Aktív témák

• #11 And veterán VladimirR #9

  2005-04-19 19:22:50 #11

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz VladimirR #9 üzenetére

  A képlet egyszerű: Bővebben: link, vagy Bővebben: link. Azaz az EIRP változatlan marad, ha 15dBm-nyi teljesítményt - kábelveszteség nélkül - tolsz be egy 2dBi-s dipólba, majd utána ugyanezt a teljesítményt betáplálod egy 8dB veszteségű kábelbe (a végén ugye már csak 7dBm marad) és a végén lógó 10dBi-s irányított antennába. Mindkét esetben 17dBm lesz az EIRP. Azt meg hogy esetleg rosszabb is lehet, azért írtam, mert a vételi oldalon (azonos térerőt feltételezve) elvileg ugyanígy változatlan marad a jelszint, csakhogy a vevőantenna után kötött csillapítás - vagyis a kábel - a vevő zajszámát (F) növeli, épp a csillapításával megegyező értékkel. A nagyobb nyereségű (kisebb nyílásszögű) antenna meg eleve kevesebb fölösleges jelet szed össze a hasznos mellett, ami pont-pont kapcsolatnál hasznos. Rossz ötlet a kimenő EIRP-teljesítményt a kábel hosszával (csillapításával) beállítani a megengedett határ közelébe. A vevő érzékenysége ugyanis ezzel indokolatlanul romlik, a jel/zaj viszony is rosszabb lesz. Ezért kéne elvileg mindig a lehető legrövidebb, legkisebb csillapítású kábelt használni, ez ugyanis csak egy szükséges rossz.

• #14 And veterán VladimirR #12

  2005-04-19 20:41:25 #14

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz VladimirR #12 üzenetére

  A körsugárzó / irányított típus egy másik szál, amit nem túl szerencsésen belekevertem. A földi TV-vételben is szoktak jobban irányított (azaz nagyobb nyereségű) antennákat használni, hogy a nem főirányból érkező zavarokat - pl. túloldalról visszaverődés miatt érkező szellemkép - jobban kiszűrjék. Ez még akkor is szokás, ha a jelszint egyébként kisebb antennával is jó lenne. De most más a téma. Ha - logaritmikus egységekben - az EIRP= P(kimenő) - a(kábel) + G(ant), akkor fix P(kimenő)-t feltételezve a következő két eset ekvivalens: 1.) a(kábel)= 0dB és G(ant)= 2dBi, valamint 2.) a(kábel)= 8dB és G(ant)= 10dBi.
  Pigtail-kábelt azért javasoltam, mert egyrészt egy vacak kis kütyün furcsán néz ki, hogy szinte ''a kábel tartja az eszközt'', azaz pl. pci-os kártyára 1centis, nehezen hajlítható kábelt csatlakoztatunk, másrészt H500-ra csak átmenettel v. rövid pigtail segítségével illeszthető az sma.
  A zajszám az aktív RF-eszközök - erősítők - jellemzője. Tipikus eset pl. a TV-antennaerősítő, vagy a műholdvevő fejbe épített oszcillátor + keverőerősítő (LNC). Minden erősítő ront a jel/zaj viszonyon, az F-szám megmutatja, hogy mennyivel. Ideális értéke a 0dB lenne, ha félvezető erősítőeszközöknek nem lenne saját zajuk. Az erősítés egy dolog, a zaj növekedése egy másik (amit időnként ''elfelejtenek'' ráírni egy antennaerősítőre). A vevőeszközökre általában megadják a zajhatárolt (digit. jeltovábbítás esetén az elfogadható bithibaarányhoz) tartozó érzékenységet, mondjuk dBm-ben. A levezetőkábel végsősoron ezt az értéket rontja egy vevőben, ill. az első (zaj szempontjából legfontosabb) erősítőfokozat zajtényezőjét növeli. Erről több infó: Bővebben: link, Bővebben: link.

Aktív témák