Hirdetés
-
Már nem hisz a nagy európai EV-forradalomban a Ford
it Meggondolta magát a Ford, a helyzetre való tekintettel 2030 után is kínálhat Európában hibrid és benzines autókat.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Tetőfokára hág a tavasz, és ezt a hardverek is érzik
ph Asztali PC-k, monitorok, videokártya, hát, hűtés és egér is került heti válogatásunkba.
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz darvinya #43887 üzenetére
"Láttál már 1A-nél nagyobb áram felvételű kis motort,,mert én még nem."
Aha: nem láttam, ergo nem is létezik. Ez most nem komoly, ugye?
"3A meg onnét jött, hogy ennyit bírt a sima potméter."
Mi a túró az, hogy sima potméter? Ez valami önálló kategória? Először is, a potméterekre nem áram-, hanem teljesítménylimitet adnak, másodszor azt a teljes ellenálláspályára (tehát lényegében végértékre) vonatkoztatják. Ha a felét használod csak ki, már az sem igaz. Ez a "3A-es" sima potméter kategória épp annyira nonszensz, mint a 300 mA (3 A? Harminc vagy háromszázezer liter vízbül vonjuk ki az oxigént?) maximális áramú 'kis' motor: mindkettő hasraütés eredménye. -
And
veterán
válasz Gubbba #44115 üzenetére
Kétáramkörös (jobb/bal csatorna jelei) váltó- (morze-) érintkezős kapcsoló kell neked, a kiviteli formája - karos, billenő, forgó - édesmindegy. A közös (GND) vezetéket nem kell kapcsolni, az minden aljzatnál össze lehet kötve.
Mod. más létezők készen például: [link] (3 forrás + kompozit videó), [link].[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Gubbba #44119 üzenetére
DPDT: két áramkörös, váltóérintkezős ([link]). A kapcsoló áramkörileg ugyan megfelel, de elég böszme, illetve az árnyékolatlanság / műanyagház nem feltétlenül előny. Jó esetben nem szed össze zajt vagy brummfeszültséget, de azért tápegység, monitor, egyéb zavarforrás közelébe nem tenném.
-
And
veterán
válasz csabyka666 #44321 üzenetére
Mindenféle feszültségértéktől függetlenül nem ártana biztosan tudni, hogy melyik az akku két fő (+, -) kivezetése. Ugyanis a harmadik és esetleg a negyedik kivezetés is egy-egy ellenállás lehet, amelyeknek az egyik ága szokásosan az akku negatív kivezetésével van közösítve. Az egyik ellenállás egy (általában NTC) hőszenzor lehet (10kΩ @25°C körül), a másik pedig - ha létezik - egy fix értékű ellenállás, amely az akku kémiájára (lítium-ion) utal. Márpedig ha nagy impedanciás feszültségmérővel / DMM-mel méred a feszültségeket, akkor a szokásos bemeneti ellenállás tartomány miatt nem feltétlenül veszel észre csökkenést akkor sem, ha a fő pozitív terminál helyett az egyik ellenállás kivezetésén mérsz, csak ott éppen terhelni nem fogod tudni az akkut. A fő kivezetéseket egyébként rá szokták rajzolni az akku házára. További gond lehet a belső védőáramkör (félvezetős retesz) aktiválódása bizonyos esetekben, de ez a védelem a zárlatot vagy túláramot eleve megakadályozza.
-
And
veterán
válasz jolti05 #44445 üzenetére
Ha 'minőséget', vagy egyszerűen csak normálisat keresel, akkor ne a kapacitását nézd! A jó minőségű alacsony önkisülésű NiMH-akkuk kivétel nélkül a kisebb névleges kapacitásúak táborát erősítik, aztán mégis sokkal jobban használhatóak, mint a hagyományos és névleg nagyobb kapacitású típusok. Pont úgy, ahogy digitális fényképezőknél a megapixelek száma: az lehet sok, de önmagában messze nem ekvivalens a kapott kép minőségével.
-
And
veterán
válasz Batman2 #44453 üzenetére
(Sosincs késő elkezdeni. Nekem sem az iskolában tanították és nem is vagyok az a programozó alkat. Egy minimál égető áramkör egyszerűbb kontrollerekhez néhány alkatrészből összerakható egy soros COM-portra, de olcsón venni is lehet. Szoftver: például egy Basic-fordítóhoz alapszinten nem kell komoly előképzettség, elegendő elolvasni a kézikönyvét, az elérhető utasításokat / függvényeket, persze ehhez némi alap angol nem árt. Viszont ha az első nehezebb lépéseken túlteszi magát az ember, egy komplett új világ nyílik meg számára, és többé nem jut eszébe, hogy egy led villogtatásánál bonyolultabb vezérlést hardverből oldjon meg egy alap - akár néhány lábú - kontroller helyett. Akkor nem azon fogsz agyalni, hogy egy céláramkört hogyan tudsz úgy agyonmódosítani hardver oldalról, hogy megfeleljen a céljaidnak, hanem keresel egy éppen alkalmas vezérlőt az adott feladatra. Impulzusokat számlálni, analóg feszültséget komparálni vagy 10-12 biten digitalizálni, pár gombot lekezelni, néhány ledet vagy tranzisztort közvetlenül vezérelni tényleg egy olcsó, akár PDIP-tokozású kontroller is tud, meg egy csomó minden másra is képes.)
-
And
veterán
válasz darvinya #44460 üzenetére
(Ezzel mindössze annyi a baj - már az idő hiányán túl -, hogy például egy HD44780-kompatibilis alfanumerikus LCD-n a "Hello world" üzenet megjelenítését meghaladó projekt felett a dolog rendkívül szerteágazó és bőséges lenne. Utóbbi az előkészületek után minden normális magas szintű nyelvet használó fordító esetén egy sor a kódban. Ha valaki érez ehhez affinitást, akkor vegye elő kezdetnek néhány egyszerűbb kontroller adatlapját, Microchip-vonalon - természetesen nem csak a Microchip létezik a világon - mondjuk a PIC16F84A vagy a PIC16F628A típusokét. Utóbbi < 600 Ft, és többet is tud az előbbinél, ennél vannak kisebb és nagyobb lábszámú és tudású tokok is. Esetleg tegye fel ezt a meglehetősen sokat tudó Basic fordítót: mikroBasic Pro, és nézze meg, mire képes. A demó verzióval is 2 kword programmemóriáig enged fordítani, ez konkrétan a 16F628A teljes programtárát jelenti. Rendkívül jó, félezer oldalt is meghaladó terjedelmű manualja van, rengeteg függvénykönyvtárat támogat, többek között az előbb említett LCD-vezérléshez is, áramköri rajzokkal kiegészítve, lásd pl. a 328-as oldalt. Elsőre elég ijesztő ez az adatmennyiség, de még az induláshoz is ad egy csomó segítséget, itt például egy komplett projektet: [link] /pedig mikor a 'Hello world'-ot írtam az elején, ezt még nem is láttam, ez ugyanez, csak nem LCD-n, hanem 8 darab szimpla leddel.. Természetesen ez a példakapcsolás és projekt kisebb kiépítésű kontrollerrel is működik, amelyiknek van legalább 8 I/O-ja, és kvarc sem kell feltétlenül hozzá, ha van belső RC-oszcillátora az adott toknak, a 16F628A-nak is van olyanja. A HE-fórumon is sok utánépíthető mkrokontrolleres projekt található.)
-
And
veterán
válasz Batman2 #44495 üzenetére
"[..] de ugyanakkor valahogy kicsit idegenkedem is a mikrokontrollerektől, mint mikro számítógépektől, mert hogy egy számítógép az le tud fagyni, így gondolom, a mikrokontrollerek is, míg egy konkrét célhardver az nem tesz ilyet"
Kontrolleres áramkör = célhardver. Ma már egy csomó apró hardvert is valamilyen szoftverrel / firmware-rel ellátott kontroller vezérel. Megmondom őszintén, van ugyan némi tapasztalatom a mikrokontrollerekkel (bár nem ebből élek), és időnként előkerül egy-két furcsaság, amelyre az ember nem igazán számít a tervezéskor, és amit aztán vagy szoftverből, esetleg hardverből kell kiküszöbölni. De konkrétan lefagyni vagy indokolatlanul megállni én még nem láttam µC-t, attól az esettől eltekintve, ha pl. a programban szerepelt egy Label1: Goto Label1 szekvencia, ami ugye nem hardverhiba . Mellesleg ezek a viszonylag egyszerű kontrollerek is tartalmaznak watchdog-áramkört, amelynek épp az ilyen 'fagyások' vagy végtelen ciklusok kivédése a feladata, és a fő órajel oszcillátortól hardveresen elkülönülő dedikált belső RC-oszcillátor hajtja ezt az áramkört. Ha meghatározott időtartamon túl a felhasználói szoftver nem törli ezt a watchdog-időzítőt, akkor a kontroller mindentől függetlenül resetet hajd végre, azaz újraindul. Egyébként ezt a fícsört nem kötelező használni, eddig is egész jól elvoltam nélküle. -
And
veterán
válasz schawo #44501 üzenetére
"Alapvetően egy PC sem fagy le, a szoftver miatt teszi."
Alapvetően lehet, hogy nem, de egy PC-ben a sok nagyságrenddel bonyolultabb hardver önmagában is rengeteg okot adhat a fagyásra, hibás működésre, kék halálra, akármi hasonlóra.
Természetesen nem csak Basic-ban lehet µC-t programozni, a korábban linkelt fordítót készítő cég forgalmaz assembly-, C- és Pascal-fordítókat is, és nem csak Microchip PIC-ekhez, hanem AVR-hez és más kontrollerekhez is. -
And
veterán
válasz darvinya #44696 üzenetére
Dög nehéz, eszi a hegyet, rossz a hőátadása (a teljesítményéhez képest sz@rul melegít), finom munkára csak korlátozottan vagy egyáltalán nem alkalmas. Csak ennyi. Évekig volt ilyenem, akkoriban mindenki a 'csehszlovák' pisztolypákákkal kezdte. Ehhez képest egy 50W-os Weller TCP kábé mindenre jó, 25 éve nem is használok mást, mondjuk nemrég kaptam hozzá annyi hegyet, hogy két életre is elég lenne. De ha nem kaptam volna, akkor sem kéne másik csilivili forrasztóállomás (hogy oda ne rohanjak ).
-
And
veterán
válasz llaszlo #44701 üzenetére
Az értékeléseket elnézve akár használható is lehet, de csodát természetesen nem szabad várni tőle. Mondjuk a túlmelegedő markolat - ha igaz - nem túl biztató, de ennyi pénzért (ami nem pénz, pláne nem Conrad-os mércével) talán a kiegészítők miatt is megéri.
A Wellert sem újonnan vettem, hanem használtan még középiskolásként, és akkor sem túl nagy összegért. Amelyik évtizedeken keresztül működik és 0603-as SMD-k ültetésétől kisebb nyákdobozok összeforrasztásáig bármire jó, az megéri a befektetést, főleg ha nem vágja földhöz az embert az ára. Munkahelyen akad hőfokszabályozós forrasztóállomás is, de nem tartom többre. -
And
veterán
válasz Batman2 #44706 üzenetére
"Ezt én is észrevettem, de a max. 2dB-es teljesítmény az nekem kevés [..]"
Milyen 2 dB teljesítmény?? (A teljesítmény különben sosem dB, legfeljebb dBm, de sehol nem látok 2-es értéket). A 433,92-es egyszerűbb vevőmodulokkal leginkább az a baj, hogy nem túl kifinomultak: nem is csak azért, mert nem 2x-esen vagy 3x-osan transzponáló szupervevőt tartalmaznak, hanem azért is, mert a sávszélességük eléggé nagy, ami eleve nem kedvez az érzékeny vételnek, ráadásul az a sáv meglehetősen zsúfolt tud lenni (az ezen a frekvencián működő külső hőmérőkkel is sokat lehet szívni, ha nem jó helyen laksz). A Chipcad egy jó hónapja akciózott 2,4GHz-es adatátviteli (komplett adóvevő, nyákantennás) modulokat, bruttó 500 Ft alatti áron, igaz azokhoz kell egy kontroller, amelyik beküldi / fogadja a soros jelfolyamot.
Mod. meg is van: RFM73.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Batman2 #44732 üzenetére
"Akkor inkább 868, vagy 3xxMHz frekvenciát javasolnád (2,4GHz-en is sok eszköz megy) ?"
Emlékeim szerint a 315 MHz-es frekvencia nálunk nem alkalmazható ilyen célokra, az NMHH megfelelő dokumentumában sincs erre utalás. De itt alapvetően nem a konkrét sáv / frekvencia értéke a problémás, hanem a vevők - úgy általában - nagyon igénytelen kialakítása. Kis távolságon még megfelelő lehet, de ha az átvinni kívánt információ (akár egyetlen bit, egy be/ki állapot) nincs megfelelő adatkeretbe foglalva, véletlen működtetés ellen védve, akkor lehet nagy csodálkozás a későbbiek során.
A "433" felirat is nagyon nagy valószínűséggel 433,92 MHz-es névleges csatornaközepet takar, legfeljebb néhányszor 10 kHz-es eltéréssel, ami az általad is linkelt 1,2 MHz-es sávszélességű vevővel elvileg nem probléma, de a nagy sávszél miatt összeszedett rengeteg 'szemét' már nagyon is az lehet. Ha egy érzékeny rádióval kiállok ide a városba, szinte másodpercenként hallani valamilyen prüntyögést az említett frekvencia környékén, pedig ez egy normális keskeny sávú rádió, és nem is egy zsúfolt világvárosban élek.
Sok éve egy kolléga kedvéért (aki egy ismerősének akart segíteni, hogy távirányítással kapcsoljon / tiltson le fizetős gyerekjátékokat) egyszerű és olcsó kapucsengőket heréltünk ki erre a célra, a vevő kimenetére egy egyszerű RC-tagot, kapcsolótranzisztort és relét kötve. Azok a csengők is 433 MHz-esek voltak, de azokban legalább egy nyákot átvagdosós-jumperes kódolás volt 2^7 vagy 2^8 lehetőséggel (mint általában az ilyen csengőkön az lenni szokott), hogy Mari néni csengőjének működtetése ne verje fel az összes szomszédot, akik ugyanabban a búcsúban vették a rádiós csengőjüket.. -
And
veterán
válasz csabyka666 #44742 üzenetére
"Levegő mérésére szeretnék vásárolni digitális hőmérőt, ami tizedpontossággal kijelzi nekem a hőfokot. Nem kell, hogy atompontos legyen, de ha már tizedre kijelzi, akkor ne tévedjen 1 fokot ide-oda."
Továbbra is: egy dolog a felbontás és egy másik a pontosság. Tizedfokra kábé minden manapság kapható digitális szoba- vagy kültéri hőmérő felbont. Az elérhető pontosságra (mérési hibára) viszont ez már nem igaz. Az iparban használt technológiai hőmérők is csak bemérés / kalibrálás után tudnak ennyit, vagy legalábbis a bemérést követően tudni lehet a hibájukat (a kalibráláshoz ugye a bemérendőnél egy osztálypontossággal jobb műszert kell használni). Szóval ez nem annyira egyszerű dolog, mint amilyennek tűnik. A szimpla hőmérők eleve nem lineáris szenzort tartalmaznak. Olcsó kategóriában javasolt valamilyen készen kapható adatbuszos hőszenzor, amit ugyan kissé körül kell építeni, viszont a hibájuk megfelelő lehet. Például a Microchip MCP980x (SPI-buszos) hőmérők tipikus hibája szobahőmérséklet közelében legfeljebb ±0,5°C. Vagy feladsz valamennyit az igényeidből, és az előbb linkelt kész modulhoz hasonlót választasz. -
And
veterán
válasz szaszlaci #44855 üzenetére
(Arra azért kíváncsi volnék, hogy például a tirisztoros fázishasításos megoldás mennyivel 'rángatja' kevésbé a hálózatot, mint egy sima soros diódás? Utóbbi mindig a nullátmenet közelében vág, nem tudom, miért lenne baj, ha úgy hagynád. Egyszerűbb hajszárítókban is ilyen diódás megoldással csökkentik a teljesítményt.)
-
And
veterán
válasz szabifotos #44977 üzenetére
Ez gyártótól (LG) és mérettől (18650) független adat, csak az akku kémiája (szinte bizonyosan Li-ion) befolyásolja. Nem lehet olyan feszültségszintet definiálni, amely alatt 'nem ajánlott' elkezdeni a töltést. Nem attól függ, hogy robban-e egy mélyen kisütött akku, hogy mekkora üresjárási feszültséget mérsz rajta a töltés megkezdésekor. A 2,75...2,8V-os kisütési végfeszültség alá merült lítiumion cella ugyan mélykisütöttnek tekinthető (ez az állapot legfeljebb a várható élettartamát vagy további használhatóságát korlátozza, de önmagában nem jelent külső veszélyt), de a töltését bármely állapotban meg lehet kezdeni. Arra viszont ügyelni kell, hogy amíg töltéskor a kapocsfeszültség el nem éri az említett pontot, addig lehetőleg kímélő, legfeljebb C/10 árammal történjen a töltés. Ez egy normál 18650-es esetén legfeljebb 200..280 mA-t jelent. A kisütési pont feletti kapocsfeszültség elérése után már mehet a nagyobb áramú töltés, ami típusfüggő, akár 0,5..1*C értékű is lehet.
"Egy sima 3.6v 450mA töltővel tölteném őket."
Ez ebben a formában nem tűnik Li-ion akkutöltőnek (ha csak nem a cella névleges feszültségét írták rá), mert egy ilyen töltőn inkább a töltési végfeszültséget szokták feltüntetni, ami 4,1 vagy 4,2 volt. -
And
veterán
válasz qisqaqas #45038 üzenetére
"A baj itt az hogy az előtétellenállásnak igen böszme jószág kell, és ez komoly fogyasztással fog rendelkezni [..]"
Nem olyan biztos az: ha csak 1mA-es effektív ledárammal számolsz az optocsatolón, akkor az előtét disszipációja 1/4W körül lesz, amihez nem kell óriási teljesítményű ellenállás. A led áramát pedig akár jobban is lecsökkentheted, a kontrollerek bemenete általában úgyis magas impedanciás, tehát az opto kimeneti tranzisztorára nagyobb értékű kollektorköri ellenállás is köthető.
"A jelenlegi elképzelés az, az, hogy letranszformálom a váltóáramot, egyenirányítom és ebből már tudok relatív gazdaságosan nullátmenet-figyelést barkácsolni."
Ezzel annyi a baj, hogy a transzformátor primer és szekunder oldala között lehet (és korábbi tapasztalatok alapján lesz is) valamekkora fáziseltolódás. -
And
veterán
válasz Gyuszi83 #45102 üzenetére
"Az jó lenne hozzá vagy már az sok lenne ?"
A kábelmodemed pont annyi árammal fogja terhelni a második tápot, mint amennyivel az eredetit terhelte. A tápegységekre írt áram nem azt jelenti, hogy a terhelés felé mindenképp annyi fog folyni, hanem azt, hogy a tápegység legfeljebb annyit tud leadni. Ezt hívjuk a tápegység terhelhetőségének. -
And
veterán
válasz Bensee #45214 üzenetére
Csengőtrafó AC 8, 12 vagy 24 voltos kimenettel: [link].
Csengők és kapcsolók (nyomógombok): [link].
Mod.: "Nem akarom a hálózatról táplálni, hanem inkább adnék neki 12 voltot."
Valamilyen úton-módon az a 12V is a hálózatból származik (gondolom nem elemek vagy akkuk adnák a tápot), ezért célszerű egy kis teljesítményű csengőtrafót vagy tápot használni erre a célra. Az egyszerű trafó a legjobb, tekintve hogy abban van a legkevesebb dolog, ami el tud romlani.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Bensee #45216 üzenetére
A legegyszerűbb eset: [link] (felső rajz szerint). A transzformátor szekundere sorosan kötve a csengővel és a nyomógombbal (záró kontaktussal). A csengő persze nem csak hagyományos kivitelű (mint a rajzon látható) lehet, hanem bármilyen, amelyik váltakozófeszültségről működik, az előbb adott linken is voltak olyanok, melyekről ezt írták: "8V-os trafóval működik". Ha ennyire nem értesz hozzá, akkor viszont a trafó primer oldali (230V-os) bekötését bízd olyan emberre, aki látott / csinált már ilyesmit.
-
And
veterán
válasz nagyzoliph #45294 üzenetére
Nincs olyan, hogy 9V-os töltő! Az legfeljebb egy dugasztáp lehet, amiben semmilyen töltő intelligencia nincs. Egy töltőnek nem igazán fontos paramétere az, hogy hány voltos, mivel a feszültséget a cellaszám és a töltendő akku típusa (kémiai összetétele) szabja meg. A 8,4V-os akku a feszültségből kiindulva - itt mindig az elemi cellák névleges feszültsége számít - hét darab soros NiMH vagy NiCd cellát (nvleg 1,2V / cella) jelent, azokat pedig nem feszültséggel kell tölteni, hanem megfelelően kialakított, ennyi cellához tervezett Ni-xx töltővel.
-
And
veterán
válasz kovy79 #45296 üzenetére
"Nem hinném, hogy 1-2A-nél többet tudna leadni (azért erre is figyelj oda)"
Pont ez a baj vele.. Az akkuk belső ellenállása még lemerült állapotban sem biztos, hogy elegendően 'kicsi' áramot hajtana át, így a táp túlterhelődhet.
"Az akkupakk 7db 1,2V-os cellából áll? Ha igen, 10V-tal is lehetne tölteni (7x1,44V)"
Az az 1,44V semmilyen tekintetben nem szentírás. Egy soros ellenállás valóban segíthet a dolgon, de ettől függetlenül nagyon észnél kell lenni az ilyen nem automatizált töltés során, és továbbra is az áramot célszerű figyelni / számítani (legfeljebb C/10 környékén tartani, abból nem lehet gond), nem a feszültségből kiindulni.
Mod. @ 45297: ha a 8,4V az akkumulátoron van, akkor az nem inkább névleges feszültséget jelent? Mert az oké, hogy egy két cellás Li-ion végfeszültsége ennyi, de a névlegese csak 2x 3,7V. Persze biztosat csak a kérdező tudhat.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz DonThomasino #45347 üzenetére
Az a "rózsaszín" valójában vörös, és igen, az a +5V, a fekete a 0V (GND). A zöld-fehér a szimmetrikus adatvezeték (biztos fradisták voltak az alkotók..).
-
And
veterán
"Arra a következtetésre jutottam, hogy a látható fényhez közelebb eső hullámhosszon érzékenyebb a kamera"
Ebben is nyilván van valami, de a képbontó szenzor érzékenységének változása valószínűleg jóval kevésbé meredek a láthatósági határ (kb. 800 nm) közelében, mint a szemé. Tehát a 'megvilágítás' szempontjából kevésbé számít hogy 850 vagy 950 nm-es az IR-led, viszont utóbbi egyáltalán nem ad látható fényt. Ráadásul a ledek által kibocsátott energia spektrális szélessége nem olyan nagyon keskeny, közel 100 nm is lehet fél teljesítményre értve, vagyis a 8xx nm jellemző hullámhosszúságú IR-ledeknek lehet maradék látható fényük, ha elég nagy a teljesítményük, 100 nm-rel felette meg már nem igazán. -
And
veterán
Itt rengeteg érzékenységi görbét lehet találni képszenzorokra (CCD-re és CMOS-ra is): [link], és ezek egy része alátámasztja az általad feltételezett érzékenységcsökkenést, más részük meg nem. Annyi bizonyos, hogy mint említettem, a spektrális sávszélesség ledeknél elég széles, nem csupán egy 'vonal' a spektrumban, de az is a te észrevételedet támaszthatja alá, ha az adott típusba olyan IR-szűrőt szereltek, amely pont az adott határ közelében vág, és ettől jobban kiemelkedik a különbség a 'megvilágító' ledek 100 nm-es hullámhossz-eltérésében.
-
And
veterán
válasz repvez #45706 üzenetére
Nyilván minden szenzornak van egy olyan jellemző hullámhossza, amelyen az a legérzékenyebb. A 730 nm-es hullámhossz viszont nem igazán infravörös tartomány. Hivatalosan ugyan 700 nm a látható tartomány vége, a közeli infravörös (NIR) pedig 750 nm-től indul, a valóságban a 700..800 nm-es tartomány nagyon is látható. Aki látott már CD-lézerdiódát működni, az tudja, hogy látható vörös fénye van, pedig az hivatalosan 780 nm-es és - lévén lézer - nem igazán széles spektrumú forrás.
-
And
veterán
Szerintem azt elnézted, a magyar és angol wiki-n is 780 nm-t írnak a CD-hez. Egyébként:
"Initially, CD lasers with a wavelength of 780 nm were used, being within infrared range. For DVDs, the wavelength was reduced to 650 nm (red color), and the wavelength for Blu-ray Disc was reduced to 405 nm (violet color).", innen: [link]. -
And
veterán
válasz kovy79 #45722 üzenetére
Mivel a lítium-ion egy összefoglaló név, eleve nem csak egyféle kémiát takar. Itt egy elég bő leírás arról, hogy mely típusokat értünk ebbe a kategóriába: [link]. Eltérő jellemzőik vannak kisütési / töltési végfeszültségben, maximális töltőáramban, fajlagos energiatartalomban, meg egy rakás kategóriában. De még azonos li-ion kémia esetén is eltérhet az egyes gyártók ajánlása. A 4,2V is egy ajánlás mondjuk a leggyakoribb lítium-kobalt-oxid (LCO) esetén, mert igazából e fölé és alá is vihető (itt századvoltokról van szó), de az élettartam illetve az elérhető ciklusszám ettől függhet valamelyest.
-
And
veterán
válasz Gyula84 #45779 üzenetére
Egyelőre az 5-ös verziónál tartok, de a tiédben is ugyanúgy kell a track-ek szélességét beállítani.
a.) Több vezetősáv kijelölése után: alul baloldalt találod a Track width értékmezőt, azt átírod a kívánt értékre (nálad jelenleg 0,80 mm látható benne).
b.) Egyetlen vezetősáv esetén jobklikk / properties, ott is át lehet írni a szélességet.
Nem csak numerikusan lehet beírni, hanem rákattintva az értékmező melletti "II" jelre, az egér mozdításával is növelhető / csökkenthető a track szélessége.
" tehát nem olyan mint a rajzon jóval vékonyabb "
Ezt sokszor elolvastam, de sajna nem tudtam dekódolni.. -
And
veterán
válasz Gyula84 #45781 üzenetére
A nyomtatási képen hogy néz ki, ott is ugyanolyan vastagok az IC felé érkező sávok, mint a szerkesztőben? Vagy ott is olyan vékonyak, mint a végleges kinyomtatott verzióban? Linkelted ugyan a nyomtatási képet, de az túl kicsi ahhoz, hogy ki lehessen venni ezt a részletet.
-
And
veterán
válasz moddingR #46009 üzenetére
Nem kell pontosan a névleges 3,8V-ot rákapcsolni: mivel valószínűleg Li-ion vagy -polimer akkuról van szó, 2,8...4,2 (esetleg 4,3) voltos táppal működhet. Ami gond lehet, hogy az akkumulátoron szokásosan 3 vagy 4 érintkező van, és azok hiányában a telefon nem feltétlenül fog bekapcsolni. Meg kell mérni az eredeti akku negatív (0V) kivezetése és a harmadik (valamint ha van, a 0V és negyedik) kivezetés között mérhető ellenállást, és azt / azokat helyettesíteni kell, hogy a telefon 'értelmes' értékű ellenállásértéket lásson az akku felől. Általában az(ok)on a plusz kivezetés(ek)en egy NTC termisztor és / vagy egy, az akku kémiai kivitelére jellemző fix értékű ellenállás van az akkuban, amely(ek)et muszáj a telefonra kapcsolni, hogy az elinduljon.
Mod: "[..] ha adok neki +-3,8 feszt + ugye test akkor esetleg bekapcsolna?"
A félreértéseket elkerülendő, nincs +/- táp, illetve csak az van, de azon felül nincs semmilyen 'test': van egy darab tápfeszültség, amelynek negatív ága a '0V' (ehhez kell mérni / szimulálni a tápfeszültségen felüli érintkezőkön mérhető ellenállásokat), a pozitív ága pedig a 0V-hoz képest +2,8...4,2 voltos.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz bandi94 #46012 üzenetére
"(nem tudom mi a szerepe annak a két kis értékű kerámiakondinak amikkel a kvarc lábait húzzák le testre)?"
(Enyhe kapacitív terhelés, biztosabban induló oszcilláció. Emellett az egyiket szokásosan - legalább részben - trimmerelhető kapacitással alakítják ki, ezzel a pontos frekvenciaérték is beállítható. Mondjuk a rajzon pont nem látható a kontroller kristálya mellett kapacitás.) -
And
veterán
válasz bandi94 #46015 üzenetére
A kontroller adatlapja biztosan említi. Atmel-ben nem vagyok járatos, de PIC-ek esetén LP-kvarcoszcillátor és 32 kHz-es kvarckristály mellé 2x 68...100 pF kapacitásérték ajánlott (mod: a megadott tartományon belüli nagyobb kapacitás stabilabb oszcillációt, ugyanakkor valamivel lassabb indulást eredményez). Mivel ez inkább a kvarc típusának és frekvenciájának függvénye, nem a kontrolleré, nagyságrendileg helyes lehet a te esetedben is.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz bandi94 #46018 üzenetére
Hát nem kHz, az elég valószínű . Ha a hagyományos HC49-es normál vagy alacsony profilú tokban van, akkor az bizony megahertzes, a szükséges frekvencia százszorosát adná (ha működne vele az alacsony frekvenciás kvarcot váró oszcillátor). A 32,768 kHz-es órakvarcok és úgy általában a 100 kHz alatti kristályok szokásosan 2-3 mm átmérőjű és 6-8 mm hosszúságú hengeres tokba vannak szerelve.
-
And
veterán
Nálunk az EON ÁSZF a feszültségtűrésre ±10%-ot említ. Egyébként meg egy rezisztív fogyasztó (pl. fűtőszál, hagyományos izzó) nyilván nem fogja a felvett teljesítményét állandó értéken tartani - azaz nem fog több áramot felvenni - , ha csökken a hálózat feszültsége.
Mod: Persze egy kapcsolóüzemű táp, vagy ilyennel ellátott berendezés már más lapra tartozik.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Ez 'csak' egy galvanikus leválasztó, soros kondenzátorokkal, túlfeszültségvédelmet, szupresszorokat nem tartalmaz. Vagyis a földhuroktól és a statikus feszültségtől - amíg a kondenzátorok bírják - megvédhet ugyan, de pl. a szekunder villámhatásból eredő impulzusszerű beütéseket nem tünteti el. Mod: bár a leírása utal erre, a blokkvázlata nem annyira, nem tudom, hogy önmagukban a soros, nagy feszültségtűrésű kapacitások mennyire lennének erre alkalmasak.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Gyula84 #46061 üzenetére
Például MPLAB IDE programmal: kiválasztod a típust, beimportálod (File / Import...) a .hex fájlt, majd a Configure / Configuration Bits menüpontot megnyitod és kiveszed a pipát a 'Configuration Bits set in code' checkbox-ból. Onnantól kezdve nem a hex-ben lévő konfiguráció lesz érvényben, szabadon változtathatod a config word-ök tartalmát. Vissza is írhatod a hex-be a módosított tartalmat az Export.. menüvel.
-
And
veterán
válasz jolti05 #46136 üzenetére
Azt mondjuk nem értem, hogy ha egyszer láthatóan forrfüles akkukra van szükséged, akkor miért nem eleve olyanokat szerzel be a normál érintkezősek helyett. Több hazai webshop is árul forfüllel Li-ion cellákat, minimális felárral. Utólagos házi barkács ilyen esetben nagyon nem ajánlott, igen könnyű így tönkre tenni a cellákat, vagy legalábbis jelentősen rövidíteni azok élettartamát.
-
And
veterán
válasz jolti05 #46139 üzenetére
Drágák (az ugyan elég tág kategória, hogy 'drága'), de magyar shopokban is bruttó 1700 Ft alatt lehet kapni forrfüllel ellátott LCO / ICR-cellákat. Körülbelül 150 Ft-tal kerülnek többe, mint a hagyományos érintkezős társaik, és ezek mégis adatlappal ellátott normális típusok, nem olyan vacakok - pl. Ultrafire -, amelyekkel tele az eBay meg az egész net. Teljesen le voltam döbbenve, mikor a választékot elnézve láttam, hogy a legnagyobb részük ugyan ennél olcsóbb, viszont ilyen ócska gagyi, a szokásos 2..3-szorosan túlzásba vitt kapacitásokkal (5..6 vagy még több amperórásnak hazudott 18650 méretű cellák).
-
And
veterán
válasz Sident96 #46307 üzenetére
Egy kicsivel többet kellene tudnunk a vezérlésről. Például: időmultiplex, vagyis egyszerre csak egy (esetleg 2x1, ha már megfelezted) sor fog aktiválódni? Mert nagy fényerejű ledek és ekkora darabszám esetén már eléggé célszerű volna az időosztásos vezérlés, persze kellően magas frekvenciával. Ennek hiányában és sok (akár az összes) led aktív vezérlését feltételezve már jó nagy tápáramigény adódna, nem is beszélve a vezérlő vezetékek számáról. A konkrét abszolút fényerő természetesen nem csak az áramkorlátozástól (led áramától) függ, hanem a ledek típusától (névleges áramon mérhető fényerejüktől) illetve a vezérlés módjától is. Az Időmultiplexelés hátránya a fényerő csökkenése a lehetséges állandó maximumhoz képest, de ha a ledek amúgy is nagy fényerejű típusok, valamint az állandó üzemre megengedett maximum áramnál nagyobbat rájuk engedve (időosztás: impulzus üzem, itt valamennyivel meghaladható a statikus üzemre vonatkozó maximum) ez némileg kompenzálható.
Mod.: a lehetséges áramfelvétel és a tápegység terhelhetősége nem Ah (az töltésmennyiséget jelent), hanem A, vagyis szimpla amper.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"A lényege, hogy minden pillanatban csak egy led világít, az, amelyiknek a sora és az oszlopa is kap vezérlést."
De mivel egy teljes sor (vagy oszlop) kap vezérlést egy időpillatanban, ezért természetesen nem csak egyetlen led lehet aktív, hanem akár az egész sor (vagy oszlop) is.
#46310: "Csak azért volt szükség erre, mert 200mA-t bír egy kis tranzisztor, és ha a led 20mA~t vesz fel(nem tudok pontos értéket sajnos, meg lehet mérni?), akkor 16ot már nem bírna el."
A led annyit vesz fel, amennyit átengedsz rajta. Ha a teljes mátrixot 10x16-osként kezeled, akkor kell összesen 10+16 vezérlőjel (sorok + oszlopok). Így szükséged lenne 10 sorvezérlő kapcsolótranzisztorra (amik célszerűen mosfetek is lehetnek), és 16 oszlopkimenetre, mindegyikre egy-egy soros ellenállással. Egy aktív sort a neki megfelelő időpillanatban akár egy szimpla kontroller is le tud kezelni, mivel szokásosan le tudnak adni portonként egy led vezérléséhez szükséges áramot, 20 mA körül. A soros ellenállás(ok) konkrét értéke a kimeneti feszültségtől, a port belső ellenállásától és a ledek nyitófeszültségétől függ, de mivel egy pillanatban csak egy sor lehet aktív, még a 20 mA-es ledáram is effektíve a tizedrészére csökken, mivel mind a 10 soron végig kell lépkedni, és csak utána kerül ugyanarra a sorra a vezérlés. Vagyis 20 mA-es oszloponként ledáram végeredményben 2 mA-es statikus áramnak megfelelő fényt fog eredményezni. -
And
veterán
válasz csabyka666 #46319 üzenetére
Azért ezt rá szokták írni, és nem is egy doboz cigi áráért adják, ha stabilizált. Ha az üresjárási / terheletlen feszültsége megegyezik a névlegessel, akkor jó eséllyel stabilizált, ha pedig feltűnően, akár több volttal magasabb, akkor nem az.
Új hozzászólás Aktív témák
- GIGABYTE RTX 3060TI GAMING OC 8G
- Asus TUF FA507 - 15.6" IPS 144Hz / Ryzen 7 6800H / 16Gb DDR5 4800MHz / RTX 3050 Ti / 1 ÉV GARANCIA
- NVIDIA Dell RTX 2080 Ti 11GB GDDR6 - Beszámítás: OK
- AKCIÓ, BOLTI ÁR ALATT! tado BASIC Okos Radiátor Termosztát 3db-os
- AKCIÓ, BOLTI ÁR ALATT! Xiaomi HUTT C6 ablaktisztító robot
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen