Bevezető
Tavaly év végén mutatták be azt az öt vékony Samsung telefont, melyek közül kettőt már tesztelhettünk: az egyik a P300 volt, a másik pedig a Z510. A D800 is ennek a szériának a tagja, ám az előbb említett két modellhez képest kissé husibb, cserébe viszont szétcsúsztatható.
A koreai gyár olyan mennyiségű telefonnal árasztja el a piacot, hogy ez még a tesztelőnek is fáj. Alig végezzük ki az egyik Samsungot, máris itt a másik, ugyanarra a sémára építve, apróbb változásokkal, más külsővel, nem csoda, ha a vásárlók fejében is előbb-utóbb kavarognak majd a különböző kódnevek, melyek újabban megint teljesen random jelleggel kerülnek kitalálásra.
Itt van például ez a D800. A D500 és a D600 az erős marketingtevékenységnek hála, ismert és elismert telefonokként élnek a köztudatban. Aki kicsit is vágja a témát, az séróból megmondja, hogy a növekvő típusszám növekvő tudást is jelent, ezért ha azt mondjuk, hogy megjött a D800, akkor a fenti embertípus kíváncsian kapja fel a fejét: hova lehet a nemrég bemutatott D600 tudását olyan érdemben fokozni, hogy a 7-es sorozatot át is kell emiatt ugrani?
Nos, alapvetően sehova, legalábbis így biztosan nem. A D800 ugyanis nem tekinthető a D600 utódjának. Az XXL GSM-től elhozott tesztkészülék egyedi, és a maga nemében nagyon stílusos is, de a belső értékek valahol fentebb emlegetett két modell között helyezkednek el.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
