Az előzetes pletykáktól eltérően a Nokia és az Intel közös bejelentése sokkal többről szólt, mint egy egyszerű processzor licencelési megállapodásról, ugyanis a két cég hosszútávú együttműködési megállapodást kötött, mely célja olyan Intel-alapú készülékek és chipsetek tervezése, mely hatalmas számítási kapacitást, folyamatos hálózati elérést és mobil adatátviteli megoldások teljes tárházát kínálja majd kompakt méretben. A közös cél elérése érdekében a két óriáscég egy olyan új, közös mobil platform megalkotásába kezdett, mely túlmutat a jelenlegi okostelefonok, laptopok és netbookok világán, és egy kompakt készülékben tudja egyesíteni azok minden előnyét.
A két cég együttműködése több pilléren nyugszik, mely nem csupán egy megfelelő processzor és hozzá tartozó chipset megalkotásáról szól, hanem olyan nyílt forrású platform megteremtéséről is, mely az új rendszerek alapja is lehet. A Nokia és Intel ennek megfelelően egységesíti nyíltforrású projektjeit, így például együtt koordinálják a továbbiakban az oFono, ConnMan, Mozilla, X.Org, BlueZ, D-BUS, Tracker, GStreamer és PulseAudi működését, valamint átjárást biztosítanak a linuxos megoldásaik között is. A Linux Foundation és az Intel által dédelgetett, Intel Atom processzorokhoz optimizált Moblin és a Nokia internettáblái által is használt Maemo Linux a jövőben számos közös megoldást fognak majd felvonultatni, mely révén a különböző igények számára fejlesztett megoldások közötti átjárás egyszerűbbé válhat, valamint a személyi számítógépek számára fejlesztett alkalmazások tömege is elérhetővé válhat majd internettáblák számára.
Az együttműködési megállapodás keretében az Intel licencelni fogja a Nokia HSPA és 3G modem megoldásait is, mely révén a chipgyártó más eszközeiben is használhatja majd a Nokia adatátviteli megoldásait, vagyis az a gyártó ultramobil platformjainak szerves részévé válhat. A bejelentés során nem esett szó sem ütemtervről sem pedig a várható platformmal kapcsolatos pontosabb specifikációról, ám így is egyértelművé vált, hogy a Nokia eljövendő csúcskategóriás készülékeiben az ARM11 RISC architektúránál kisebb hatékonysággal, azaz magasabb fogyasztással rendelkező Intel x86-alapú megoldások kerülhetnek beépítésre, melyek azonban az asztali számítógépeken futó alkalmazások futtatására is képessé válhatnak.
