- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Samsung Galaxy S22 és S22+ - a kis vagány meg a bátyja
- A Watch7-tel debütálhat a Samsung vércukormérője
- Sony Xperia 1 V - kizárólag igényeseknek
- Yettel topik
- A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Olcsó 5G-s ajánlatot nyújt a Realme Indiának
Hirdetés
-
Olcsó 5G-s ajánlatot nyújt a Realme Indiának
ma Megérkezett a Realme C65 5G, az első készülék a MediaTek Dimensity 6300-zal.
-
Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
ph 2027-re érkezhet meg a vállalat 1,6 nm-es eljárása, de a sztárok inkább az olcsóbb node-ok lesznek.
-
Mozgásban az Arena Breakout: Infinite (PC)
gp A korábban csak mobilokra/tabletekre megjelent FPS hamarosan PC-n is elérhető lesz.
Új hozzászólás Aktív témák
-
_Petya_
őstag
válasz badbrother #50 üzenetére
Üdv!
Nos, a harmadik nem olyan fontos, csak az első kettő. Köszönöm a segítséget! Abszolút nem késő...
PetyaFontos feladatot soha ne bízz olyan gépre, amit egyedül is fel tudsz emelni!
-
badbrother
aktív tag
Az elsöö pofonegyszerüü. Készítesz egy szép NAGY rajzot. MInden testre berajzolod a rá ható erööket, nem elfelejtve a kötélerööket sem. Ez egyszerüü, mert csak függööleges irányú eröök hatnak. A rendszernek lesz egy közös gyorsulása ''a''. Minden testnek külön külön is ''a'' a gyorsulása amit nem okozhat más, mint a rá ható eröök eredööje.
Ugye a (Szumma)F=m*a egyenletet MINDEN testre felírod, így kapsz egy egyenletrendszert négy egyenlettel, négy ismeretlennel. Ezt megoldod, és a=50/215 jön ki. A kötélerööket nem számoltam ki, ez legyen a te dolgod. -
badbrother
aktív tag
válasz badbrother #50 üzenetére
A harmadikat mégis így lehet számolni.
Kiszámolod, hogy mennyi ideig mozog az alsó deszka.
Ugye tudjuk a rá ható erööket, + a kezdöösebességet. A rá ható eröök lassítják majd 0-ra.
Itt most nem kell fugyelembe venni a felsöö deszkát, elég, ha csak a felsöödeszka által okozott fékezöödéssel számolunk.
F(s1)+F(s2)=m2*a2---ebbööl megvan a2
a2=delta v/delta t--ebböl megvan az eltelt idöö ''t'', mivel v-rööl 0-ra lassul a2 lassulással egyenletesen.
innen megvan az s2=a2/2*t*t
Azt is ki tudjuk számolni, hogy eközben e felsöödeszka mennyit mozgott, hiszen ööt csak a ''felsöö'' surlódás mozgathatta elööre.
F(s1)=a1*m1--innen megvan a1, és ugye ''t'' ideig gyorsult 0-ról, azaz s1=a1/2*t*t utat tett meg.
Máris megvan a két út különbsége, ha ez kisebbegyenlöö mint L/2( a deszka felehossza) akkor rajtamarad, különben leesik.
Nincs más dolgod, mint behelyettesítgetni az adatokat (paramétereket), és elvégezni az általam mondott müüveleteket. Aztán vond le a tanulságot.
Ha minden paramétert úgy adtak meg ahogy írtad, akkor eléggé érdekes lesz, ha van egy két konkrét szám is, akkor nyilván egyszerüübb. -
badbrother
aktív tag
válasz badbrother #53 üzenetére
Igen, így meg lehet oldani, a végén csak ''ismert'' adatokkal dolgozunk, de teljesen paraméteresen elég ronda dolgok jönek ki.
Azért áruld el hogy hová kellenek ezek a feladatok, mert érdekel. -
Notes
senior tag
A ''Milyen autót vegyek?'' topikban kezd elfajulni a kérdés, miszerint ha egy autóval 100km/h sebességgel nekimegyek egy falnak az ugyan az e, mintha két azonos tömegű autó 50-50km/h val ütközik frontálisan?
Romanes eunt domus!
-
Cathfaern
nagyúr
Tételezzük fel, hogy zárt rendszerről van szó, súrlódástól tekintsünk el, mind az autók mind a fal teljesen rugalmatlanok (ha beleszámoljuk hogy az autó rugalmasabb mint a fal, akkor természetesen nem egyezik meg az autó vs. fal és az autó vs. autó ütközések, de altalános célokra ez elhanyagolható)
E = 1/2*m*v^2 (m = tömeg, v = sebesség, E = energia)
első eset: fal vs. autó
fal adatai: m = x, v = 0
autó adatai: m = 1000 (példa kedvéért), v = 100
E(fal) = 1/2 * 0 * x = 0
E(autó) = 1/2 * 100 * 1000 = 50000
E(össz(1)) = E(fal) + E(autó) = 50000
Második eset: autó vs. autó
autó(1): m = 1000 v = 50
autó(2): m = 1000 v = 50
E(autó(1)) = 1/2 * 50 * 1000 = 25000
E(autó(2)) = 1/2 * 50 * 1000 = 25000
E(össz(2)) = E(autó(1)) + E(autó(2)) = 50000
Mint láthatjuk E(össz(1)) = E(össz(2))
U.I.: Tudom régi kérdés, de most unatkoztam -
ngabor2
nagyúr
Az offból jöjjünk át ide.
seprence: kérdezed a szén-dioxid forrás-és fagyáspontját. én meg visszakérdezek (szerintem erre akartál kilyukadni): milyen nyomáson? Lelőttem a poénodat? -
faster
nagyúr
válasz Cathfaern #59 üzenetére
de úgy tudtam hogy a két eset mégis egyenértű
Sokan így tudják, de ha utánaszámolsz, nem lehet az. Gondolj csak bele, mi különbség van a között (egy autóra ható erők szempontjából), hogy egy kocsi egy másikkal ütközik ugyanakkora sebességgel, a példában 50-nel, vagy pedig egy a földhöz rögzített mozdulatlan, merev akadályba csapódik ugyanennyivel? -
tildy
nagyúr
atszamolna ezt nekem valami, hatha veletlen elrontottam:
[link]
Bodes alakra kell hozni, azaz szorzatokra."Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
seprence
csendes tag
a co2 fagyáspontja 5.11baron -56.6C, eddig ok!
mivel a fagyáspont érzékelhető mértékű változatásához igen nagy nyomások szükségesek, 1 baron is kb -56.6, esetleg egy kicsit alacsonyabb pl -56.5C.
a forráspont -78C. Erre gondolom sokan kiröhögnek, abszurdnak tartják, mert ugye nem tudnak elvonatkoztatni a víztől. Igen, bizony a co2 alacsonyabb hőfokon forr (bocsi: szublimál), mint hogy megolvadna! A 0C viz gőzének nyomása 611 pa. Ha egy vákuumszivattyúval csökkentjük a nyomás a víz felett pl zárt edényben, akkor 611 pa alatt már fagyáspontja alatt fog forrni, ill szublimálni. A co2 érdekessége, hogy fagyéspontján a gőznyomása nagyobb mint légköri, tehát légköri nyomáson nincs folyadék halmazállapota, mert hamar elforr, mint megolvad. ugye forrpont felé nem lehet melegíteni semmilyen agyagot. Tehát -78C felé a co2 se tudjuk melegíteni, ekkor szilárd még, csak a gőzét tudjuk. Mivel a fagyáspont -78C felett van (-56C), nem fog megolvadni légköri nyomáson. Ehhez min 5.11bar kell.
ki lehet próbálni! ugye a szénsavpartronban 66 bar alatt 20Cos forrpontű, tehát folyékony co2 van normál hőfokon. Ha csökkentjük a nyomást (kiszúrjuk a patront), akkor el kezd csökkeni a forrpont és forrni kezd, mert ugye folyékony 20Cos co2, ha 15Cra esik a forrpontja akkor túlhevített folyadékként van benne, rögtön meg is indul a forrás, és lehűti forrpontig. forrpont alatt megszűnik a forrás, ezért a hűlés is. De mivel a nyomás kiegyenlítődik, tehát 1 barig leesik ezért a forrpont is -78C ig, mert 1 baron -78C a forrpontja, vagy úgy is mondhatnánk, hogy -78Con 1 bar a gőznyomása. Szépen forrva lehűl -78ig, közben érdekes módon meg is fagy, mert már -56.6 alatt szilárd.
A patronunkat ha lefele fordítva szúrjuk ki, akkor folyékonyan kispriccel és összefagynak a cseppek hőszerű anyagot képezve. Ez a szénsavhó, ami nem más, mint szilárd co2. (szárazjég). Hogy jobb hatásfokú legyen, a szétszálló és összefagyó cseppeket fogjuk fel egy kis ruhadarabbal, amit a patron alja köré tekerünk, és ezen keresztül szúrjuk ki pl egy szeggel ,amit előzőleg átütünk egy fadarabon.
ha kellenek képek, ahogy én csináltam, cak szóljatok!
sokan azt hiszik, hogy a tágulás miatt hűl le a co2, de az baromság. folyékonyan van benne a partonban, nem gázként. A folyadék felett telített gőze van. Persze a tágulás is hűt, itt olyan kis mértékű a hűtőhatása, hogy nem jelentől. Itt forrással hűl. A forráshoz sok hő kell, amit a magasabb hőmérséklető helytől, vagy saját magától von el.
[Szerkesztve] -
ngabor2
nagyúr
Aki már látott 4K-s He-''lángot'', az nem fog kiröhögni.
Viszont a normál szifonpatronban (a 33g-os) nem hinném, hogy annyi CO2 lenne, hogy az már kondenzált állapotban lenne. Mikor jópár éve utoljára volt a kezemben, nem lötyögött benne semmi. Azt meg megintcsak nehezen tudom elképzelni, hogy egy fémtartályt iparban teljesen teletöltsenek. Annál valószínűbbnek tartom az expanzió hatására bekövetkező lehűlést, hisz ha tényleg 60bar van benne, az kitágulva ugyancsak le tud hűlni. Amit ennél szárazjégnek véltél, talán közönséges jég, az expanziós lehűlés hatására kiválva a levegő páratartalmából.
Az óriáspatron az talán más, arról el tudom képzelni, hogy folyadékként is van benne cucc.
Ettől függetlenül képeket linkelhetnél. -
seprence
csendes tag
a patron töltése 6g, amúgy akkora tévedésben élnek egyesek, hogy el se hiszem!
co2 molukatömege 44g. tehát kb 3l gáz van a patronban. akkor elvileg 50ml.re sűrítve már ép megindulna a kondenzálás. A patron van vagy 5ml, tehát ott 600bar lenne, de már 60báron kodenzál.
Az expanzió okozta lehűlés minimális, közel se elég a co2 kondezálásához.
persze, hogy nem lötyögött, hogy a fenébe éreznéd lötyögni a majd kritikus hőmérsékletű folykony co2őt.
Amúgy vegészként nem tanultak: hogy a fojtás az ideális gázoknél nem okoz hőfokcsökkenést. Igaz a reális gázok lehülnek a fojtáson áthaladva meg kitáguláskor le kell győzni az molekulák közötti erőket. A hőfokcsökkenés 66 barnál már igaz jelentős is lehet. (vagy 20-40C), de hogy emiatt nem fog kondezálni az biztos.
hehe: ha vízjég lett volna, akkor miért nem olvadt meg és miért volt -80Cos?
képeim:
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
[Szerkesztve] -
adam101
tag
Sziasztok!
Egyik haverommal jelentkeztünk egy versenyre ahol lehet használni minden segédeszközt, könyvtől kezdve a füzetekig
Fizika tanárunk adott nekünk két oldalnyi feladatsort, hogy csináljuk meg szerdára.
Ezek persze az előző éves feladatsorok voltak, és láthatóan elég nehéz példasor, a mi szintünkhöz képest, és most épp egy könyvet sem tudunk elő venni.
Valaki le tudná írni részletesen a megoldást (magyarázattal)
1)
A hegyi kerékpáros verseny egyik lejtőjén 60 km/h állandó sebességgel halad az egymástól 1,8 km távolságban lévő szökevény és az őt üldözők csapata. Egy adott pillanatban a lejtő alja 4,8 km távolságban van a szökevénytől.
a) Mennyi idő alatt ér a szökevény a lejtő aljára?
b) A szökevény sebessége a lejtő alja utáni 300 méteren 20 km/h-ra csökken egyenletesen; majd ezzel az állandó sebességgel halad tovább. Mekkora távolságban van egymástól a szökevény és az üldözők csapata az úton mérve az adott pillanattól számítva 6 perc elteltével?
2)
A 72 km/h sebességgű gépkocsira ható légellenállási erő háromszor nagyobb szembeszélben, mint hátszélben. Hányszor akkora a légellenállási erő szembeszélben, mint a szélcsendes időben? (A légellenállási erő a sebesség négyzetével arányos.)
3)
Rögzített, a=30° hajlásszögű, h=1,8 m magas lejtő tetejéről és aljáról egyidőben elindítunk két pontszerű testet. A felsőt kezdősebesség nélkül, az alsót pedig akkora kezdősebességgel, hogy éppen a lejtő tetején álljon meg. A súrlódás elhanyagolható, g=10 m/s^2.
a) Mennyi idő múlva találkoznak a testek?
b) Határozd meg a testek sebességét a találkozás pillanatában!
4)
Egy kerékpáros állandó, 5 m/s nagyságú sebességgel közeledik egy kiterjedt, függőleges fal felé, arra merőlegesen. A faltól 276 m távolságra rövidet sípol.
a) Mennyi idő múlva hallja a visszhangot?
b) Miylen távol lesz a visszhang észlelésekor a faltól? (c = 340 m/s)
5)
Egy 80 cm sugarú rögzített gömb belsejében a 30°-os szélességi körön (vízszintes síkban) mozgó test adott idő alatt 240-szer megy körbe. Hányszor menne körbe ugyanennyi idő alatt az adott szélességi körön, ha a gömb sugara 3,2 méter lenne? (A surlódástól tekintsünk el!)
6)
A vízszintes úton haladó teherautó függőlegesen hulló esőbe érkezik. Az esőcseppek sebessége az út feletti térrészben állandónak vehető. A ferde síknak tekinthető szélvédőre adott idő alatt 3000 csepp hullott, ha a jármű 36 km/h sebességgel haladt. Ha a sebesség 54 km/h nagyságú, 4000 csepp éri a szélvédőt ugyanannyi idő alatt. Hány esőcsepp esik a szévédőre ugyanannyi idő alatt, haa teherautó megáll?
Nagyon sokat segítenétek -
adam101
tag
up
-
L3zl13
nagyúr
Húú, fizika nekem nagyon rég volt de ezek versenyfeladatok?
Az elsőhöz kb annyit kell tudni, hogy v=s/t...
1/a: v=s/t -> t=s/v -> t=1,8km/60km/h=0.03h=1,8perc=108sec
1/b: a lassító szakaszhoz kell még az, hogy egyenletesen lassul -> t=s/((v1+v2)/2) -> 0.3/40 -> 27 sec
6perc=360 sec -108 -27=225 sec-ig haladt még 20km-el. -> ebből számítható az összes megtett út.
Hasonlóképp kiszámolod az üldözők által megtett utat is, és a kettő különbségéhez hozzáadva az 1,8-at megkapod a 6 perc utáni távolságot.
Szóval kb ennyi. Ha le kell vezetni, hogy a lassuló szakasznál miért a két sebesség mértani közepével számolunk, akkor kicsit bonyolultabb, de nem sokkal.
A többi is hasonló nehézségűnek tünik.Aki hülye, haljon meg!
-
adam101
tag
Nah a verseny példákat nagyjából megoldottuk a barátommal, msot egy kis példába ütköztem, amit inkább idő hiány miatt teszek fel ide. Nem oylan fontos megoldanotok, mert majd 11 fele nekiülnék én is , de azért köszönöm a segítséget (ha valakinek van rá ideje )
500 t tömegű vonat 20 m/s sebességgel halad olyan sínen, ahol mű (surlódási együttható) = 0,01. Menet közben a szerelvény végéről leszakad egy 100 t tömegű rész. A mozdony húzóereje ezután is változatlan. Mekkora távolságban van egymástól a két vonatrész a hátsórész megállásának pillanatában?
[Szerkesztve] -
Sidaries
őstag
Tegnap eszembe jutott egy érdekes dolog és nem tudtam senki értelmes emberrel megbeszélni, úgyhogy leírom ide. Nem értek a fizikához, utoljára ált. suliban voltam jó belőle, de azért érdekel.
Szóval Einstein azt mondta, hogy két dolog határtalan. Az emberi butaság és a világegyetem, bár az utóbbiban nem biztos. Na én ezen gondolkodtam egy kicsit és erre jutottam:
1. Volt az ősrobbanás és ez szétszórta az anyagot.
2. Az anyagnak van gravitációja -> csak az anyagnak van gravitációja.
3. A legkisebb mértékű gravitáció is meggörbíti a teret.
4. Minden gravitáció az eddig szétszóródott anyag körül hat.
Szóval szerintem mivel minden gravitáció az eddig szétszórt anyag körül generálódik, ezért ez a teret - mivel körülötte semmilyen gravitáció nincs ami kompenzálna - önmagába hajlítja vissza. Tehát a világ egy megközelítőleg gömb alakú test ami folyamatosan tágul. Kb. olyan mint egy vizzel teli lufi ami körül eltűnik a lufi. Vagy inkább mint egy vízcsepp az űrben. Azért nem szabályos gömb, mert az anyag nem szabályosan oszlik el, tehát a gravitáció sem azonos mindenhol.
Szóval szerintem a világ ebből a szempontból nem végtelen, mert önmagába visszahajlik, de van egy gondom. Hogyan nő? Lehet hogy a világunkat mi nem hagyhatjuk el, mert önmagába visszafordul, de kifelé még nő? Ezt úgy képzelem el, hogy mi csak a lufin belül mozoghatunk, de attól még kifelé van valami ami felé nő a világegyetem, de az számunkra nem létezik. Mi pedig ha elérünk a lufi széléhez akkor a tér görbülése miatt a lufi felszínének egy másik pontján viszakerülünk belülre.
Na erre varrjatok gombot és véleményezzétek. Mit csesztem el eddig? Hol lehet ilyenekről olvasni?I am the Visionaire, follow me if you dare...
-
Jester01
veterán
És ha egy dimenzióval feljebb megyünk? Szóval a világ egy 4 dimenziós gömb aminek akkor elvileg 3 dimenziós felülete van, amiben mi vagyunk. (illetve a fordított analógia szerint a 3 dimenziós gömb felületén 2 dimenziós ''világ'' van) A lakók a gömb felületén mozognak csak. Ha a lufit fújod, akkor a felülete nő, és a rajta lévő objektumok egyre messzebb kerülnek egymástól. Volt valami scifi novella, ami arról szólt, hogy az anyag együtt tágul a térrel, és időgéppel utazva óriások-törpék között találta magát a szereplő. (Gulliver időutazó volt, vagy ilyesmi)
Jester
-
Sidaries
őstag
Ez is tetszik, de ilyenkor mi van azzal, ha elindulsz egy irányba? Hova jutsz ilyenkor? Vissza a kiindulási helyedre vagy tényleg a végtelen felé tartasz?
Ha a lufi síkjával egy irányba mozogsz akkor vissza a kiindulásira, de mi van ha a lufi központja felé? Persze itt az a hiba, hogy igazából 3d-ben gondolkodok...I am the Visionaire, follow me if you dare...
-
Balux
tag
az a helyzet hogy ha a gravitációt bele sem kevered (ált. rel.) csak a azt hogy az elérhető maximális sebesség a fénysebesség!pont!(spec rel.)
nem tudsz elérni a lufi széléhez (eseményhorizont) pláne azon túlra
az önmagábs záródó véges és végtelen univerzum meg inkább filozófiai...
egy hasonló izalmas kérdés a kozmológiában:
fogsz egy csomó okos embert: kidobja a ''gép'' a az univerzum idöfejlődésének egy épkézláb elméletét(őszrobbanás+inflációs időszak stbstb) elvégzel csomó mérést és az elmélet jónak tűnik és kiderül hogy istennek t=0 időpillanatban egy csomó paramétert mitommén százezred százalék potosságra be kellett lőnie a kiszámolt értékekre külömben a világ összeroppan tvolna a gravitációtól és most borsónyi se lenne vagy sosem alakultak volna ki a sűrűségben ilyen inhomogenitások (csillagok, galaxisok, te, meg ugy egyáltalán) stb -
Sidaries
őstag
Az egetlen nyűgöm a modern fizikával, hogy kijelentik, hogy a max. sebesség a fénysebesség. Ezt nem bírom elképzelni. Persze biztos így van, de szerintem ez tipikusan a ''tudomány jelenlegi állása szerint'' dolog. Majd ez is megváltozik, elvégre már a föld sem lapos
I am the Visionaire, follow me if you dare...
-
Balux
tag
azért nehéz elképzelni mert olyan körülmények közt éljük
hétköznapi életünket, hogy ösztönösen mindenki
egyszerű euklideszi térnek gondolja a világot,
(nincs görbülete a 3D térnek..)és a
klasszikus, egyszerű törvények nagyon pontosan leirják
a a környezetünkben történő eseményeket
(nyomba sem érünk a fényseb-nek..)
így normális hogy mindenki úgy nő fel hogy ezt érzi természetesnek!
amugy 100 éve jónak tűnik
de persze elötte több 1000 évig más tűnt jónak -
Kephamos
addikt
Tudnátok ajánlani egy oldalt, ami összfoglalja a gimis atomfizikát?
-
Sztripi
csendes tag
NEM jelenti ki a modern fizika hogy a fenysebesseg a max. sebesseg. Csak annyit jelent ki hogy a fenysebesseget NEM lehet elerni.
Ez komoly kulonbseg...
A fenti kijelentes pedig kiserleti megfigyeleseken alapszik... A modern fizika sok allitasa ''konnyen'' merheto meg alacsony sebessegeknel is. Pl. az idodilatacio (ami ugy elsore eszembe jut).
Termeszetesen ha pl. a Tachyonokat vesszuk alapul ok a fenysebesseg tobbszorosevel kozlekednek... De ok se tudjak elerni a fenysebesseget. Magyarul nem tudnak lelassulni a fenysebessegre. De meg nem sikerult mernunk Tachyonokat - komoly gondok vannak a meresukkel mert szamukra az ido visszafele mulik... Igy ez csak elmelet... De ez akkor sem befolyasolja az elso mondat ertelmet...
Az en szemelyes tapasztalatom hogy alatalaban a kozepiskolai es altalanos iskolai tanaroknak nem igazan van fogalmuk a fizikarol (termeszetesen tisztelet a kivetelnek - mindig vannak meglepetesek, es ezuton meg is megkovetem azokat akiket megsertettem volna)...
Ja vegul nincs ekezet a munkahelyemen... Igy bocs a helyesiras miatt...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
Egyszeru...
Kell e meg a megoldas? Csak azert kerdezem mert lusta vagyok sokat irni...
Van egy fontos kerdes ami kell a megoldashoz... Az pedig hgy a kotel nyulik e vagy sem.
Ha nem nyulik akkor matematikai inga, ha meg igen akkor fizikai...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
GodHeart
senior tag
Egy fizika példa.. sík hülye vagyok belőle, és most nagyon kéne...
Mekkora a test sebessége 3m megtétele után, ha 8m/s sebességgel indítottuk el, és 0.25 a surlódási erő!? Légyszi segítsen valaki. -
Sztripi
csendes tag
Termeszetesen...
Csak egy a szepseghibaja az az hogy altalaban fizetos helyeken olvashatsz ilyesmit komolyan. Angollal hogy allsz? Ha jol akkor probalkozzal:
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/ParticleAndNuclear/tachyons.html
vagy ha komolyabbat akarsz latni akkor:
http://www.physicstoday.org/
esetleg:
http://www.newscientist.com/home.ns
es
http://prd.aps.org/
De ha akarjatok adhatok egy rovid osszefoglalot en is...
Nos a dolog abbol indul ki hogy a Dirak egyenlet a Schrodinger egyenlet ''modernebb'' valtozata invarians az idore nezve - a Schrodinger is (Kvantummechanika)... Nos az koztudott hogy a kvantummechanika es a relativitas elmelet hadilabon allnak egymassal. Ez azt jelenti hogy a relativitas elmelet nem alkalmazhato a kvantummechnikai elmeletekre... Ezt a problemat sok fele keppen probaltak megoldani pl hurelmelet...
De a legkezenfekvobb megoldas mellekesen a legegyszerubb is ha figyelembe vesze az ido invarianciajat. En most kepleteket nem fogok irni (lusta vagyok ), de lassatok az elso linket. Az invariancia azt jelenti hogy az egyenlet megoldhato matematikailag ugy is hogy az ido maga pozitiv (elore mulik) vagy negativ (hatrafele mulik). Ilyen megoldas elojon a masodfoku egyenleteknel is (a*t^2 + b*t + c=0). Ez mindennapos problema es konnyen megoldhato a megoldo keplettel. Nos ilyen esetekben azt mondjuk vagy mondtuk hogy az ido NEM LEHET NEGATIV (MERT AZ AZ JELENTENE HOGY VISSZAFELE MULIK) ezert az egyenlet olyan megoldasait ahol az ido t<0 - nal figyelmen kivul hagyjuk. Ez a klasszikus fizika szemlelete. Ez nem veletlen... Ha megengedem azt hogy az ido visszafele mulik akkor kolmoly paradoxonok jelentkezhetnek... Serulhet az OK OKOZATI osszefugges... Vagyis a kovetkezmeny elobb jelentkezik mint a kivalto ok . Ez pedig megengedhetetlen mint nyilvanvol is ... A baj csak az hogy bizony a kiserleti eredmenyek kitartoan ilyen otleteket adnak... (mondjuk az elekron kacerkodik igy). Ez olyannyira eros nezet volt hogy az egyetemeken a Dirac egyenlet negativ idore ertelmezett megoldasait NEM is tanitottak... Egyszeruen kihagytak az egyenlet ide vonatkozo reszet es megoldasait (hiszen ugysem lehetnek jok). Nos a dolog akkor kapott ertelmet amikor 2000 - ben eloszedte egy par fizikus az eredeti Dirak egyenletet es megoldotta negativ idore nezve is... Meglehetosen nagy sikere lett a dolognak mert egy csapasra kibekultek a relativitas elmelet es a kvantummechanika is . Persze nem teljesen elfogadott dolog... Az eskudszek meg kint van nem dontottek el hogy jok e vagy sem... A fizika mint tudomany igen csak konzervativ dolog... Lassan dont ha valamilyen uj elmelet jelenik meg mert nem jo ha mindenki tul lelkes ilyenkor elveszik a sok baba asszony kozott a gyerek (mint az a hideg fuzioval is tortent )... Szoval akarhogy is van, a helyzet a kovetkezo:
A fenysebesseg a hatar. Ha egy ''hagyomanyos'' reszecsket veszunk akkor amikor kozeliti a fenysebesseget egyre nehezebb novelni a sebesseget, egyre nagyobb energiaval kell gyorsitani. A fenysebesseg maga nem elerheto mert vegtelen energiaval kellene gyorsitani hogy a fenysebesseget elerje. Ez a kovetkezik a Dirac egyenlet megoldasabol. HA veszem az invarianciat vagyis tukrozom a megoldast akkor: A Tachyon olyan reszecske ami a fenysebessegnel sokkal gyorsabban mozog. Minnel jobban lassitani akarom annal nagyobb energiat kell kozolnom vele. De o soha nem tud lelassulni a fenysebessegre mert ahhoz vegtelen energiat kellene kozolnom vele... Persze maga a fonton mar fenysebesseggel mozog, de az o szamara az idonek nincs ertelme (all az ido), a vilagegyetem barmely potjaba ugyakkor jut el. De ez mas tema... Ennyi diohejban.
Remelem ertheto volt...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Balux
tag
hmm elgondolkodtató
de értem asszem!
mi a dirac-egyenletet relat-ból tanultuk eleve és csak érintőlegesen
és amitől hanyat kellett dobni magadat hogy az antirészecskéket egyből kidobta...
erről szó sem volt, mondjuk ugy volt béna az előadás ahogy volt..
de persze ez egy elmélet eddig...köztüdott, hogy 500 évvel ezelötti dógokat tanitanak az egyetemen...de érthető is hogy nemy bizonyitott elméleteket is félve...
nem mellesleg megkérdezhetem mi a végzeccséged ill. mit dolgozol?
(ird privibe)
[Szerkesztve] -
Elrood
őstag
Két kérdés, részmegoldás is érdekel.
A periódusos rendszer független részecske közelítése során adja meg és vezesse le az $ n $ főkvantumszámhoz tartozó állapotok számát!
Ha leírja valaki, hogy rendszámból, vagy akármiből, hogy jövök rá a fő- és mellékkvantumszámra, az is nagy help. (Régen volt középiskolás kémia, mikor ezeket vágtam.)
Vezesse le a párhuzamos rétegzésű dielektrikumok erőhatást állandó töltésen tartott síkkondenzátor esetén!
Valami szöveges levezetés is elég.''The spice exists on only one planet in the entire universe. A desolate, dry planet with vast deserts. The planet is Arrakis, also known as DUNE.''
-
HEMP
aktív tag
Egy idevágó vicc:
Fizikusok bújócskáznak a mennyben, Einstein számol, majd elindul megkeresni a többieket. Newtont megtalálja, egy földre festett négyzetben állva:
''Megvagy Newton, kiestél!''mondja.
''Nem, nem. Én egy Newton vagyok egy négyzetméteren, tehát te Pascal-t fogtad meg!''''Azért jó a mazochistának, mert ha rossz, akkor jó. Ha meg jó, akkor az rossz, tehát jó!''
-
Sztripi
csendes tag
Most bongesztem csak at a regebbi beirasokat ugyhogy ha erdekel akkor elmagyarazom...
A gond csak az alapgondolatban van. Ugyanis gravitacio mint olyan nem letezik...
A helyes gondolatmenet.
1.Az anyag gorbiti meg a teret.
2. A gorbult teret erzekeljuk mi es azt hisszuk gravitacionak.
Gravitacio valojaban nem mas mint tehetetlensegi ero amit mi tevesen kulon eronek kepzelunk el...
De ennel bovebbet csak akkor irok ha valakit erdekel, mert nem akarom fecserelni a szot...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
mejte
csendes tag
Elrood: az első kérdésedre a válasz (rendszámból fő- és mellékkvantumszám): négyjegyű függvénytáblázat 230-232. oldal (az atomok elektroneloszlása) hasznos lehet.
a táblázatban n=1,...,7 (héjak = főkvantumszám), n(s,p,d,f) (''n'' héj alhéjai =mellékkvantumszámok), a táblázat értékei mutatják, hogy az adott alhéjon hány elektron van.
pl. zokszigén: rendszáma 8,
1s alhéjon 2 elektron, 2s-en 2 e-, 2p-n 4e-
legalábbis így magyaráz taki ááárpi (húgom)
második kérdést nem is értem
ha valami nem világos, húgom elmagyarázza.
én ebből megértettem, pedig világ életemben utáltam a kémiát...:: member of [Lam[PH!]a] CoD team ::..
-
Elrood
őstag
Új hozzászólás Aktív témák
- Asus Rog Strix G531GV gamer laptop - I7 9750H x RTX 2060 6GB 16GB ddr4 ram + ajándék cm hűtőpad
- Flashforge Adventurer 5M Pro 3D nyomtató Teljesen új!
- ÚJ Dell Inspiron 7430 2-in-1 - 14" FHD+ IPS TOUCH 360 / i5-1335U / 16Gb DDR5 / 512Gb PCIe 4.0 / 3 ÉV
- Dell 5820: Intel Xeon W-2135, 64GB DDR4, 256GB NVMe SSD, Nvidia Quadro P600, USB 3.1 C/A, ÁFÁs
- Eladó alig használt benq Zowie xl 2411P kihasználatlanság miatt karcmentes, tökéletes állapotban