- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Huawei P30 Pro - teletalálat
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- iPhone topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Huawei Mate 50 Pro - blendemonda
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Samsung Galaxy S22 és S22+ - a kis vagány meg a bátyja
Hirdetés
-
Két OLED kijelzőt is bevet a GPD DUO
ph A készülő notebook biztosan úgynevezett AI PC lesz, de nem tudni, hogy milyen platform kerül bele.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
A hajlíthatók kedvence lehet a Dimensity 7300X 5G
ma Átcímkézés helyett csíkszélességet váltott a MediaTek, népszerű Motorolában debütálhat.
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz atesss #41259 üzenetére
Kapcsolóüzemű táp nem csak stabilizált lehet, illetve van ezeknél egyfajta megoldás, ami a névleges terhelés környékén biztosít aránylag stabil feszültséget, míg terhelés nélkül felszökhet akár 20-40 %-kal is.
A linkelt táphoz véletlenül található adatlap is, a típusszám alapján:
http://www.aprouter.com.br/file/produto/fonte12v/datasheet_fonte12v.pdf
Mint kiderül, akár 18 V-ot is leadhat terhelés nélkül, 253 V AC input esetén.
Ilyen típusú tápegységekben nem látsz optocsatolót, ami a kimenetről visszaszabályozna, hanem a trafón van egy segédtekercs, ami biztosítja a galvanikus elválasztást szekundertől, valamint feszültség-visszacsatolást, a primer oldali szabályzás részére.
Magától értetődő, egy ilyen visszacsatolótekercs nem fog pontosan olyan arányban reagálni a terhelésváltozásra, mintha a kimenetet figyelnénk, így az nem lesz annyira stabil. Ez a megoldás nem csak régifajta, stabilizálatlan telefontöltőknél található meg, hanem régi TV-k tápegységében is előfordult. Orion, Videoton, pl. a TDA4601 tápoknál, de IC nélküli tranzisztoros megoldások is voltak (Orion egyes típusai). Névleges terhelésen teljesen jól működtek, feladatát ellátta.
A csengő 12V DC-ről kb. 1,2A-t vesz fel (pontosan mérni ugye nehéz a "szakaszosság" miatt
Ha ez egy hagyományos, mechanikus megszakítós csengő lenne, akkor a "fülének" megfogásával (kifelé irányban) meg lehetne akadályozni, hogy meg tudja szakítani az áramkört, így a tekercsen átfolyó áram mérhető lenne, persze ettől túl is melegedhet, egy idő után. De ilyen alapon a tekercs ohmos ellenállása is kimérhető.
Befelé irányban pedig (a haranghoz szorítva) az áramkör megszakad. De mindez érvényét veszti, ha már abban is elektronika van, amivel a megszakító problémái (beégés, rádiózavar) elkerülhető.
Illetve nem kellene egy inverz védődiódát berakni a táphoz ?
Inverz dióda mindig a kapcsolóelemet védi, ahol mechanikus kapcsoló esetén ívhúzás keletkezne a megszakítás pillanatában, félvezetős kapcsolónál ezt nem látjuk, de kárt annál inkább okozhat a jelenség.
Amikor fixen rákötöd a tápegységre az induktív fogyasztót, ott nincs ilyen megszakító, nincs mit megvédeni.
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs