Bevezető
A karperecek és az olcsó órák között mára elmosódott a határ. Simán lehet halászni órának tűnő holmikat is annyiért, amennyit mondjuk egy Xiaomi Band 7-ért kérnek, abból is van ráadásul Pro, ami már majdnem olyan, mint egy óra, szóval lassan felesleges kategorizálni a bigyókat, remekül visszaadja a termékvonal mibenlétét az angol wearable kifejezés, amit itthon viselhető, esetleg hordható elektronikai készülékekre tudunk fordítani, de az valóban kevésbé frappáns.
[+]
Akárhogyan is, a Mibro Watch C2 szinte a semmiből pottyant az ölünkbe, a Cafago illetékese nagyon ajánlgatta pár hete, hogy páros akcióban van óra és headset, szóval elkértük, de végül csak az óra érkezett meg. Sebaj, ez önmagában is érdekes, mert 35 (sőt, most éppen 28) dollár körül ajánlgatják, az pedig szemtelenül jó árnak tűnik egy ilyen holmiért, még ha számítottunk is rá, hogy körülbelül a karperecek tudását fogja hozni, csak éppen a kijelző nagyobb és szokás szerint Apple Watch utánérzés a formavilág. Jó, ez önmagában még nem gond, mert ha egy relatív kompakt, nem kör alakú órát kell rajzolni, akkor az olyan lesz.
[+]
A Mibro egy 2015-ben alapított cég, nem meglepő módon kínai, a befektetők között pedig ott figyel a Xiaomi is. Relatív vicces, hogy a hivatalos weboldalon egy betű nincs a Watch C2-ről, szóval a specifikáció tekintetében mindenféle egyéb helyekről tájékozódtunk mi is, kapásból a forgalmazó Cafagónál, de számos egyéb oldalon is felbukkan a termék, hiszen pár hónapja már piacon van. Messze nem ez a gyártó csúcsmodellje, bár — mint ahogyan azt majd látni fogjuk — ha az lenne, akkor már temethetnénk is a céget.
Hirdetés
Külső
Nem egy különleges formatervezésű termék a Watch C2, az anyaghasználattól sem fogunk hátast dobni. Szűk 30 dollárért egy közönséges, szögletes kijelzővel rendelkező órát kapunk műanyag tokozással és szilikon szíjjal, ami legalább szabványos, tehát cserélhető egyéb, 20 mm-es verziókra. Egyetlen gomb van oldalt, de ha jó a kezelőfelület, akkor ennél több nem is szükséges. Az egész hóbelevanc tömege 34 gramm (szíjjal együtt), 11,2 milliméteres vastagsága pedig az alsó szenzordudorral együtt értendő (helló, Samsung!), szóval egy apró és könnyű ketyere, nem fogja lehúzni a női csuklókat sem.
[+]
Az óra legfőbb éke az 1,69 inch képátlóval bíró kijelző, ami 240 x 280 pixeles felbontásra képes, de a technológia nem OLED, hanem IPS. Ettől függetlenül a láthatósággal nincs baj, a kontraszt is jónak mondható, viszont az always-on kijelzés nekifutásból hiányzik. Ugyanígy nincs fényszenzor sem, tehát automatikusan nem állítja a környezeti viszonyokhoz hozzá a kijelző fényerejét a szoftver, ezt kézzel tudjuk csavargatni. A panel érzékenysége átlagos, sikerült néha másik menüpontba mennem, mint ahogyan azt kiterveltem, de nem drámai a helyzet.
[+]
Az óratest alján ülnek a szenzorok, vagyis alapvetően egy darab, ami a pulzust és a véroxigén-szintet méri, egyéb trükkökre ne számítsunk. Ez még a régi iskolából származik, nem találtam meg, hogy ki a beszállító. Itt alul van a kétpines töltőcsatlakozó is, amely USB-A végződést kapott a kábel másik végén, ezen kívül az apró csomagban más nem nagyon van néhány papírfecnin túl. A készülék 2ATM-es vízállósággal rendelkezik, ez azért épp csak a minimális, szóval egy Müller Cecília-féle kézmosást vidáman elvisel, de a magam részéről a medencébe már nem ugrálnék vele.
[+]
Persze még mindig tartsuk szem előtt, hogy egy alig 30 dolláros motyóról van szó, ahhoz képest az összeszerelés korrekt, nincsenek satnya illesztések, nyilván a kijelző körött látható kávák vastagabbak, mint amit egyik-másik gyári termékkép sugall, plusz a panel is kissé idétlen módon mintha felcsúszott volna (az alsó káva jóval combosabb, mint a többi), de nem kell attól rettegni, hogy szétesik az egész, ha a szoftver bírja, akkor úgy tippelem, hogy mechanikai probléma miatt nem fog elromlani.
Menü, app
Magyar nyelv nincs. Rendben, hogy egy óra menüje nem egy összetett valami, de nem mindenki kedveli, ha nem magyarul kommunikál a csuklóján levő termék. Az első beüzemeléshez okvetlenül szükségünk lesz a Mibro Fit nevű alkalmazásra, mert kapásból úgy indul a történet, hogy a dobozból kiemelt óra egy ordas nagy QR-kódot mutat és amíg nincs meg a telefonos kapcsolat, addig ez így is marad. Át kell esni egy gyors regisztráción, hogy legyen fiókunk, utána egy rakás helyen kell engedélyeket adni az alkalmazásnak (ha nem tesszük, akkor bukjuk az értesítéseket és néhány egyéb funkciót), utána össze tudjuk kötni az órát a mobillal.
[+]
A Watch C2 menürendszere nem túl összetett, de meglehetősen logikus. Az alapkijelzőn sokféle óralap között lehet választani, mondjuk magán az órán alapból csak négyféle opciónk van, de az appon belül akad még több száz változat, ezek között vannak animált megoldások is, de interaktív számlapokat nem támogat a rendszer, vagyis olyan opció nincs, hogy a kezdőlap egy adott pontját megérintve kapásból a megfelelő alkalmazásba dob be. Saját számlapot is tervezhetünk egy szabadon választott fotó felhasználásával, de arra nem tehetünk ki adatokat, kivéve a pontos időt.
[+]
A főképernyőről jobbra-balra indulva teljes kijelzős widgetek között lapozhatunk (zenelejátszás vezérlése, időjárás, alvási és napi aktivitási összegzés és pulzusmérés), fentről a gyorsbeállítások jönnek le, lentről pedig az értesítések, de csak maximum öt, a régebbiek automatikusan mennek a levesbe. Az oldalsó gombbal jutunk a menübe, amely ikonos és listás is lehet. Itt sok meglepetés nincs, a szokásos bigyók (aktivitás, pulzus, véroxigén-szint, telefon megkeresése, zenevezérlés, időjárás) mellett van néhány extra. Ilyen az NFC tag, amivel fizetni nem lehet ugyan, de elvileg belépőkártya helyett fel lehet programozni az órát, mondjuk ehhez gondolom az üzemeltetési osztálynak is lesz egy-két szava. Van opció arra is, hogy az óráról indítsuk a telefon kameráját, na ez nem működik, csak fordítva, vagyis a telefonos appon belül indítjuk el, akkor az órán tudunk exponálni. Találtam egy menüpontot, az a neve, hogy “pressure”, de full nullát mutat mindig anélkül, hogy mértékegységeket láthatnánk, szóval csak tippelek a légnyomásra, de mivel nem kapunk értékeket, ezért lényegében tökmindegy.
[+]
Az értesítéskezelés meglehetősen fapados, de működik. A magyar ékezetek is megjönnek szépen, bár az emojik helyére csak kis négyzeteket rajzol a felület. Az értesítésekben annyi információ van, amennyi kifér három sorba, onnantól a többit nem látjuk. Viszont minden olyan alkalmazás notifikációja megjön, amit külön engedélyezünk. Ebbe a hívás is beletartozik, de azzal van baj, ugyanis addig oké, hogy rezeg az óra és kiírja a hívó nevét, de ha felveszem a telefonnal a hívást, akkor ez a rezgés és jelzés nem áll le. Ott nyöszörög a csuklómon, miközben már rég beszélek. Nem meglepő módon a DND sem szinkronizál, tehát vagy kézzel kapcsolgatjuk lefekvésnél, vagy beállítunk rá egy időzítést. Az egész felületben van némi trehányság, néha összecsúsznak a karakterek itt-ott, nem férnek ki a feliratok, ez a vékonyka betűtípus pedig az olvashatóságnak sem tesz jót. A sebesség azonban kielégítő és a reszponzivitás is megfelelő.
Aktivitás, üzemidő
Az egyszeri tesztelő ennyi idő után már nem vár megváltást egy 30 dolláros óra sportkövetési képességeitől, tényleg. De a Mibro Watch C2 ezt az alacsonyra tett lécet is leverte. Az egyetlen dolog, ami többé-kevésbé pontos, az a lépésszámlálás, itt hasonló értékeket hoz, mint a másik csuklómon dolgozó Watch4 Classic. A pulzusmérés alapesetben óránként egyszer történik meg automatikusan, ha viszont sportolunk, akkor folyamatos, szóval elmentem edzeni…
[+]
Meglepően sokféle edzéstípus van a listában (nem sorolom fel, mert felesleges karakterszaporítás, de tollaslabda, jóga és úszómedencés úszás is játszik, ami azt implikálja, hogy vízállósági szempontból ez még belefér), de speciel erősítő edzés nincs, szóval a “free training” lett a választásom. Egy óra után a Watch4 Classic 520 kalória elégetéséről számolt be, a Mibro pedig 250-ről, ez azért elég masszív eltérés. A pulzusmérés edzés alatt folyamatos, de nem ment 110 fölé, ami annak fényében irreális, hogy közben ömlött rólam a víz, ugyanakkor viszont nem lehet utólag visszanézni az edzés adatait még a telefonon sem. Tehát nincsenek grafikonok, görbék, de még sima számok sem a pulzustartományról és az intenzitásról, annyit mutat a felület, hogy az adott hónapban milyen edzés volt, az meddig tartott és mennyi kalóriát égettem el szerinte. A lépésszámláló az egyetlen, ami hellyel-közzel rendben van, egy kilométert futottam padon, a Mibro szerint 0.94 km volt a táv, a Samsung 0,98-at mondott ugyanerre.
[+]
Vonjuk le a tanulságot: a termék aktivitáskövetésre jobbára alkalmatlan. Viszont tényleg sokat bír az akkumulátor, szóval néztem alváskövetést is, de csak két fázis van az ébrenléten kívül: mély alvás és felületes, itt legalább van grafikon, ami zömmel egybevágott a Samsung által rajzolt hasonló diagrammal. A 270 mAh-s akkumulátor simán megy 8-10 napot teljes értesítéskezeléssel és óránkénti pulzusméréssel. A töltés is gyorsan zajlik, de azért a telep állapotának indikátora elég hektikus, volt olyan, hogy töltés közben jelzett egy értéket, bekapcsoltam a kijelzőt, kapásból jelzett két százalékkal kevesebbet.
[+]
Összegzés. A Mibro Watch C2 egy nagyon belépő szintű valami. Mutatja az időt, méri a lépéseket, kijelzi rendben az értesítéseket, de azokra nem lehet reagálni. A zenelejátszó vezérlése működik, a híváskezelés már kevésbé, sport célokra jobbára használhatatlan. A kapcsolódó alkalmazás gyenge, statisztikákat alig-alig mutat (mondjuk ha mutatna, abban sem lenne sok köszönet), a pulzusmérés pontatlan, az alváskövetés alapszintű. Az üzemidő azonban rendben van, a kijelző és az összeszerelési minőség is oké, de nálunk elég könnyen elvágja magát egy termék, ami ígér ugyan dolgokat, csak aztán azokat pontatlanul, nem, vagy gyenge minőségben hozza, a Mibro Watch C2 pedig erősen ebbe a kategóriába esik. 20 féle sportmód, haha, lehetne 30 is, csak elhatározás kérdése a jelek szerint, mert amúgy sem mér még csak közelítőleg sem pontosan. Plecsni biztosan nem lesz a részünkről, szerintem az egy jogos elvárás, hogy ha benne van szoftveresen egy funkció, akkor az működjön is rendesen, a híváskezelési anomália konkrétan idegesítő, nyilván egyértelmű, hogy 30 dollárért nem várható egy fantasztikus csoda, így tehát az olvasókra bízzuk, hogy érdemes-e megrendelni a jelzett hiányosságok fényében, mégiscsak feleannyi, mint egy Realme Watch 2, ami hasonló képességeket ígér, de azokat legalább teljesíti is, vagy egy Xiaomi Band 7 Pro, ami szintén jóval drágább, de megbízhatóan működik.
Bog
A tesztkészüléket a Cafago küldte ki a számunkra, a terméket itt lehet megvásárolni.
