés legfeljebb (absolute maximum ratings kategória) 5V lehet ennél a ledtípusnál, de ez amúgy is elég általános. Ez ellen pedig esetleg lehet védekezni egy másik, leddel soros nyitóirányú, vagy azzal antiparallel - természetesen nagyobb zárófesz. tűrésű - diódával. A vibrálás frekvenciája pedig 50Hz lesz, mert a led csak egy félperiódusban alszik ki ).
-
And
veterán
Lehet annyiban különleges, hogy pl. két antiparallel ledet tartalmaz egy közös tokban, azaz kívülről polaritásfüggetlen, és így egyik ledre veszélyes zárófeszültség sem tud rajta kialakulni, mert valamelyik dióda állandóan nyitott. Ráadásul ekkor nem marad ki egy félperiódus sem, és diffúz tokban 100Hz-cel villog az eszköz.
-
And
veterán
5-10mA kapcsolgatásához nem kell nagyon különleges mosfet. Megnéztem egy elég általános kisáramú smd fet (n-csatornás BSS138) adatlapját, az 3V-os nyitó- (Ugs-) feszültségnél már akár 800mA-t is képes vezetni. Mondjuk a folyamatos árama maximum 220mA lehet, de neked annyi bőven elég. Pár mA-es drain-áramhoz már 2V körüli nyitófeszültség is elegendő neki. 3V-os Ugs-nél a csatornaellenállás értéke ennél a típusnál úgy 7Ω körül lehet.
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #3207 üzenetére
Végülis ''visszafelé'' fotodiódaként működik, de sok energiát azért ne várj tőle . Van nekem ilyen tizenvalahány éves szolár töltőm 4 ceruzához. Még 500mAh-s NiCd-cellákhoz adták, de még merőlegesen beeső napfényre se nagyon produkált 50mA-nél nagyobb áramot összesen. Szal' szerintem felejtős ötlet. Normális töltésre nem lehetne megbízhatóan használni, mert a környezeti megvilágítással együtt a töltőáram is állandóan változna, ezért korrekt szabályozó elektronika kellene még mögé, vagy olyan, amely legalább számítja a már bevitt töltést. A Ni-xx akkuk inkább az állandó töltőáramot szeretik.
Tényleg ennyire meleg van? -
And
veterán
válasz CPT.Pirk #3220 üzenetére
''[..] inkább LED-el szeretnék játszani...''
Akkor szálljunk vissza a földre. Az elgondolás szerint AA-méretű cellákat szeretnél tölteni. A szükséges teljesítmény behatárolásához vegyünk mondjuk 2 db. sorbakötött 2000mAh-s cellát, normál idejű (14 órás) töltéssel. A töltéshez szükséges teljesítmény, ha 100%-os töltőáramkör-hatásfokkal számolunk: kb. 200mA*2*1,5V= 0,6W.
Hozzávetőlegesen kimértem több hagyományos led fotoáramát Uf=0V -nál, azaz rövidzárnál. Több típusú (köztük egy kis üzemi áramú) 3 / 5mm-es zöld és vörös, ill. egy ultranagy áramú és méretű IR-ledet használtam a próbákhoz. A fényforrás egy 40W-os superbalux izzó volt. Az eredmények: értékelhető fotoáramot egyedül a brutál IR-led produkált, maximum 35-40µA -t. Ez pedig egy fémtokos, átm. 6mm-es üveglencsével szerelt IR-sugárzó, melynek darabja több mint 10 USD-be kerül. Az összes többi led hagyományos multiméterrel mérhetetlen, vagy éppen mérhető nagyságú (<=1µA) rövidzárási fotoáramot adott. A kialakuló üresjárási - vagyis a DMM 10MΩ bemeneti ellenállásával terhelt - feszültség totál szembe kapott sugárzásnál minden típusnál meghaladta az 1V-ot. Ezzel azonban semmire sem megyünk ilyen alacsony fotoáramnál: hagyományos ledből nemhogy néhány száz, de még pár százezer darab sem volna elegendő a szükséges energia előállításához.
Másik megközelítés: ekkora teljesítményhez szükséges cellafelület számítása: a Földre kb. 1kW/m^2 napsugárzás jut, de a felszínen a légkör fényszórása és elnyelése miatt ennek csak töredéke mérhető, kb. 100W/m^2. A szolárcellák hatásfoka jó esetben 10..30% körüli, így a minimum cellafelület 20%-os cellahatásfoknál kb. 0,03 m^2-re (3 dm^2) adódik. Ha még hozzávesszük azokat a tényeket is, hogy a töltő nem működhet 100%-os hatásfokkal, az olcsó szolárcellák hatásfoka valszeg nem 20%, ill. a napsugarak követés nélkül a legritkább esetben esnek pont 90°-os szögben a cellára, akkor már jóval e méret felett járunk. Ezt a felületet szolárcella helyett ledekből is kirakhatjuk, de a mérések alapján teljesen hiába. Egy led PN-átmenetének felülete (amelyben az energiaátalakulás végbemegy) a ház felületének csak töredéke, ill. a led (mint fényforrás) sugárzási hatásfoka önmagában is rossz érték, maximum néhány százalék nagyságrendű, így valszeg a visszaalakítás hatásfoka ennél még sokkal rosszabb.
Végezetül kipróbáltam egy ősöreg Tesla gyártmányú fényelemet (fotodiódát), az akár 5mA áramot is le tud adni, de az üresjárási feszültségét csak 0,5V körül mértem. Ebből az eszközből elméletileg valóban elegendő volna párszáz darab, a hasznos felülete 0,35 cm^2 körüli.
Mod: 1-2 javítás.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz Winner_hun #3230 üzenetére
''Elkezdtem itthon keresgélni, 91,2 ohmosat találtam (fehér, barna, vörös, arany)''
Az nem inkább 9.1kΩ-os? A vörös (2) százas szorzót jelent (=10^2).
''Ezzel, ha a táp 5V-os ágán pontosan 5V-ot ad le, akkor ha mindent jól számoltam akkot 3,176 voltot kéne, hogy kapjak.''
De mégis hol kéne 3,176V -ot kapnod, a leden? És hogy jött ki?
''Úgy mértem, hogy a multiméter pozitív mérőrészére ráforrasztottam az ellenállás, azt dugtam 5V-ra (megmértem utána és 5,06V jött ki rajta)''
Talán sikerült megmérned (?), hogy egy ellenálláson nem esik feszültség, ha nem folyik rajta áram. A műszer (feszültségmérő) felé legalábbis nem nagyon szokott.
''A multiméternek viszont valahogy sokkal több feszt mutatott, pontosan 4,60V-ot. Vagyis az ellenállással ''csak'' 0,46V-ot esett a feszültség.''
Kutya legyek ha értem, mit terheltél mivel és hogy hol mértél .
Egyébként meg ne gondold, hogy ledek elé muszáj tizedohm-ra pontos ellenállást tenned. 5V-os tápra kék v. fehér ledhez (egy darabhoz) bőven jó a 100Ω-os előtét. Sőt, mivel ezek általában - típustól függően - inkább 3V felett nyitnak, az áram még kevesebb is lesz 20mA-nél. Ha pl. 4V körüli a nyitófesz, az áram nagyjából (5V-4V)/100Ω= 10mA-re áll be. -
And
veterán
válasz #96302336 #3234 üzenetére
Erősen színfüggő a nyitófeszültség (mármint az üzemi áramnál mérhető nyitófesz), nagyjából a #2063 szerint. Ha nincs korlátozó ellenállás, akkor túláram van. Ledes kulcstartóknál nem a led belső ellenállása a korlát, hiszen az teljesen változó (áramfüggő), a normál munkapont közelében ráadásul elég alacsony érték lehet. Az ilyen gombelemes cuccoknál sokkal inkább a gombelem belső ellenállása az áramkorlát, hiszen azok a pici cellák eleve képtelenek nagy áramok leadására.
Mod. #3235-re: nem, az ellenállás nem arra való, hogy önmagában ''feszültséget csökkentsen''. Mondjuk az utánam következő hsz. is kitér erre . De ezt már annyiszor kitárgyaltuk: a soros ellenálláson a leden folyó (ami egyben azllenálláson is éppúgy átfolyik) áram fog feszültséget ejteni, mégpedig U=I*R nagyságú feszültséget. Természetesen az az eset nem fordulhat elő, hogy mondjuk 5V-os a teljes tápfeszed, és 20mA áram fog esni egy pl. 470Ω -os soros ellenállás - led áramkörön.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz #96302336 #3239 üzenetére
Ez nem is vitás, a kék nagy valószínűséggel nem, de az nem is csoda, hiszen a nyitófesze 3V felett van. Azaz ha csak 3V-ot kapcsolunk rá nyitóirányban, a kialakuló nyitóáram nem haladja meg a maximumot.
De vörös leddel tuti hogy más a helyzet, hiszen azokon a ''normális'' üzemi nyitóáram már 1,7..1,8V körül kialakul.
A led belső ellenállásáról meg nem nagyon van értelme beszélni, hiszen a nyitófeszültség - nyitóáram karakterisztika minden egyes pontján más és más a két érték hányadosa (vagyis az eszköz ellenállása), lévén a led egy nemlineáris eszköz, egy dióda. Az ellenállás pedig - éppen ezért - sok nagyságrendet változhat, mire a pár mV-os nyitófesztől elérünk az üzemi nyitófesz környezetébe.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz #96302336 #3245 üzenetére
Így van, de az előbb még ezt írtad: ''[..] ha nincs korlátozó ellenállás, a led belső ellenállása a korlátozás ilyen esetben. lásd: ledes kulcstartók [..]''
Márpedig ebben a formában ez nem igaz. A led ''belső ellenása'' semmit sem korlátoz, ha a nyitófeszt bőven meghaladó, kis belső ellenállású tápot kapcsolunk rá (a gombelem nem éppen a kis belső ellenállásáról híres). A meredek karakterisztika miatt az üzemi áramhoz tartozó nyitófesz felett hamar kialakul a túláram, azzal pedig semmit nem érünk, hogy pl. 5V-on egy kék leden - hasraütés! - 150mA halad át (és ezzel az ''ellenállása'' 33Ω-ra adódik) mert a led ettől még pár másodperc alatt úgy elszáll, hogy öröm nézni. -
And
veterán
válasz kovacstibor79 #3276 üzenetére
Volt hozzá szerencsém, de csak a (basic) fordító által bekódolt szoftveres rutinokkal találkoztam, amelyek használatához az sem feltétel, hogy a proc rendelkezzen hw-es MSSP / I2C egységgel. Mindenesetre soros eeprom (24Cxx), i2c-s kijelzőmodul meg LM75 is használható volt vele.
-
And
veterán
válasz AntiTalent #3282 üzenetére
HI! Esetleg közölhetnéd annak a kapcsolásnak a linkjét / leírását, ha megvan valahol online. Egy eeprom (?) kiolvasása tényleg nem világvége (bár az tényleg furcsa, hogy cmos-resetnél a jelszó nem esik ki.
-
And
veterán
válasz AntiTalent #3287 üzenetére
No, azon a fórumon ugye azt írják, hogy két részfeladatot kell megoldani a password visszanyeréséhez: ki kell olvasni az eeprom-ot, majd dekódolni kell belőle a jelszót (mert azt természetesen nem betű szerint tárolják benne, hanem kódolva). Utóbbihoz meg is adják a dekódoló program linkjét. A kiolvasásról viszont azt írják, hogy annyira nem egyszerű, mert az alkalmazott eeprom nem egy hagyományos típus. Szerintem viszont - legalábbis a kiolvasás szempontjából - az. Jó eséllyel egy Atmel 24RF08 chipről van szó (említik, hogy van egy-két kivételes IBM-TP típus, amelyekben egy másik fajta chip van). A 24RF08 viszont nem más, mint egy RFID-porttal is felvértezett hagyományos 24C08, azaz egy 8kbit kapacitású soros (I2C-buszos) eeprom. Ebből az következik, hogy bármelyik, a 24C-sorozatot ismerő égetőhardver képes a kiolvasására, csak megfelelően össze kell kötni a chipet az égetővel. Bár az ott leírt szimpla illesztőáramkör sem túl bonyolult, szerintem keresned kéne valakit, aki rendelkezik eeprom- (vagy eeprom-os mikrokontrollerhez való) égetővel. Mostanában elég egyszerű, de univerzális programozó hardverek és szoftverek forognak közkézen, amelyek ismerik az I2C-s eepromokat, pl.: JDM, ProPic2, vagy a szimpla TAIT-féle, szofver oldalon meg az ingyenes ICProg, vagy a WinPIC. Nekem is van megfelelő égetőm, de valszeg jobban jársz egy közelebbi emberrel..
-
And
veterán
válasz AntiTalent #3289 üzenetére
Lehet, hogy ebben a topikban is jó helyen vagy, csak kicsit várnod kell. Ha másképp nem boldogulnál, feliratkozhatsz pl. a Retro levlistára ([link]), ott biztos találsz megfelelő embert. Először is tisztázni kellene a notebook-od típusát. A szerző szerint a TCPA titkosító chippel szerelt ThinkPad gépeken már durvább beavatkozásra van szükség, amely magában foglalja az eeprom tartalmának átírását (ill. annak belső hozzáférést korlátozó védelmi mechanizmusának felülírását is). Ez azért gond, mert az ehhez szükséges ''W24RF08'' nevű alkalmazás nem ingyenes, a regisztrációja 30 USD-be kerül, anélkül meg nem igazán működőképes.
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #3354 üzenetére
'' Mert ha jól tudom, a 250W -ot megkell szorozni kb. 0,7-el, ez a végfok hatásfoka [..]''
Nem biztos, hogy jól tudod. Annyiban igaz, hogy a hatásfok a leadott és a felvett teljesítmény hányadosa, de ez a 0.7 nem valami kőbevésett érték. Lehet, hogy nagyságrendileg helyes, de lehet jobb v. rosszabb is. A ténylegesen egy csatorna által leadott teljesítményt ki lehet mérni pl. a hangszóróimpedanciának megfelelő értékű műterheléssel (mondjuk ellenálláshuzalból tekert 8Ω-os példánnyal), szinuszgenerátorral, oszcilloszkóppal. Utóbbi kettő hangkártyával is helyettesíthető, bár ''szkópnak'' csak leosztott jelfeszültséggel használnám egy hangkártya line-in bemenetét. Ráadásul egy csatorna teljesítményét sem biztos, hogy simán fel lehet szorozni néggyel az összes leadható teljesítmény számításához, mert ezt a tápnak is bírnia kellene árammal, jelentős feszültségesés nélkül.
(Van nekem egy névleg 5*100W -os Yamaha házimozi erősítőm, ehhez képest a hátlapon ez áll: 230Volts / 210Watts / 50Hz.. ) -
And
veterán
válasz _Petya_ #3434 üzenetére
Hogyan kötötted be a 74LS245-öt? A DIR és az /OE lábra milyen szintet adtál? (Magyarul: az adatirányt jól állítottad be?)
A leírás szerinti TIP120-as tranzisztorokat használtál, 10k-s bázis-ellenállásokkal? Mert ha igen, és a rajz szerint kötöd be azokat, akkor nehezen tudnád tönkretenni az LPT-portot.
''[..] ha az IC kimenetére adom az 5V-ot, akkor sem történik semmi.''
Bátor vagy . Az IC kimenetére ''kényszerítesz'' valamilyen feszültséget? -
And
veterán
válasz _Petya_ #3437 üzenetére
Igen, szerintem felesleges ez a puffer IC. A tranzisztorok darlingtonok, ezért igen kevés bázisáram folyik feléjük. A soros 10k-s ellenállások amúgy sem engednének már mA-es nagyságrendű áramot sem a tranzisztorok felé. Galvanikus (pl. optocsatolós) leválasztásnak esetleg volna értelme hosszabb kábelek vagy ipari alkalmazás esetén, de ez a pufferelés nem sokat jelent, csak egy plusz hibalehetőség.
Fel / lehúzó ellenállásoknak akkor van értelme, ha a vezérlő jelforrás kimenete pl. nyitott kollektoros jellegű, vagy egy szimpla kapcsoló. Ez annyit tesz, hogy a forrás egyetlen vezérelt tranzisztort (v. vezérlő kapcsolót) tartalmaz, amely vagy a Vcc, vagy a GND felé nyithat ki, így a kimenet csak egy stabil állapotot vehet fel (a lezárt open kollektoros kimenet magas impedanciás pontként viselkedik). Az LPT port kimenetei viszont szinte biztosan nem ilyenek, mert felhúzó ellenállások nélkül is egyértelműen felveszik a Hi/Lo szinteknek megfelelő állapotukat (komplementer meghajtással rendelkeznek).
Úgyhogy ha a te vezérlésed nem LPT-ről, hanem végálláskapcsolókról származik, kénytelen leszel valamelyik irányba felhúzásokat tenni (hogy pontosan melyikre, azt az határozza meg, hogy milyen fázisú vezérlőjeleket szeretnél az áramkör bemenetén).
''Viszont ha berakom az IC-t, és ugyanoda kapcsolom az 5V-ot, nem történik semmi...''
Mindentől függetlenül az IC kimenetére nem kötnék stabil tápfeszeket, mert azzal könnyen ki lehet nyírni a meghajtó végfokozatát. A puffer működéséről úgy kell(ett volna) meggyőződnöd, hogy a bemenetekre adott H/L-szintek mellet megméred a kimeneti feszültségeket.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz _Petya_ #3439 üzenetére
Ja, tényleg félreértettelek. Mondjuk eleve gyanús kellett volna hogy legyen a kapcsolós motorvezérlés, de mindegy ..
''Tehát ebben az esetben pl: LPT 10-es láb -> kapcsoló -> GND áramkör helyes? Ide sem kell ellenállás?''
De, ebben a formában valszeg kell egy a (külső) Vcc felé: a lényeg, hogy a kapcsoló mindkét állapotában egyértelmű szint legyen a 10-es ACK-bemeneten. Ha a kapcsoló csak a GND felé tud zárni, attól még azt kikapcsolva nem lesz automatikusan magas szint a 10-es lábon, csak ha azt ''felhúzod'' a pozitív táp felé mondjuk egy 10kΩ-s nagyságrendű ellenállással.
A léptetőmotorodhoz nem tudok sokat szólni, mivel olyan kérdést tettél fel, amely megválaszolásához legalább a stepper max. áramát vagy adatlapját ismernünk kellene. -
And
veterán
Ez elméletben mind szép és jó, de a gyakorlati kialakítás azért nem ilyen egyszerű. A példádnál maradva, 2Ω-os szekunder terhelésen 5A áram 50W teljesítményt diszipálna, tehát ennél nagyobb terhelhetőségű ellenállás és áramváltó kellene hozzá. A méretezés többek között azért problémás, mert a gyakorlatban, ha az áramváltót Te magad szeretnéd elkészíteni, nem egyszerű kiszámolni az áttételt egy olyan transzformátorra, amelynek a primer tekercse pl. egy toroid vasmagon átbújtatott áramvezető. Ez ugyanis - ahogy lazydog már írta - valamekkora töredékmenetet jelent. Túl sok primer menettel egyébként sem tudnál operálni, mert az ekkora max. primer áram okozta gerjesztést csak jókora méretű (keresztmetszetű) vasmag tudna elviselni. Ez egyben a másik tényező, amelyre nagyon oda kellene figyelni a méretezésnél. További elméleti / méretezős oldalak: [link], [link].
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #3453 üzenetére
Erről első körben lebeszélnélek. Ha nincs tapasztalatod RF-áramkörök építésében és bemérésében, akkor különösen. Egyrészt normális minőségben (értsd: állítható v. fix, de stabil frekvencián, sztereóban, megfelelő jel/zaj viszonnyal, stb.) egy ilyet összehozni nem egyszerű áramkört jelentene, hanem egy alkatrésztemetőt. Egy sztereó (MPX) kóder is meglehetősen bonyolult, ha diszkrét elemekből építed fel. A bemérése / beállítása is legalább URH szignálgenerátort ill. jelszintmérőt igényelne. Másrészt ilyen vackokat meglehetősen olcsón, nénányezer Ft-nak megfelelő összegért árulnak a neten, sok helyen. A minőségük kérdéses, de biztos van köztük használható darab is. Épp ebben a topikban téma: [link].
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #3455 üzenetére
Amennyire lehetséges, biztosan integrálják ezt is, mint bármi mást. De konkrétan a rádiós áramkörök azok, amelyeknek több lényeges része nem zsúfolható rá egy lapkára, pl. a spec. alkatrészek (induktivitások, rf-illesztőtagok, pll-hurokszűrő, egyebek) ill. a hangolhatóság miatt.
Persze igényelenül is meg lehet csinálni, egy drótnélküli mikrofon 2-3 tranzisztorral kialakítható, de az abban a formában nem lesz túl stabil kivitel.
Ez tipikusan a ''házilag nem érdemes megcsinálni'' kategória, mert sokkal több munkát és pénzt igényelne, mint amennyibe egy kész, dobozolt, bemért kapcsolás kerül.
Az más kérdés, hogy Mo.-on egy ilyen kütyü használata elvileg illegális, de valszeg a gyakorlatban kutyát se fogja zavarni . -
And
veterán
válasz oregcsóka #3467 üzenetére
Winner_hun a #1112-es hsz-ben vetette fel (majdnem) ugyanezt a problémát, amelynek az egyik megoldása: [link]. A Te esetedben annyi az eltérés, hogy a rajzon a 4 db. (D2-D5 jelű) led helyén csupán egyetlen dióda lesz, a 10mm-es zöld példányod, ill. az áramkorlát (R4) értékét meg kell növelni mondjuk 470Ω -ra, ha 20mA körüli ledáramot szeretnél. Egy akkora példány lehet, hogy nagyobb áramot is elbír.
A próba kedvéért anno ezt az áramkört én ki is próbáltam, de fontos megjegyezni, hogy a HDD-led meghajtása nem feltétlenül ugyanolyan minden lapnál (NF7-S -nél működött). -
And
veterán
válasz oregcsóka #3470 üzenetére
De, akár az első tranzisztorhoz is teheted a ledet. Ekkor a bázisellenállással valszeg kicsit játszani kell: a bétától függően kisebbre kell cserélni - mondjuk pár kΩ-s nagyságrendben - hogy a tranzisztor teljesen nyisson. A tranzisztor szinte bármilyen kisjelű pnp lehet: BC212, BC557, stb. Az eredetinél a több led miatt lett második tranyó (a külön soros ellenállások miatt több alkatrész kellett volna, mint így ). Ja, a működéshez az eredeti HDD-ledet is bent kellett hagyni, de talán két sorbakötött 1N4148-as sima kisjelű diódával vagy egy megfelelő ellenállással (párszáz Ω) is lehet helyettesíteni.
-
And
veterán
válasz dvdbackuper #3482 üzenetére
Ha a kimenőjelét antennára vezeted, akkor természetesen nem lehet legális egy ilyen adó. (A gyakorlatban pedig ugyanaz a helyzet, mint a nemrég ugyanebben a topikban említett mini FM-adóval: a kis hatótáv miatt nem sok vizet zavar, kivéve, ha pont eltalálod vele egy közelben működő TV-adó v. kábelcsatorna frekvenciáját.)
A videomagnók modulátora egyébként teljesen hasonló áramkör, nagyjából ugyanerre képes (egy modern modulátor ennék kicsit többre is, de azt nem olyan egyszerű kitermelve használni). Párezer Ft-ért kapható pl. a C*nrad-ban.
Komplett mikrohullámú (2,4GHz-es) videojel-átlövők is léteznek már tizenvalahány ezer pénz körül is, azokat pont ilyen célra találták ki, és a minőségük egy csöppet jobb lesz a házibarkács megoldásnál. -
And
veterán
válasz dvdbackuper #3484 üzenetére
Mondom: házon belül használva szinte biztos, hogy senkit sem fog zavarni, de attól még mindig illegális. Ha pedig nem zavar senkit, bemérni sem fogják.
A T1-jelű trafó a szöveg szerint egy fémserleggel árnyékolt 4.5MHz-es, leágazással és második tekerccsel ellátott Toko gyártmányú rezgőkör. Neked az egyébként sem lenne jó, mert a kép- és a hangvivő mifelénk 5.5 (ill. 6.5) MHz távolságra van egymástól. Ilyen rezgőkörök fordultak elő régen a kétnormásító, TV-kbe utólag beépíthető hangpaneleken, de ezek már szerencsére jó ideje kimentek a divatból (manapság inkább kerámiaszűrőket használnak). Lehet, hogy véletlenül alkatrészboltokban is belebotlasz ilyesmibe, de ne nagyon bízz benne, hogy pont olyan lesz, amilyen neked kell (leágazás és szekunder megléte). Nagy valószínűséggel neked kell kiszámítanod a paramétereket és elkészítened egy megfelelő maggal ellátott hasonló tekercstestre.
(3 méter távra minek egy ilyen? Szvsz tényleg inkább egy korrekt mikrós jelátvivőben kellene gondolkodnod, vagy ha mindenképp házi megvalósítás a cél, akkor szerezz egy használt modulátort. Egy ilyen egyszerű, tekercsekkel hangolható áramkör minősége sosem lesz az igazi.) -
And
veterán
válasz #96302336 #3489 üzenetére
Pedig RF-végfoknak pont nem szélessávú erősítőket szoktak használni (attól a kevés kivételtől eltekintve, amikor mégis , de ez nem olyan). Illesztetlen antennával, drótdarabokkal semmire sem megy a júzer, a teljesítménynek pedig az emberek jóval nagyobb prioritást gondolnak, mint amekkora az valójában. A mikrós cuccnak pont az az egyik előnye (legyen az wlan vagy AV-jeltovábbító), hogy könnyű hozzájuk kisméretű, kompakt, de relatív jó hatásfokú antennákat csinálni. A CCIR TV-sáv aljára meg nem annyira, hisz ott sokkal nagyobb méretekkel lehetne csak megvalósítani egy normális antennát. Egyébként vagy két éve 45 ezerért én vettem valakinek ilyen jelátlövőt, de már az is fullextrás volt (beépített tuner, sztereó hangátvitel, saját IR-távirányító, más távkapcsoló jelének visszaküldése az adó felé, stb.), és ma már legalább egy tízessel olcsóbb. Egy szimpla, csak alapsávi AV-jeleket jelet továbbító adóvevő pár ennél jóval olcsóbb, tizenvalahány ezer pénz körül lehet. Pár méterre meg inkább kábelezni kellene.
-
And
veterán
válasz dvdbackuper #3495 üzenetére
1.) Ha ilyen jellegű az a ''kimenet'': [link], akkor az csak egy optikai (Toslink) adó, amelynek a bemenetére is komplett TTL-szintű digitális spdif-jelet kell vezetni. Előfordulhat, hogy az alaplapodon tüskesor formájában ez már jelen van, de ez esetben sokkal egyszerűbb (lenne) koaxon vezetni (a megfelelő bemenettel rendelkező) erősítő v. aktív hangfal felé.
2.) Ha nem vagy high-end mániás, nem érdemes. Egyébként: [link], de ez csak sztereó PCM-jelet vesz és dekódol.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz golyani #3499 üzenetére
Ez most úgy hangzott, mintha egy kész kapcsolást szeretnél, erre kijelented, hogy ne batár trafó legyen benne . Ha te csinálod, olyan trafót teszel bele, amilyet akarsz (meg amilyen kell).. Időzített, vagy csak sima ''ész nélküli'' áramgenerátoros? Hány cellához?
Kiindulásnak: [link].
Az utolsó megjegyzésed nem teljesen értem, de nem muszáj kifejtened.. -
And
veterán
válasz golyani #3501 üzenetére
Jah, de abban a sony-ban biztos nem hagyományos trafó van, ha 230V-os a tápja. Egy kapcsüzemű tápot gondolom nem akarnál elé építeni, egy kis 6..10VA-es (nyákba ültethető) trafó meg minimum 4-5cm oldalhosszú hasáb. 10h hosszúságú töltéshez olyan 350-400mA töltőáram szükséges. Egyszerű stabilizátor IC-s vagy tranzisztoros áramgenerátorra az előbbi linken találsz példákat. A hosszú idejű időzítő ennél kissé összetettebb, ezek pl. itt: [link]. De az egész töltőt csinálhatod cél-kontrollerrel is, mint a MAX713.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz golyani #3503 üzenetére
''a 713-as az Ni-Cd-hez van nem?''
Én nem látok ilyen szigrú megkülönböztetést. Az adatlap annyit ír, hogy a 712-es a ''nulla meredekség'', míg a 713-as a -dV módszert használja a gyorstöltés végének detektálásához. Az igaz, hogy a NiMH-akkuknál a feszültségvisszahajlás sokkal kisebb, vagy esetenként nem is detektálható, ezért ott célszerűbb a feszültségmaximumot keresni. A töltőáramtól és a gyorstöltés megszakítási módjától függően ajánl típust az adatlap 1.sz. táblázata: 0,5*C áram felett NiMH-hoz mindkettő használható, alatta a 712-es javasolt.
A rajz az első oldalon csak egy (lineáris, azaz nem kapcs.üzemű) felépítési példa. Ez is képes nagyáramú töltésre, hiszen mindkét kontroller alapjában gyorstöltést vezérel. A (gyors)töltő áram nagyságát az R_sense szabja meg, amit azon a rajzon nem is adtak meg, a nagysága rád van bízva. Értéke: R_sense= 0,25V / I, ahol I a kívánt gyorstöltő áram. Azon a rajzon a cellaszámot és a biztonsági időzítést beállító PGM0..3 lábak sincsenek bekötve, így a kapcsolás nem teljes, csak elvi rajz.
A táphoz: ha jól veszem ki, a V+ lábon 5V-nak kell lennie (ez az IC tápfesze), amit nyilván egy ennél nagyobb tápfeszültséggel és az R1-jelű ellenállással (a rajta folyó 5..20mA nagyságú árammal számolva) kell beállítani. Ezért 5V-os táp semmiképp nem jó, minimum 6..8V-os kell, a felső határ pedig - lineáris üzemben - a töltendő cellák számától is függ. A szükséges minimális áramterhelhetőség meg a gyorstöltő áram függvénye. -
And
veterán
válasz golyani #3509 üzenetére
Te magad linkelted be a MAX712 / 713 -as típusok közös adatlapját. Ne vedd leszólásnak, de mi lenne, ha tényleg elolvasnád legalább az első oldalt? Az összes alap feature le van rajta írva. Igen, és sem vagyok egy angolfenomén, de talán kiderülne belőle ez-az. Például hogy csinál csepptöltést, miután a típustól függő módon már lekapcsolta a gyorstöltést. Az is elég jól látszódik, hogy a gyorstöltési áram egy külső tranzisztoron keresztül történik, az áram meghatározását meg már említettem: nem kötött, Te választod meg az értékét. Ha Neked 250mA a szimpatikus ''gyors'' töltés, akkor ahhoz tartozó R_sense értéket választasz. A nyugalmi csepptöltés - a gyorstöltés végeztével - úgyis ennek töredéke lesz.
Hogy jön ide a 220? Mi most egy törpefeszültségről működő áramkörről beszélünk. Például veszel hozzá egy kellően nagy áramú, akár stabilizált dugasztápot, és kész. Az sem sokkal drágább, mintha Neked kéne összeraknod egyet.
Nagyjából hasonló tartalmú hsz-t akartam írni, mint a #3508-as, de mivel megelőztek, letettem róla. Nem az ''ugráltatásra'' gondoltam, mert az a Te dolgod, hogy mit kezdesz a leírt infókkal, de azért egy normális (automata gyors- majd csepptöltés, biztonsági időzítés, hőmérséklet-figyelés) töltőt ennél egyszerűbben összehozni már nem nagyon lehet.
Mod: biz' Isten, lerajzolom Neked a komplett kapcsolást a törpefesz. betáptól az akkumulátorig, ha lefixálod, mit szeretnél (és nem fog érdekelni, hogy elkészül-e ). Maxim-ék valóban nem adtak teljes rajzot egy konkrét lineáris megvalósításhoz, ellenben pl. mindenféle táblázatokkal (7. oldal) meg összefüggésekkel (sok helyen) segítették a bekötést és a nem konkretizált alkatrészek számítását. Az tényleg nem várható el tőlük, hogy konyhakész megoldást szolgáltassanak minden lehetséges esetre. Ahhoz ezek a kontrollerek túl univerzálisak. Ja, és azért említettem már a legelején a MAX713-ast mert az rajta van az Elektrokontha árlistáján, tehát Bp.-en beszerezhető. A RET is biztos be tudja hozni, de lehet, hogy csak jókora felárral.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Igaz. Én sem nézek mindig körül ennyire.
A MAX712/713 -as IC-khez még annyit tennék hozzá, hogy a célszerű gyorstöltő áram kiválasztása mégsem teljesen kötetlen. Bár az áramérték tényleg szabadon beállítható, de a timeout (biztonsági időzítő) legnagyobb kiválasztható késleltetése 4óra 24perc. Ezért nincs értelme C/3..C/4 -nél kisebb áramot beállítani, mert azzal lehetetlen volna befejezni a töltést a megszabott időkeret alatt. Míg a feszültségváltozás figyelése (zero-slope vagy -dV) kikapcsolható, addig az időzítő nem, valszeg. biztonsági okokból. -
And
veterán
válasz golyani #3513 üzenetére
Ok. Írtam már, h nem ''ugráltatásnak'' fogtam fel. Akkor is utána kell nézni, ha lesz belőle valami, meg akkor is, ha nem . Tény, hogy a készen kapható olcsó, normál (C/10 és környéke) árammal működő töltők általában lekapcsolási automatika vagy időzítő nélküliek.
A MAX713 egyébként bruttó 1100 Ft körül van a Konthában.
De létezik ám még más töltőkontroller is , ami kapható, pl.: U2402B, TEA1402, stb. Persze ezekre valszeg. ugyanúgy igaz, hogy a gyorstöltést preferálják (ahhoz kell az intelligencia).
Az akku élettartamát szvsz. a nagy töltőáramnál sokkal jobban rövidítheti pl. 1-2 túltöltés, mélykisütés vagy túlmelegedés. Lehet, hogy a normál töltéssel elérhető mondjuk 500 ciklusszám helyett gyorsított (3-4 órás) töltéssel csak 250 hasznos ciklusig tudod kihasználni, viszont elég 1-2 durva túltöltés, és az akkut kidobhatod. -
And
veterán
Sajna igazából nem nagyon tud más elromlani abban a kapcsolásban (ha a bemenőjelet megkapja), mivel egy darab aktív elemet nem tartalmaz az IC-n kívül.
A tápfeszültségnek tényleg annyit mértél, amennyit írtál? Csak mert az adatlap elején lévő krix-kraxok valszeg az abszolút maximumokat jelentik, és ott +/-46V -os feszültséget említenek. 40W kimenőt pedig (mintha ) +/-38,5V tápnál írnak, 8ohm terhelésnél. -
And
veterán
1.) Igen, barnít. Legalábbis az UV-A (az UV-spektrum látható fényhez legközelebb eső tartománya). Az UV-C már inkább leszedi a bőrödet, káros a szemre, stb.
2.) Az UV-ledek spektruma szintén a legkevésbé veszélyes UV-A tartományba esik, nagyjából 350-400nm közé. A legfőbb különbség az eszközök optikai teljesítményéban van: egy UV-led általában csak 1mW alatti v. kicsivel e feletti teljesítménnyel tud sugározni, míg egy UV-fénycső v. lámpa energiájának UV-tartományba eső rész ennél jóval nagyobb. -
And
veterán
válasz Forest_roby #3594 üzenetére
Várj, szerintem Te kevered egy kicsit a dolgokat. Te a printerportról szeretnéd vezérelni a ledeket, God MonXter meg egyszerűen ledeket akar bepakolni a gépébe.
#3590: ha sorosan kötöd a ledsort, elég egy darab ellenállás is hozzá. Csakhogy 8 db. ledet nem tudsz sorbakötni, mert ahhoz a gépben előforduló tápfeszek kicsik. Célszerű 4-4 darabot sorbakötni, mindkét sor elé egy-egy kb. 270Ω-os ellenállást (mod: vörös színű ledek esetén) tenni, és a +12V -os ágra tenni azokat.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Az igaz, hogy a Lomex online keresője kicsit nyűgös, de azért nem kell elkeseredni. Próbáld ki a ''mech'' kifejezést (az excel árlistájukból szedtem az ötletet, abban jóval könnyebb keresni), úgy fogsz kapni 5V-os relékre találatokat. A rövid leírásban ugyan csak egy darabnál említenek 230V-os terhelést (ez egy Omron gyártmányú nyákba ültethető relé, G2RL-2 típus: cikksz. 42-01-94), de azért biztosan akad több más fajta is.
-
And
veterán
Ezt szerintem a legyegyszerűbb 4+1 db. hagyományos pici nyákba ültethető mikrokapcsolóval megoldani, és az egész fölé egy kemény műanyag sapkát tenni. Persze ezzel több irány egyszerre történő vezérlését hardveresen nem lehet kizárni, de ez általában nem szokott nagy gond lenni. Sok kütyüben csinálták meg ilyen módon a négyirányú kapcsolót.
-
And
veterán
Természetesen egy erősítőben tehet kárt egy olyan hangszóró, amelyiknek az erősítőre megadott névleges értéknél kisebb az impedanciája. Egy ilyen hangszóró árama ugyanis nagyobb lehet, mint amit az erősítő még bír. Viszont egy 4Ω-nál kisebb hangfal / hangszóró annyira nem gyakori, vagy neked autóba kell? Nagyobb impedanciájú (kivételektől eltekintve) viszont lehet.
-
-
And
veterán
Tuti meg lehet oldani. A módja attól függ, mi számít kis helyfoglalásnak, meg hogy mit kell csinálnia - ezen felül - az egész cuccnak. Sleep-be rakott, de eleve alacsony órajelű proc, input port állapotváltozásra (IRQ-ra) ''ébresztve'', az nem jó? Azért pici uC-kben te is otthon vagy valamennyire.
# 3734: egy megvalósult terv ..
[Szerkesztve] -
And
veterán
Önálló soronként v. oszloponként is kezelheted, de az sokkal bonyolultabb, több alkatrészt igényel. Ha nem csak soronként/oszloponként egy pont vagy sáv kijelzése a feladat, hanem összetettebb ábráké is, akkor ez különösen igaz. Kontrollerrel hardverben sokkal egyszerűbb a dolog, de persze időmultiplex vezérlésnek is vannak hártányai, pl. a villódzás, meg a kis kitöltési tényező okozta rosszabb fényhasznosítás.
Új hozzászólás Aktív témák
- Fortnite - Battle Royale & Save the World (PC, XO, PS4, Switch, Mobil)
- Politika
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Oukitel WP35 - az 5G-s faék
- Milyen okostelefont vegyek?
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- Ukrajnai háború
- Kerékpárosok, bringások ide!
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Azonnali processzoros kérdések órája
- További aktív témák...
- Új Zsír Dell XPS 13 9315 Prémium Érintős Profi Ultrabook 13,4" -50% i7-1250U 16/512 UHD+ Iris Xe
- Apple iPad Mini 6th gen 64 gb wifi + cellular SpaceGrey
- Magyar Billentyűzet! Lenovo ThinkPad T430 - i5-G3 I 8GB I 320GB I 14" HD+ I Cam I W10 I Garancia!
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad E560 - i5-6GEN I 8GB I 256GB SSD I mDP I 15,6" FHD I Cam I W10 I Gari!
- Bomba ár! Lenovo X1 Yoga 2nd - i7-7G I 16GB I 256GB SSD I 14" 2K Touch I W11 I CAM I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs