Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #65675776

    törölt tag

    válasz szicsu #2580 üzenetére

    A külső hajtású változat tűzgyorsasága alapvetően csak a hajtás teljesítményétől függ. Az önműködöé pedig a gázelvételi rendszertől. Nem feltétlenül szükséges a nagy tűzgyorsaság. Alapvetően csak légi célok ellen érdemes használni. Földi célok támadására viszont a kisebb előnyös. Ezért is állítható két fokozatban a Vulcan család esetén. A másik megoldás azonos konstrukció esetén a csövek számának csökkentése. Pl az AH-1 Cobra bizonyos változatain alkalmazott M193 típusú gépányú az M61A1 három csövű változata.

    A besült lőszer bizony komoly probléma, de nem feltétlenül okoz végleges akadályt. Az elhárítására alkalmazott módszer egyszerű: piroparronnal léptetik a rendszert. Csakhogy a piropatronok száma véges (a MiG-21 GS-23-asa esetén 2db, de ez már egy másik rendszer (Gast)). A külső hajtás esetén ez nem probléma, ezért is alkalmazzák ezt az amerikaiak. Önműködő konstrukciót alapvetően csak konténeres megoldás esetén alkalmaznak.

    Másik dolog ami a Vulcan rendszeresítésekor újdonság volt, az a kilőtt lőszerhüvelyek visszajuttatása a tárba. Két ok miatt lényeges:

    1: nagy sebesség esetén a kihulló lőszerhüvelyek nekicsapódhatnának a sárkánynak és azon sérülést okozhatnának.
    2: bekerülhetnek a hajtómű szívócsatornájába és a hajtóműbe, akár leállást is okozva.


    Annak a fegyvernek és a tárnak bizony hely is kell! Így néz ki pl az F/A-18 orrában levő integrált egység:
    [kép]
    [kép]

    (A tár önmagában megérdemelne egy misét. Szerkezetét tekintve helikális dobtár.) Márpedig a nagymennyiségű lőszer nagy tárat igényel.

    És itt egy extrém példa egy GAU-8/A és VW Bogár esetére: [kép]
    A GAU-8/A Avenger-ről nem árt tudni, hogy teljesítménye felűlmúlja az összes II. vh-s 105mm-es ágyúét.
    Az Avenger-nek létezik könnyített négycsövű változata is, ami 151kg.

Új hozzászólás Aktív témák