TAG Heuer Meridiist - luxuskacat

Bevezető

Tudom, hogy egy luxusmárka mobiltelefonjának nem arról kell szólnia, hogy milyen sokat tud. Legalábbis ezt a nézetet próbálják belénksulykolni az ilyen cégek, sem a Vertu, sem a Mobiado, sem pedig jelen tesztünk gyártója, a TAG Heuer nem veszi tudomásul, hogy ellentétben mondjuk a karórákkal itt nem elég az, hogy valamit nemes anyagokból tesznek össze, egy mobilnál igenis fontos a funkcionalitás. Egy luxus kávéfőző isteni kávét kell csináljon, egy B&O hangrendszer pedig nem csak a design miatt lesz kívánatos, az úgy is szól. Egy luxusautó sem attól lesz rohadt drága, mert négy kerekén egy aranyozott kasznit hord, hanem a belezsúfolt műszaki megoldások és a dögerős motor is kell ahhoz, hogy a fabetét ne csak öncélú hajóács demonstráció legyen.

[+]

A TAG Heuer 2008-ban dobta piacra a Meridiist családot, amelyből legalább két tucatnyi különböző kivitel készült, ezek kizárólag külsejükben térnek el, leginkább a hátlap milyensége teszi drágábba az egyébként sem olcsó alapmodellt. A designban van némi eredetiség, de a tudás már négy évvel ezelőtt is nevetségesnek számított, elég ha csak annyit mondok előzetesen, hogy a kínai készülékek hagyományait követő MTK platform dolgozik a méregdrága burkolat alatt, ami azért sokat elárul arról, hogy a TAG Heuer mennyire van képben a mobilok világában.

[+]

Azóta volt nálunk ugyanettől a gyártótól okostelefon is, az sem volt egy kimondott csúcsgép, de ott legalább valamennyire lehetett látni, hogy a cég tudomásul vette, hogy menő körökben sem árt, ha egy nyamvadt emailt meg lehet nézni és a kamera nem csak jelzésértékű. A Meridiist esetében ezekre még nem ébredt rá a TAG Heuer, ugyanakkor a készülék azóta is a kínálat része, nincs Meridiist 2.0, ez a koros-dohos modell az óragyártó kínálatának legolcsóbb darabja, amely újonnan még mindig 3000 eurót kóstál. Ami mindenképpen túlzás, hát még akkor, ha egy hátlapra tett Lamborghini felirat további súlyos százasokat jelent az árcédulán.

[+]

Az XXL GSM volt olyan kedves és egy használt darabot küldött el megvizslatásra, de ez még ebben a formában sem éri meg, lehet, hogy csak néhány száz lepedő így az ára, de cserébe már kopott a piros bőr a sarkokon, és nagyon olyan benyomása támad az embernek, mintha egy különösen béna ízléssel megáldott amatőr haxolóművész ragasztotta volna fel a hátuljára a pingpongütőjéről lehámló borítást, épp csak az nincs rajta, hogy hány csillagos a szoft.

Doboz, külső

Pedig a tulajdondonos szépen megőrizte a szinte kocka alakú, fekete csomag tartalmát, kizárólag az adatkábel hiányzik, ami nem nagy tragédia, lévén alul miniUSB foglalatot fogunk találni. Ide jön majd a headset is, ami két részből áll. A rövidebb kábel sima jack dugóban végződik, ezért nem kötelező a mellékelt TAG Heuer fülest használni, bár kétségtelenül unikum egy ilyen headset. A tartozékok listája ezzel ki is fújt, nem kapunk például tokot, bár az is igaz, hogy a világ összes konnektorát lefedte a gyártó, annyiféle átalakítót kapunk a töltőfejhez.

[+]

A nálunk járt készülék típusszámát tekintve egy TH01M nevű modell, pont ilyet nem találtam a gyártó oldalán, az tuti, hogy ez az úgynevezett Black Steel sorozat darabja, azaz a rozsdamentes acélra egy úgynevezett PVD (Physical Vacuum Deposit) eljárással viszik fel a titánium-karbid bevonatot, ami nemigen pattogzik le és védi a fémet a korróziótól, ami mondjuk rozsdamentes acél esetén eléggé mindegy. Lényegében egy nagyon ellenálló, homogén, filmszerű réteg jön létre, amely rendkívül időtálló, a mi készülékünkön egy karc sem volt, holott a hátlapra tett pirosas bőr már megkopott kissé.

[+]

Az összes Meridiist modell egyedisége, hogy a telefon teteje kissé csapott, az így létrejövő, ferde felületre pedig egy második kijelző került, amely az időt mutatja (illetve más információkat), OLED technológiával, 96x16 pixelen. Ez egyébként látványos, jópofa és még hasznos is tud lenni. Ide kerül mondjuk a hívó és a hívott fél neve, ami annyiban necces, hogy a nagyvilággal is tudatjuk, hogy éppen kivel társalgunk. A fő kijelző 240x320 pixeles, mérete 1,9 inch, manapság már a "nem menő" kategóriába sorolható, ám a betekintési szög kifejezetten jó, a karcálló bevonat pedig hasznos, pláne, ha tudjuk, hogy ez egyébként 60,5 karátos zafírkristály.

[+]

A katonásan sorakozó gombok is rozsdamentes acélból vannak, a hátlap esetünkben bőr, de hogy ez most alligátor-e, vagy csak egy mezei tehén volt az alany, azt sajnos én biztos nem tudom tapintásra megállapítani, mert utóbbit már láttam testközelből, de ekkora hüllőt még nemigen simogattam, úgyhogy maradjunk abban, hogy vörös árnyalatú, látszik a varrás, és szerintem annyira illik a hátlapra ez a burkolat, mint Győzike kezébe a verseskötet. El lehet képzelni, de nem életszerű.

[+]

A hátlap egyébként idétlen, egy jókora retesz van rajta, amit ha balra húzunk, akkor le lehet fejteni a bőr borítást fentről lefelé egy pontig. Az így keletkezett résben ül az akkumulátor, alatta pedig a SIM, microSD bővítés nincsen. A hátsó rész felső szekciója egy kamerát rejt, ez szó szerint értendő, mivel itt egy kis panelt kell balra mozgatni ahhoz, hogy megpillantsuk a lencsét. Ilyenkor el is indul a kamera, már amennyiben nincsenek lezárva a gombok. A Meridiist oldalán balra hangerőt szabályozó gombpáros ücsörög, jobbra pedig egy programozható billentyű, gyakorlatilag bármilyen funkció hozzárendelhető. A 155 grammos jószág anyaghasználata és összeszerelési minősége egyébként példás, Franciaországban készül a masina, a Modelabs műhelyében. Ők egyébként több hasonló luxuscégnek raknak össze telefont, no meg csinálnak saját moddokat is.

Menü, funkciók

Bekapcsolás után a főképernyőn TAG Heuer háttérkép látszik, a piros, a fekete és a szürke dominál. Az MTK platformot alaposan átalakították a mérnökök, ez a menübe lépve egyből tetten is érhető, nincsenek ugyanis ikonok, öt darab menüpontunk van egymás alatt, ennyi az egész. Ezen nem lehet változtatni, mondjuk az is tény, hogy egyetlen milliárdos óratulajdonos sem fog eltévedni, már ha ez szempont volt egyáltalán. A telefonkönyv 1000 nevet tud tárolni, több szám, email cím, kép, csengőhang és születésnap tartozhat ide, s rögtön tetten is érhető, hogy szoftver rettentően lassú. Alig tudja követni az interfész a kiadott parancsokat.

Üzeneteknél SMS, MMS és egy meglehetősen alapszintű email kliens található, a szövegbevitelt T9 segíti, de ezt jobb kikapcsolni, mert egyrészt nem tud magyarul (ahogyan a telefon sem), másrészt pedig az egyébként sem sebes rendszert még jobban visszafogja. Már arra is várnunk kell, hogy a bejövő üzeneteket meg tudja nyitni szerencsétlen telefon, nem is csoda, hogy nem találunk egyetlen olyan funkciót sem a készülékben, ami kicsit is jobban megizzasztaná a hardvert. Kapunk naptárat, diktafont és világórát is, ezek a business menüpont alá költöztek, akárcsak a valutaváltó, vagy a stopper, amely köridős.

És nincsen szinte semmi más. Nincsenek játékok, bár java nyelvű alkalmazásokat támogat a masina, de ami sokkal meglepőbb, hogy böngészőt sem fogunk találni, pedig egy Opera Mini azért elfért volna végszükség esetére. Egy WAP borwser azért akad eldugva a Multimédia menüben, némi ügyeskedéssel tehát áthidalható a probléma, de ez gyárilag nem túl elegáns. Cserébe viszont kiemelkedően jó a hangminőség, én is mindenkit tisztán hallottam, engem is remekül lehetett érteni, ráadásul a kihangosított beszélgetések színvonala is messze meghaladja a kategória átlagát, már amennyiben a filléres MTK rendszerű telefonokkal mérjük össze a több százezer forintba kerülő készüléket.

Multimédia, összegzés

A hátlapra kettő megapixeles kamera került, amely nélkülöz mindenféle extrát, azaz nincs villanó és nincs autofókusz sem. Eleinte egész elégedett voltam az exponálási sebességgel, de kiderült, hogy QVGA felbontást használtam, átállítva a maximális pixelszámra ez a funkció is durván belassult, az exponáló billentyű megnyomása és a kép készítését jelző, tapsszerű hang között másodpercek telnek el, majd ezt követően külön kérni kell a telefont, hogy legyen olyan kedves és mentse is el az alkotást. A beállítások között vannak opciók, de tök felesleges a fehéregyensúllyal babrálni, mert az eredmény semmiképpen nem lesz olyan, ami megütné egy átlagos okostelefon mércéjét.

A fenti tesztképeket nem kell sokat elemezni, béna, zajos, dinamikát teljesen nélkülöző fotókat eredményezett a próbálkozásom, a QVGA videót nem is erőltettem már. Zenei téren domboríthat jobban az eszköz, legalábbis ebben reménykedtem, s ha nem is váltja meg a világot, mindenképpen jobbak a tapasztalatok, mint más területeken. Az biztos, hogy a My Music mappába kell tenni a számokat, különben nem veszi észre a lejátszó, hogy van zene a készülék egyébként 2 gigabájtos memóriájában. Az is biztos, hogy van eqaulizer, kemény három fokozattal: normal, bass, treble, ebből a középső ér valamit. A mellékelt TAG Heuer fülest sírba alázza egy random Sony headset is, így már egész jó eredményt kapunk, ráadásul a miniUSB-jack átalakítón van egy analóg hangerőállító is, ami nem haszontalan jószág.

Adatkommunikációs szempontból már esett szó arról, hogy böngészőben hiányt szenvedünk, van viszont Bluetooth, ami rendben működött, az átviteli sebesség 60KB/s körül alakult. Muszáj volt ezt most kimérnem, mert hiába dugtam rá USB kábellel a gépre és választottam ki, hogy külső tárhelyként működjön a masina, nem látta a gépem. Mondjuk az 1.0-s USB szabvány egyébként sem lett volna egy villám, de az MTK platformnak hála még webkameraként is használhattam volna a Meridiistet. Mobilhálózatokon a GPRS a legturbósabb tempó, ezt manapság már minden körberöhögi. A hátlap alatt 900 mAh teljesítményű akkumulátor lakik, a TAG Heuer nem szégyelli azt írni, hogy ezzel 28 napos készenléti idő érhető el, amely nettó marhaság, de 3-4 napig azért könnyedén elketyeg a Meridiist.

[+]

Összegzés. Teljesen felesleges luxuskacat, nem azért mondom, mert 2008-as modell, már akkor is elmaradottnak számított. Van persze előnye, a burkolat tényleg időtálló, a 155 grammos tömeg is bíztatóan húzza le a zsebet és a hangminőségre sem lehet semmiféle panasz. De ha ezeket mind összerakom, akkor is maximum 30 lepedőt ér az egész (és tudom, hogy a zafírkristály biztos drágább), legalábbis ha azt nézzük, hogy mennyire hasznos és funkcionális a motyó. Használtan sem hiszem, hogy egy filléres valami került a kezembe, ezzel a piros bőrrel még kissé bazári is a külső, még akkor is, ha a másodlagos kijelző jópofa. Egyszerűen ez a készülék újabb példája annak, hogy a luxusiparban mozgó cégeknek fogalmuk sincs arról, hogy egy telefon mitől lesz tényleg luxuscucc. Mert nem attól, hogy 460 darab ilyen-olyan egyedi alkatrészből szerelik össze és titán-karbon bevonatot gőzölnek a külsejére. Kell a minőségi megmunkálás, de ennél sokkal fontosabb, hogy használható, prémium tudású masina is legyen egyúttal az a készülék. Erre eddig nem sok példát mutatott az iparág, sőt. Sokszor egy arannyal futtatott iPhone még mindig ésszerűbb valami (nem elfelejtve, hogy az is az ökörség csimborasszója), mert ott legalább egy működő, modern, sokoldalú hardverre építkezik az öncélú designer. De mondok értelmesebb példát: az LG Prada 3.0 biztos sok milliárdos szemében egy kozumkacat, csak éppen abba korának egyik legjobb hardvere került, amitől nem csak elegáns, hanem használható is lett a készülék. A TAG Heuer Meridiist nagyon messze van ettől a kategóriától és hát a LINK sem volt egy különösebben jól sikerült telefon.

Nem tudom. Talán át kéne gondolni ezt az egészet újra, lehet, hogy az az út, hogy össze kell állni ismert márkákkal, vagy hagyni a fenébe az egészet. Mondjuk tény, hogy fogalmam sincs, hogy a TAG Heuer mennyi profitot realizál bármelyik telefonján, amíg vannak, akik megveszik ezeket, addig igazából halálosan mindegy, hogy én miket írogatok egy nem divattal és luxussal, hanem telefonokkal foglalkozó lap hasábjain.

Bog

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

TAG Heuer Meridiist

	Általános
	Technológia	GSM
	Méret	112 x 46 x 15,5 milliméter
	Tömeg	155 gramm
	Színvariációk	fekete
	SIM-foglalat	normál SIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	1,9 hüvelyk
	Kijelző felbontása	240 x 320 pixel (210 ppi)
	Kijelző típusa	TFT-LCD
	Színárnyalatok száma	65 000
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek
	Processzor típusa	?
	Processzor csíkszélessége	?
	Processzor utasításkészlete	?
	Grafikus chip	?
	RAM mérete	?
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	1000 bejegyzés
	SMS memória	?
	Szabadon felhasználható belső tárhely	2 GB
	Memória bővíthetősége	nincs
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 900/1800 MHz
	GPRS / EDGE	van / nincs
	UMTS / HSDPA / HSUPA	nincs / nincs / nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.0 - A2DP
	WiFi	nincs
	USB	miniUSB 1.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS vevő	nincs
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	MTK
	WAP / HTML böngésző	van / nincs
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	telepíthető
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	mértékegység átváltó, stopper, világóra
	Multimédia
	Fő kamera	2 megapixeles, fixfókuszos
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	QVGA
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	900 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	672 óra
	Beszélgetési idő	7 óra
	Egyebek
	roszdamentes acél PVD burkolat, zafírkristály kijelző