Bevezető, tartozékok

Ha most egy mobilkommunikációs világhoz kapcsolódó gyártót kellene mondani, aminek meglehetősen eseménydús az élete, akkor valószínűleg a Motorolát jó példaként lehetne említeni. Az amerikaiak ugyanis több szempontból sem unatkozhattak, a Lenovo potom 2,9 milliárd dollárért felvásárolta a mobilos részleget. A helyzet persze azért nem ennyire egyértelmű, hiszen a felbecsülhetetlen értékű szabadalmak és a kutatásért felelős szekció maradt a Google kezében, így a kecske is jóllakott, de a káposzta is megmaradt. Az amerikai vállalat ráadásul éppen ezért készülhet el moduláris telefonjával a januári CES-re, melyet Project Ara néven fejlesztenek, és némi innovációt hozhat az iparba.

[+]

Persze nem ez az egyetlen, ami vonzó a Motorolában, hanem a mobiltelefonjaik is, melyek kedvező ár/érték aránnyal kecsegtetnek – elég csak itt a Moto E-re vagy a Moto G-re gondolni –, vagy már-már hihetetlenül erős specifikációval vonzzák magukhoz a felhasználókat – ez a leírás pedig a Moto Maxx-ra illik –, szóval azért bőven van mit a tejbe aprítani. Az előbb említett középkategóriás Moto G nagyon sikeres volt, hiszen a módosítatlan Android operációs rendszer, a gyors rendszersebesség a vékonyabb pénztárcával rendelkezők számára is elérhetővé vált. Nem csoda tehát, hogy a Motorola elkészítette termékének örökösét, mely bár még jobb lett, mint elődje, hiszen jobb kamerát és sztereó előlapi hangszórót kapott, akkor lépésnek mégsem lehet érezni a dolgot.

[+]

Nagyon fontos a csomagolás, hiszen lényegében ez is vágyat ébreszt a vásárlóban. Az XXL GSM-től kölcsön kapott doboz nem néz ki rosszul, de a termékfotótól és a megnevezéstől nem fog senkinek a nyála kicsordulni. A tartozék(ok) láttán pedig főleg nem, az elődhöz hasonlóan most is csak egy microUSB kábelt pakolnak a telefon mellé, ami spórolás ide vagy oda, nem túl meggyőző megoldás, ebbe az árba már bőven beleférhetne egy töltőfej is.

Külső

Adja magát a dolog, hogy a tavalyi és az idei modellt összehasonlítsa az ember, hiszen azért olyannyira sok minden nem változott hardveresen. Az új Moto G jóval nagyobb lett elődjénél, 141,5 x 70,7 x 11 milliméteres dimenziók és 149 grammos tömeg jellemzi a készüléket, vagyis nem arról van szó, hogy hatalmas lett a kütyü, de sokkal kevésbé kézbeillő, mint amennyire elődje volt. Az anyaghasználatot nem érheti kritika, a középmezőnynek megfelelően műanyag és üveg elemekből épül fel külsőleg a ház. Az összeszerelést kiválóan elvégezték a gyárban, egyáltalán nem recseg vagy ropog a telefon, ha az átlagosnál jóval nagyobb erőhatásoknak tesszük ki.

[+]

Az előlapon azonnal feltűnik az első újítás, vagyis a sztereó hangszóró, ami felül és alul kapott helyet. Elég szubjektív, de nekem annyira nem jön be a dizájn, a fehér változaton pedig kimondottan csúnyának tűnik. Olyan, mintha egy szöget vertek volna keresztbe, csak a fejét levágták volna. Így vagy úgy, a jobb felső sarokba azért odafért még egy két megapixeles kamera és egy értesítő led, középre pedig a fény- és távolságérzékelőt szerelték. A legnagyobb részt az 5 hüvelykesre hízott kijelző foglalja el, melynek felbontása nem változott, továbbra is 720 x 1280 pixelt jelenít meg. Az IPS-panel kiváló betekintési szöget garantál, a fényerő sem rossz, bár egy kicsit gyengébb elődjénél, és az erős napfény sem nagy barátja, de ezt még el lehet fogadni.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Oldalt találkozik az előlapi keret és a hátlap, tökéletes az összeillesztés, így nem fogja karcolgatni a tenyerünket. Jobboldalt ütközhet bele ujjbegyünk a bekapcsológombba és a hangerőszabályzó billentyűbe, a telefon tetején a 3,5 milliméteres jack kimenet látható (innen nézve olyan a mobil, mint az egyszemű küklopsz), baloldalt üresség honol, alul pedig a microUSB csatlakozó tekinthető meg.

[+]

A hátlap letisztult, elég minimalista dizájnnal rendelkezik, fentről lefelé haladva középre rakosgatták a nyolc megapixeles kamerát, a ledes vakut, valamint a befelé mélyülő Motorola logót. A matt felület jól áll amúgy a telefonnak, nem gyűjti az ujjlenyomatokat, és még elegáns érzést is sugároz. A hátlapot le tudjuk venni, erős köröm kell azért ehhez, az akkumulátort nem tudjuk viszont cserélni. Két oldalról lehet bepattintani a microSIM-eket, felülről pedig a microSD kártyát tudjuk a foglalatba tolni.

Hardver, szoftverezettség

Ha valahol egy kicsit elrontották az új Moto G-t, akkor az a hardver kiválasztása, hiszen főszereplőnk lelke egy 28 nanométeres Qualcomm Snapdragon 400 (MSM8226) chipset, vagyis egyáltalán nincs előrelépés a korábbi modellhez képest, sőt, ez az SoC még az LTE-t sem támogatja. Ettől persze még nincs itt a világ vége, hiszen az ARMv7 architektúrájú, 1,2 gigahertzre skálázott négymagos processzorban bőséges erő lakozik ahhoz, hogy a kijelzőt meghajtsa, és az Adreno 305 grafikus gyorsító sem számít gyengeségnek ebben a kategóriában. A telefonba pakoltak még 1 gigabájt RAM-ot, nem kell húzni a szánkat, ezzel sem lesz gond. A belső adattároló mérete 8 gigabájt, ezt a microSD foglalatnak köszönhetően akár 32 gigabájttal ki tudjuk bővíteni, szóval tárhelyből nem lesz hiány.

A pontszámoknál azért látszik, hogy az S410 SoC elég sokszor megveri a már-már réginek számító S400-at, főleg az új tesztekben jön ki a grafikus gyorsító hátránya. Nem vészes persze így sem a helyzet, hiszen a módosítatlan Androidnak nem kell bivaly erőforrás, de lehetett volna húzni egy nagyot az új chipsettel. A sebességre mindettől függetlenül egy rossz szavunk nem lehet, úgy pörög a rendszer, mint a felsőkategóriás készülékeknél, semmi akadás, minden program pillanatok alatt megnyílik. Az alkalmazások futtatása sem döccenti meg a folyamatot, játékoknál sem kell aggodalmaskodni, ha nem is maximum grafikán, de közepes beállításokon el lehet szórakozni az új produktumokkal.

A készüléken tesztünk pillanatában még az Android 4.4.4 KitKat futott, holott bizonyos régiókban már elérhető a Lollipop frissítés, így minden bizonnyal itthon is hamarosan telepíthetővé válik. Addig viszont a jó "öreg" nestlés operációs rendszerrel kell beérni, amin abszolút nem módosított semmit a Motorola, kvázi egy Nexus életérzést kapunk a telefon használata közben. A főoldalakat és a zárolt képernyőt gyorsikonokkal és widgetekkel színesíthetjük, a lehúzható információs függöny pedig a szokásoknak megfelelően az értesítéseket és a gyorsbeállítások kapcsolóit rejti. A virtuális gomboknak köszönhetően a visszalépés, a kezdőképernyőre ugrás és az alkalmazásváltó funkcióit érjük el, utóbbinál nincs olyan opciónk, hogy az összes appot egyszerre bezárjuk, így sajnos egyesével kell kilövögetnünk azokat. A telefonkönyv kékes beütésű, nem igazán illik a rendszer színvilágába. Működik viszont a prediktív keresés, egy gombnyomással elérjük a hívásnaplót, valamint a kedvenceket. A Dual SIM menüpontban a két kártya viselkedését választhatjuk ki, melyik legyen az elsőrendű telefonálás, SMS küldés és adatforgalom esetén. A billentyűzet jól használható, kellemes sebességgel lehet gépelni rajta, nincs túl nagy esélye annak, hogy félreütünk majd.

A legkönnyebb dolgunk az alkalmazások felsorolásánál adódik, hiszen két programon kívül az összes csak gyári androidos szoftver. Nyilván így nem maradhatott ki a térkép, a navigáció, a böngésző, a hangfelvevő, a zene- és videolejátszó, a számológép, az óra, vagy a naptár, de azért minden bizonnyal sűrűn meg kell majd látogatni a Play Áruházat is. Két motorolás appot kell még számításba venni, az egyik a Migrate, mely más Androidot és iOS-t futtató eszközből segít átköltözni (adatok, fotók), az Assist pedig különféle helyzetekhez nyújt segítséget, elutasított hívásoknál például küldhetünk automatikus üzenetet, vagy tárgyalás esetén pillanatok alatt lenémíthatjuk a telefont.

Multimédia, kamera

Az egyik legnagyobb előrelépés a kameránál érhető tetten, hiszen ebbe a mobilba már egy autofókuszos, 8 megapixel felbontásra képes fényképezőt helyeztek el, amit sötétebb fényviszonyok között egy ledes vaku segít. Az előlapi modul 2 megapixeles, vagyis bőségesen elég videotelefonáláshoz, a szelfizéshez viszont egy kicsit kevésnek érezhetjük. A beállítási lehetőségek a kijelzőn egy jobbra legyintő mozdulat esetén tárulnak elénk, van HDR üzemmód (ki, be, auto), fókuszpont babrálás, panoráma, helycímkével ellátás, képméret és hang, zoomolni pedig az ujjunk felfelé vagy lefelé csúsztatásával tudunk. Videókat 720p felbontásban rögzíthetünk, lehetőségünk van lassított videót készítésére is.

[+]

Az elkészült fotókból jól látszik, hogy ég és föld a régebbi variánshoz képest, a Motorolánál is belátták, hogy nem árt valamilyen használható kamerát belepakolni a készülékbe. A dinamikatartomány meglehetősen jó, a makrók kifejezetten élesek, a részletgazdagság erős közepes. Innen viszont egy kicsit csúszunk lefelé a lejtőn: éjszaka már nem nagyon érdemes a mobillal fotózni, a ledes vaku fénye is csak úgy másfél-két méretig világítja meg a környezetet. A színek jók, de néha egy kicsit fakók, pedig az ősz nem éppen a színhiányról híres. Ettől függetlenül azért abszolút használható a fényképező, nyilván nem művészfotókra, de átlagos élethelyzetben nem fogunk csalódni kedvencünkben. A videóknál sajnos több gond is akad, nem folyamatos a felvétel, elég életlen és az apróbb dolgok sem látszódnak, íme egy nappali, egy éjszakai és egy lassított tesztvideó.

[+]

Nem kétséges, hogy a kamera mellett hangzás terén történt a legnagyobb előrelépés, hiszen a sztereó előlapi hangszóróknak hála már az arcunk minden porcikájában érezhetjük a zenét. Legalábbis érezhetnénk, ha a rendkívül lármás maximális hangerő nem torzítana úgy elég keményen, sajnos nem tiszta a hang, a basszus megőrjíti a telefont, és a magas hangokat sem érezzük majd túl tisztának. Háromnegyedes szinten nincs ezzel gond, de azért látszik, hogy nem egy BoomSound minőségről beszélünk, más kérdés, hogy már az új Moto G is mutatja, hogy igenis ilyen megoldást lenne érdemes alkalmazni az összes telefonban. A zenelejátszó kellemes társ, tudunk albumok, előadók, számok és listák szerint válogatni a muzsikák között. Van ismétléses és véletlenszerű lejátszás, valamint van még FM-rádió, amit én speciel mindig örömmel veszek, még ha működéséhez fülhallgató csatlakoztatása is szükséges.

A videólejátszás terén sem okoz csalódást a masina, a fájlokat a galériából érjük el, külön könyvtárba rendezve. A hardver teljesítménye már többnyire mindenki számára ismerős lehet, nem okoz neki gondot sem a HD, sem pedig a Full HD tartalmak megjelenítése. Ami azonban ennél sokkal jobb hír, hogy nem kell különféle programokkal szüttyögni, ha a DivX-et le szeretnénk játszani, hiszen gyárilag kezeli ezt a telefon. A feliratoknál azért lehetnek gondok, egy másik appnál például a színt és a méretet is állítani lehet, a gyári megoldásnál nincs erre lehetőségünk.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Egy jó és egy rossz hírem van azoknak, akik ezt a készüléket választják. Előbbihez tartozik, hogy főszereplőnk két kártyát kezel, ami egyre több felhasználónak segítség, más kérdés persze, hogy a két SIM csak standy módban képes lógni a hálózaton, azaz ha az egyikről hívást kezdeményezünk, a másik azonnal lepattan a hálózatról. A hangminőséggel meg voltam elégedve. A fájdalmasabb dolog abban rejlik, hogy a telefon nem támogatja a 4G/LTE hálózatokat, ráadásul NFC sincs benne. Meg kell tehát elégedni a WiFi, Bluetooth, valamint A-GPS trióval. Navigálni kiválóan lehet a mobillal, gyorsan és pontosan pozicionálja helyzetünket. A microUSB szerencsére a töltésen kívül USB-OTG-t is tud, így a külső eszközök csatlakoztatása sem akadály.

Mivel egy csupasz Android fut a terméken, így kizárólag a Chrome-ot telepítették fel, minden más esetben ott a Play Áruház. A keresőóriás programja megfelelően látja el feladatát, szélsebesen tölti be az oldalakat, több lapot meg tudunk nyitni a háttérben, az elővigyázatosabbak pedig a privát üzemmódot vehetik igénybe. A funkciók között kutatva találunk még könyvjelző- és előzményszinkronizálást, így aki mondjuk szeretné telefonon is látni a számítógépen megnyitott dolgokat, az nagy örömét leli majd ebben az alkalmazásban.

[+]

Ha már nagyobb lett a ház, illett volna valami combosabb akkuval ellátni a kütyüt, a Motorola viszont nem tette meg ezt a szívességet, így maradt a 2070 mAh kapacitású telep, akár csak az elődben. Nyilván igazából semmi sem változott hardveresen, emiatt sem léptek az amerikaiak, de az öt órás HD stream, valamint a maximum egy napos üzemidő egyáltalán nem meggyőző eredmény manapság.

A meglehetősen hosszú fantázianévre hallgató Motorola Moto G (2014) Dual SIM megmutatta az érem két oldalát. Egyrészről az elődmodellhez hasonlóan ez a készülék is kiválóan sikerült, hiszen a kijelző HD felbontása még mindig bőségesen elég a középkategóriában, a Snapdragon 400 chipset pedig kiváló partner ehhez a megjelenítőhöz. Örömünket tetézi, hogy a gyári Android operációs rendszer nagyon reszponzív, kiválóan fut a masinán, és ha az amerikaiakon múlik, nagy valószínűséggel még jó ideig megkapjuk majd a szoftverfrissítéseket. A kamera szintén egy olyan pontja a mobilnak, mely jelentős fejlődésen ment keresztül az első generációs megoldáshoz képest, a sztereó előlapi hangszóró pedig még inkább ráerősített arra, miért is kellene mindenkinek ilyen, de ennél azért jobb hangminőséget garantáló kivitelezést alkalmazni. A másik oldal viszont az, hogy a 2014-es változatnál már nem érződik az az "akarom" érzés, nem fejlődött akkorát tesztalanyunk, hogy igazán jó vétel legyen, ráadásul a 60 ezer forintos ár sem mondható már olyan barátinak. Illett volna egy Snapdragon 410-et belepakolni a telefonba, hiszen már a majdnem 20 ezer forinttal olcsóbb, de alacsonyabb felbontású kijelzővel szerelt Samsung Galaxy Ace 4-ben is az muzsikál, vagy ha már így is döntött a Motorola, azért a 4G/LTE kifelejtése kevésbé megbocsátható dolog. A két kártya kezelése és a gyors rendszersebesség mindenesetre elég ahhoz, hogy egy tetszett plecsnit kapjon a telefon, de a harmadik generációnak már ennél többet kell villantania a sikerhez. Fontos tudni, hogy az általunk használt modellben nincs magyar nyelvi támogatás, de információink szerint hamarosan hivatalosan is felbukkanhat az országban a Moto G 2014-es verziója, amely már tartalmazni fogja a hazai lokalizációt.

Motorola Moto G (2014) Dual SIM

Legendd

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Motorola Moto G (2014)

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	141,5 x 70,7 x 11 milliméter
	Tömeg	149 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér
	SIM-foglalat	microSIM (2 db)
	Kijelző
	Kijelző átlója	5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	720 x 1280 pixel (294 ppi)
	Kijelző típusa	IPS LCD kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon 400 (MSM8226)
	Processzor típusa	1,2 GHz-es négymagos Cortex-A7
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	Adreno 305
	RAM mérete	1 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	8 GB
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 850//900/1900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps
	LTE	nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP)
	WiFi	802.11a/b/g/n, WiFi hotspot
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	telepíthető
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.4.4 (KitKat)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Google+, Hangouts, Google Maps, FM-rádió, Quickoffice
	Multimédia
	Fő kamera	8 megapixel, autófókusz, led segédfény
	Másodlagos kamera	2 megapixel
	Videófelvétel	720p (30 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2070 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	? óra
	Beszélgetési idő	? óra
	Zenelejátszási idő	? óra
	Egyebek
	3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor, fényérzékelő, távolságérzékelő, értesítő led