Nagyjából azóta vannak előlapi kamerák a mobiltelefonokon, mióta a 3G hálózatokkal együtt a videohívásokra megszületett az igény. Persze eleinte még nem a neten keresztül mindenféle appokat használva történtek ezek, hanem a szolgáltatók dedikáltak a videóhívásokhoz percdíjat és adatátviteli megoldást, ám mára ez teljesen el is tűnt, most már nem csak arról van szó, hogy Skype, Messenger, Zoom és ki tudja hogy hányféle egyéb szoftver használatával videós beszélgetéseket folytatunk, hanem a szelfi fotók és videók korát éljük. Az előlapi kamerákkal szemben pedig megnőttek az elvárások, főleg a fiatalabb generációnál teljesen megszokott, hogy vlog jelleggel rögzítenek videókat így, hogy aztán azt megosszák mindenféle platformon.
Xenia Tchoumi a Huawei 2016-os, berlini eseményén a szelfizésről tartott előadást [+]
Lehet ugyan ezt a jelenséget sok szempontból megközelíteni, bírálni, elfogadni, támogatni, de ez nem változtat azon, hogy egyre többen használják a frontoldali kamerát is mozgókép rögzítésére, noha az általános tapasztalat az, hogy a készülékgyártók sokkal kevesebb figyelmet fordítanak arra, hogy az előlapon is olyan kamerát kínáljanak, amivel a rögzített anyag nem lesz használhatatlan. Noha korábban már voltak olyan próbálkozások, amelyek kifejezetten a szelfi-irányzat kedvéért ezt a funkicót helyezték a fókuszba (Zenfone 4 Selfie, Xperia C5 Ultra), de ezek csak rétegmodellek voltak, amelyek nem értek el kirobbanó sikert, most inkább azon van a hangsúly, hogy megpróbálják a cégek legalább olyan szintre felhúzni az előlapi kamerát is, amely már szintre kompromisszumok nélkül használható arra, amire a legtöbben használni szeretnék.
[+]
Az előlapi kameramoduloknál hellyel-közzel ugyanazok a paraméterek mérvadók, mint amik a hátlapi megoldásoknál is fontosak. Ilyen például a felbontás, amiben most a Full HD az átlagos, de néhány termék már 4K-ban, sőt 4K mellett 60 fps-sel is tud rögzíteni. Szintén lényeges (sőt, talán még fontosabb is) a stabilizáció, ami a frontoldali kameráknál általában helyhiány miatt nem optikai, hanem elektronikus, de ha ügyes az algoritmus, akkor ez sem jelent problémát. Fontos még a látószög, sok terméknél sajnos elég szűk, ezért kényelmetlen kinyújtott karral az arcunk előtt tartani a telefont a rögzítés idejéig (nem véletlenül népszerűek töretlenül a szelfibotok, bármennyire is idegesítők ezek turistás helyeken), főleg a csúcsmodelleknél szoftveresen is lehet változtatni a látószöget, de például a Huawei Mate 40 Pro a jobb minőség érdekében két kamerát is bevet.
[+]
Persze a számok aztán nem írják le, hogy mennyire lesz jó a dinamikatartomány, a sokkal kisebb fényerejű lencsék miatt itt sokszor kiégett, vagy éppen alulexponált felvtelek jelentkezhetnek, ahogyan a vonalélességre sincs egzakt adat, ezek a gyakorlati használat során derülnek ki. Egy jól sikerült előlapi kamera persze igyekszik mindent bevetni annak érdekében, hogy a nem túl gyakorlott videós is értelmezhető filmecskét hozzon össze, alább mutatunk egy példát arra, hogy a Huawei Mate 40 Pro miképp viselkedik 40K60fps mellett akkor, ha az ember mászkál vele, ellenfényben videózik és a látószögek között váltogat:
Az előlapi videózás sikere ugyanakkor a felhasználón is nagyban múlik. Egyrészt — bár talán kellemetlen — de ha a szemünkbe süt a nap, akkor pont nem a kamera lencséjébe fog sütni, ami jót tesz a láthatóságnak. Másrészt érdemes úgy megválasztani a helyszínt, hogy ne legyen szignifikáns eltérés az arcunk megvilágításának erőssége és a háttér világossága között, ilyenkor ugyanis vagy mi leszünk alulexponáltak, vagy a háttér lesz vagy így, vagy úgy, de láthatatlan. Noha nem mindenhol van opciónk válogatni a helyszínek között, a legtöbb telefon az előlapi videózás során is ad arra lehetőséget, hogy érintéssel kijelölhessük a fénymérési pontot, így legalább a fejünk rendesen fog látszódni. Nem tesz jót a végeredménynek, ha nagyon rángatjuk a telefont, vagy éppen gyorsan forgunk vele, azt pedig minden készüléknél ki kell tapasztalni, hogy miképp érdemes tartani úgy, hogy ne takarjuk le a mikrofonokat, ha ugyanis így teszünk, akkor hiába rögzít sztereóban a termék, a végeredmény féloldalas lehet.
[+]
Az már nem a kamerán és a telefonon múlik, hogy a szelfi videóknál kvázi tanulni kell, hogy az ember ne a kijelzőt bámulja, hanem az előlapon található kamerákba nézzen bele. Ugyanis öntudatlanul is úgy működünk, hogy azt nézzük, hogy a kamera mit rögzít, ezért a végeredményen úgy fog tűnni, mintha nem néznénk a kamerába, ami zavaró lehet. Néhány készülék kínál lehetőséget arra is, hogy a hátteret elmossa, de fontos tudni, hogy ez csak akkor működik jól, ha keveset mozgunk a felvétel közben és a hátterünk inkább homogén, különben simán lehet, hogy ugrálni fog az elmosottság szintje a fejünk mögött lévő tereptárgyak esetében, ami szintén zavaró. Egyszerűbb effektek és filterek persze általában akadnak, ez azoknak jön jól, akik később nem akarnak babrálni a felvételek megszerkesztésével.
[+]
Persze a legjobb az lenne, ha nem kéne a gyártóknak külön vacakolniuk az előlapi kamerákkal is, hanem használhatnánk a hátsó, sokkal fejlettebb modult. Erre több gyártó is kínált már megoldást, az ASUS a Zenfone sorozat felcsapható kameráival lépett ringbe, de mind a Huawei, mind pedig a Samsung rájött arra, hogy az összecsukható, hajlítható kijelzős csúcsmodelleknél meg lehet oldani az, hogy a szelfik is ugyanazzal a kamerarendszerrel készüljenek, amelyek a készülékek hátoldalán vannak.
Mindezeken felül még foglalkozni kell a hangminőséggel is, a komolyabb telefonoknál több mikrofon dolgozik, ha az előlapi kamerát használjuk, akkor azok a beszélő felé vannak irányítva. Van olyan mobil, amin ezt külön is lehet paraméterezni, de sokat segít a videó élvezhetőségén, ha a felhasználó külsős forrást is bevet. Ez jellemzően mikroport (Tpye-C csatlakozóra kötve), de újabban terjed az is, hogy Bluetooth forrásból is rögzíthető hang, ám ilyenkor sem lesz elég egy átlagos TWS headset, itt is a jobb minőségű, vagy dedikáltan erre a célra fejlesztett megoldások lesznek a megbízhatók.
