Előszó, tartozékok

A HTC mostanában meglehetősen gyorsan dolgozik. Másfél hónapja sincs, hogy bemutatták két legújabb készüléküket Londonban, azok egyike máris a boltok polcaira került, aminek örömére Speedshop küldött is nekünk egy tesztpéldányt a Desire HD névre hallgató készülékből. Nem egy szokványos HTC készülékről van szó: elsőre nem is gondolnánk, de ezúttal nem a hardvert, hanem a szoftvert érintették a legnagyobb változások, ráadásul a gyártó a premierrel egyidőben útjára indított egy igazán prémiumnak mondható internetes szolgáltatást is, melyet az új masinák vásárlói vehetnek igénybe. Jól hangzik, nem igaz?

[+]

A Desire HD termékpalettán történő elhelyezése nagyon könnyű. Adott ugye a nagyjából fél éves Desire, mely jelenleg a cég zászlóshajójának tekinthető az androidos vonalon, gyakorlatilag az iPhone közvetlen ellenfele. Alatta találjuk a hardver szempontjából elmaradottabb, de igen különleges és minőségi házba csomagolt Legendet, még lejjebb a kicsinyített Desire-nek kinéző Wildfire kapható, a zöld robotos palettának ezzel vége is. Egyértelműen hiányzik egy fizikai billentyűzettel ellátott és egy extra-nagy kijelzős eszköz; nos, ez utóbbi lyukat tömi be tesztünk tárgya, a hamarosan érkező Desire Z pedig kiszúcstatható QWERTY gombsorával fogja felhívni magára a figyelmet. A probléma viszont az, hogy a rajtuk debütáló, megújult HTC Sense kezelőfelületet a tervek szerint a sima Desire tulajdonosai nem érhetik majd el, holott tisztán látszik, hogy a "régi" készülék is beletartozik a csúcsot jelentő triumvirátusba. A mi szempontunkból most az a lényeg, hogy a HD-re felkerült, ergo tudunk róla írni.

[+]

A csomagolás a szokásos, kemény karton, kellemes minőség és piszok nehéz kinyithatóság; az előbb bajlódtam három percet azzal, hogy kiszedjem a headsetet, úgyhogy a HTC dobozai jelenleg nem a barátaim. Egyébként egy microUSB-s adatkábelt, hálózati töltőfejet és a már említett sztereó fülhallgatót találjuk a készülék alatt, tehát ugyanazt kapjuk, amit általában szoktunk.

Külső

Az újdonságot a konyhai tárgyak közül leginkább egy tepsihez lehetne hasonlítani: magas és széles, de vékony, kiterjedése egészen pontosan 123 x 68 x 11,8 milliméter. Mindehhez 164 grammos tömeg párosul, ami elég tekintélyesnek mondható, ha csokoládé lenne, két-három napig enném. A helyzet az, hogy ez már nem egy mindenki által használható méret, gyakorlatilag a hölgyek és a kisebb kezű urak is kiestek a potenciális felhasználók táborából, a legtöbb ismerősöm azt mondta, hogy ezt a készüléket már nem tudná elképzelni a zsebében. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a Desire HD túlságosan nagy, csupán felhívnám a figyelmet, hogy ez a kijelző tényleg hatalmas, vásárlás előtt tehát nem árt végiggondolni, hogy milyen telefonra is vágyunk valójában. Az anyaghasználat nagyon kellemes, a kijelzőt kemény plexi borítja, a hátlap fémből készült, a műanyag elemek pedig selymes borításúak és kellemes tapintásúak. Az illesztések már nem ennyire finomak, ami egyértelműen annak tudható be, hogy a mérnökök egy egészen új kialakítású hátlappal örvendeztettek meg minket: a fémes felületen műanyag betétlapok találhatók, melyeket le lehet pattintani, így nyitva hozzáférést a SIM-foglalathoz vagy épp az akkumulátorhoz. A gond csak az, hogy ezek a műanyagdarabok nem ülnek olyan jól a helyükön, amilyen jól ülhetnének, ujjal nagyon is érezhető élek képződnek a különféle matériák találkozásánál. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben nem fog különösebben elterjedni ez a fajta kialakítás, az egyedüli érv mellette ugyanis az, hogy újszerű.

[+]

Az előlap tetején egy igen hosszú fémrácsot látni, ez rejti a telefonhangszórót, az állapotjelző ledet és a fényérzékelő szenzort is. Alatta található a 4,3 hüvelykes képátlójú, 480 x 800 pixeles felbontású, kapacitív érintésérzékelő technológiát használó S-LCD panel. A Sony új kijelzőtípusáról van szó, melynek használata azért vált szükségszerűvé, mert a gyártó nem tudott megállapodni a Samsunggal a Super-AMOLED panelekről. Kellemes minőségű megjelenítőről van szó, mely mély feketével és élénk színekkel kápráztatja el az embert, napfényben is jól olvasható, betekintési szöge viszont kisebb, mint a Super-AMOLED-nek vagy az iPhone 4 IPS paneljének. A képminőség persze ettől függetlenül is kiváló, egy Desire HD tulajdonostól senki nem fogja megkérdezni, hogy ez most akkor miért gyengébb picit, mint az Apple gépének megjelenítője. Az előlap aljára négy darab érintésérzékeny gomb került, a híváskezelők nincsenek köztük, magyarán a bejövőket felvenni csak az érintőkijelző segítségével tudjuk; ebből volt is problémám, de majd kicsit később beszélek róla.

[+]

A hátlap tehát alapvetően fémből van, a betétek viszont műanyagok. Van egy ilyen a bal felső sarokban lévő, egyébként 8 megapixeles kamera és az ahhoz tartozó dupla ledes villanó körül, plusz került egy jobbra (akkumulátor) és alulra (SIM és microSD kátyák) is. A dizájn nagyon szemrevaló, de az illesztések - mint azt már említettem - lehetnének egy picivel jobbak is.

[+]

Felülre a nagyon mélyen ülő, de mégis jól megnyomható bekapcsológomb, balra a nagyjából ugyanígy jellemezhető hangerőszabályzók kerültek. Alul a microUSB csatlakozó és a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet került, a jobb oldal pedig teljesen üres.

Hardver, a megújult HTC Sense

A készülék hardvere igen meggyőző. Szíve egy 1 GHz-es órajelen ketyegő Qualcomm Snapdragon QSD8255-ös chipset, mely a Snapdragon család második generációs tagja. Elődjeivel szemben nem 65, hanem 45 nanométeres csíkszélességgel készült (emiatt kevésbé melegszik), támogatja a 14,4 Mbps sebességű HSDPA adatátvitelt, grafikus processzora pedig igen meggyőző sebességel rendelkezik, hiszen az elődben lévő ATI Imageon Z470 22 millió háromszögével és 133 millió 3D pixelével ellentétben 41 millió háromszöget és 235 millió pixelt tud megjeleníti, ami közel kétszer nagyobb sebességet jelent. Ezen értékekkel nem számít a leggyorsabbnak a piacon, de azért ott van az élmezőnyben; összehasonlítási alapot a mobilos chipsetekről szóló írásunk ide vonatkozó táblázata adhat. A RAM mérete 768, a ROM-é pedig 1536 MB, a szabadon elérhető belső tárhely nagyjából 1 GB, ide lehet másolni a multimédiás tartalmakat, amennyiben nem rakunk a készülékbe microSD vagy microSDHC memóriakártyát.

[+]

A készüléken az Android operációs rendszer legújabb, 2.2-es változata (Froyo) található, melyet a legújabb generációs HTC Sense kezelőfelület tesz teljessé. Na jó, egy kicsit szerencsétlen lett a megfogalmazás, az új HTC Sense ugyanis jóval több, mint egy kezelőfelület, gyakorlatilag egy platformon belüli platformnak is tekinthető, rengeteg plusz funkciót tartalmaz. Az egyik ilyen a telefon internetes elérését biztosító HTCSense.com weboldal (róla részletesebben a következő oldalon), az ingyenes navigációs szoftver (róla pedig az utolsó oldalon...), de ezeken felül is rengeteg extra szoftvert találunk a masinán.

Nagyon fontos fejlesztés, hogy az új felület immáron skinezhető, azaz rá lehet húzni különféle felszíneket, ami jóval előremutatóbb a kizárólag háttérképcserélési lehetőséget kínáló Android gyári megoldásánál. Alapértelmezésben ötféle felszín található a rendszeren, mindegyik a HTC keze munkája, véleményem szerint szépek, viszont egy-két hiba került beléjük, a fém névre hallgatónál például elég szerencsétlenül lett megválasztva a jelölődobozok színe, passzív állapotban ugyanis szürke, aktívban pedig égszínkék a pipa ezekben, amiket gyakorlatilag nem igazán lehet megkülönböztetni egymástól, így a beállítások módosítása elég nehézkes lehet ezzel a felülettel. Magukról a skinekről kicsit lentebb láthatók képernyőfotók, tovább tehát nem folytatnám az elemzést, a lényeg, hogy vannak már ilyenek is, számuk pedig a jövőben bővülni fog, hiszen a HTC Hubból való letöltésre már most kínál lehetőséget a szoftver; igaz, az ottani négy téma alig különbözik a gyárilag meglévőktől.

A személyre szabhatóság a fentieket leszámítva is sokkal kellemesebb lett. A készenléti képernyő és a menü alján lévő virtuális gombsor jobboldali tagját megnyomva a testreszabás menüpontba jutunk, ahol a fent említett felszínek váltásán kívül is rengeteg dolgot csinálhatunk. Innen válthatunk például háttérképet (itt is vannak újak), jelenetet (gyári widget elrendezések a HTC-től), a kezdőképernyőkhöz hozzáadhatunk widgeteket, parancsikonokat, alkalmazásokat vagy mappákat; widgetekből van pár új darab (több méretű Twitter és a navigáció), plusz van letöltési lehetőség is, jelenleg 71 darab HTC widgeteg húzhatunk le az internetről, melyek között valódi újdonság nincs, viszont az egyes témákra több variáció is létezik, ami nem csak eltérő színeket, hanem más-más méreteket és elrendezéseket is jelent. Szintén a testreszabás alól nyílik lehetőségünk csengő-, értesítő- és ébresztőhangok lecserélésére; itt is lehetőség van újak letöltésére. Maga a készenléti kijelző egyébként nem változott, továbbra is hét oldal áll rendelkezésre a widgetek és egyéb mütyűrök elhelyezésére, köztük horizontálisan lehet lapozni és rendelkezésre áll a kétujjas kicsinyítő mozdulattal elérhető választónézet is.

Új felszínek: pala és tábla

A főmenü nem változott, továbbra is fekete színű a háttere, amin nem változtat az, ha beállítunk valamilyen felszínt. Programokból olyan sok van, hogy egy külön oldalon lehet majd olvasni róluk, épp ezért most nem is mennék bele a részletezésbe. Sokkal fontosabb ugyanis, hogy a képernyő tetejéről lehúzható tálca kapott egy új funkciót: a programok közötti váltás lehetőségét. A multitasking, azaz egyszerre több alkalmazás futtatásának lehetősége eddig is adott volt, de most kicsit egyszerűbb a váltás közöttük. Mivel az iOS kapcsán boncolgattuk az eljárás lényegét, pótoljuk a hiányosságot és megtesszük ugyanezt az Androiddal is: ha fut egy programunk (nevezzük A-nak), majd elindítunk egy újat (B), akkor a rendszer elmenti A állapotát a RAM-ba és előhozza B-t. Amennyiben a RAM kezd megtelni, a legrégebben használt programokat a rendszer elkezdi kilövögetni, azaz elmenti az állapotukat és becsukja őket, így szabadítva fel helyet a központi memóriában. Vannak persze olyan alkalmazások is, melyeknek nem elég, ha a RAM-ban vannak tárolva, hanem folyamatos futtatást igényelnek. A Google szerencsére rájuk is gondolt, bizonyos szolgáltatások aktívan is futhatnak a háttérben, ami például fájlok letöltésekor, zenehallgatáskor vagy aktív adatkommunikációt igénylő szoftvereknél létszükség. Az alkalmazásfejlesztők számára a Google lehetővé teszi, hogy megfelelően fejlesztve programjaik a háttérből is elérhessenek bizonyos szolgáltatásokat. A dolog hátulütője a készülék üzemidejének drasztikus csökkenése lehet, nem árt tehát odafigyelni, hogy a háttérből is aktív működésre képes alkalmazást valóban bezárjuk, vagy csak lerakjuk a háttérbe. A tálca sajnos nem kínál lehetőséget arra, hogy az ott lévő alkalmazásokat egy amolyan "force quit" módszerrel becsukjuk.

Nem említettem még, de nagyon fontos, hogy a HTC Desire HD tud magyarul, a szövegek szépen tördelve jelennek meg, félrefordításokkal nem igazán lehet találkozni. A készülék sebessége az új rendszer megjelenésével sajnos nem lett jobb, amire mondjuk nem is lett volna szükség, hiszen a korábbi modellek kifogástalanok voltak ebben a tekintetben. Alapvetőben megfigyelhető némi lassulás, a görgetések meg-megakadnak, nagyon rövid várakozási idők előfordulhatnak az alkalmazások elindításakor is. Túlzás lenne azt mondani, hogy a rendszer lassú, de kevésbé meggyőző, mint elődei, aminek a 2.2-es rendszer és az új Sense felület egyaránt lehet az oka.

A fenti videón mindenki megnézheti, hogy mennyire kezelhető és gyors a HTC Desire HD, plusz látható az új navigációs szoftver is.

Szoftverek

A szoftvereket abc-sorrendben fogjuk végignézni, talán így a legegyszerűbb. Felülre került az Adatok átvitele névre hallgató, melynek segítségével a kontaktokat és a naptári adatokat tudjuk átvenni Apple, BlackBerry, HTC, LG, Motorola, Nokia, Samsung, Sony Ericsson vagy egyéb telefonról (ha szerencsénk van a hivatalos támogatás ellenére is működik). Mindezt Bluetoothon keresztül tehetjük meg, a szoftver leírja, hogy a másik telefonon mit kell beállítanunk, nagyon hasznos kis cucc, az egyszer biztos. Hasonlóan jó, ám kevésbé újszerű az Adobe Reader megléte, mely mögött a korábbi készülékekről már ismert Asztali óra, valamint a teljesen új Autós panel kapott helyet. Előbbi halványan megjeleníti az órát a kijelzőn, utóbbi autós tartokban jöhet jól, nagy méretű ikonokkal segíti azt, hogy vezetés közben is relatíve biztonságosan elérhetjük az akkor használatra érdemes funkciókat; a HTC HD2-ben volt egy hasonló dolog, de csak és kizárólag a gyári autós tartóval jött elő. Nagyon okos, hogy az autós panelből csak a "kilépés" gombot megnyomva tudunk kilépni, ha véletlenül hozzáérünk a kijelző alatti virtuális gombokhoz, nem történik semmi.

Nagyon hasznos lehet a beszédes nevű Blokkolt hívók menüpont, vicces viszont, hogy míg a People-t tökéletesen le tudták fordítani Emberekre, az ide vonatkozó keresés már gondot okozott: Enberek keresése. Nyilván nem tűnt fel senkinek, végtére csak a főmenüben olvasható ez a félregépelés. A sorban a következő érdekesség a Facebook, mely egy natív kliensprogramot takar, csak úgy, mint a Friend Stream, mely a kék logóval ellátott közösségi site mellett Flickrről és Twitterről is be tudja húzni az adatokat. Mindkettőhöz tartozik widget is, magyarán a Facebook ismerőseinket és azok állapotát ötféle módon is meg tudjuk nézni a készüléken: a natív klienssel, a Friend Streammel, ezek widgetjeivel vagy az internetböngésző segítségével. A gyorskeresés, a hangrögzítő, a hírek névre hallgató RSS-olvasó megléte nem meglepetés, a HTC Hubról és a HTC Likes-ról már volt szó, a következő érdekes program tehát a Könyvtár, mely egy elektronikus könyvolvasó szoftver. Kellemesen működik, gyárilag van benne nyolc könyv (Alíz Csodaországban, Dickens Két Városa vagy Bram Stoker Draculája, csak hogy párat említsek), újakat pedig Kobo azonosító birtokában tudunk olvasni, de Adobe azonosítóval tudunk online olvasni jogdíjas könyveket is. Legálisan, természetesen.

Balra: a tálcát lehúzva tudunk választani a memóriában lévő (futó) programok között

A Latitude egy Google Maps alapú POI és emberbázis, segítségével megnézhetjük, hogy ismerőseink hol vannak jelenleg (már ha vannak ismerőseink hasonló telefonnal). A Locations a HTC térképszoftverére alapuló POI-adatbázis, ahol a Footprintjeinket (a fene beléjük: lábnyomainkat) is megtekinthetjük. Van továbbá Google Maps, Android Market, Médiamegosztás (zenéket, fényképeket vagy videókat oszthatunk meg egy PC-vel, a dolog visszafelé is működik), Naptár, Navigáció (később részletesen is lesz róla szó), Peep nevű Twitter kliens, Quickoffice (új fájlokat is létre lehet hozni benne), SoundHound nevű zenefelismerő, rendes Twitter kliens, WiFi Hotspot (megoszthatjuk a készülék mobilinternetét más WiFi-képes eszközökkel), YouTube kliens és Zseblámpa, mely a kamera ledes villanóját képes bekapcsolni háromféle fényerővel.

Adatkommunikáció, telefonálás, internet

Adatkommunikációs téren nagyon rendben van a készülék. A GSM-modul négynormás (850/900/1800/1900 MHz), adatátvitelre GPRS-t, EDGE-t, UMTS-t és HSPA-t használhatunk, utóbbinál a letöltési sebesség 14,4, a feltöltési pedig 5,76 Mbps. A WiFi 802.11b/g/n kompatibilis, a Bluetooth 2.1-es, a microUSB pedig 2.0-s, a cucc képes USB Mass Storage eszközként viselkedni, de az is megoldható, hogy csak töltés céljából dugjuk fel a számítógépre. A hangminőség telefonálás közben nagyon kellemes volt, az viszont egyáltalán nem tetszett, hogy bejövő hívásnál többször is "lefagyott" az érintőkijelző, aminek következtében nem tudtam fogadni a hívásokat; szoftveres hiba, reméljük, hogy mihamarabb orvoslásra kerül. Örvendetes, hogy a Bluetoothnál nincsenek korlátozások, tudunk fájlokat küldeni, fogadni, akármit: ez a szabadság egyébként jellemző az egész rendszerre, a Windows Phone 7 után kifejezetten örülünk az efféle dolgoknak.

A végtelen kapacitású, rengeteg mezővel büszkélkedő névjegyzék (Emberek) működése sajnos nem volt tökéletes. A két Facebook kliensnek (natív Facebook és Friend Stream) két helyről is bejöttek ugyanazok az adatok, az összekapcsolásnál néhol mindkettőt meg lehetett jelölni, néhol csak az egyiket. Szintén szoftveres hiba, hogy amennyiben egy névjegyzékbeli ismerősünket összekötjük egy Facebook ismerősünkkel, azokat nem tudjuk kirakni a widgetes gyorstárcsázóba, egyszerűen nem jelennek meg a listában. Ha viszont trükközünk, és először adjuk hozzá az embereket a gyorstárcsázóhoz és ezután kötjük őket össze a Facebookkal, gond nélkül működik a dolog. Üzenetkezelésnél minden változatlan, SMS, MMS és e-mail is jöhet, a hitelesített szerverek és a csatolt fájlok nem okoznak problémát, Gmailhez külön kliens is van. A virtuális billentyűzethez sem nyúltak hozzá a HTC mérnökei, fektetett és álló módja is van, mindkettőt kiválóan lehet használni, az ékezetes karakterek bevitele sem okoz gondot (hosszan kell nyomni a magánhangzót, majd a fent előugró menüből kiválsztani a megfelelő ékezetes formát).

A natív kliensek Facebooknál, Twitternél és a YouTube-nál is tökéletesen működnek, a már többször említett Friend Stream pedig összesítve is meg tudja jeleníteni az előbbi két helyről és a Flickrről behúzott adatokat.

Facebook a natív kliesnben (balra) és a Friend Streamben (jobbra)

A webböngésző nagyon kellemesre sikerült, hiszen nem csak gyors, hanem szépen is jeleníti meg az oldalakat, az Acid3 tesztben 93 pontot kap a maximális 100-ból. Gond nélkül és akadásmentesen képes megjeleníteni a Flash alapú tartalmakat, két ujj használatával gyorsan nagyít, dupla "kattintásra" pedig nagyon intelligensen ráugrik a szöveghasábokra, miközben azokat a kijelző méretének megfelelően tördeli is. A HTC Desire HD az egyik legjobb internetböngészési élményt nyújtja a mai telefonok között.

A telefont kábellel a számítógépre kötve modemként is lehet használni (Internet Tethering) és lehetőség van arra is, hogy WiFi routert csináljunk belőle. Mindkét módszer tökéletesen működik.

Multimédia

A készülék hátlapján egy 8 megapixeles kamera üldögél, mely legfeljebb 3264 x 1952 pixeles állóképeket és 720p-s videókat tud rögzíteni. Gyenge fényviszonyok között egy igen erőteljesre sikerült, dupla ledes villanó segíti működését, makrózni pedig az átlagos sebességű autofókusz miatt szintén kellemes minőségben tud. A szoftver egész sok beállítási lehetőséget kínál, a különlegesebbek közé tartozik az érzékenység (ISO 100 - ISO 800) állításának lehetősége, az arcfelismerés, de természetesen lehet piszkálni a fehéregyensúlt, a kontrasztot/telítettséget/élességet, van expozíció-korrekció, plusz vannak különféle képeffektek is.

A fotók minősége meglehetősen kellemes, de nem avathatunk új bajnokot. A zajszint elég magas, ami zavaró, viszont legalább nincsenek elmosva a részletek, ami a korrekt vonalélességgel és az élénk színekkel kombinálva kellemes hatást kelt. Ugyanakkor a képeknek van némi "digitális" hatásuk, egy picit lehetnének lágyabbak, 100 százalékos nagyításban mesterkéltnek tűnnek; a 8 megapixel mondjuk pont azért jó, mert le tudjuk őket kicsinyíteni, úgy pedig közel hibátlanok. A videófelvétel nagyon meggyőző, egy rövidket tesztvideó ide kattintva megcsodálható. Az egyedüli hiányosság, hogy mozgókép felvétele közben nem igazán tudunk makrózni.

A zenei résznél újdonság a zenefelismerő szoftver és az, hogy az RDS-es FM-rádiónak vannak új widgetjei, akár "teljes képernyős" is, tehát olyan, amelyik egy egész oldalt elfoglal a készenléti képernyőn. A háttérben is futni képes zenelejátszó szoftverben továbbra is ID3-tagek alapján szűrhetünk a zenékre, az albumborító megjelennek, lehet tekerni a számokat, fülhallgatóval való használat esetén pedig a hangszínszabályzó is elérhető. A hangminőség kihangosítva közepes, a gyári fülhallgató viszont kifejezetten jól szól. Az extrák között van a Dolby és az SRS-hangzás, valamint a DLNA; a telefon tartalmait televízión is meg lehet csodálni.

A videólejátszás is nagyon korrekt, a támogatott fájlok listája a következő: 3gp, 3g2, mp4, wmv (Windows Media Video 9), avi (MP4 ASP ésMP3), .xvid (MP4 ASP és MP3). A képnézegető szoftverrel kapcsolatban sem lehet okunk panaszra, gyorsan és jól működik.

GPS, üzemidő, összegzés

A készülékben található GPS-vevő, amit nem csak fotózáskor (geotagging, Footprints) és térképböngészéskor (Google Maps), hanem navigáció során is használhatunk. A HTC saját fejlesztésű navigációs szoftveréről van szó, mely a Locations nevet kapta a keresztségben. A Route 66 (TeleAtlas) adatbázisán alapuló szoftver a HTC szerverein található, a készülék onnan tölti le a térképeket; lehetőség van arra, hogy előre letöltsük azokat, de online is fogadhatjuk az adatokat, ilyenkor felhasználói élmény szempontjából jó, hogy az előre beállított (legfeljebb 100 MB-os) ideiglenes tárhelyre nem csak azokat a térképdarabokat tölti le a Desire HD, melyek épp látszódnak, hanem azokat is, melyek látszódhatnak, ha odébbtoljuk az ujjunkat a térképen (tehát nem kell várni a töltésre). A térképek letöltése ingyenes, offline navigációra is van szó, a hangalapúért viszont fizetni kell. Nagyon jópofa, hogy időszakosan is meg lehet vásárolni a szolgáltatást, Kelet-Európa 30 napra 7,99 euro, 1 évre 29,99, életciklusra (azaz örökre) pedig 39,99. Ugyanezek az árak teljes Európára alig drágábbak (9,99/39,99/49,99 euro). A "bérlés" lehetősége jó, a Franciaországot például 4,99-ért vehetjük igénybe 30 napra, ami kellemes megoldás, ha csak ritkán utazunk, de akkor szükség van a navigációra. A forgalmi információkat külön kell megvásárolni, Európára 30 nap 3,99, 1 év pedig 10,49 euro. A szoftver kellemesnek tűnik, POI-adatbázisa gazdag, egy külön teszt keretében egyszer még visszatérünk rá.

A készülékben található 1230 mAh-s akkumulátor nem bírta túl jól a strapát, egy nap alatt simán le lehetett meríteni. Tényleg nem árt odafigyelni, hogy milyen programok futnak a háttérben, egyszer előfordult, hogy az éjjel 50 százalékos töltöttséggel lerakott cucc reggel már pittyegett, hogy 15 százalék alatt van a töltöttsége és lemerül. A nagy kijelző és az erős hardver sokat fogyaszt, ezzel együtt kell tudni élni.

[+]

A HTC Desire HD egy nagyon kellemes készülék, mely jelenleg az Android-vonal csúcsát jelenti, nincs nála okosabb vagy erőteljesebb masina. Nagyon szép, a kijelzője pedig annak ellenére is bámulatos, hogy az iPhone 4 IPS paneljénél és a Super AMOLED megjelenítőknél egy kicsit gyengébb minőségű. Sebessége kielégítő, elég furcsa viszont, hogy a bivalyerős hardver ellenére is előfordulnak apróbb akadások. A megújult HTC Sense nagyon jól használható, a navigáció igen kellemes szolgáltatás (bár ingyenesen nyilván nem használható érdemi navigációra, legfeljebb akkor, ha gyalogosan közlekedünk), a szoftverkínálat pedig tényleg minden igényt kielégítő. A HTCSense.com is nagyon rendben van, nem csak hasznos, hanem biztonságérzetet is ad, ami egy ilyen árkategóriás telefonnál nyilván nem hátrány. Problémásnak találtam viszont, hogy szoftveres bugokkal találkoztam, főleg a híváskezelésnél fellépő dolgok zavartak. A 175 000 forintos bruttó végfelhasználói ár nyilván magas, de a kategóriájában alapvetően átlagos. Nem igazán tudtam eldönteni, hogy Tetszett vagy Ajánlott plecsnit kapjon: az iPhone 4-nél olcsóbb, a Windows Phone 7-nél drágább. A személyre szabhatóság miatt megkapja az Ajánlottat, de egy picit szívom a fogam miatta.

HTC Desire HD

Bocha

A tesztkészüléket a www.speedshop.hu biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

HTC Desire HD

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	123 x 68 x 11,8 milliméter
	Tömeg	164 gramm
	Színvariációk	fekete, barna
	Kijelző
	Kijelző átlója	4,3 hüvelyk
	Kijelző felbontása	480 x 800 pixel
	Kijelző típusa	Kapacitív S-LCD érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Memória	768 MB RAM / 1536 MB ROM
	Memória bővíthetősége	microSDHC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 14,4 Mbps / 5,76 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP)
	WiFi	802.11b/g/n, DLNA
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 2.2 (Froyo) + HTC Sense
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	vannak
	Valutakonverter	nincs
	Extra szoftverek	Facebook, Friend Stream, HTC Hub, HTC Likes, Latitude, Locations, Maps (Google), Quickoffice, SoundHound, Twitter, YouTube
	Multimédia
	Fő kamera	8 megapixeles, autofókuszos, dupla ledes villanó
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (720p)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1230 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	490 óra (2G) / 420 óra (3G)
	Beszélgetési idő	9 óra 10 perc (2G) / 5 óra 20 perc (3G)
	Egyebek
	HTC Sense kezelőfelület, gyorsulásérzékelő, 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, távoli telefonelérés

HTCSense.com

Az új készülék megjelenésével egyidejűleg elindult a HTCSense.com weboldal is. Igen örvendetes, hogy ez is tud magyarul (igaz, itt egy-két felirat kilóg a helyéről), regisztrálni rá pedig bárki tud, de a funkciók nyilván csak akkor elérhetők, ha összekapcsoljuk a fiókunkat a telefonunkkal. Ezt megtenni nem olyan egyszerű, mint elsőre hinnénk, a lényeg, hogy egyszerre kell elindítani az összekapcsolási folyamatot a weblapon és a telefonon is, ezt követően mindkét helyen elérhetők lesznek bizonyos szolgáltatások. A telefon oldalán ez a HTC Hub és HTC Likes névre hallgató letöltőközpontokat jelenti, előbbi helyről widgeteket, csengőhangokat, háttérképeket, felszíneket stb. lehet letölteni, utóbbi pedig a gyártó saját szoftverboltja mindenféle alkalmazással, melyek általában az Android Marketból is elérhetők, de többször is előfordul, hogy a HTC Likes-ból ingyenesen tölthető le az egyébként fizetős szoftver. A felhasználói felület mindkét helyen kiváló, sem használhatóság, sem átláthatóság szempontjából nem érheti őket kritika.

[+]

Az internetes szolgálatásokat a már említett webcímen lehet elérni. A használathoz először be kell lépnünk, ahol nagyon okos dolog, hogy a jelszót nem jegyeztethetjük meg a rendszerrel, így biztosan elkerülhetjük a visszaéléseket. Ha bejelentkeztünk, a kezdőlapra kerülünk, ahol öt menüpont közül választhatunk: Vezérlőpult, Footprintek (de szép magyar szó!), Emberek, Üzenetek, HTC Hub. A legérdekesebb dolgok a vezérlőpultban vannak: ha a telefon beállításai között engedélyezzük, az internetes oldalon bármikor lekérdezhetjük a készülék pozícióját, melyet egy Google Térképekre alapuló ablakban bármikor meg is tekinthetünk. Ezen kívül távolról bekapcsolhatjuk a hívásátirányítást és az üzenettovábbítást (ami nagyon hasznos, ha véletlenül otthon felejtjük a telefonunkat), teljes hangerővel megcsengethetjük a masinát (ha a nagy kapkodásban nem találjuk otthon, ez is hasznos lehet), plusz törölhetjük az összes nem fogadott hívást. Ezeken kívül két biztonsági funkció is helyet kapott a szolgáltatáskínálatban: az elhagyott/ellopott telefont bármikor lezárhatjuk, mely folyamatnál meg kell adnunk egy feloldáshoz szükséges négyjegyű PIN-kódot, egy üzenetet, ami megjelenik a képernyőn, plusz egy telefonszámot, melyen az esetleges megtaláló elérhet minket; nagyon okos, hogy ez nem egy számként, hanem egy nagy zöld gombként jelenik meg a képernyőn, melyen a "tulajdonos felhívása" felirat szerepel. Ha a módszer nem segít, távolról törölhetjük a telefonon lévő összes tartalmat is, így garantálva, hogy adataink ne kerüljenek illetéktelen kezekbe.

[+]

A Footprintek weben történő megtekintésének lehetőségében nem látok túl sok fantáziát, a névjegyzék és az SMS-lista lekérdezése viszont sok esetben hasznos lehet. Szöveges üzenetet egyébként ezen a webes felületen keresztül is küldhetünk, plusz felvihetünk új embereket a névjegyzékbe, melyek automatikusan bekerülnek a telefonba is. Az embereknél lehetőség van listák importálására és exportálására is, a probléma csak az, hogy ez a felület jelenleg még kissé instabilan működik, csak ritkán töltődik be és akkor sem biztos, hogy minden funkció él; gyermekbetegség, biztosan hamarosan javításra kerül. Az utolsó menüpont a telefonos oldalon is említett HTC Hub, mely ugye egy alkalmazásbolt; a telefonra letölteni innen nem tudunk, de böngészhetjük a szoftvereket és megjelölhetjük azokat, amiket letöltésre érdemesnek találunk. Ezeket a jelöléseket aztán magunknak vagy barátainknak is el tudjuk küldeni.