- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
- Mobilhasználat külföldön
- Android szakmai topik
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- iPhone topik
Hirdetés
-
Három éve fontos döntést hozott az AI-ról az Apple
it A Bloomberg szerint saját chipekkel működtetné az AI-szervereket az Apple.
-
Akciófigyelő: kedvezményekkel indít az Ulefone Armor tablet/telefon páros
ma Az Armor Pad 3 Pro és az Armor 26 Ultra árából sokat enged a gyártó.
-
WitchSpring R - Nyár végén jönnek a konzolos kiadások
gp A remaster kiadás tavaly ősszel debütált PC-n, hamarosan végre újabb platformokra is befut.
Új hozzászólás Aktív témák
-
SidCorky
senior tag
válasz kpityu2 #11391 üzenetére
Nagyjából ilyesmiről lenne szó külsőre, semmi nagy dolog. A lényeg a realisztikusságán van, felőlem renderelheti a végén 2 napot is, csak szerkesztés közben gyorsan tudjak módosítani, arra ne kelljen sokat várni.
Magát az eszközt csak 3D nyomtatás szintjéig akarom eljuttatni, illetve hogy prezentáción élethűen mutasson, esetleg virtuálisan egy hétköznapi környezetbe rakni, például egy asztalra.Ryzen 5 3600 // GTX 1660 Ti // iPhone 14 Pro // iPad Pro M2 // Nintendo Switch OLED // Fujifilm X-T30 II
-
-
joeetm
tag
válasz kpityu2 #11419 üzenetére
Köszönöm a pontos választ
A héten megpróbálok ránézni, viszont én úgy emlékszek, hogy talán a solid edge tud stl-be menteni, vagy tudja azt kezelni.
A háromszögmodellhez kérdeznék még olyat, hogy az egyszerűbb alakzatoknál is érvényes ez a lowpoly háromszögmodell?
-A kockánál maradva, az nem egy bonyolult szerkezet, ezt a szintet is részletesebben kezelik A CAD programok, vagy ez olyan egyszerűen leírható hogy alapból belefér a lowpoly kategóriába?
Több ilyen elvetemült kérdésem nem lesz_Az a hülye aki nem normális_
-
Fotonhámozó
senior tag
válasz kpityu2 #11513 üzenetére
Köszönöm! A GearTrax jónak tűnik, márcsak a rajzoltatott profil megfelelőségét kell ellenőriznem.
Kieg:
(#11514) perfag: épp az (volt) a gondom, hogy a mérnöki kézikönyvben nincs benne a bordás tengely generálása.
[ Szerkesztve ]
A farkas imádott olvasni, zabálta a könyveket. Ezért ette meg a nagy i-t és a piros k-t.
-
tombar
senior tag
válasz kpityu2 #11534 üzenetére
Ezt most nem teljesen értem. Ugye egy sima körnél elvileg nem kell értelmezni kezdő, ill. végpontot, vagy legalább is egy zárt "hurok" esetén nincs miért értelmezni.
Am végül kiszenvedtem a felületet, de nagyon ergya így. (téglalappal kötném össze, éleket csak minden második élnél értelmez...)Everybody knows, you dance like you fuck. So let me see you dance!
-
Poolip
csendes tag
válasz kpityu2 #11575 üzenetére
Igen, igaz, hogy a lineáris hullámokat matematikailag könnyű leírni, sőt még a nem lineáris hullámokra sem túlságosan bonyolultak az összefüggések. SW el azért nem merek nekimenni a feladatnak, mert lehet, hogy végén mégsem lesz elég a tudása és akkor feleslegesen erőlködtem. Úgy egyébként tetszik a SW, mert viszonylag gyorsan tanulható, egy adott szintig gyorsan el lehet jutni.
Nekem fontos lenne, hogy a hullámtérbe helyezett "turbinát" a hullám hajtsa meg és tudjam a tengelyét egy adott nyomatékkal terhelni. Eredménykét pedig a tengely szögsebessége kellene az idő függvényében. A "turbina" a hullám helyzetétől függően néha teljesen víz alatt van, néha viszont a levegőben.
-
Poolip
csendes tag
válasz kpityu2 #11581 üzenetére
Az többfázisú szimulációnak számít, ha egy hullám hajt meg egy turbinát és a turbina egész részét nem folyamatosan éri a víz?
Igen, mindenképpen olyan szimuláció kell ahol folyadék-mechanikai interakció is lehetséges. Az Ansys-ban a CFX amit említesz azt nem találom. Van "Fluid Flow" meg "Fluid-Structure Interaction" és még pár választható kiindulási ikon.
A turbina mechanikáját külön rajzolom meg, az nem baj, ha úgy kell beimportálni az Ansys-ba. Inkább így külön programként használnám, talán így stabilabb és átláthatóbb marad.
Mivel már a SW ből nagyon elkanyarodtam a szimuláció felé, nem akarom itt szét-OFF-olni a fórumot. Nem tudtok esetleg valamilyen folyadékok szimulációjával kapcsolatos magyar fórumot?
Köszönöm a videókat, nagyon jók, valami hasonlót szeretnék, annyi különbséggel, hogy nálam nem zárt térben van az áramlás.
-
nzozz
aktív tag
válasz kpityu2 #11619 üzenetére
Mutatom az enyémet. [videó]
Solid Edge -es .stp lett beimportálva, az első ("eredeti", Ansys -ban nem módosított) fájlt sokkal több formátumba, köztük STEP -be is lehet menti, szemben a második ("módosított") fájl esetén, ahol már megtörtént az Ansys -os módosítás. Nem tudom mit lehetne itt másképp csinálni illetve az általad linkelt videóban is, meg nálam is csak egy "mentés másként" volt csinálva.Szerk.: esetleg túl összetett és ezért az Academic verzióval már menteni se lehet? "Problem size limit: structural physics: 32K nodes/elements". Ettől ez jóval nagyobb, bár nekem most semmilyen szimulációt nem kellene végeznem, de gyanítom ez lesz a gond és ezzel nem is tudok mit kezdeni...
[ Szerkesztve ]
-
A-hole
csendes tag
válasz kpityu2 #11628 üzenetére
Ez az egész pont nem igaz. Cam szoftverek használnak háromszög modelleket, és a gépészetben a végtelen pontosság sem igaz. Annyira kell pontosnak lenni, amennyire megtérül, és megfelel a specifikacioknak.
All we have to decide is what to do with the time that is given us.
-
A-hole
csendes tag
válasz kpityu2 #11643 üzenetére
Általánosságban a korábbi Proe verziókból exportált modellekkel a CAM rendszereknek voltak problémás importálásaik, esete válogatta, meg import fájl típus, de ki lehetett kísérletezni, be lehetet lőni, hogy jó legyen, és jó is lett. De. Erősen CégFüggő is, ahány ház, annyi szokás alapon, ha a CAD ben érdekelt fél munkája az exportálás, akkor sokkal több az exportálással kapcsolatos probléma, még manapság is sokszor lehet találkozni azzal a jelenséggel, hogy az exportálást végző belexarik, és nem állítja be megfelelően az exportálást, és amikor jelzik neki, hogy ezt vagy azt beállítva végezze el, és küldje el újra a modellt, akkor jelentős mértékben hőbörög, és ez egy általános, és meghatározó emberi tényező, és akkor jön, hogy a másik cégtől csendben, őt megkerülve megkérnek arra, hogy amit ő nem tudott, és már nem is akar megfelelően exportálni, és tudják, hogy bedurcizva, már csak azért sem fogja jól megcsinálni, azt megfelelően exportálva küldjem el. A Creok esetében általánosságban, már sokkal jobbak az exportált modellek, inkább küzd (még mindig) a modellek importálásával. Általánosságban talán a legrosszabb helyzet a Catiából exportált modellekkel tapasztalható, akkor ez a lebeg vagy nem lebeg némileg inkább szoftver fejlesztési hatáskör, így talán nem is annyira releváns felhasználói, gépészeti szemszögből. A századon belüli eltérések, ha vannak, az ipar jelentős részében semmilyen jelentőséggel nem bírnak, elhanyagolható, így felesleges ezredes értékekkel dobálózni akkor, amikor tizedes pontatlanság van a gépeknél. A CAM-ek pályaszámítás során generálják le a háromszög modellt, ahogy mondtad, de mivel a CAM lényege a pályagenerálás, és az esetek döntő többségében a szoftver pályagenerálást végez, a fennmaradó részben pedig arra készül fel, egyértelműen meghatározható, hogy háromszögmodellel dolgozik, (tisztelet a kivételnek). CAM esetében is sok mindent mérlegelni kell. Generálhatsz pályát 0,001 tűréssel, és számol a gép fél napig, gyengébb gép egy hétig, aztán a marógép meg lehet, hogy a nem éppen mai vezérlőjével gondban lesz a nagy méretű programmal, vagy a mechanika értelmezni sem tudja azt a pontosságot, akkor meg mi értelme volt? Az emberi tényező manapság sokkal inkább meghatározó, mint régebben, és a munkahelyeken megjelenő emberek, azok háttere is sokkal nagyobb szórást mutat. A WF2-3 megjelenésekor lehetett jól exportálni modellt, a megfelelő beállításokkal, amit egyértelműen tudott kezelni az adott CAM, sőt ugyanezt el lehet mondani a WF előtti verziók esetében is. Míg az ember, később elszegődött egy másik, nagyobb céghez, ahol csak a problémák voltak minden egyes WF3, WF4 exportáláskor. Amit még érdekesebbé tesz az az emberi hozzáállás, hogy adott cégnél, adott x személy a CAM-be beimportálja, vért izzadva, de az adott bonyolultságú modellt (még) rutinosan kijavítja, aztán kijelenti, hogy semmilyen probléma nincs az adott export fájllal, így kellemetlen helyzetbe hozva a másik embert, aki nem tud, vagy nem is akar a javítással úgy, vagy egyáltalán foglalkozni, és az adott szoftver, adott módon történő exportálását (egy időre), x -re alapozva elkönyvelik jónak, nem megfelelő állapotot létrehozva a cégnél, és egy másik, nagyobb téttel járó munkánál éppen x esetén bukik ki, hogy mégsem jó az adott módú exportálás, mert amit meg tudott oldani egy viszonylag egyszerű modellel, az már nem megy az eléggé bonyolulttal, és lenni baj, tehát változtatni kell. Intelligencia vagy mi, és akkor elmondható, hogy már 2000 i négyzet esetén az adott exportálást el lehetett végezni úgy, hogy jó legyen.
All we have to decide is what to do with the time that is given us.
-
tycon
tag
válasz kpityu2 #11643 üzenetére
Én Wildfire 4-ben dolgoztam, és volt saját CNC parkunk. A Proe programnak van NC/Assembly megmunkáló programja, ami közvetlenül, importálás nélkül használja a WF-Creo modellt. Meg is vettük a szoftvert, 3 napos oktatást is tartottak róla. A gépeinkhez való postprocessort is megcsinálta a PTC képviselet hozzá. Én rendszeresen gyakorolgattam a megmunkálásokat-(marásokat), és a postprocesszálást is, hogy ne felejtsem. Aki meg velem ült együtt az oktatáson, az programozta a gépeket, de nem volt hajlandó a megtanult szoftvert alkalmazni, mindig dxf-step-eket kellet exportálnom a part mellé. Én csak terveztem az új gépeket. és csináltam a dokumentációt, a fejlesztésen, volt Windchill is. Dupla munka, pontosság???
fejlesztőmérnök ny. közl. gépészmérnök
-
A-hole
csendes tag
válasz kpityu2 #11651 üzenetére
Egyrészt lerágott csont. Másrészről, ha a két kép közé betennénk egy harmadikat, 0,01 tűréssel, nem vennél észre különbséget a 0,001 -es tűréshez képest. Alapesetben. Attól függően, kinek mi az alapeset. Moldmakers are cool. Ha veszel egy CAM rendszert, a Powermill-t, a két számítási pontosság között, a számítási időben radikális különbség lesz, az eredményben meg semmi, nem valószínű, hogy szemmel észre fogod venni a felületi különbséget, mivel nem lesz. Függ a megmunkáló géptől is, azon belül főleg a vezérlőtől, a vezetékek, golyós orsók állapotától, szerszámtól, stb. Ha vállalkozó vagy, és neked kell egy adott valamit legyártani, határidőre, adott pontossággal, a versenytársakkal megküzdve, akik jé hát léteznek, akkor nem biztos, hogy tolerálni fogod, ha a CAMes túl sok időt csesz el, vagy hogy a CADes nem tud exportálni egy modellt. Mert hát elméletileg nagyon okos, de gyakorlatban csak szája van, de az végtelen.
All we have to decide is what to do with the time that is given us.
-
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11666 üzenetére
Véges számú pont koordinátái gond nélkül transzformálhatóak.
A függvény amit linkeltem viszont nekem sehogysem megy. (Ha neked megy, szivesen fogadnám a megoldást ) Sajnos minden egyetemi jegyzetem Magyarországon van (a mélyebb szintü matematikát meg nem mindennap használom, igy kopnak az emlékek), és amihez itt hozzáférek az édeskevés, amit pedig matematikai uton magamtól sikerült levezetnem (több oldalrol megközelitve), annak egyelöre nincs megoldása a függvénytranszformációra polárból descartes-ba, mert eggyel több változó mindig benne marad a függvényben, nekem pedig csak egyváltozós függvényböl egyváltozós függvény elöállitása lett volna a célom.
Valószinüleg marad a véges számú pont generálása akár excel-ben, amire megy a spline...
Komolyan nem értem, miért nincs normálisabb polárkoordinátás függvényábrázolás CATIA v5 alatt - Creo alatt ez soha nem volt kérdés.[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11669 üzenetére
Nos pont ugyanezeket a videokat nem sikerült még fellelnem, úgyhogy köszi.
Az elsö példa (evolvens görbe véges számu pontja) tipikus esete annak, hogy mennyire látványosan és mégis fölöslegesen bonyolultan lehet megoldani egy szimpla függvényábrázolást, feltéve, ha adottak a függvényábrázolás alapvetö, pl parametrikus egyenletekkel definiálható lehetöségei.
Természetesen megértem az érvelést, hogy végeredményben ez egy, az ábrázolás szempontjából közel 100%-os hasonlóságot mutat, csak épp az egyszerübb megoldás (ha létezik) mindig kevesebb hibalehetöséget is hordoz magában, csak ezért idegenkedem alapból ettöl.
A második példa pedig szép-szép, természetesen adnak uj ötleteket, ezért köszönöm.[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11671 üzenetére
A PTC a MathCAD-et késöbb vette meg, mint hogy alapvetö belsö függvényábrázoló megoldása legyen. Persze a MathCAD-del összekapcsolva még többre képes a rendszer, de itt most ez nem téma.
A CATIA-ban meg akkor marad a csökevényes megoldás... Ha mégis van fejlemény, max majd megirom ide is.[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
#06658560
törölt tag
válasz kpityu2 #11673 üzenetére
Isten igazából jó lenne, ha parametrikus görbéket lehetne használni és függvénnyel megadni őket. Amikor zárat terveztem, jobb lett volna ha tudom az önzárás, nem önzárás és egyéb követelményeket a fizikai logika szerint definiálni és nem kell minden módosítás után az egész görbét újra ellenőrizni millió trükkel.
-
-
DaveThompson
újonc
válasz kpityu2 #11779 üzenetére
A végzetségeimet nem fogom leírni. A Cad modellezés meg létezik (ezt te is leírtad, hogy kimondottan hol vannak ilyen részlegek) tudom, mert abban dolgozom csak éppen egy olyan területen, amitől szabadulni akarok. A mostani munkahelyem előtti cégnél is Cad modellezőként dolgoztam. Ott gépi forgácsolással előállítandó alkatrészeket illetve hegesztett állványokat kellett modelleznem, kitalálnom, vagy a meglévőt tovább gondolnom. Meg tudtam csinálni a feladatokat mivel a legelső szakmámban 6 évet húztam le és rengeteg mindennel találkoztam ott. Nem törtél le, mert aki elszántan keres és fejleszti, magát az talál.
Dave
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11846 üzenetére
Azt hiszem erröl már korábban ment egy kis eszmecsere.
Egyváltozós fv-t gond nélkül tudok generáltatni a szoftverrel, a pályaleiro görbe definiálása és elvi megjelenitése nem gond. Az, hogy a szoftverek végeredményben diszkrét ponthalmazzal dolgoznak és a megjelenitésben is egyszerüsítenek az valoban egy 'elvi', de csak másodrendü probléma, amely esetén még egy függvényérték az elméleti görbe miatt egzakt modon számitható a szoftver számára, x tizedes pontossággal.
Viszont ha már elsörendben a fv generálásban is hibás az elvi felirás, vagy maga a pályadefiniálás, akkor abból egy adott ponton a fv érték is elsörendben hibás értétü lesz, és másodrendben jön még hozzá az extra hiba a pontatlanság miatt.
Tehát csak a megfelelö metodus kell ahhoz, hogy valoban fv-helyes felületdefiniálás legyen.
Hozzáteszem, ez most inkább matematikai mint mérnöki probléma, ahol a CATIA csak mint 3D-s megjelenitö eszköz játszik szerepet. Nincs további lépcsö CAM irányba.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11848 üzenetére
OK...
Szóval matematikai oldalról nem látom egyenrangúnak a két megoldás (egzakt fv leirás vs. sweepelgetés) eredményét még mindig.
A fv nagyon egyszerü: z(x,y)=x^2 +2*x*yPL itt könnyen meg tudod nézni, hogyan néz ki, csak dobd be a fv-t az elsö rubrikába, x, es y tartomány legyen csak [0,1000].
Ebböl kell majd kivágnom egy másik fv-vel egy görbét, de az már semmiség.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11850 üzenetére
Akkor hogy még jobban érthetö legyen az igény a fv szintü ábrázolásra, ez csak a kezdeti példafeladat volt, egy egyszerüsitett analógia, egy magasabb rendü felületre:
z(x,y)=x^3 +3*x^2*y +3*x*y^2Akárhogyis, megy a fejtörés.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
kpityu2
őstag
válasz kpityu2 #11850 üzenetére
Kifutottam a szerkesztésből, mert közben próbálkoztam. Szóval ilyen felületet pl. a Rhinocerosban egész egyszerűen létre lehet hozni, gondolom a Catia-nak, minden felületmodellezők öregapjának se probléma.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
#06658560
törölt tag
válasz kpityu2 #11852 üzenetére
Ha parametrikusan akarja, akkor a Generative Shape Design modulon belül nem megy. Valami magasabb szintű modulban esetleg. Ennél egyszerűbb feladatokkal is gondja van szerencsétlennek, pl evolvenst rajzolni, nem pedig n darab pontra feldobni egy spline-t.
Anno mennyire tudtam volna örülni neki, ha függvénnyel, deriválttal együtt tudtam volna megadni egy görbét zár fejlesztésénél, nem pedig pár pontból kellett volna játszani és csekkolni folyamatosan hogy a görbének nehogy inflexiós pontja legyen és az önzárási, nem önzárási tartományok jól adják ki magukat. -
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11855 üzenetére
Azt hiszem mindig sikerül visszakanyarodnod a kezdeti témához, vagyis egyszerü példával írva és újfent kicsit másként megfogalmazva:
Szerinted, ha az y(x) = x^2 exponenciális görbét nem egy egyenlettel definiált görbével (egy adott x tartományban) jelenitem meg (= generáltatom le), hanem ugyanezen fv pl 3 pontját feldobom, közéjük spline-t definiálok, akkor a különbség tökéletesen 0 lesz a megjelenitett görbék és a származtatható fv értékek között.
No efelöl vannak erös kétségeim (anno a spline görbék matematikájára félig-meddig emlékezve).[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
#06658560
törölt tag
válasz kpityu2 #11861 üzenetére
Szerintem pont egy függvénnyel megadott felület a legpontosabb. És ha nekem például egy olyan függvény kell, akkor azt adja már meg, ne csak pontokat. Lásd evolvens. Vagy az en példám. Két hét helyett lett volna fél nap, maximum egy nap megtalálni a megfelelő görbét. És ha egy felület úgy adok meg, hogy z=f(x,y), vagy z=f(r,fí), akkor ott nem kell határgörbét számolni.
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11861 üzenetére
Khm. Mi az, h miért várok el vmit egy rendszertől? Talán mert igény van rá. És erre a legkézenfekvőbb megoldás / indok például a sokszor emlegetett evolvens fogprofil. Tökéletesen generálható CAD környezetben fv felirással.
Sajnos még mindig két malomban örlünk, egy görbe (vagy felület) definiálásának különböző módjai vannak, amikből származtatott adatokat a gép pontosan kalkulálni tud, kisebb, nagyobb hibával, attól függően milyen kezdeti hibákat viszel be. Az viszont, hogy a képernyőn/nyomtatva mit látsz, vagy épp CAM oldalon mi történik, már nem téma jelen esetben, ezt korábban is irtam, mint ahogy azt is, hogy ez valóban inkább matematikai kérdés (az igényelt pontossága miatt). Lehet, hogy végül nincs megoldás rá CAD környezetben, de amig lehet, miért ne feszegesse az ember a határokat, főként, ha korábban igazoltan működött ez az irányvonal.Köszi a tippeket. Szerencsére van időm még gyurmázni kicsit a CATIA-ban.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11866 üzenetére
'egy CAD kernelnek két lehetősége van arra, hogy az általad elvárt akármilyen felületet megjelenítse és eszközöket biztosítson számodra a vele való munkához: NURBS felületet feszít rá és azzal dolgozik, vagy az egyenleteidből generál egy poligonhálót és azzal dolgozik. Ha van is benne egy beépülő modul a függvénykezeléshez, annak így kell működnie. Szerintem.'
Tegyük fel, hogy ez a kijelentés igaz.
Miröl van szó ebben a leirásban? Görbe (avagy felület) definició utáni leképezéséröl.Miröl irtam én eleddig? Definicióról és nem a leképezésröl.
Vagyis, nem mindegy, hogyan definiálod az adott görbét (avagy felületet), a leképezés csak eztán következö lépése a CAD rendszernek.
Egy fv-nyel egy folyamatos, kvázi végtelen pontból álló görbe (avagy felület) definicioját adod meg. Ezzel ellentétben diszkrét ponthalmazzal már csak egy véges felbontású görbéröl (avagy felületröl) van szó. Ez az ami az általam irt kezdeti hibákat tudja belevinni, a CAD további pontatlanságain felül.
Példa. Próbálj meg egy f(x) = x^2 görbét egy spline-nal és egyetlen kezdöponttal definiálni. De lehet 2 pont is. Vagy 3. Sok peremfeltétel még mindig nem lesz adott ahhoz, hogy 100%-ban ugyanazt a görbét kapd, mint amit (ahogy te irod) A CAD automatikusan egy NURBS-sel a fv által definiált 'pontokra' ráfeszit. Itt van az eb elhantolva, nem a görbe leképezésnél.
Megj. Természetesen minél nagyobb a pontfelhö sürüsége, annál jobb a közelités, feltéve ha pontosan van megadva minden pont, különben 'hullámok' jelentkeznek a görbén (avagy felületen). Újabb indok, ami miatt a fv-nyel vett definiálás hasznosabb ott ahol a fv viszontlátása lenne a cél.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11869 üzenetére
Nem véletlenül irtam, hogy szerintem két malomban örlünk. Most már tisztán láthatóan fogalomzavar van. Ehhez már nem tudok egyebet tenni.
Egy fv ábrázolása lenne a célom, 2D görbe (avagy 3D felület) esetén a CAD rendszerben a fv definiciójának (igen, amit most irtál) megadásával, ergo a görbe fv-nyel vett definiálásával. (Ergo nem mindegy mire / mely lépésre érted a definiálás / definició szó jelentését.)
Ennél tisztábban és érthetöbben megfogalmazni nem tudom, mindezidáig is ezt irtam picit egyszerübben, más szavakkal, Kopi is értette kapásból. A hiba láthatóan nem a mi (adó)készülékünkben van, de sebaj... mivel itt nem a probléma megoldásáról beszélünk, ezért inkább hagyjuk, téma off.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11871 üzenetére
'Nem értem miként szeretnél ábrázolni egy fv-t, anélkül, hogy az ábrázolás korlátait figyelembe vennéd.'
Látod ez itt baj. Hiába irtam le többször, ha nem érted, hogy (te megfogalmazásoddal élve) fv definicioja által definiált görbe (értsd pl Creao-ban 'Curve from Equation' opcio) gond nélkül tökéletesen megoldható, mi több nem kevés alkalommal már használtam is... Erre alapozva jött a felülettel szemben támasztott igény, mint következö szint.
Tök fölöslegesen irsz itt a SW megjelenitési metodikájáról, ha már a beviteli metódusok között nem teszel különbséget.[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #12102 üzenetére
Vmi ilyesmi vagy hasonló módszerrel én is inkább elöször csak a határológörbéket definiálnám, aztán a burkolófelületeket, és csak legvégül jönne a testté alakitás. Túl komplex a sima testmodellezö technikákhoz. Szvsz.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
Új hozzászólás Aktív témák
- Elektromos autók - motorok
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Kutya topik
- Elektromos (hálózati és akkus) kéziszerszámok, tapasztalatok/vásárlás
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
- Minecraft
- Suzuki topik
- 3D nyomtatás
- Mobilhasználat külföldön
- Fortnite - Battle Royale & Save the World (PC, XO, PS4, Switch, Mobil)
- További aktív témák...
- Warhammer Online - Age of Reckoning (DE) Collectors Box (Figurával!)
- Eredeti Windows, telepítéssel! Digital Doctor Számítógép Szerviz
- Játékkulcsok olcsón: Steam, Uplay, GoG, Origin, Xbox, PS stb.
- Windows 10/11 Home/Pro , Office OEM/Retail kulcsok
- Adobe Creative Cloud - 2024. 04. 05 - 2025. 04. 05-ig
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest