Bevezető
Ha valaki rollert akar venni, akkor irtózatosan nagy mennyiségű termékkínálat áll a rendelkezésére, könnyű elveszni a specifikációk és az árak tengerében, ugyanakkor viszont nem szabad kizárólag arra hagyatkozni, amit a gyártó állít a gépről. Mert minden rollernél ott van, hogy olyan csidi-csudi BMS (vezérlés) van benne, ami forradalmi, hogy nyolcezer fokos emelkedőn felmegy, hogy milyen komfortos vele a haladás, hogy milyen gyors és mennyit tud elmenni egy töltéssel.
Nos. Egy dobozra bármit rá lehet írni, egy weboldalra bármit fel lehet rakni, de attól még nem biztos, hogy az igaz is lesz. Azért ekkora az arcom a témában, mert nagyjából egy hónappal ezelőtt volt alkalmunk összehasonlítani öt olyan rollert, amelyek mind a belépő kategóriában versenyeznek, az eredmény pedig azt mutatja, hogy bármit is hirdet magáról egy gép, mégiscsak a személyes tapasztalat mutatja meg, hogy azokból mit képes teljesíteni is. Ráadásul az öt rollerből már kettőt az összehasonlítás előtt is használtunk hosszabban (a Navee N40-et és az Okai Neon Lite-ot), de nem voltunk teljesen elégedettek velük.
[+]
A Ninebot márkájú Kickscooter E2-t pont ehhez az összehasonlító videóhoz kértük el, ám mivel kvázi ez lett annak a tesztnek az egyértelmű győztese, ezért érdemes vele külön is foglalkozni. Már csak azért is, mert ebben az ötösfogatban minden érték alapján ez volt a leggyengébb modell — de vajon akkor hogyan nyerte meg mégis az összehasonlítást? A válasz pedig egyszerűbb, mint gondolnánk: ők voltak az egyetlenek, akik nem hazudtak, illetve ők voltak az egyetlenek, akik a vállalt paramétereket kevéssel fagypont feletti időjárási viszonyok mellett is tudták hozni. Mindenki más többé-kevésbé túlzott, a Navee nagyon, a többiek kevésbé, de a Kickscooter E2 szögre azt nyújtotta, amit ígért is. Ettől még nem lesz belőle egy csodaroller, hiszen ezen a 100-120 ezer forintos árszinten mindenképpen adódnak kompromisszumok, de nem fog csalódást okozni.
Kialakítás
A Kickscooter E2 ránézésre is egyszerű darab. Apró, 8 inches kerekeken gurul, ezek azonban tömör kerekek. Vagyis minden úthibát érezni fogunk, cserébe nem lesz defektes. Az egyébként oldalnézetből csinosan ívelődő trepni kissé vékony, teljesen esélytelen egymás mellé rakni a lábakat, viszont a gumírozott borítás nem csúszik és a tisztítása is egyszerű. Jó pont, hogy a körcsatlakozós töltő a trepni és a kormányoszlop találkozásánál egy gumiajtó mögött figyel — ide kevésbé jut fel a víz és a szennyeződés, ráadásul mindkét oldalról könnyen hozzáférhető.
[+]
Ha már töltés: a Ninebot minden kategóriatársához képest a legjobb töltőt adja a rollerhez, ez ugyanis nem egy két részből álló adapteres rettenet, hanem egy normál MacBook töltőjével megegyező méretű, egy darab zsinórból álló megoldás, ami jóval kevesebb helyet foglal, ha esetleg magunkkal akarnánk vinni, hogy a célállomáson is etessük a jószágot. Korrekt a kitámasztó is, könnyen lehajtható, de elég stabilan áll rajta a gép, az összecsukás folyamata pedig egyszerű, a kormányon levő kis karima pedig tökéletesen beakasztható a hátsó sárhányón levő bütyökbe.
[+]
Az egész roller 14,2 kilogrammot nyom a mérlegen, azért ilyen könnyű, mert csak egy 6,1 Ah-s (36V) akkut tettek a trepni alá. A hivatalos adatok szerint maximum 90 kilogrammal terhelhető, de annyira egyben van, hogy Szentkuti exkollega ennél valamivel nehezebb testét is minden fakszni nélkül vitte. A kormányon nincs sok extra: gázkar, fék, csengő és a stucni tetején trónoló kijelző, amely öles számokkal hirdeti a sebességet, alatta pedig egyetlen gomb van a bekapcsoláshoz (hosszú nyomás), a lámpához (duplanyomás) és a három fokozat közötti váltáshoz (egy-egy nyomás). A fogantyúk szürkés műanyagja ugyan olcsó hatású, de tényleg nem csúszik meg rajta a kéz.
[+]
Az első lámpa 2,1 wattos, tényleg korrekt fényt ad, 10-12 méterig ellátni vele, hátul pedig fixen ég a másik, amely fékezéskor villog. Az egész gépen érezni, hogy nem ma kezdték az ipart a gyártónál, átgondolt, nem túl komplex, egyszerűen használható, jól összerakott masina a Kickscooter E2.
Menettulajdonságok, app
A specifikáció szerint egy alaphangon 250 wattos motor hajtja az első kereket, amelynek csúcsteljesítménye 450 watt lehet. Ez kapásból kevesebb, mint amit a versenytársak hirdetnek 350/500 wattos értékekkel, éppen ezért a végsebesség sem éri el a 25 km/h-t, 20 km/h-nál áll meg a szédítő sebesség. Viszont az a nagy helyzet, hogy más rollerekkel ellentétben a Ninebot ezt mindig tudja is. Hidegben is, 90 kilogrammnál nehezebb utassal is, bizonyos szintű emelkedőkön is (nyilván van az a meredekség, amikor nem jön össze). Ráadásul nem csak ferihegyi futópálya hosszúságú egyenesekben tud felgyorsulni vállalható tempóra, hanem relatív dinamikus, nyilván nem fogja elforgatni még a 8 inches kereket sem a teljesítmény, de nem lesz egy ványadt, erőlködő, kelletlenül kínlódó valami.
[+]
Nyilván a menetkomfort tömör abroncsokkal és mindennemű csillapítás nélkül pont olyan, mintha az ember a valagát húzná végig az összes úthibán közvetlenül, de ez a műfaj sajátossága. Stabilitásban és irányíthatóságban viszont nagyon kellemes társ a Ninebot, még ha nem is lesz egy sebességdémon. A 25 kilométeres hatótáv akkor van meg, ha a kettes fokozatban nyomulunk, ami maximum 15 km/h-t engedélyez, ha kihozzuk belőle a maximumot, akkor inkább 15-20 kilométerre lehet felkészülni. Az aprócska töltőnek van hátránya is: a teljes töltési idő 7 és fél óra.
[+]
A gépezet Bluetooth segítségével tud telefonnal kommunikálni. Kickscooter by Segway az app neve, de túl sok extrát nem fog nyújtani, amit tud, azt is angol nyelven tudja. Van benne lezárási lehetőség, az így eltolt roller csipog és nehezen mozgatható, de egy 14 kilós gépet akárki a hóna alá csap. Át lehet állítani a mértékegységeket, meg lehet adni, hogy ellökésre induljon csak be a motor, be lehet kapcsolni a rekuperációt. Ez volt az ötösfogatból az egyetlen olyan roller, ahol lehetett érezni, hogy az enyhe lassítás tényleg csak motorfékkel történik, a hátsó dobfék csak komolyabb rántásra lép működésre, viszont kimondottan hatékony.
[+]
Összegzés. Nem azért szerettük ezt a rollert, mert mindennél gyorsabb, erősebb, jobban rugózik, vagy tovább megy el egy töltéssel. Ezen paraméterek alapján az E2 a kategória legalján kéne üldögéljen. Azért szerettük, mert egy átgondolt szerkezet, ami pontosan azt hozza, amit ígér, ezt pedig szélsőségesebb körülmények között is teljesíti. A történetben az a szomorú, hogy ezen az árszinten ez a ritkább: az ötösfogatban szereplő összes roller jóval kevesebb lendülettel és erővel dolgozott hűvösebb időjárásban, rosszabb volt a hatótáv az ígértnél és mindegyik kapcsán volt valami kreténség a béna kitámasztó, a nem megerősített hátsó sárvédő, az ostoba helyen levő töltőcsatlakozó, a könnyen túlmelegedő motor, vagy a rosszul kialakított kormányszög kapcsán. A Kickscooter E2 viszont azt hozta, amit hoznia kellett, nem vártunk tőle sokat, de egyetlen paramétere kapcsán sem csalódtunk, mert amit vállalt, azt be is tudta tartani. Ez egy “last mile” roller, vagyis nem ingázásokra találták ki, hanem arra, hogy az ember fel tudja dobni a tömegközlekedésre, vagy a kocsi hátuljába, aztán a város széléről érje el a célállomását. Erre tökéletesen megfelel, nem váltja ki mindenkinek a buszozást, nem váltja ki mindenkinek az autózást, nem alkalmas dombosabb terepre, sőt. Egyáltalán nem alkalmas terepre ezekkel a kicsi kerekekkel, de rövidebb utakra, amolyan szaladgálós rollernek tökéletes. Őszintesége, átgondoltsága és praktikuma miatt érdemel tőlünk egy plecsnit.
 |
| Ninebot Kickscooter E2 |
