A tiszta és fenntartható energiaforrásból töltött elektromos autó Norvégiában megvalósult eutópia, úgyhogy egy-egy villanyjármű karbonlábnyoma teljes életciklusa alatt ott már jóval alacsonyabb egy belső égésű motoros társnál, amely alacsony hatékonysággal és magas kibocsátással alakítja a folyékony üzemanyagban kötött energiát mozgássá. Csakhogy a villanyautók lelke, a méretes akkumulátorcsomag önmagában is tekintélyes kibocsátást halmoz fel, kezdve a lítium bányászatával, és más nyersanyag kitermelése, feldolgozása és cellává formázása is tekintélyes lábnyomot hagy. Ott vannak aztán az etikai kérdések az NMC és MCA telepek kismértékű kobalthasználatával, Afrika és a gyermekmunka jelentős szerepe miatt a bányászatban, márpedig a mai, nagy energiasűrűségű lítiumionos telepek biztonságát részben ez az elem szavatolja. Ahogy pedig nő a villanyautók aránya a járműpiacon, úgy van minél nagyobb kitermelésre szükség minden komponensből.

J. B. Straubel (forrás: Funtitech) [+]

Az LFP és számos szilárdelektrolitos akkumulátor a kobaltot már kispórolja, és ezt tervezi a Tesla is nagyobb energiasűrűségű cellái esetében. Ugyanígy a lítium és a nikkel környezetbarátabb kinyerésére is vannak lépések, ám a legnagyobbat a kibocsátások visszafogására az újrahasznosítás jelentheti. A mennyiségi nyersanyagok (lítium, kobalt, réz, alumínium, nikkel, mangán, vas, grafit) visszanyerése mellett ráadásul egy rakás nemesfémhez és ritkaföldfémhez is hozzá lehet jutni használt cellákból, és a dolog egyre sürgetőbb, mert az évtized közepére elemzők szerint drasztikusan meg fogja haladni az EV szektor cellaéhsége a kitermelési és gyártási kapacitást, és egyből megtorpanhat a villanyautók lendülete.

A Redwood újrahasznosító gyárának látványképe (forrás: Electrek) [+]

A Tesla társalapítója és egykori technológiai vezére, J. B. Straubel éppen ezért lépett ki Elon Musk vállalatától, és alapította meg Nevadában a Redwood Materiast. Sok vállalat foglalkozik az akku nyersanyagok kinyerésével és kellő szintű megtisztításával, hogy azokból biztonságos cellákat lehessen gyártani, ám ez kis mennyiségben éppúgy költséges, mint kézzel építeni hiperautót. Straubel célja éppen ezért a nagy kapacitású, tömeges és automatizált újrahasznosítás, ami akkor lendülhet fel igazán, amikor ezerszámra futnak majd be a használt EV akkupakkok, illetve azok a telepek, amelyek lokális energiatárolásra voltak befogva.

A Panasonic különböző formátumú akkumulátorcellái, a 4680-as még fejlesztés alatt (forrás: InceptiveMind)

A Redwood már most tonnaszámra kínál akkugyártásra kész, újrahasznosított nyersanyagot, és a Panasonic bejelentette: bevásárol rézlemezeiből a Tesla nevadai Gigagyárába, hogy az év végéig részben újrahasznosított forrásból gyártson cellákat. Rézfóliára az anódgyártáshoz van szükség, és a nevadai Gigafactory leginkább a Model 3 és Y-ba állít elő 2170 formátumú cellákat.

By the end of 2022, @PanasonicNA will include Redwood’s copper foil, produced from recycled materials, back into new battery production at the Gigafactory. This will be the first time batteries will be recycled, remanufactured and returned to the same factory in a closed loop. https://t.co/w60pbK3ZJm

— Redwood Materials (@RedwoodMat) January 4, 2022

A Panasonic mindemellett maga is rajta van a 4680 formátumú, amolyan góliátelemek fejlesztésén, és a közelgő, 25 ezer dolláros Tesla modell esetében kulcskérdés lesz az akkucsomag alacsony ára. Ezt részben a gyorsabb és helytakarékosabb cellagyártás, illetve a strukturális beépítés hozhatja el, részben pedig az újrahasznosított forrásból szerzett, olcsóbb nyersanyagok. Noha a friss egyezséget egyelőre a Panasonic és a Redwood Materials kötötte, a (limitált formában) újrahasznosítással maga is foglalkozó Tesla érdekelt lehet Straubel vállalatában, mint beszállítóban.

A 25 ezer dolláros Tesla felhasználói elképzelésben (forrás: CarScoops) [+]

A Redwood a lítium, a nikkel, a kobalt és a réz 95%-os visszanyerését ígéri EV, mobiltelefon és minden egyéb cellából, és az újrahasznosítás mellett katódgyártásba is belefog, 2025-re évi egymillió, 2030-ra pedig ötmillió villanyautónak szállítva efféle komponenst. A végcél pedig az, hogy a már kitermelt nyersanyagok (némi veszteség árán) a cellagyártás-használat-újrahasznosítás körforgásában maradjanak, így csökkentve a károsabb kitermelést. Straubel vállalatának a Ford és több kisebb-nagyobb szereplő is a partnere, úgyhogy meglehet a Redwoodnak pár éven belül a folyamatos, mennyiségű akkumulátorforrás mennyiségi feldolgozásra, hogy a kapacitásnöveléssel párhuzamosan drasztikusan csökkentsen az árain, végső soron pedig a cellák és így a villanyautók karbonlábnyomán.