Előszó, tartozékok

A Sony Ericsson „T” szériája a rendkívül sikeres T610 emlékére az elegáns, fémes burkolatú modellek otthonává vált, melyek ugyan nem kínálnak kimagasló multimédiás funkciókat, ám egyszerű használatuk, kompakt méretük és relatív hosszú üzemidejük révén így is hódítanak. Az alsókategóriában a T250, a T270 és a T280 is az egyszerű vonalak és a minőségi burkolat miatt lett sikeres, őket a T303 és a lényegesen fejlettebb funkcionalitású T650, T700 és T707 modellek követtek. A sorozat tagjai közül a legtöbb hagyományos kialakítással rendelkezik, de kivételek akadnak: a kagyló T707 és a csúszkás T303 egy újabb slidert dobott piacra a gyártó, ez tesztünk tárgya, a T715.

A szemből nézve hitelkártya-méretűnek tűnő, azonban annál jóval tömzsibb modell gyakorlatilag semmilyen téren nem hoz újdonságot, de valószínűleg nem is az "innovatív gyártó" cím visszaszerzésére indította harcba a T715-öt a Sony Ericsson. Egyszerű, letisztult dizájn, kényelmes és kellemes használhatóság, a legtöbb igényt kielégítő szolgáltatáskínálat — ezekkel a jelzőkkel lehet jellemezni az újdonságot, meg úgy általában a japán-svéd készülékeket. Épp a minap gondolkodtam el azon, hogy miért nem megy a Sony Ericsson szekere. Ha jól belegondolunk, gyakorlatilag ők is csak azt csinálják, amit a Nokia már lassan egy évtizede csinál a középkategóriában, csak a finnek rendszere régebbi játékos, amiből adódóan több rajongója van. Mondhatnánk tehát, hogy a patinás gyártó jól csinálja, én legalábbis nagyon szeretem a Sony Ericsson masináit, mert mindegyik hoz egy szintet, mindegyiket kényelmesen tudom használni és majdnem mindegyik szép. Azt viszont nem szabad kifelejteni a képletből, hogy a Sony Ericsson ezen a fixen tartott minőségen kívül mást nem csinál: fényképezésben elvesztették a koronát, zenében is kóstolgatják őket, okostelefonos vonalon pedig sajnos sehol nincsenek.

A tesztkészüléket a gyártó hazai képviselete juttatta el szerkesztőségünkbe, köszönjük! Aprócska doboz, kevés tartozék: töltő, fülhallgató. Mindössze ennyire futotta.

Külső

A T715 formás kis készülék, amit jelen esetben a szó szoros értelmében vehetünk: gömbölyded, fognivaló, tömzsi, kissé talán dundi is, de ez adja a báját. Nekem, aki a vékony készülékeket szereti, annyira nem jött be ez a kialakítás, a 91,5 x 48 x 14,9 milliméter méretű masina egy picit túl vaskos az én zsebemnek. Tömege passzol a mérethez és az anyaghasználathoz, az újdonság 96 grammot nyom. Az összeszerelés minősége jó, de nem kiváló, itt-ott lehet találni apróbb illesztési hézagokat, a műanyag részeknél pedig szemmel is jól látható, hogy hol lett "egybefröccsentve" az adott panel.

Az előlap tetején a telefonhangszórót, alatta a gyártó logóját találjuk. Ezek egy csillogó fekete felületben kaptak helyet, abban, amelyik körülöleli a 2,2 hüvelyk átlójú QVGA kijelzőt. Sony Ericsson lévén TFT technológiáról van szó, a képminőség és a napfényben való olvashatóság egyaránt kiváló, de ettől függetlenül örömteli lenne, ha a gyártó több energiát fektetne az OLED-re való átállásba. A fekete rész alul két szoftveres gombban végződik, a határvonalat a kiválóan használható d-pad és a fémes hatású híváskezelő gombok jelentik, ezek alatt már ezüstös színben játszó matt plasztikfelülettel találkozhatunk. Sem ez, sem a sötét rész nem gyűjti az ujjlenyomatokat, ami dicséretre méltó. Az alsó két gomb közül a baloldali a gyorsmenübe röpít, a jobboldalival pedig törölni lehet.

[+]

A hátlap nagyon szépen fest, ami elsősorban az egészben lepattintható , szálcsiszolt felületű fémlapnak köszönhető; ez rejti a 3,2 megapixeles, fixfókuszos kamerát és a hozzá tartozó ledes segédfényt is. A masina alja íves felületű, kicsivel a törésvonal fölött található a kihangosító hangszórója, a fém részen található Sony Ericsson logónak (mely mint mindig, most is kiemelkedik a síkjából) köszönhetően azonban asztalra letéve is jól működik, hangját nem elfedi, hanem felerősíti az asztallap.

A csúszka kiváló minőségű, holtjátéka minimális. A készüléktest széttolása után bukkan elő a fehér háttérvilágítással ellátott numerikus gombsor, melynek apró, puha tapintású, mélyen ülő gombjai elég messze kaptak helyet egymástól ahhoz, hogy ne nyomjunk félre. Ettől függetlenül ez a készülék leggyengébb kivitelezésű pontja, ami nem maguknak a gomboknak, hanem az őket körülvevő, szintén fekete színű felületnek köszönhető, mely olyan hatást kelt, mintha a gyárban rajtafelejtettek volna egy vékonyka fóliát: ha körömmel nyúlunk hozzá, az nyomot hagy. Nem tudom, hogy egy műkörömmel élő hölgy hogy használhatná érdemben ezt a telefont, valószínűleg sehogy, mert a gombsor körüli rész két nap után úgy nézne ki, mint amit a kutya megrágott. A fóliával kapcsolatos hitemet erősíti, hogy alul még légbuborékok is láthatók, de olyan pontot nem találtam, ahol fel lehetne kaparni/le lehetne szedni a borítást. Persze biztosan le lehet, csak valószínűleg előtte jobban le kell amortizálni, ez pedig nem az én posztom — legalábbis nem most.

[+]

Nézzük az oldalsó részeket: felül a csillogó fekete felület nyúlványa folytatódik egy gombokat nem tartalmazó részben, alul pedig a szürke sáv ível át a hátlaphoz, ide már egy T715 felirat is került. Baloldalt a gyártó böszme nagy kábelcsatlakozóját a hátlap lepattintásához szükséges bemélyedést találjuk, utóbbi alatt helyezkedik el a microSD (nem Memory Stick M2!) kártyahely. Jobbra a hangerőszabályzó gombpáros és az exponálógomb került.

[+]

Menürendszer, szoftverek

A készüléken a gyártó jól ismert szoftvere fut, melynek első verziójával még a legendás T610-ben találkozhattunk. Ez természetesen nem az a szoftver, hanem az A200 névre hallgató variáns, mely mögött több év tapasztalat és fejlesztés van, nem csoda hát, hogy mára egy roppant kifinomult, stabil, gyors rendszerré vált, melyet könnyedén tudnak kezelni azok, akiknek egykoron Sony Ericsson készülékük volt. A gyári tartalmakban mindig is erős volt a japán-svéd vegyesvállalat, nincs ez másként a T715-nél sem, a témák tökéletesen passzolnak a masina elegáns külsejéhez.

Újdonságok viszont nincsenek. A készenléti képernyőről a gyorsindító gomb megnyomásával érhetjük el a parancsikonokat és az internettel kapcsolatos lehetőségeket, plusz itt nézhetjük meg, hogy milyen programok futnak a háttérben, illetve hogy esetlegesen milyen eseményekről maradtunk le. Maga a készenléti képernyő viszont nem ad lehetőséget a programok gyors elindítására, a szép háttérkép mellett csak az alapvető információkat (idő, dátum, térerő, akkumulátor töltöttsége stb.) tekinthetjük meg. A főmenü alapértelmezésben rácsos elrendezésű, de használhatunk listás, forgó és egyikonos nézetet is.

Az egyes almenükben programok egész hada várja a kíváncsi tulajdonosokat, nézzük sorban, hogy mik ezek. A Szórakozásban találjuk az elmaradhatatlan VideoDJ/PhotoDJ/MusicDJ triót, a zeneszámok azonosítására használható TrackID-t, a Google Maps-et, a játékokat (Brick Breaker, Kasparov Chess, Sudoku), a Bluetooth távvezérlőt és a hangrögzítőt. A Szervezőbe átlépve fájlböngészőt, naptárat, feladatkezelőt, jegyzettömböt, szinkronizációs programot, időzítőt, stopperórát, zseblámpát, kódmemóriát és számológépet találunk, utóbbi része a mértékegység-átváltó is. Ezen programok között kapott helyet az alkalmazások menüpont, melyben időjárás előrejelzőt, teljes képernyős órát (minek?), a képeket felhasználó diavetítőt, világórát, valamint YouTube klienst találunk. Sokan hiányolhatják az ébresztőórát: nem kell megijedni, ez sem maradt ki, sőt, dedikált helyet kapott a főmenüben.

Telefonálás és adatkommunikáció

Kezdjük a száraz tényekkel: a masina második és harmadik generációs hálózatokon egyaránt képes működni, a GSM-modul négynormás (850/900/1800/1900 MHz), UMTS-sávokból viszont csak a 2100 MHz-est támogatja. Adatátvitelre GPRS-t, EDGE-et, UMTS-t és HSDPA-t is használhatunk, a repertoárból csak a HSUPA és a WiFi hiányzik, Bluetooth természetesen van, 2.0-s verziószámú, támogatja a sztereó hangátvitelt. Videótelefonálni tudunk a készülékkel, de előlapi kamera hiányában nem megoldható, hogy a hívott fél is lásson minket és mi is őt.

A telefonkönyv a szokásos, sajnos a kapacitása elég korlátozott, mindössze 1000 név fér bele, ami egy üzletembernek elképzelhető, hogy kevés lesz. Extra mezőkből viszont sok van, egyedi képet és csengőhangot is beállíthatunk kedvenc ismerőseinknek. A szöveges üzenetek tárolására fenntartott tárhely dinamikus, a multimédiás üzenetek és elektronikus levelek pedig a nagyjából 100 MB-os multimédiás tárhelybe kerülnek. Természetesen nem csak levelezni, hanem internetezni is tudunk, ám nem érdemben, a NetFront alapú böngésző használata ugyanis kényelmetlen, sebessége és oldaltördelése pedig szintén hagy némi kívánnivalót maga után.

A T715 viszont nagyon jó abban, amiben úgy általában a gyártó készülékei: a hangminőségről van szó. Szépen, tisztán szól, beszélgetőpartnereim sem panaszkodtak arra, hogy rosszul hallanának.

Multimédia

A kamera 3,2 megapixeles, fixfókuszos, csodákat tehát nem szabad tőle várnunk. A szoftver a szokásos lehetőségeket kínálja fel fotózás előtt, éjszakai mód, önkioldó, középre súlyozott és szpot fénymérés, fehéregyensúly, pár effekt, jpeg-tömörítés mértéke. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 2048 x 1536 pixel, mozgóképeket pedig 320 x 240 pixeles felbontásban rögzíthetünk 25 képkocka/másodperc sebességgel.

A képminőség nem kimagasló, a szokásos Sony Ericssonos jegyeket viseli magán. A színek élénkek, a dinamikatartomány közepes, a zajszűrés nagyon erős, ami az elmosott részletekben jelentkezik leginkább. A kromatikus aberráció nagyon erős, ami némi konstrukciós és lencsehibáról árulkodik.

Zenei téren semmivel sem rosszabb a készülék, mint egy Walkan — nagy szerencse, hogy a gyártó már nem csonkítja meg a szoftvert. Mindez a PSP menüjéhez hasonló multimédiás menüt takar, ahonnan könnyen elérhetjük többek között kedvenc zeneszámainkat is, természetesen ID3 tagek alapján szűrve. Az albumborítókat maga a lejátszó nem jeleníti meg, de a lista böngészése közben megcsodálhatjuk őket. A program természetesen fut a háttérben is, tartalmaz hangszínszabályzót, a Megabass is elérhető. A fülhallgató nem Walkmanes, HPM-60 névre hallgat, sajnálatos módon aszimmetrikus kialakítású, alapvetően kényelmesnek mondható, bár a tányérok a hölgyeknek bizonyára nagyon lesznek, tehát a headset nem fér majd be a fülükbe. A fülhallgató hangminősége méltó a gyártó nevéhez, kiválóan szól, ami a kihangosító hangszórójáról sajnos nem mondható el, az ugyanis elég vérszegény.

Egyebek, összegzés

A location services almenü ellenére a készülékben nincs GPS, a Google Maps tehát kizárólag a térkép nézegetésére használható. Az akkumulátor 950 mAh-s, nem bírja túl jól, két-három nap alatt teljesen kileheli a lelkét.

Összegzés: a T715 egy teljesen átlagos T szériás Sony Ericsson készülék. Szép, kellemes anyagokból van összerakva, jó minőségű, ugyanakkor a küllemével kapcsolatban vannak olyan bakik, melyek nem megszokottak a gyártó készülékeitől. Itt természetesen a billentyűzet körüli fóliára gondolok, ami vészesen gagyi hatást kelt.

A belső a szokásos, ez az én szememben mindenképp pozitív: szép, gyors, jól kezelhető. Adatkommunikációs képességei nem kimagaslók, a hangminősége viszont tökéletes, a telefonálással kapcsolatos funkciók is kiválóak. A kamera az átlagosnál gyengébb, a zenei rész a korrekt szoftvernek és a fülhallgatónak köszönhetően egész jó. Az ára egyelőre ismeretlen, így tehát azt nem tudjuk pontozni: ha 30-35.000 forint körül startol, akkor kifejezetten jó vétel lehet.

Sony Ericsson T715

Bocha

A tesztkészüléket a gyártó hazai képviselete juttatta el hozzánk, köszönjük!

A cikk T-Mobile szélessávú eszközök segítségével készült.

Specifikáció

Sony Ericsson T715
	Általános
	Technológia	GSM, UMTS
	Méret	91,5 x 48 x 14,9 milliméter
	Tömeg	96 gramm
	Színvariációk	Galaxy Silver, Rouge Pink
	Kijelző
	Kijelző átlója	2,2 hüvelyk
	Kijelző felbontása	240 x 320 pixel
	Kijelző típusa	TFT
	Színárnyalatok száma	256.000
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	1000
	SMS memória / max. MMS méret	dinamikus / 300 kB
	Belső memória	90 MB
	Memória bővíthetősége	microSD (SDHC-kompatibilis)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 2100 MHz
	GPRS / EDGE	Class 10 (4+1/3+2) / Class 10 (236,8 kbps)
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van (384 kbps) / van (7,2 Mbps) / nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.0 (A2DP is)
	WiFi	nincs
	USB	2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	T9
	Szoftverek
	Platform	SE A200
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van (POP3, IMAP4, hitelesített)
	Java	van, MIDP 2.0
	Játékok	vannak
	Valutakonverter	nincs
	Extra szoftverek	Video DJ, Photo DJ, Music DJ
	Multimédia
	Fő kamera	3,2 megapixeles, fixfókuszos, ledes vaku
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van, QVGA
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van - RDS
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	950 mAh-s lítium polimer (BST-33)
	Készenléti idő	400 óra (2G) / 350 óra (3G)
	Beszélgetési idő	10 óra (2G) / 4 óra (3G)
	Egyebek
	-