Új hozzászólás Aktív témák

• #235 bdav őstag bdav #228

  Új Válasz 2006-06-05 17:57:46 #235

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bdav

  őstag

  válasz bdav #228 üzenetére

  folytatás
  
  Szóval ott hagytam abba, hogy a csillagunk belsejében szép lassan a hidrogén héliummá fuzionál. Ez megy pár milliárd évig, de aztán előbb-utóbb csak el fog fogyni a hidrogén. Itt kezdődnek a problémák. Ekkor nincs olyan belső hatás, ami ellensúlyozná a gravitációt, ezért a csillag ismét összehúzódik. Egészen addig, amíg a belső hőmérséklete kb. 100 millió fok nem lesz. Ezen a hőmérsékleten lehetővé válik a magfúzió következő lépcsője: a hélium atommagok szén (3 hélium mag) és oxigén (4 hélium mag) atommagokká egyesülnek. Ez szintén jelentékeny mennyiségű energiát termel, és a csillagot ''felfújja''. Méghozzá elég nagy méretűre, a külső részei elérhetik akár a Földet is. A csillag külső része lehűl, nagyobb felületen oszlik el a hő és ezért vörös színű lesz a fénye, innen a neve: vörös óriás. Ez az állapot relative kevés ideig tartható fenn, hamar elfogy a hélium.
  Itt kezdődik az érdekesebb rész. Ha a csillagunk kb. Nap tömegű volt, a nukleáris folyamatok leállnak, hiába húzódik össze a csillag ismét, nem lesz elég az energia a következő fúziós lépcső beindításához. A csillag összehúzódik és fehér törpe lesz belőle, anyagának egy részétől megszabadul. A fehér törpe egy ideig még sugároz némi fényt de végül kihűl. Ezek nagyon sűrű anyagúak, 1 cm^3 belőlük kb. egy tonna tömegű.
  A másik lehetőség, hogyha a csillag nagyobb tömegű volt: a vörös óriás fázis utáni összehúzódás hatására a csillag belsejében nagyon meleg lesz. Annyira hogy az ott található oxigén, maradék hélium és egyéb atommagok nagyobb rendszámú elemekké pl. sziliciummá, ezek pedig tovább vassá, nikkellé egyesülnek. Itt aztán vége. Ugyanis a vas már annyira stabil hogy nem igazán lehet reakcióba kényszeríteni (magfizikai értelemben), ha pedig mégis sikerül, energiát nem lehet vele nyerni. Ekkor _semmi_ nem marad ami kompenzálja a gravitációt, a csillag összeomlik. A külső részek belezuhannak a csillag magjába, és ez hirtelen óriási energiát szabadít fel: a csillag felrobban. Ezt nevezzük szupernovának. A csillag belsejében a hatalmas nyomás összepréseli a protonokat és elektronokat, így neutronok keletkeznek. Esetleg előfordulhat hogy ezek a vas atommagokba is belépnek, így lehetséges a nagyobb rendszámú elemek létezése. Ha a csillag nem volt elég nagy tömegű, a szupernóva után egy csak neutronokból álló képződmény marad meg, a neutroncsillag. Ez gyakorlatilag egyetlen bazinagy atommag Ha a neutroncsillagnak van mágneses tengelye és ez nem esik egybe a forgástengelyével, akkor a periodikusan forgó mágneses mező a csillag-maradvány körüli gázfelhők segítségével rádióhullámokat bocsájt ki, ezt szokták pulzárnak hívni. Ismét hivatkoznék a perdületmegmaradásra: a csillag perdülete megmaradt, de sugara jelentősen lecsökkent (ennél tömörebb nem nagyon lehet), baromi gyorsan fog pörögni
  Utolsó eset: ha nagyon nagy tömegű volt a csillag, a szupernóva után nem neutroncsillag hanem fekete lyuk marad.
  
  hát kb. ennyi lett volna. remélem van aki el is olvasta
  

  10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''

Új hozzászólás Aktív témák